Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-07 / 19. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. o£ N.Y., N.Y. Vof. XXIV. No. 19. Thursday, May 7, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. A háború kiterjesztése ellen országos sztrájkra készülnek az egyetemi diákok EDDIG ÉS NE TOYÁBS Bekövetkezett az, amitől a békeszerető emberek tartot­tak az Egyesült Államokban és szerte a világon: Nixon paran­cséra az Egyesült Államok katonasága bevonult Kambodzsába és teljes légi és gyalogsági felszereléssel nagyméretű támadó akcióba kezdett. A támadás névleg a Kambodzsában állítólago­sán meghúzódó dél-vietnami felszabadító erők rejtekhelyei el­len irányul. A valóságban minden józan ember látja, hogy ennek örve alatt az indokinai háború nagyméretű kiterjeszté­se, elmélyítése kezdődött meg. Ennek következményei nem­csak Délkeiet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét rendkívüli beláthatatlan módon veszélyeztetik. A Fehér Házban elmondott beszédében az elnök úgy nyi­latkozott, hogy a Kambodzsába való behatolás csupán "ideig­lenes," "korlátozott" akció, mely a Dél-Vietnamban harcoló amerikai katonák "életének védelméért" történik. Mindezek a legképtelenebb valótlanságok. Az amerikai elnökök szavahi­hetőségén már elődje, Lyndon Johnson idején súlyos csorba esett. Richard M. Nixon álszenteskedése túltesz minden eddigi félrevezető, fondorlatos mesterkedésen, amihez imperialista háborúk folytatása céljából amerikai elnökök valaha folya­modtak. A valóság az, hogy az amerikai csapatok Kambodzsa terü­letére való behatolása a háború korlátlan, féktelen kiterjesz­tését és nem az amerikai katonák életének védelmét jelenti. Ez a végzetes lépés az amerikai imperializmus hatalmának biz­tosítása érdekében történik, hogy egész Délkeiet-Ázsia népét a kiapadhatatlan étvágyú amerikai nagytőke igájában tartsa. Az amerikai nép a napnál is világosabban láthatja, hogy szegi meg az elnök a'demokratikus kormányzat legelemibb tör­vényeit, amikor nemcsak a szenátus tudta és beleegyezése nél­kül, sőt a szenátus többségének AKARATA ELLENÉRE, a sze­nátus külügyi bizottsága KIMONDOTT ELLENVETÉSÉVEL SZEMBEN, kizárólag a Pentagon hadiszállító nagyiparral köz­rejátszó militaristáival való, zárt ajtók mögötti megbeszélései után indította meg a legújabb, legveszedelmesebb agressziót Kambodzsában. A kongresszusban, az egész országban megdöbbentő fel­háborodással vették tudomásul a tényt, hogy amerikai kato­nák ezrei már Kambodzsa földjén hullatják vérüket az eszte­len, féktelen délkelet-ázsiai háborúban, amelyben a "győze­lem" lehetetlen és ahe! csak végeláthatatlan további áldoza­tokról lehet szó. Még azok is, akik valamennyire elfogadták Nixonnak a "csapatkivonásokkal" kapcsolatos "békét" ígérő kijelentéseit, elkeseredett csalódással, felháborodással látják meg a szemfényvesztést, amellyel a kormány őket elhallgattat­ni próbálta. Nem szabad, hogy az amerikai nép megengedje a további vérontást. Emeljenek hangot az amerikai polgárok, a szená­torok, képviselők, a békeszervezetek, az amerikai munkásság és egyesült erővel követeljék: eddig és ne tovább, mielőtt túl késő lenne; ne hagyják, hogy az elnök és a Pentagon pokoli tervei katasztrófába döntsék Vietnamot, Kambodzsát, Laoszt, Amerikát és az egész világot! Felgyújtották a Kent Egyetem tisztképző iskolájának épületét Szenátorok a háború eilen WASHINGTON, D. C. — George S. McGovern. Dél- Dakota demokrata, Harold E. Hughes, Iowa demokrata, Mark O. Hatfield, Oregon republikánus és Charles E. Goodell, New York repub­likánus szenátorai törvény- javaslatot terjesztenek be, mely megvonja a kormány­tól a pénzt a háború továb­bi folytatására. A javaslatra minden sze­nátornak igennel, vagy nem­mel kell majd szavaznia. 38 egyetemi tanár tiílakozá levele Letartóztatták dr. Spock-ot WASHINGTON, D. C. — Hetvenöt béketüntetőt le­tartóztattak Washingtonban a Fehér Ház előtt. A letartóztatottak között van dr. Benjamin Spock, vi­lághírű gyermekorvos, Rév. John C. Bennett, a Union Papképző Intézet nyugalma­zott elnöke, Rév. David R. Hunter, az Egyházak Világ­tanácsának titkára, Rév. Ri­chard Fernandez, a “Clergy and Laymen Concerned About the Vietnam War” szervezet titkára is. Az ország 30 legnevesebb egyetemi tanára aláírásával le­vél ment a Fehér Házba Nixon elnökhöz, melyben az akadé­miai közösség legkiválóbbjai többi között mondják: "Mi, akik szoros kapcsolat­ban vagyunk az ország ifjú­ságával, megrémülve szemlél­jük eiidegenülésüket azért, mert ellenzik a kormány viet­nami politikáját. Ezek az ifjak és mi szükségesnek tartjuk a háború gyors befejezését." "Kérjük az elnököt, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül üljön le velünk ezen élet­bevágó kérdés megtárgyalá­sára." A levelet dr. James Hester, a New York Egyetem elnöke szövegezte meg és 30 egyete­mi elnök irta alá. Többi közt: a Princeton, a Columbia, a Notre Dame, a Dartmouth, a Pennsylvania, a John Hopkins egyetemek elnökei. WASHINGTON, D. C. — A Vietnami Moratorium Bi­zottság tüntetést rendez szom­baton, május 9-én az ország fővárosában. Noha a bizottság ''dhivása és a tüntetés ideje * nagyon rövid az idő, LEGÚJABB KENT, O. — Rhodes kor­mányzó által kirendelt Nem­zetőrök sortüzat adtak a Nixon elnök által elrendelt kambó- diai behatolás ellen tüntető diákokra. Négyen a helyszínen szörnyet haltak, sokan megse­besültek, többen életveszélyes állapotban kerültek a kórház­ba. A halottak: Allison Krause 19 éves, Pittsburghból, Sand­ra Lee Scheuer 20 éves, Youngstown, O.-ból, Jeffrey Glenn Miller 20 éves, Plain- view, L. l.-ból, William K. Schroeder, Lorain, O.-ból. Sylvester Del Corso altábor- nők, a Nemzetőrség parancs­noka mondotta: "A nemzet­őrök önvédelemből lőttek, mi­után orvlövők megtámadták őket." A helyszínen volt a N. Y. Times tudósítója, John Kifner jelenti: "Ott voltam pár lé­pésre a tüntető diákoktól. Nem hallottam egyetlen lövést sem mindaddig, amig a nem­zetőrök lövöldözni kezdtek." (Részletes jelentést hozunk lapunk következő számában.) HÁBORÚ-ELLENES TÜNTETÉSEK NEW YORKBAN ÉS WASHINGTONBAN minden jel szerint ezrek vesz-| nek majd részt, hogy kinyíl­ván itsák felháborodásukat Nixon elnök alkotmányellenes lépése iránt. New Yorkban a Women’s Strike for Peace szervezet égi­sze alatt pénteken, május 8-án lesz tiltakozó gyűlés Jacob Ja­víts szenátor hivatala előtt, 110 East 45. utcában. A tüntetés délután egy óra­kor lesz. WAHSINGTON, D. C. — J. W. Fulbright, a szenátus külügyi bizotssága elnöke az­zal vádolja Nixon elnököt, hogy alkotmányellenes hábo­rút folytat Délkelet-Ázsiában. ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★"A A kirendelt tűzoltók képte­lenek voltak a lángba borult épületet megmenteni, mert a diákok elvágták a vízcsöveket. ÁRA 20 CENT NEW YORK, N. Y. — Az ország 11 legnagyobb, legte­kintélyesebb egyetemének új­ságszerkesztői felhívást intéz­tek az egyetemek vezetőségei­hez és diákjaihoz, országos sztrájk megszervezésére ser­kentve őket Az egyetemi ujságszerkesz- | tők a többi közt mondják: “A sztrájk szükséges azért, hogy fölmentse a tudományos i n t é zményeket másodlagos ténykedésüktől és minden ere­jüket a legégetőbb kérdésre, a háború haladéktalan befeje­zésére összpontosítsák.” “Felhívjuk az ország tudo­mányos közületét: menjenek a néphez, rázzák fel a nemzetet és magyarázzák meg, mit je­lent Nixon elnök határozata” (Kámbódia függetlenségének megsértése és a Vietnami De- j mokratikus Köztársaság újabb; bombázása). “A helyzet példátlan tömeg- i tiltakozást és ellenvélemény nyilvánítást tesz szükségessé.” Az újságszerkesztők igy vég­zik felhívásukat: “A helyzet adva van, senki sem lehet semleges; nyilván­való mire van szükség; a cse­lekvés szinterére kell lépni.” A 11 egyetemi újságíró kö­zött találjuk a Princeton, a Pennsylvania, a Sarah Law­rence egyetemek újságszer­kesztőit. Sztrájkra készülnek a Notre Dame, a Brandeis, a Stanford, j a Columbia és az ország kü­lönböző részein lévő egyete­mek diákjai. Fölégették a tisztképző épületet KENT, O. — Az Ohio Álla­mi Egyetem hallgatói a múlt héten egyik tüntetést a másik után tartották: tiltakoztak | Nixon elnöknek a háború fel­fokozását jelentő döntése el-J len. James A. Rhodes kormány­zó kirendelte a Nemzetőrséget az egyetemisták mozgalmának leverésére. A nemzetőrök több táma­dást intéztek a tüntetők ellen. 20 diák megsebesült. Több mint 60 egyetemistát letartóz­tattak. A diákok betörték az egye­tem tisztképző iskolájának ab­lakait, majd Mólót ov-koktéllel lángba borították az épületet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom