Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-14 / 20. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vo». XXIV. No. 20. Thursday, May 14, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397, MEGHÁTRÁLÁSRA KÉNYSZERÍTI NIXON ELNÖKÖT A DUZZADÓ BÉKEMOZGALOM Rendőri közreműködéssel folytatták a béketüntető diákok elleni véres támadást NEW YORK, N. Y. — A múlt pénteken acélsisakos épületmunkások véres támadást intértek a békéért tün­tető diákok ellen. Hetven diák megsebesült. A támadást a kirendelt rendőrség némán és tétlenül szemlélte. Sőt többen a rendőrök közül gúnyos mosollyal nézték a vérengzést. Lindsay polgármester élesen elitélte mind az épület­munkás csőcselék tettét, mind a rendőrök tétlenségét és azonnali vizsgálatot indított a tények felderítésére. Az incidens ismét rámutat arra, hogy a newyorki rendőrség soraiban számos fasiszta szellemű rendőr van. Szakadás, széthúzás a Nixon kormány soraiban WASHINGTON, D. C. — Az egyre erősödő békemozga­lomnak tudható be a Nixon- kormány soraiban mind éle­sebben megmutatkozó szaka­dás, széthúzás. Erről tanúsko­dik nemcsak Hickel belügyi államtitkár Nixon elnökhöz in­tézett levele, melyben azzal vádolja, hogy nem hallgat az ország ifjúságára, ami a tár­sadalomtól való elidegenedést vonja maga után, hanem — és főleg — a Rogers külügyi ál­lamtitkárhoz intézett levél, melyet a Külügyi Hivatal 200 diplomatája és alkalmazottja irt alá. Többek között ezt mondják: "A Külügyi Hivatal iránti felelősségünk és a sajátma­gunk iránti kötelesség megkí­vánja, hogy ne maradjunk né­mák tovább az előttünk álló válságos kérdésben. "Véleményünk szerint a had­viseletét éppen ellenkező irányba kell terelni: a kambó- diai behatolás lehetetlenné te­szi a béke közeli megvalósitá- sát és fokozza az országon be­lüli ellentéteket. Ezért kétke­dünk a közelmúlt katonai dön­téseiben. ."Felszólítjuk Önt, hogy vesse latba tekintélyét és változtas­sa meg az ország délkelet­ázsiai politikáját." Ugyancsak széthúzásra utal Finch népjóléti államtitkár ki­jelentése, melyben Agnew al- elnök beszédeire vezette visz- sza a hangulatot, mely lehető­vé tette a Kent Egyetem négy diákjának meggyilkolását. Igaz, hogy később tagadta, visszavonta e kijelentését, de nem kétséges, hogy eredetileg tett ilyen nyilatkozatot. Jane Fonda, hollywoodi szí­nésznő, a demonstráció egyik szónoka mondotta: “Üdvözöl­lek benneteket, csavargó test­véreim! (Itt Nixon kijelenté­sére utalt.) WASHINGTON, D. C. — Egyetemi diákok ezrei az or­szág különböző egyetemein to­vább folytatják a sztrájkot és minden idejüket arra fordít­ják, hogy szenátorokkal s kép­viselőkkel beszéljenek és meg­győzzék őket: támogassák Hat­field (Oregon republikánus) és McGovern (Dél-Dakota demok­rata) szenátorok javaslatát, amely 1. megvonná a költséget a kambódiai hadjárattól; 2. visszavonná a szenátus által 1964-ben elfogadott Ton- kin-határozatot; 3. megvonná a kiadásokat a vietnami háborútól 1971 jú­niusában. A szombati tömegdemons­trációból hazatérő diákok száz­ezrei elhatározták, hogy az ez évi novemberi választásokban aktiv részt vesznek a háborút ellenző jelöltek megválasztása érdekében. E tevékenységükben száz százalékos támogatást kapnak Princeton, Yale és az ország több vezető egyetemének ta­nári karától. E kampány lendületéről fo­galmat alkothatunk, ha figye­lembe vesszük, hogy pár órán belül 80,000 newyorki lakos irta alá a törvényjavaslatot támogató kérvényt. Több mint 100,000 béketüntetö követeli a háború felszámolását a Fehér Ház előtt WASHINGTON, D. C. — Már péntek reggel kezdtek ér­kezni a béketüntetők ezrei az ország minden részéből a fő­városba, hogy tiltakozásuknak adjanak kifejezést az elnök azon határozata ellen, hogy amerikai csapatok behatolja­nak Kambódiába, valamint 4 diák meggyilkolása ellen a Kent Állami Egyetemen. Szombaton délben a Fehér Háztól délre eső Ellipse tér­ségének minden köbcentimé-j terét több mint százezer békét követelő foglalta el. A béketüntetők célkitűzését ■ dr Benjamin Spock ülésvezetői hangoztatta, amikor többi közt mondotta: “Nem azzal az illúzióval jöt- [ tünk ide, hogy a Nixon-admi-: nisztráció egyik napról a má­sikra beszünteti a vietnami háborút. Tudjuk hogy sok hiva talt, gyárat kell lezárnunk, amig véget vethetünk e hábo­rúnak.’’ Általános sztrájkot javasolnak A békemozgalmat vezető bi­zottság tervbe vette általános sztrájk szervezését. A bizott­ság tagjai tisztában vannak az­zal, hogy nagy előkészitő mun­kát igényel a háborút ellenző sztrájk sikeres megszervezése és ezért nem kötötte a sztráj­kot meghatározott időhöz. E határozatnak az a jelentő­sége, hogy a békemozgalom nagyobb súlyt fektet a közel­jövőben arra, hogy meggyőzze az alapiparokban dolgozókat a I háboruellenes mozgalomban | való részvétel fontosságáról. Ron Young a tüntetés egyik szervezője beszédében kihang­súlyozta, hogy ez a demonstrá­ció nemcsak a vietnami hábo­rú befejezését, de a fekete nép elnyomásának beszünteté­sét és a szegénység eltörlését j is célozza. Repülőszerencsét - lenség áldozata lett Reuther DETROIT, Mich. — Wal­ter P. Reuther, az autómun­kások országos szervezeté­nek elnöke és felesége, Mary, halálukat lelték, mi­kor a repülőgép, melyen utaztak a pellstoni repülő­tér közelében lezuhant. A repülőgép többi utasa: a 64 éves Oskar Stonorov építészmérnök, a 29 éves Wm. Wolfman, Reuther ro­kona s a két pilóta: Joseph Karrafa és George Evans szintén meghalt. Reuther váratlan halála nagy konsternációt keltett mind a munkásság, mind a munkáltatók soraiban. Támogatják a béke-jelölteket CAMBRIDGE, Mass. — Bi­zottság alakult, melynek célja pénzt kollektálni az ország egyetemi tanáraitól a béke­jelöltek támogatására. A bi­zottság élén Jule Chamey, az MIT neves professzora áll. Princeton, Yale, Tufts, Har­vard és az ország többi neves egyetemeinek tanárai csatla­koztak a bizottsághoz. Hat Nobel-dijas tudós is csatlakozott a mozgalomhoz. Izrael támadja Lebanont JERUZSÁLEM. — Izrael lé­gi támadást intézett Lebanon délkeleti része ellen. A jelen­tések szerint ez a legjelentő­sebb támadás Izrael megala­kulása óta. Szíria páncélkocsikat kül­dött a lebanoni csapatok se­gítségére. WASHINGTON, D C. — Nixon elnök meglepetéssel szemlélte az amerikai nép fel­háborodását, ami a Kambódiá­ba való behatolást követte. Az a tény, hogy az ország 425 egyetemének hallgatói sztrájk­ba léptek, csak egyik megnyil­vánulása volt e felháborodás­nak. Ez késztette Nixon elnököt arra, hogy a nagy béketünte­tést megelőző' napon, pénte­ken a televízión közvetített j sajtókonferencián megígérte, hogy e hét elején megkezdik az amerikai csapatok vissza* vonását Kambódiából, junius közepéig visszavonják a csa­patok nagy részét és junius végén nem lesz egyetlen ame­rikai katona Kambódiában. E kijelentése minden bi­zonnyal meghátrálást jelent részéről. Kitűnik ez különösen akkor, ha olvassuk James Anderson altábornok nyilatkozatát, aki azon véleményét nyilvánította, hogy több időre és több kato­nára van szükség a kambódiai kampány célkitűzésének eléré­sére. Érdemes megjegyezni azt is, hogy amikor Nixon elnök be­jelentette ígéretét az amerikai népnek, újabb hadosztályok újabb támadásokat intéztek Kambódia ellen. Két nappal Nixon tv-nyilat- kozata után 110 vietnami és 30 amerikai hajó behatolt a Mekong folyón Kambódia terű letére. A célkitűzés: elérni Pnompenh-t, Kambódia fővá­rosát és segítséget nyújtani a szorongatott Lón Nol báb­kormánynak. A tömeg nagy tapssal fo­gadta a külügyminisztérium alkalmazottait, akik “a külügy­minisztérium csavargói a bé­kéért” jelzésű táblával vonul­tak fel. A kormány Délkelet-Ázsiá- ban folytatott vérszomjas poli­tikája már az ország határain belül is meghozta szomorú gyümölcsét. Május 4-én, hét­főn az is bekövetkezett az Egyesült Államokban, hogy a további vérontás, a háború Kambódiába való kiterjesztése ellen elkeseredetten tüntető fiatalok közül négy diák, két fiú és két lány holtan feküdt az egyetem pázsitján. Minden figyelmeztetés nélkül, a kihí­vott katonák hosszú, egy per­cig tartó sortüzet adtak le a békéért tüntető diákokra. A négy halott diákon kívül hat másik súlyos lövési sebekkel került a kórházba. A “demok­rácia” országában megértük, hogy ez is megtörténhetett! Semmiféle indokolás nem volt arra, hogy a Nemzetőrség ilyen brutális beavatkozással reagáljon. Az ohioi Kent State Egyetemen a fiatalok már har­madik napja felháborodott hangulatban tüntettek Nixon-, (Folytatás a 12-ik oldalon) , Elfogadták a Church-Cooper javaslatot WASHINGTON, D. C. — A Szenátus Külügyi Bizottsá­ga 9:1 szavazattal elfogadta Church demokrata és Cooper republikánus szenátorok ja­vaslatát, amely megvonná Nixon elnöktől a pénzt a kam- bódiai hadjárat folytatására junius 30-át követően. A javaslat a szenátus elé ke­rül a jövő héten. ÁM 20 CHIT rwwwwww«w**w«*wir*wir*ir******************************w* Vér a gyepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom