Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-02 / 14. szám
Thursday, April 2, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Átányi Horváth László: Mult század végi nyugalom volt még jó 15 évvel ezelőtt is Budapest Belvárosában. Nem ült az utcákon maró füst és gáz, s még sétálni is lehetett. A járdák nem ismerték akkoriban a mai lökdösődő, egymást tipró, végenincs emberforgatagot. Mindez a múlté. A Váci utcán és az Asztóriánál, az Emke előtt és a Baross téren már éjjel-nappal egyfolytában zsong a tömeg. A jármüvekre alig lehet felférni, minden üzletben sort kell állni, izgatott szóváltások pattantak ki lépten, nyomon. Egy idős házaspár a kirakatokat nézegeti a Rákóczi utón. — Van itt minden, csak pénz legyen hozzá! — mondja az asszony. S pénz van. Mindenre van valakinek pénze. Elkelnek a belvárosi szalonok méregdrága luxusruhái. Akad vevő a 12 ezer forintos étkészletre. A külföldről behozott kocsikra több évre előre megvannak a tulajdonosok. Állok a cipőbolt előtt és dohogok magamban. Egy valamire való cipő 400 Ft. De ez sem túl elegáns, a bőre hamar kitöredezik, két hónap múlva már talpaltatni kell. Állok és dohogok. Havi jövedelmemből nem tudnék öt pár cipőt venni. Egy pülanatra elkeseredem. Jeles diplomát szereztem nyolc éve az egyetemen, azóta sem vittem annyira, hogy öt pár cipőt vehessek a havi fizetésemből. Gyerekek jönnek szemközt az utcán. 11—12 évesek lehetnek. Szájukban vidáman füstölög a cigaretta. Nem titokban fújják a füstöt, körülpislogva, nem nézi-e őket valaki? Nyiltan, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Senki nem szól rájuk, az emberek közömbösen mennek el mellettük. Érthető ez a közöny. Bizonyára nagyon szemtelen választ kapna az a felnőtt, aki szóvá tenné az “ifjak” dohányzását. Elképzelem a jelenetet. — Nem dobjátok el rögtön a cigarettát? — igy az egyik jóérzésü felnőtt.-— Mi köze hozzá? — hangzana a válasz. — Nem tudjátok, milyen ártalmas ebben a korban?-— Nem a maga baja! •— S ha megtudnák a szüléitek? •— Ők nem szólnak érte semmit — hazudnak szemrebbenés nélkül. — Majd az iskolában megkapjátok a magatokét! •— Azt hiszi eláruljuk, hogy hová járunk? Én, a pedagógus sem mernék rászólni a gyerekekre. Csak a saját iskolám diákjaira, ők tudják, ki vagyok s saját diákjaink még respektálnak anv- nyira bennünket, hogy velünk szemben ezt a hangnemet nem merik megengedni maguknak. Egy riport jelent meg nemrégen az egyik napilapban. A cikk megállapítja, hogy múlt év szeptemberében 200 budapesti pedagógus hagyta el a tanári pályát. Az okokat is megirják: kevés a pedagógusok fizetése. Ez közismert tény. A másik ok: nem érvényesült eléggé az iskolákban a vezetés demokratizmusa. Ez magyarul azt jelenti, hogy az igazgató korlátlan ur az iskolában, s ha valaki szót emel túlkapásai ellen, összeférhetetlenség ci- mén áthelyezteti egy másik oktatási intézménybe. A harmadik ok: tanáraink túlérzékenysége. Nehezen viselik el tanulóink túlzott szókimondását. Egy példa a szókimondásra, ötödik osztályban, tiz éves gyerekeket tanitottam. Kiszólitottam a táblához Gyűrű Attüa nevű kisfiút. A gyerek egy szót sem tudott. így elégtelennel helyre küldtem. Ezután a következő párbeszéd hangzott el közöttünk: — Kisfiam, ez már a negyedik elégtelened. Jó lesz vigyázni, nehogy bukás legyen belőle. — Csak a harmadik! — A negyedik, kisfiam! Gyűrű Attila sirva fakadt, s odavetette: — Nem kell hazudozni! Az osztály dermedten várta a fejleményeket. Valamit tennem kellett, mert legközelebb már nyugodtan le is hülyéznek a gyerekek. Nagyon finoman képen legyintettem a kis Attilát, csak épp KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich. John Kochis watchmaker — Tel: 3-5865 D oho gás a forma kedvéért és kizavartam a folyosóra. Utána napokig rettegtem, vajon nem tesz-e feljelen- tetés ellenem a szülő, mert fegyelmi után áthelyezhettek volna valami távoli iskolába, s nem is tani- tani, hanem a napközinek nevezett délutáni gyermekmegőrzőbe. A múltkoriban villamoson utaztam. Két gyerek a robogó jármű nyitott ajtajában állt. Sok nálunk a gyermekbaleset. Naponta olvashatunk eg'y-egy szomorú esetről. Egy férfi rászólt az ajtóban álló gyerekekre, próbálta beljebb hivni őket, rá se hederitettek. Erzsi néni, gyöngyösi nagynéném mesélt egy szomorú esetet. Heves községből Budapestre utazott egy 14 éves fiú. Árva gyerek volt, sok hányattatás közepette elvégezte a nyolcosztályos iskolát, s szakmát tanulni ment Budapestre. Ám Vámosgyörknél rossz vonatra szállt és amikor megtudta, leugrott a robogó vonatról. A sok felnőtt közül egy sem akadt, aki visszatartotta volna. A gyerek a kerekek közé esett s azonnal meghalt. Hogy befejezzem az előbbi történetet, a kis Gyűrű Attila mégis megbukott félévkor. Igaz, nem az én tantárgyamból, magyarból, hanem számtanból. Anyja, egy nagyszájú, kirafinált nőszemély, felháborodottan állitott be hozzám, az osztályfőnökhöz. Kétségbe vonta a számtantanár hozzáértéHUMOR ■BRHBEHHHHHHUnMaHHIIIBHIHHBI NÉZŐPONTOK Ingerülten, idegesen ébredek. Rendkívül sok munka vár rám: fát kell vágni, be kell kötni a gyerek könyveit, el kell vinni a ruhát a Patyolatba, fel kell szerelni a lámpát az előszobába.-és meg kell igazítani a padláson a tévé-antennát, .idegeskedve megpróbálom beosztani a napot, célszerűen csoportosítani a tennivalókat, közben átkozom a sorsot, hogy ennyi feladatot rótt rám. Ezzel el is telik a nap és este dühösen állapítom meg: semmit sem sikerült elintéznem... Derűsen kelek. Süt a nap. Ma semmi dolgom sincs. Fütyörészve sétálok a lakásban, aztán eszembe jut, hogy nem ártana valami testmozgás. Ezért lemegyek és vágok egy kis fát. Unaloműzőként felszerelem az előszobái lámpát, majd elmegyek sétálni és egyúttal magammal viszem a ruhát is a Patyolatba. Délután ragyogóan elszórakozom a gyerek könyveinek bekötésével és miután még sok időm van estig, felugrok a padlásra és megigazítom a tévé-antennát. Este örömmel konstatálom: jó néha egy ilyen ellógott nap... Lujza hétfőn: — Nem győzöm áldani a sorsot, hogy ilyen férjem van. Hűséges, figyelmes és kedves. Ha akarnék sem tudnék benne hibát találni. Lesi a kívánságaimat és sokszor a legrejtettebb gondolataimat is kitalálja. Más nőre rá sem néz. Én töltöm be az életét, csak velem, mellettem és csak nekem akar élni. Olyan tiszta, mint a desztilált viz... Lujza pénteken: — Megvert az isten ezzel a pasassal. Unalmas, szürke, érdektelen. Még hibája sincs! örökké rajtam lóg és ki szeretné fürkészni a gondolataimat. A nők sem érdeklik. Egy perc nyugtom sincs tőle, úgy mászik utánam, mint egy kutya. Ez nélkülem felfordulna. Olyan, mint a desztilált viz: ihatatlan... Riport Kovács Lajos esztergályosról, egy napilapban: “A mai munkásember típusa. Keményen dolgozik, nem kíméli erejét. És élvezni is tudja munkájának eredményét. Szépen keres, lakásában műiden megtalálható, amit a civilizáció nyújt: tévé, magnó, hűtőszekrény, modern bútorok. Nem is csoda, ha boldogan él e meleg családi otthonban. Élete igy oszlik meg a gyár és a család között...” Riport ugyancsak Kovácsról, egy másik napilapban: sét s kilátásba helyezte, hogy ha év végén is megbukik a fia, bizottság elé viszi az ügyet. Kevés szülő tud róla, de ilyen is van. Pártatlan bizottság vizsgáztatja le a gyereket, ha a szülő kétségbe vonja a tanár jóhiszeműségét. Nem került rá sor, nem is a gyerek nagy tudása miatt, a számtantanár többre tartotta a békességet, inkább simán átengedte Attilát. A történethez tartozik, a mama régóta csábítgatott, látogassak el hozzájuk. Mikor engedtem a kérésének, kávéval, finom italokkal fogadott. A látogatás végén egy borítékot nyomott a kezembe, 3—400 Ft. lapulhatott benne. Egy pillanatra hatalmába kerített a kisértés, éppen egy cipő ára. Már akkor is rossz állapotban volt egyetlen lábbelim. Annyi legenda kering a tanárok megvesztegethetőségéről, legyűrtem a kisértést, visszaadtam a borítékot. — Ne sértsen meg, tanár ur! — monda a mama. — Inkább pénzt adok, minthogy valami haszontalan dolgot vegyek pedagógusnapra! — Inkább Attilának tessék ajándékot venni, ha hazahozza a jó bizonyítványt! — De úgyse hoz jó bizonyítványt! Vagy 20 percig egymás kezébe nyomkodtuk a borítékot, már-már majdnem elfogadtam. Ám felülkerekedett bennem a józanság. Ha ezentúl rossz bizonyítványt visz haza a gyerek, azzal áll majd elő a mama az iskolákban, hogy persze, mert most nem kapott ajándékot! így azután megmaradtam a tisztesség utján. “A kispolgár tipusa. Kíméletlenül hajtja magát a pénzért, hogy lakásába zsúfolhassa a polgári kényelem minden eszközét. Elzárkózik a világtól és a közösségtől. Élete a robot és teljese leszűkült családi életet él...” Tibor maga elé tett egy üveg konyakot és egy fiola mérget. Aztán megírta búcsúlevelét: “Az életnek nincs már értelme. Ágota megszökött egy agronómussal. Ráadásul elvitt mindent, ami mozdítható volt a lakásban. Kirúgtak az állásomból is...’ Leszámoltam mindennel. Egyszer úgyis meg kell halni...” Aztán, hogy bátorsága legyen a méreghez, megivott néhány pohár konyakot, melynek hatására igy morfondírozott: — Szép az élet. Újra szabad vagyok. Úgy kell annak az agrenómusnak... És micsoda szerencsém van. Ágota nem találta meg a békekölcsönkötvényeket. Holnap már a hivatalba sem kell bemennem... Csuhaj! Sose halunk meg! .— A felesége azért akar válni, mert maga egy év óta teljesen elhanyagolta őt. — Micsoda hazugság! Még hogy én elhanyagoltam volna őt. Esküszöm, bíró ur, egy év óta a közelébe sem mentem! Levélváltás “Tisztelt Kovács ur! Látták, hogy a parkban szenvedélyesen csókolta a lányomat. Ha ön becsületes ember, tudja kötelességét és sürgősen megtisztel látogatásával.” “Tisztelt Balogh ur! Megkaptam kedves levelét. Szívesen eleget teszek kívánságának, ha megírja, hogy a három lánya közül melyikkel láttak szenvedélyesen csókolódzni a parkban...” — Adj kölcsön egy ezrest. — Mi a garancia? — Egy becsületes ember szava. — Rendben van. Hozd ide azt a becsületes embert! — Jó reggelt. Megkínálhatlak egy pohárka pálinkával? — Köszönöm, nem kérek. Először is', megesküdtem, hogy többé nem iszom. Másodszor, az orvos is megtiltotta. Harmadszor, ma már ittam három kupicával. Negyedszer, mit kell kérdezni? Tölts nekem egy nagyobb pohárba. \ PAUL’S TEXACO SERVICE j 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan í GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS % t Telefon: WA 9-9806 — SZŐKE PAL. tuiaidonos 4
