Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-23 / 17. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y.

Vol. XXIV. No. 17. Thursday, April 23, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.

A SZÁMOK IS HAZUDHATNAK

Amikor pár hónap előtt az U.S. munkanélkülisége erősen emelkedni kezdett, a kormány ezt gazdaságpolitikája sikerének — a "boom" lassulásának, normalizálásnak tekintette. Most, hogy a munkanélküliség 2 hónap alatt 3.4%-ról 4.4%-ra nőtt, már nem beszélnek sikerről, bár a nagytőkések és közgazdáik régi "szlogan"-ja, hogy négy százalékos munkanélküliségre szükség van, hogy könnyen lehessen munkaerőt szerezni és a munkásság el ne kanászosodjék. Nem diadalmas- kodnak — legalább nem hangosan —, mert a rengeteg elbocsátás és a felvételek elapadása nem csökkentette a munkásság harci kedvét. Vasutasok, köztisztaságiak, telefonosok, repülő-ellenőrök, sofőrök, nyomdászok és újságírók, tanítók, szőlőmunkások, még a félénk postások is sztrájkoltak vagy erre készülnek: tehát közalkalmazottak és fehérgallérosok is. És mert jól tudják, hogy az nem 4.4%, hanem sokkal több, mert rengeteg munkanélküli kategóriára nem terjed ki a számlálás és a rövidített munkaidőt dolgozókra sem. És mert jól látják, hegy milyen nehézséggel küzdenek egyes legfontosabb iparágak, igy az autó- és repülőipar. A gépkocsi-eladás eddig 15%- kai kisebb a múlt évinél, a legnagyobb hadiszállitó és hadi- nyerészkedő, a Lockheed milliárdos közsegélyt kér, hogy be ne csukjon. Ez a munkások szerencsétlensége, de nem feltétlenül jelenti a tőkésekét is, mert ezek termelésüket mindinkább áthelyezték európai és ázsiai országokba, ahol alacsonyabb a munkabér és ahonnan a saját amerikai anyavállalatuknak csinálnak konkurrenciát.

138 vagy 167

A munkabér-statisztikák büszkén mutatták ki, hogy 1965 és 1969 közt az autómunkások átlagos hetibére 145-ről 170 dollárra nőtt. Kár hogy az árstatisztika is a világon van. Ennek figyelembevételével 1969-ben majdnem ugyanannyi volt az autóbérek vásárló ereje, mint 1965-ban. így a statisztika és jó volna ha igy volna. De az átlagos keresetbe beszámítandó azeké is, akik legfeljebb munkanélküli biztosítást, vagy sem mit sem keresnek. Az autóipar nagy elbocsátásai után tehát ez ipar átlagkeresete 1965 óta nem hogy nem nőtt, hanem erősen csökkent. Akkor is, ha elfogadjuk az árstatisztikát, hogy mennyivel nőttek az árak. 6%-kal, 8%-kal egy év alatt? Akik ennek szakértői, nem hiszik ezt. New Yorkban a szabadbérü lakásokért gyakran kétszer annyit kell fizetni, mint 5 évvel ezelőtt. A subway most 50%-kal lett drágább (5 év alatt 100 %-kal). Az orvos, a kórház, a gyógyszer, az egyetem — hogy csak néhány tételt említsünk, mennyivel drágultak ezek? És most akarják emelni a bélyeg árát 33%-kal, mert a postások fizetését 6%-kal emelik.

7 cent

Panaszkodik a szövőipar is, követeli, hogy a külföld — különösen Kelet-Ázsia csökkentse kivitelét Amerikába. A japánok erre nem hajlandók és ezt is meg lehet érteni. Az U.S. nemzeti termelésének négy százalékát exportálja, Japán mintegy huszonöt százalékát, de erre szüksége van, mert kis területére majdnem minden fontosabb nyersanyagot külföldről kell behoznia; ha nem exportálhat eleget, megfullad. De az U.S. textilipara arra hivatkozik, hogy nem tud a külföldi alacsony bérekkel versenyezni. Itt elsősorban Koreára hivatkozik, vagyis az országnak az U.S. által megszállott déli felére, amelyről folyton azt halljuk, milyen csodálatosan fejlődik, hála az amerikai és japán tőkének. Most viszont azt mondják, a koreai szövőmunkások órabére 7 cent. Valamivel több ugyan, de valóban nyomorúságos éhbér, ugyanolyan mint a taiwani és hongkongi munkások bére. Ha a koreai diktátort dicsőítik, a munkásoknak aranyéletük van; ha a koreai textíliákat ki akarják zárni, akkor megmondják az igazat: a koreai neokolóniális paradicsomban nyomorognak a munkások.

Plusz 7% és mínusz 2%

A jámbor olvasó azt hiszi, ahol a termelés 7%-kal nő egy évben, ott fellendülés van, ahol 2%-kal csökken, ott visz szaesés van. A szakértők ezt jobban tudják. Azt írják, a Szovjetunióban hanyatlás van, mert termelése nem 8%-kal nőtt a múlt évben (mint 1968-ban), hanem csak 7%-kal. Az U.S.-ban viszont a józan gazdaságpolitika győzött, mert termelése csak °%-kal esett. "Sok dolgok vannak ég és föld között ..."

NIXON ELNÖK SEMMI ÚJAT NEM MONDOTT

SAN CLEMENTE, Cal. — Hétfőn az elnök a kaliforniai “Nyugati Fehér Ház”-ból mondotta el a régóta behirdetett beszédét, amelyben az előzetes bejelentések szerint a Vietnamba küldött amerikai csapatok nagyobb méretű redukálásáról kellett volna beszélnie. De amikor az elnök beszéde a rádión és televizión elhangzott, milliók, akik hallgatták, csalódottan vették tudomásul, hogy úgyszólván semmi újat nem mondott. Beszédének az volt a legfőbb célja, hogy hangzatos kijelentésekkel lehetőleg csititsa a h á b o ruellenes hangulatot, ugyanakkor ne kötelezze el sem magát, sem a Pentagont az amerikai csapatok határozott, időrend szerinti és végleges kivonására.

Nixon elnök bejelentette, hogy mostantól jövő áprilisig 150 ezerrel csökkenti Vietnamban az amerikai katonaság létszámát, amely a jelenlegi hivatalos 434 ezerről áprilisban 284 ezerre csökkenne. De és ez a “de” nagyon fontos, határozott garanciákkal biztosította a militarista vezetőséget arról, hogy a csapat- kivonásokat mindig “az ellenség tevékenységétől és a harctéri helyzettől” teszi függővé. A 150 ezernyi csapatredukálás havi 12 ezer főnek felel meg, ami semmivel sem több az eddig bejelentett csapatvisszavonásoknál. De még ezt is az “ellenség akciójától, a katonai és diplomáciai helyzet” megítélésétől teszi függővé.

Kit terhel Nixon felelősséggel a háború további folytatásáért, Kambodzsába, Laoszba való kiterjesztéséért és a diplomáciai béketárgyalások sikertelenségéért? Nem az Egye

sült Államokat okolja a jogtalan, erkölcstelen katonai beavatkozásért, nem a dél-vietnami, saját népét pusztító bábkormányt, hanem kizárólag az ellenség “hajthatatlansága” az oka mindennek. “Csakis egyedül Hanoi áll az útjában annak, hogy igazságos béke jöhessen létre Délkelet-Ázsiá- ban”, mondotta az elnök.

Azt, hogy az amerikai csapatok “kisegítő” akciói és közvetlen harci tevékenységei már Kambodzsa és Laosz egyre nagyobb területeire is kiterjesztik a háborút, az elnök Észak-Vietnam “kalandor cselekedeteinek” tudja be. Azt mondta, hogy Hanoi “rejtett agressziója” nagy aggodalomra ad okot.

Ilyen felépített indokolással készíti elő és mentegeti Nixon elnök az amerikai háború kiszélesítését Délkelet-Ázsiábaa.

***★★★★**★*★*★★★★★*■*■★*★*•■*■■*■★*★•*■★#★★*★*★★★★★*•★***★* VESZEDELMES BALESET UTÁN AZ AP0LL0-13 UTASAI SÉRTETLENÜL VISSZATÉRTEK

U.S.-ból irányított zsoldosok

megtámadták Kubát

HAVANNA, Kuba. — Fidel Castro miniszterelnök a rádión jelentette, hogy egy U.S.- ból induló zsoldos csapat ápr. 17-én partraszállt Baracoaban, Kuba keleti részén, az Oriente tartományban és fegyveres támadásba kezdett. Négy kubai katonát megöltek, kettőt súlyosan megsebesítettek. A zsoldosok közül kettő meghalt, három fogságba került.

Washingtonban a külügyminisztérium tagadja, hogy bármilyen köze lenne a kubai partraszálláshoz.

Pénteken, április 17-én, az Apollo-13 balsikerü Holdkörü-! li utazása után. életben és1 sértetlenül szállt le a három űrhajós, James A. Lovell, Fred W. Haise Jr. és John L. Swigert Jr. a Csendes-óceánon, az Iwo Jima mentőhajó közelében. Hajmeresztő veszélyekkel teli hazajövetelüket az egész világon milliók nézték a televizión. Több ország ajánlott fel segítséget mentőhajók készenlétben tartására, közöttük a Szovjetunió is, de erre nem volt szükség. Majdnem célpontban ért le a megsérült űrhajó kabinrészlege a tengerre.

Az Apollo-13 eredeti terve volt, hogy a Hold felületén leszálljon, Lovell és Haise ott kiszállva, furószerszámokkal a mélyebb rétegekből hozzon vissza holdkőzetet. Különböző műszereket is felállítottak volna és megfigyeléseket, méréseket végeztek volna, előkészítve a legközelebbi, hosszabb tartamú holdutazást. De hétfőn, ápr. 13-án, eddig még ismeretlen okból súlyos robbanás rázta meg a Hold felé közeledő űrbéli jármüvet, melynek következtében a vezérlő szerelvényben úgy az oxigén-,

mint az áramszolgáltatás majdnem teljesen megszűnt. Mindhárom űrhajós a két személyre szabott Hold-kompon talált menedéket, mely csak a Holdra leszállásra volt tervezve. Ott rögtönzött intézkedésekkel, a Földről irányított útbaigazításokkal, komplikált manőverezésekkel képesek voltak a hazatéréshez helyes pályára irányítani a megsérült, három részből álló űrhajót.

A Föld atmoszférájába jutásuk előtt meg kellett szabadulnak a Hold-komptól, melyből ment őberendezésekkel visszabujtak a vezérlő részlegbe. Ki kellett lőniök a megsérült gépházat, a Service Mo- dule-t is, mert ezek a visszatérésnél keletkező hőben elégnek, vagy felrobbannak. Mindezt sikeresen oldották meg. A megmenekült űrhajósokat az egész országban ünnepük, Nixon elnök kitüntetéssel jutalmazta hősiességüket.

A vezérlő részlegben az űrhajósok fénykép és filmfelvételeket vettek a kilőtt sérült gépházról. Ezeket a képeket most tanulmányozzák és próbálják megállapítani az űrbéli baleset okát.

A PENTAGON TITOKBAN FEGYVERT SZÁLLÍT A GÖRÖG TERRORKORMÁNYNAK

WASHINGTON, D. C. — A kongresszus egyes tagjainak tudomására jutott, hogy a hadügyminisztérium, a görög ; katonai juntának való katonai szálütmány korlátozásának eile nére, kétszer annyi hadi szállítmányt küldött Görögországnak, mint amennyit a kongresszus engedélyezett. 1967- ben, amikor a katonai puccsal létrejött junta-kormány vette át a hatalmat, a nemzetközi . közvélemény nyomása alatt az U.S. a “fontos” katonai szál- ütmányok korlátozását ren- : delte el Görögország részére.

Hogy ez a “korlátozás” miből állt, azt soha sem hozták nyilvánosságra, de annyi kitudódott, hogy eddig is, állandóan több hadianyag ment a görög kormánynak, mint amennyit a kongresszus a katonai segély- program keretében helybenhagyott.

Washingtonban a kormány még azt tervezi -—'a benfeii- tesek szerint, a Pentagon nyomása következtében —, hogy végleg megszünteti a fegyver- szállitmány korlátozását Görög ország számára.

ÁRA 20 CENT