Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-02 / 14. szám

20 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 2, 1970 VASBETONMUNKÁK KISKÖRÉN. — Nagy ütemben folytak Kiskörén 1969-ben a Tisza—II vízlépcső építésének vasbetonmunkái. A létesítmény három egysége közül a leendő vizierőmü építése volt a legelőrehaladottabb. — A duzzasztómű­nek az úgynevezett alaplemeze készült el. Erre a nagy kiterjedésű vasbeton talapzatra került a tulajdonképpeni építmény. — 1969 harmadik negyedévében az említett két egységbe 12 ezer köbméter betont építettek be. — A hajózsilip akkor még a földmunkák stádiumában volt. — KÉPÜNKÖN: a duzzasztómű építkezése, háttérben az itteni betongyár ERCSIBEN MEGNYITOTTAK AZ ÖREGEK UJ NAPKÖZI OTTHONÁT. — Az egykori Eötvös házban korszerűen berendezett, kényelmes napközi otthont lé­tesített a helyi tanács az idős emberek számára. A dunaújvárosi járási vörös- kereszt szervezet az átadás napján rádiót ajándékozott az otthon lakóinak A KÉZMŰIPARI VÁLLALAT BEMUTATTA AZ 1970. ÉVI TAVASZI—NYÁRI KOLLEKCIÓJÁT. — Az uj kollekcióra a sárga és zöld színek váltakozása, va­lamint a fehérrel való kombinálása jellemző. Az uj modelleknél az erős szabás­vonalak a jellemzőek, a hosszú sálak pedig kiegészitőként jelentkeznek. — Ké­pünkön: Manökenek a kollekcióval. Öt estélyi ruha, három mostani nyári nagyestélyi és két igen nőies megoldású hosseu estélyi ruha METRO ACÉLMŰ MÜSZÁLGYÁR Nagy beruházásokkal bővül Magyarország vagyona A magyar népgazdaság mintegy 80 milliárd forintot költ uj beruhá­zásokra 1970-ben, — a múlt évinél körülbelül 7 százalékkal többet. Az év folyamán átadnak sok üzemet, lakást, kórházat, iskolát, s több száz jelentős épitkezés kezdődik. Ezek közül mutatunk be néhányat, a leg­nagyobbakat. Az “év beruházása” kétségtelenül a Péti Nitrogénmüvek uj műtrágya gyára, melynek építésére kb. 8 mil­liárd forintot költenek. Az uj gyár csaknem 900,000 tonna műtrágyát állit elő és a magyar mezőgazdaság további fejlesztéséhez nyújt majd je­lentős segítséget. Teljes kapacitás­sal 1974-ben adják át rendeltetésé­nek. Nagyjából hasonló az uj Metró építési költsége is, melynek megva­lósítására ugyancsak több mint 8- milliárd forintot fordítanak. Még az idén megindul a forgalom az úgyne­vezett kelet—nyugati vonalon és megkezdik az észak—déli Metró épí­tésének előkészítését is, amely Új­pestről indul, s a kispesti Határ út­ig halad majd 14.8 kilométer hosszú­ságban. Útvonala a Váci utón fut végig, érinti a Nyugati pályaudvart, és a Deák tértől a Nagyvárad tér fe­lé kanyarodva éri el Kispestet. Ez a vonal — amelyet szakaszonként ad­nak át a forgalomnak — teljes hosz- szában 1983-ra készül el. Ugyancsak az év beruházási kró­nikájához tartozik a második szov­jet-magyar olaj-távvezeték megépí­tése, amely első ütemében évi öt­millió, teljes elkészülte után pedig évi 10 millió tonna kőolaj szállítását teszi majd lehetővé. Ez a beruházás összhangban áll a magyar olajfino­mító ipar igen jelentős fejleszté­sével, hiszen a százhalombattai fel­dolgozó központon kívül ellátja majd import-olajjal a tervezett tiszaszeder- kényi uj kombinátot is. A borsodi iparvidék egyik nagy vasipari kombinátja, az Ózdi Kohá­szati Üzem idén ünnepli alapításá­nak 125. évfordulóját. A nagy múl­tú gyárat mintegy kétmilliárd forint költséggel rekonstruálják, korszerű­sítik. Itt épül fel az ország első fo­lyamatos acélöntő müve, ahol éven­te 325,000 tonna acélt állítanak majd elő. Mellette 300,000 tonna kapaci­tású huzalmüvet is létesítenek. A munkások itt ugyancsak az idén megkezdődnek, és 1974-ig tartanak. A nagy értékű berendezések egy ré­szét importálják, s jellemző az épít­kezés méreteire, hogy a nyugati or­szágokból 3.8 millió dollárért, a szo­cialista országokból pedig 12 millió rubelért vásárolnak berendezéseket. A számítások szerint e nagy befek­tetések 6 év alatt megtérülnek. Több más iparág is uj nagyüze­mekkel bővült. A texüipart látja majd el korszerű műszállal a nyer- gesujfalusi Viscosa gyár uj üzeme, ahol évente 4,600 tonna műszálat állítanak elő. Ezt a gyárat 1972-ben adják át rendeltetésének. A mohácsi Farostlemezgyár 60,000 tonna kapa­citású uj egységgel gyarapszik, s lé­tesítéséhez mintegy 3 millió dollár értékű gépet vásárolnak. Az üzem a Magyarországon nagy mennyiség­ben található cserfát dolgozza majd fel, s ezáltal jelentős fenyőfürész- áru importját teszi feleslegessé. Nyíregyházán uj papírgyár épül, hol évente 70,000 tonna hullámpapirt állítanak elő. Amint e felsorolásból is látható, a magyar gazdaságpolitika elsősorban a vidék ipari fejlesztését helyezi elő­térbe, s az uj nagy létesítmények is kivétel nélkül vidéki városokban, falvakban, nem ritkán iparilag elma­radt körzetekben létesülnek, hogy ott uj munkaalkalmat teremtve, mű­szaki-technikai bázisul szolgálva hoz­zájáruljanak az általános gazdasági fejlődéshez. Mára Ferenc Muzeum A szabadtéri játékokról ma már az országhatárokon túl is ismert Sze­ged legszebb részén, a Tisza partján áll a megye legnagyobb múzeuma. A Magyar Nemzeti Muzeum külsejét idéző épület jogosan viseli a “Köz- művelődésnek” feliratot. Nem kisebb emberek kutatták itt a múlt emléke­it, terjesztették a kultúrát, mint Tö­mörkény István (1866—1917), a sze­gedi nép életének kiváló ismerője és megörökitője. Őt követte az igazga­tói székben Móra Ferenc (1879—• 1934), a tudós iró, aki régészeti és természettudományi ritkaságokkal gazdagította a múzeumot. Ma is ez a két legnagyobb gyűjte­ménye a múzeumnak. A Fehér-tó sokszínű madárvilágának legszebb példányai a kiállításon is megtekint­hetők. A régészek munkája nyomán feltárt legrégibb leletek kb. 25 ezer évesek, de az ujkőkor emberének kezdetleges szerszámai, istenszobrai, réz- és bronzkori eszközei, a szkíták használati tárgyai, a kelták koron­golt cserépedényei, a rómaiak pad­ló téglái bizonyítékai annak, hogy az Erdély—Pannónia kereskedelmi ut mellett épült Szeged nagy szerepet töltött be már korábban is. És vala­hol itt volt a hunok főhadiszállása is. A feltárt hun temetők sokasága ka- patta szárnyra a mondát Attila hár­mas koporsójáról. A honfoglalás-ko­rabeli gazdag ötvösművészeti emlé­kek megtekintése már az államalapí­tás korába vezeti a látogatót. A kö­zépkor förmagazdag művészeti em­lékeit a kőtárban csodálhatjuk. A szegedi irodahni élet nagy alak­jainak állit emléket az irodalomtör­téneti kiállítás. Dugonics András, Tömörkény István, Móra Ferenc, Ju­hász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós élete és munkássága eleve­nedik meg. Beethoven levele Nemrég tették hivatalosan közzé, hogy Magyar- ország egyik leghíresebb műemlékét, az esztergo­mi Bazilikát renoválják. Megjavítják azokat a sérüléseket, amelyek a háborúban érték a gyö­nyörű épületet. A költségek legnagyobb részét az állam fedezi. Az esztergomi primási levéltárat nemrég ren­dezték és akkor a kutatók igen értékes, és,zene- történeti szempontból is nagyon érdekes ' levelet találtak, amely 1823-ban kelt és Ludwig van Beethoven irta alá. Ebben a világhírű zeneszerző Missa Solemnis cimw csodálatos alkotását felajánl ja Rudnay Sándor esztergomi prímásnak a Bazili­ka szentelési ünnepségére. Beethoven nem kért semmit a müvéért, csupán a kották másolatáért 50 dukátot. A levélben olvasható Beethoven ama kijelentése, hogy a Missa Solemnis oratóriumi előadásra is alkalmas. Rudnay prímás azonban, hivatkozva a magas építési költségekre, vissza­utasította Beethoven ajánlatát. Az esztergomi Bazilikát csak később avatták fel, 1856-ban és ott Liszt Ferenc Esztergomi Mi­séjét adták elő. Beethoven müve is hamarosan világhírű lett, de azt az olmützi püspök beiktatá­sakor mutatták be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom