Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-23 / 17. szám
Thursday, April 23, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 KINA és INDIA Kínának 750, Indiának 530 millió lakosa van — legalább is ennyire becsülik népszámukat külföldön; együtt az emberiség 40%-a. Döntően fontos tehát a világra, mi történik e két birodalomban, hogyan fejlődnek, milyen a külpolitikájuk — és igy mindenki tájékozódására szükséges, hogy legalább is néhány való tényt tudjon róluk. Ez annál nehezebb, mert a Föld e legnépesebb .országai csak kb. két évized óta függetlenek és igy csak az elején vannak nemzeti és állami létük újjászervezésének életük alkalmazásának a XX. század követelményeihez. Indiában az angolok lefektették a közigazgatás, a gyáripar alapját, de a nép túlnyomó rpsze megmaradt a primitiv nyomorúság fokán és ennek kiküszöbölését a rendkivül gyors szaporodás hallatlanul nehezíti. Kina sok évtizedes külföldi beavatkozás, invázió, elnyomás és háború után valósággal a semmiből indult el útjára, bár kultúrája a legrégibb a világon. Mindkét ország jövedelmi átlaga a legalacsonyabbak közé tartozott, mégis, nem egyenlő feltételek között kezdték meg a felépítést. India területét a világháború nem érintette, Kínának a legfejlettebb részeit elpusztította. India mindmáig külföldi segítségben részesül, ha nem is annyiban, mint a kétmilliós Izrael és kereskedelmét nem bojkottálják, többet is kivihetne, ha volna mit s igy többet is behozhatna. Bár néhány évvel ezelőtt határvillongásai voltak Kínával és egy rövid háborúja Pakisztánnal, igy “csak” nemzeti jövedelme kb. 3 és fél százalékát fordítja katonai célokra (fegyveres erejének létszáma 850,Amióta Nixont elnökké választották és azelőtt is, sokat prédikált az infláció megállításáról. Ha a munkások sztrájkoltak és béremelést követeltek az árak emelkedése miatt, azzal vádolta őket, hogy nem hazafiasak és hogy a magasabb munkabér inflációt okoz. Nézzük csak meg, hogyan csökkenti az elnök az inflációt. A Wall Street Journal, 1970 márc. 10-i száma szerint Nixon ez évi kiadásai legalább is 70 millió dollárra rúgnak. Ezt a nagy összeget az adófizető munkások fizetik meg kis jövedelmükből. A sok pénzt az elnöki személyzetre, lakásokra, közlekedésre, virágokra, állami ebédekre 200 személy számára, és Nixon biztonságára költik. Egy cápahálót is fel kellett állítani a Key Biscayne és a Florida-öböl partján, ahol fényűző otthona van. Hogy mennyi a tényleges kiadás, arról nem alkothatunk fogalmat, mert az elnöknek nincs egy mindent magába foglaló költségvetése, mint a kormány más részlegeinek. Az ő legnagyobb költsége olyan összegekben van elrejtve, amelyeket látszólag a hadsereg, vagy a légi-haderő ad ki. Ez vonatkozik a pénzügyi és belügyi osztályra is. A kongresszus kérdőre von más kiadásokat, de nagyon enyhén vizsgálja az elnöki pazarlást. Nixon nem kivétel. Az előbbi elnökök sem takarékoskodtak személyüket illetőleg. Feltűnő az, hogy Nixon az első elnök, aki folyton a költségek csökkentéséről beszél, de többet költ, mint elődei. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára, ezt mondta az érdeklődő újságíróknak; “Nem hozhatjuk nyilvánosságra az elnöki kiadásokat. A közönség meg volna botránkozva. Azt gondolná, hogy Nixon az első elnök, aki helikopteren repül mindenhova; vagy kifesteti a Fehér Házat. Ezért nem mondhatjuk a közönségnek, hogy mennyibe kerül a Fehér Ház díszítése, vagy mi az ára a helikoptereknek. Az amerikai nép nem szeret olyan elnököt, aki sok pénzbe kerül.” Mr. Ziegler szerint a hivatali lakosztály Nixon kaliforniai kastélya mellett $250,000-ba kerül és amikor ezt a közönség megtudta, sok ezer haragos levél volt az eredmény. Az elnök segédei, hogy csillapítsák a lakosság megbotránkozását, siettek kihangsúlyozni, hogy a sok Nixon otthon az ország különböző részein szükséges, mert az elnök a kormányt a néphez közel akarja vinni. A hivatalos források szerint a kormány gyűléseket fog tartani a Nyugati Fehér Házban (Nixon kali000), mig Kínát kezdettől fogva az őt fojtogatóan körülfogó U.S. (nem, mint a nyugati sajtó írja: a Szovjetunió) halálos fenyegetése veszélyezteti. Koreában, Taiwanon, Japánban, Okinaván ott vannak az U.S. rakéta-, repülő- és tengerészeti bázisai, Chiang Kai-shek túlméretezett, az U.S. által fegyverzett hadserege állandóan invázióval fenyegeti és kommandó-támadásokat intéz ellene, déli határán amerikai támadó hadjárat folyik és 20 év óta hatalmas washingtoni csoportok állandóan és nyíltan követelik megtámadását és elpusztítását, Amig a szovjet—kínai viszony nem romlott el, addig Kina nemcsak Moszkva gazdasági segítségét élvezte, hanem külső támadás ellen védelmet is várt onnan. Amig e két hatalom régi kapcsolatai helyre nem állnak (itt néni tárgyalom a kinai kormány nagy felelősségét e kapcsolatok megszakadásában), addig Kínának, melynek nemzeti jövedelme nem sokkal több mint az U.S. katonai kiadásai, óriási áldozatokat kell hoznia védelmének kiépítésére s ezért (külföldi számítás szerint) nemzeti jövedelmének 9%-át költi 2 -és fél milliós haderejére, ami persze a gazdasági fejlődést lassítja. A Szovjetuniót is állandóan kritizálták 53 év óta, hogy miért költ annyit honvédelemre, ahelyett, hogy gyorsabban emelné népe életszínvonalát és a szovjet nép volna a legboldogabb, ha igy volna — bár katonai kiadásai még mindig csak egy töredékét teszik ki az amerikainak. Ugyanígy kritizálják most Kínát, kivált, hogy kiépíti nukleáris fegyvernemét — de ha ezt nem tenné, talán már összes városaiból Hirosima és Nagasaki lett volna. Kínát fenyegetik délről az amerikai bombázók, keletről forniai kastélyának az uj neve), akár ott lesz az elnök, akár nem. A lakosság megnyugtatására még az elnöki yachtokat is más néven emlegetik. A 92 láb hosszú “Patricia”, és a 64 láb hosszú “Julie”, amelyeket Truman idején vásároltak, most cabin- cruiser lett. Döntés a tonkini határozat ellen WASHINGTON, D. C. — A szenátus külügyi bizottsága egyöntetűen érvénytelennek minősítette az 1964-es un. tonkini határozatot, melyet annakidején Johnson elnök ürügyként arra használt fel, hogy több mint félmillió amerikai katonát küldjön Dél-Vietnamba. A tonkini határozat azonban csak akkor válik érvénytelenné, ha a külügyi bizottság döntését mind a szenátus, mind a képviselőház jóváhagyja. JAVÍTS általános MEDICARE-T JAVASOL WASHINGTON, D. C. — Jacob K. Javíts new- yorki szenátor országos, általános orvosi biztosítást javasol, mely a Medicare javadalmazásait mindenkire kiterjesztené. A programot, amely 1973- ban lépne életbe a dolgozók és munkaadók hozzájárulásával a munkabérek 3.3 százalékig terjedő megadóztatásával, valamint a szövetségi kormány hozzájárulásával finanszíroznák. A PANTHEREK KÉT VEZETŐJÉT ELÍTÉLTÉK NEW HAVEN, Conn. — A bíróság iránt tanúsított tiszteletlenség vádja alapján a bíró hat hónapi börtönre Ítélte David Hilliard és Emory Douglas, Black Panther pártvezetőket, a párt másik négy tagjának bírósági tárgyalásán. A két vezető Jean Genet francia iró kíséretében figyelemmel kisérte a kihallgatásokat s egy Ízben Mr. Hilliard tanácsot akart adni az egyik vádlottnak. Az őrök ezt megakadályozták és ebből küzdelem fejlődött ki. Hilliard a legmagasabb rangú Panther pártvezér, aki még ezideig szabadon volt. a világ legnagyobb hadiflottája — e kétségbeejtő helyzeten csak az segíthetne, ha felelőtlen szovjet- gyalázás helyett igyekezne nagy szomszédjával az ellentéteket legalább is csökkenteni. Miként a kül-, úgy a belpolitikában és a közgazdaságban is sok ballépést tett a kinai párt és kormány, de ezeket nagyobb távlatból kell nézni. Ha igy nézzük, látjuk, hogy rövid 20 év alatt — mi ez ahhoz, egy világbirodalmat a középkorból a legújabb korba vinni — óriási eredményeket éri el. A nagyhatalmak erőtlen futballabdájából a “három nagy” egyike lett; modern közigazgatást épített ki, közegészségét modernizálta, tudományát világszínvonalra emelte és — helyes-e vagy nem, itt nem tárgyalhatom — programjának világszerte vannak hívei a fiatalok között. És akkor értjük leginkább, milyen nagy eredmény mindez, ha a mai Kínát a mai Indiával hasonlítjuk össze. Mindenki, aki Indiában jár, beszámol az ottani hihetetlen nyomorról és kétségbeesésről, a kasztrendszer és a babona túléléséről, a nemzetiségi harcokról, a munkanélküliségről. És mindenki, aki Kínában járt — kapitalisták, kereskedők, államférfiak, tudósok, irók és újságírók -— arról tudósit, amit itt vázoltam: hogy a meglévő szegénység, hiányok, zavarok és kapkodás ellenére egy uj, hatalmas, öntudatos, fejlődő Kínát talált. Ez nem akar India kritizálása lenni, alaposabban kellene megmagyarázni az ottani helyzetet — de Kínát sem szabad felületesen bü-álni. A szovjet—kínai polémiában megjelennek Kínát támadó cikkek is a szovjet sajtóban és sok okuk van a támadásra; de aki a szovjet irodalmat ismeri, tudja, hogy ez igen behatóan ismeri Kina fogyatékosságait, kormányának hibáit, de tárgyilagosan beszámol a kinai eredményekről is. Peregrinus Egy bátor vallomást tett Nixon januárban; Igaz, hogy 340 személy dolgozik neki, de fizetésüket más osztályoktól kapják. A Fehér Ház alkalmazottainak száma 208-ról ez év julius 1-étől 548-ra emelkedik, és az előbbi költségvetés 3,940,000 dollárról 8,555.000 dollárra. Ebben nincs benne $2,150,000 a National Security Council (Nemzeti Biztonsági Tanács) fizetése; a 47 tagú személyzet, mely $663 ezerbe kerül és Nixon és Henry Kissinger parancsára 75-re emelkedett. Agnew alelnöknek $630,000 dollárra és 39 személyre van szüksége, hogy az elnök parancsainak eleget tehessen a jövő évben. A Fehér Ház háztartási és más alkalmazottai $1,100,000-ba kerülnek évente. A National Park Service munkásai, akik a Fehér Ház kertjét gondozzák, 200,000 dollár fizetést húznak évente. Hogy mennyibe kerül a 150 tagú katonaság, a Fehér Ház sofőrjei, és más munkaerő, azt senki sem tudja, és ha tudja, nem. mondja. Az átlagos közvetlen elnöki személyzet 1,500 ember. Csak egyetlen megbízható szám jelent meg a Fehér Ház költségvetéséről: az elnök évi fizetése 200.000 dollár. Azonkívül 75 ezer dollárt kap utazási költségre egy évre. Rendelkezésére áll az “Air Force One,” a “Jetstar” és 25 más repülőgép a saját és külföldi vendégek használatára. Ez 10.105.000 dolláros kiadást jelent évente. Nem szabad elfelejteni á WACA-t, a katonai-telefont, mely összeköttetést tart fenn minden elnöki otthonnal, akár ott tartózkodik az elnök, akár nem. Nixon biztonsága $42,953,000-ba kerül évente. Ez az összeg sokkal nagyobb, mint Kennedy elnöksége alatt. A Titkos Szolgálat csak akkor vigyáz Nixonra, ha az ő környékükön van, különben hajszolják a pénzhamisítókat. Johnson $801,000-t költött különféle tervekre; Nixon $2,500,000-et. A kormány bérbe vett 54,000 dollárért olyan épületeket, amelyek a Western White House mellett vannak és ezeknek a fenntartási költsége évente 100.000 dollár. A költségvetés óriási Nixon személyi és családi kiadásaira és biztonságára. Több mint 70 millió dollár. Ugyanakkor nem jut elég pénz a postai és más szövetségi munkásoknak, az öreg nyugdíjasoknak, a kórházaknak, iskoláknak. A Wall Street Journal jelentése szerint egy nagy barlang áll Nixon elnök rendelkezésére valahol Virginiában, ahonnan — esetleges nukleáris támadás esetén — vezetni fogja a kormányt a monopolista rendszer megvédésére. HETVEN MILLIÓ DOLLÁRBA KERÜL AZ ELNÖKSÉG
