Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 2. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 8, 1970. SZUPERSZONIKUS REPÜLÉS HANGDÖREJ NÉLKÜL? A szuperszonikus repülésnél keletkező lökés­hullámok okozta zaj a jövő légiforgalmának ko­moly problémája. Mai felfogás szerint 20 km kö­rüli magasságban és lakatlan területek fölött re­pülhetnek. A kaliforniai Northrop Corp.-nál vég­zett újabb kutatások eredményei azonban arra mu­tatnak, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel lé­nyegesen tompítható vagy teljesen elkerülhető ez a zaj. A megoldás: a gép előtt a levegőt ionizálni kell és ugyanakkor magát a repülőgépet elektro­mosan fel kell tölteni. Ebben az esetben a lég­áramlás lágy hullámokban simul a géphez — lö­késhullám és szuperszonikus dörej nélkül. Minden levegőben haladó test szétlöki utjából a levegőt és ezáltal lökéshullámot állít elő, amely hangsebességgel terjed. A hangsebességnél las­súbb repülésnél ez a lökéshullám megelőzi a gé­pet. elébe siet. Ennek következményeképpen a le­vegőmolekulák vi- zonylag simán és lökésmente­sen áramlanak a megfelelően alakitott repülő test körül. A szuperszonikus repülésnél más a helyzet: mivel a gép a hangsebességnél gyorsabban halad, a lökéshullám nem szaladhat előre, hanem fordít­va, a repülőgép előzi meg a saját maga által elő­állított lökéshullámot. Kúpos lökéshullám kelet­kezik, a kúp csúcsában halad maga a gép. A lökés­hullám most már nem irányítja a levegőmolekulá­kat simán a repülő test köré, az áramlási irány hirtelen, átmenet nélkül megváltozik. A vizsgálatok abból indultak ki, hogy—legalább is elméletileg — a lökéshullámok megszüntethetek vagy enyhithetők, ha a közvetlenül a repülő test útjában levő levegőmolekulák “előzetes figyelmez­tető jelzést” kapnak, amely lényegesen gyorsab­ban terjed, mint a hang. Ilyen jelzés elektromos eszközökkel megvalósítható. Ha a szuperszonikus repülőgépet vagy legalábbis annak elülső részét például pozitív előjellel elektrosztatikusán feltöl­tik, a szembeáramló levegőt pedig ionizálják, ak­kor a repülőgép teste a pozitiv gázionokat taszítja. Ez a taszítás az a hangsebességnél sokkal gyor­sabb előzetes figyelmeztetés, amelynek hatására a gázrészecskék kitérnek a gép utjából így semmiféle vagy csak igen gyenge lökéshullám ke­letkezik, és nemcsak a szuperszonikus zaj, hanem az aerodinamikai ellenállás és felmelegedés is te­temesen csökken. Szélcsatornában végzett modellkísérletek meg­erősítették az eddigi elméleti eredményeket. A SZOVJET MOHOLE-PROGRAM A Szovjetunióban a felső földköpeny kutatásai­val kapcsolatban — az úgynevezett Mohole-prog- ram keretében — öt 15 —18 km mély fúrólyuk készítését tervezik. Eddig már 7 kilométert meg­haladó mély égeket értek el. A Kóla-félszigeten és a Kaszpi-mélyföldön a fúrások első fő szakasza lezárult. Ezek során kidolgozták a legalkalmasabb furástechnikát. 1970-ben kezdik meg a fúrást Azerbajdzsánban. A Kuril-szigeteken és az lírái­ban tervezett fúrások számára most keresik a leg­alkalmasabb helyeket. Az Arai-tó környékén több mint 7 km mélység­ben még üledékes kőzeteket találtak (eddig azt tételezték fel, hogy ilyen mélységekben már csak siirü kristályos kőzetek fordulnak elő). A Mangis- lak-f elszigeteli végzett próbafúrások alkalmával 3500 méter mélységben meglepően magas, 180 C-fokos hőmérsékletre bukkantak. A TENGERI OLAJ­SZENNYEZŐDÉS ELLENSZERE AZ ERDEI FENYŐ KÉRGE Hatásos és olcsó anyagot találtak Észak-Svédor- szágban a vízbe került olajszennyeződések eltávo­lítására. A közönséges erdei fenyő kérge véletlen tapasztalat szerint igen jól felszívja az olajat és az egyéb olajszármazékokat (higitó benzint stb.). Négyéves kísérletezés során kidolgozták használa­tának legalkalmasabb módszereit. A fakérget por­rá őrölve vagy apró darabokra vágva és hurkaszerü perionhüvelybe töltve használják. Két liter kéreg­por egy liter folyadékot köt le. A kéregport, ill. a hurkákat ma már nagyüzemileg állítják elő. Rö­videsen egy erre a célra létesitett gyár is üzembe lép, amely kezdetben naponta 6000 kiló port és kereken 1000 m perionhurkát gyárt. Az uj anyag felhasználhatósága sokrétű. Szabad felszinü vízfelületeken az olajfoltot hurkával ha­tárolják körül, az olajjal borított vízre pedig ké­regport szórnak. Vízpartra, parti homokra kisodort olajszennyeződést petróleummal átitatott kéreg- porral szórják be, majd az olaj felszívódása után az átitatott port meggyujtják. Olajjal szennyezett gátakon és töltéseken a szennyezett területet kö- rülárkolják, az árokba kéregport szórnak, s ez las­san magába szívja a szennyezett területről az ola­jat. Nagy szolgálatot tesz az uj anyag az olajtartá­lyokat és olajszállítmányokat ért balesetek eseté-- ben is, amikor meg kell akadályozni, hogy a felszí­ni vizekbe, a felszín alatti víztároló rétegekbe vagy a vizvezetékhálózatba olaj jusson be. A fakéregpor és a -hurka használat után kitűnő tüzelőanyag. GÓLYÁK ÉS SASOK HARCA Hírügynökségek számoltak be arról a két na­pig tartó harcról, amelyet sasok és gólyák vív­tak a törökországi Tarsus közelében és amely a gólyák meglepő győzelmével végződött. A meg­vert sasok Ciprus felé menekültek, 50 halottju­kat a csatatéren hagyván. A tengerből öt gólya és 17 sas tetemét fogták ki. Egyszerűen nem hisszük — jelentette ki Ri­chard Porter, brit ornitológus, aki az elmúlt év­ben négytagú expedíciót vezetett Törökországba, hogy megfigyelhessék a gólyák őszi költözését. Chi’istopher Mead, a Brit Madártani Egyesület munkatársa szerint csupán az történt, hogy a kedvezőtlen időjárás fékezte a költözködő vadma­darak által kihasznált felfelé irányuló légáramla­tokat és ennek következtében a magasságért ki­fejtett erőfeszítésben a vadmadarak és gólyák ROMÁNIAI HÍREK KÜLÖNÖS ESEMÉNYT jelentett Nagybánya kulturéletében a Kakuk Marci bemutatása. Az idén elhunyt Tei’sánszky Józsi-Jenő a bányaváros szülötte, írásai zömének Nagybánya és környéke a színhelye. A Szénatér egykori kesernyés-vidám csavargóit elevenitő Kakuk Marci első Ízben ke­rült színre az iró szülővárosában. A kitűnő szerep- osztásban játszott darabot Hoi’váth Béla ren­dezte. • 64 UJ TANTEREMMEL bővül az idén Temes megye falusi iskolahálózata. A lakosság önkéntes hozzájárulásából és hazafias munkájával 16 tan­termes iskola épül Lenauheimon és Varjason, 8 tantermes iskolákat emelnek Gyéren, Gavozsdián és Nagytopolovácon, 4 osztálytermest Nagyszáko- son, Utvinon és másutt. A megye számos községé­ben 2—3 uj tanterem “ragasztásával” bővitik az iskolákat. • NAGYVÁRAD UJ IPARI ÖVEZETÉBEN — ahol a timföldgyár, a bútorgyár, a cukorgyár és a hő- szolgáltató villamoserőmü működik — megkezdő­dött egy uj ipari létesítmény — a vasbetonelem vállalat — épitése. A vállalat előfeszített beton­nyomócsöveket, csatornázási csöveket fog előállí­tani. Az uj vállald építése'két szakaszban történik. Az első szakasz vő év utolsó negyedében feje­ződik be, míg a n sodik szakasz 1971 második ne­gyedében. Az iize... évi 76,500 köbméter betonele­met fog gyártani. • SZILÁGY MEGYÉBEN az idén jelentősen bő­vült a kereskedelmi hálózat. Zilahon egyetlen év alatt megkétszereződött a kereskedelmi forgalom. A megyében 15 újjáalakított üzletet 1,155,000 lej értékű bútorzattal és felszereléssel láttak el. Ál­összekeveredtek. A nehéz testű madarak közül-né- hányan nem bírták ki a megterhelést és lezuhan­tak. Viszont* Dogan Uluc, a Hurriyot cimü török lap londoni tudósítója beszámol!» arról, hogy hasonló harcra minden évben sor kerül és az emberek nemcsak megfigyelik az egymással küzdő gólyá­kat és sasokat, hanem fényképeket is készítenek a harcról. MÉZ — POR ALAKBAN Angol kutatóké az érdem, hogy a méz szállítá­sának és tárolásának az eddiginél gazdaságosabb módját megteremtették. A friss mézet* ugyanis poritják, s az így kapott termék vízben feloldva ismét ugyanolyan aromáju és tápértékü, mint ere­deti méz. A poritás tehát lényegében vízelvonás, ám a műveletnek sok csinja-binja van. Úgy járnak el, hogy a mézet melegített fefületre felkent vékony hártya alakjában vákuumban néhány másodpere alatt víztelenítik, kiszárítják. Azután a hártyá­kat keskeny lappá hengerük, és közben szobahő­mérsékleten hütik. Utána a szinte pehelyszerü mézlemezkéket porrá őrlik, majd a kereskedelmi forgalom számára dobozokba csomagolják. Mint­hogy a száritás csak másodpercekig tart, nem vál­tozik meg a méz színe, összetétele, eredeti ize és aromája. A szárításkor elpárolgó nedvességet szintén hasznosítják: besűrítik, és olyan “méz­eszencia” készül belőle, amely kitűnő cukrászain izesitőszer. Magától regenerálódó fehérje Borisz Pogaszlov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája molekulabiológiai intézetének kuta­tója egy bakteriofág farki részét burkoló fehér­je vizsgálata során egyedülálló jelenséget figyelt meg. Ennek a fehérjének rendezett, spirális struk­túrája van. Erősen lúgos környezetbe» a fehérje oldódik és struktúra nélkül tömeg keletkezik. Ha azonban a lúgot fokozatosan eltávolítják, az elek­tron-mikroszkópban ismét olyan struktúrák fi­gyelhetők meg, amelyek tökéletesen megfelelnek a bakteriofágok farki részét alkotó burokénak! Hangsúlyozandó, hogy a komplikált struktúra ilyen helyreállítása spontán történik. lami alapokból négy és félmillió lej beruházást irányoztak elő egy élelmiszerraktál'' és butorrak- tár, valamint egy modern kereskedelmi komlexum építésére, amelyet a jövő esztendő első negyedé­ben adnak át a forgalomnak. Ebben az időszak­ban egy újabb üzletsor építését kezdik meg Zila­hon az uj lakónegyedben. • TELJÉBEN A SZEDERSZÜRET Szatmár me­gye erdős-dombos vidékein. A felvásárló szervek eddig mintegy 90 tonnát vettek át. Az Ízletes erdei gyümölcs nagy részét friss állapotban ex­portálják, a többit a szatmári központ hűsítő ital­nak és más készítménynek dolgozza fel. • tűk Ruha István kolozsvári hegedűművész, Radu Lupu zongoraművész, Reichert nyugat-német, Brokles angol karmester, Kovács Dénes magyar- országi hegedűművész és Warine Gheorghian szovjet gordonkaművész. NÉPMŰVÉSZETI KISIPARI termelőszövetke­zet kezdte meg működését Szatmár megyében, melynek központja a megyeszékhelyen van. Az uj szövetkezet egységei — a vámfalusi fazekasmü- Rely, az avasfelsőfalusi cserge- és népviseletké- szitő egység, a nagykárolyi gyékényfonó részleg és mások — évente mintegy 10 millió lej értékű terméket állítanak elő hazai és külföldi piacra. • SZEPTEMBER 7-ÉN a fesetöi Farkasvölgyé­ben megtartották az idei bükkaljai folklórfeszti­vált. A hagyományos ünnepségen több ezer ven­dég vett részt Szatmár megye minden tájáról. A helybeliek legszebb népszokásaikat, táncaikat ele­venítették fel, különösen nagy sikert aratott a száldobágyiak leánybucsuztató tánca. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához!

Next

/
Oldalképek
Tartalom