Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-02 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A “NAGY TÁRSADALOM” — KÖZELRŐL ÉHSÉG A BŐSÉG ORSZÁGÁBAN Adam harmadéves szociológushallgató, első amerikai ismerőseink egyike a nyár végén egy hónapra eltűnt. — Üdülni voltam — felelte az első kérdésre, amikor újra összeakadtunk a kis kávézóban. — Mingo megyében voltam üdülni. És mondhatom neked, tanulságos vakáció volt. Nem nagyon értettem a dolgot. Adam tehetős üzletember fia, aki Európába vagy Floridába ké­szült üdülni. Amerikával kapcsolatos földrajzi is­mereteim mindmáig némileg fogyatékosak, de ab­ban biztos voltam, hogy Mingo megye nem tarto­zik az ország legfrekventáltabb üdülőhelyei közé, és semmi esetre sincs Floridában. Adam üdülésének története egy hirdetéssel kez­dődött, amelyet azóta is magával hordott. íme, a hirdetés szövege: “Töltsön három hetet az Appa- lachia-hegységben, Mingo megyében. Vezetéses túrák naponta, a turaVezetők szegény emberek. Vegyen részt a szegények találkozóin és éljen együtt egy appalachiai családdal: huszonegy nap mindössze 378 dolár.” — Olyan emberek közt éltem — magyarázta Adam —, akikről szociológushallgató létemre sej­telmem sem volt. Házigazdám egy öreg bányász volt, akinek súlyos szilikózisa van: egész életét odalenn töltötte az aknában. Munkaképtelen em­ber, feleségével és gyermekével él. Havi nyugdija 162 dollár és ha érdekel, ez körülbelül annyi, amennyire a jelenlegi élelmiszerárak mellett egy háromtagú családnak az élelem biztosítására van szüksége. Csak az élelemre, és hol van még a ru­házat, a lakbél’, az orvos . . Más szegénység? A szegénység a “bőség társadalmában”, a nyo­mor a “nagy társadalomban” — nem újdonság. A szegénység fogalmával azonban — mint sok más fogalommal — hosszú ideig eredményesen manipuláltak. Emlékszem például egy jó nevű szó ciológusprofesszorra, akitől egy vitában megkér­deztük, mit jelent az, hogy az amerikai népszám­lálási hivatal adatai szerint sok millió szegény embert tartanak nyilván az országban. — A szegénység — magyarázta sietve — ná­lunk egészen mást jelent, mint Európában, hogy Ázsiáról ne is beszéljünk. Amikor az amerikai szociológusok szegénységről beszélnek, akkor nem kell éhezőkre gondolni. Mi e fogalmat szélesebben értelmezzük, és ez alatt csupán bizonyos társadal­mi csoportok hátrányos pozícióját, viszonylag egyenlőtlen helyzetét értjük. A féligaszságok, úgy látszik, nem élnek örökké. Mert igaz ugyan az, hogy az amerikai szegénység más,mint az európai és az ázsiai. De: a legutóbbi egy-két év vizsgálatai azt is bebizonyították, hogy a szegénység Amerikában nem csupán bűvös tu­dományos definíció. Nem: ebben az országban, ahol 60 millió autót és 70 miliő tv-készüléket tar­tanak nyilván, a szegénység életforma, húsba vá­gó realitás millió és millió rosszul táplált, éhes, nyomortanyán lakó amerikai számára. És világo­san kiderül ez is: az amerikai szegényember udva­rán esetleg ott állhat egy rozzant autó, lakásában lehet egy több éves tv-készülék. De étrendje, la­kásviszonyai, gyermekének érvényesülési lehető­ségei mindez azokkal rokonitja, akik Nápoly, Sza- loniki, Barcelona és Isztambul nyomornegyedei­ben tengődnek. Ázsiai viszonyok A tények feltárásában nagy szerepe van azok­nak az amerikai polgári politikusoknak is, akik a fenyegető szociális feszültségtől jobban féltik az ország politikai berendezését, mint — mondjuk — a Vietnamból való visszavonulástól. Szerintük a fennálló rendszer védelme és Amerika nemzet­közi befolyásának fenntartása egyaránt megkö­veteli a számvetést, a reális belső problémákkal, mindenekelőtt a szegénységgel és az éhséggel. A tények tisztázását követelők között első helyen kell megemlíteni a demokrata párt balszárnyához tartozó McGovern szenátort, aki a Vietnamban folyó háború elítélésével tett szert nemzetközi hírnévre. McGovern kiharcolta, hogy vezetésével bizottságot küldjenek ki az éhség és nélkülözés tanulmányozására. Amikor a szenátor vizsgálatai eredményét ösz- szefoglalta, ezt mondotta: “Olyan élelmezési és lakásviszonyokat találtunk, amelyekre az ember csupán Ázsia és Afrika országaiban lehetne fel­készülve. A szarvasmarhák és sertések nagy ré­szét az Egyesült Államokban jobban táplálják és jobb körülmények között helyezik el, mint azokat, akikkel találkoztunk.” Huszonkilencmillió A legutóbbi egy-két év vizsgálatai alapján plasztikusan kirajzolódik az amerikai szegénység demográfiája, megrajzolható az amerikai “sze­génység-térkép”. A hivatalos amerikai statiszti­kák szerint 29 millió hétszázezer amerikai — ez Belgium lakosságának háromszorosa — él nyo­morúságos körülmények között. Férfiak, asszo­nyok és gyermekek, fehérek, feketék és indiá­nok. . . így él az indiánok nagy része, s a nélkülö­zők százalékaránya a néger lakosság között jó­val magasabb, mint a lakosság átlagára vonatko­zó számarány. De — közhiedelemmel ellentétben — a nélkülözők nagy többsége fehér ember. Ha a szegények és az éhség támaszpontjait akarjuk megrajzolni, akkor a Mississippi deltájával, Dél- Karolinlával, Amerika déli államaival kel kezde­ni a felsorolást. A nyomorúságban élők fele ezek­ben az államokban tengődik. A gazdag Kalifornia déli részén nyomorognak az Amerika határán túl kevésbé ismert, mexikói származású szőlőmunká­sok. Egyik vezetőjük Manuel Vasquez ezt mondta e sorok írójának: “Napi 11—12 órán át dolgoz­nak, heti hat-hét napon keresztül, sokszor úgy, hogy nincs mosdási lehetőségük és ivóvizük sem a környéken. Gyerekeik általában nem járnak is­kolába, hiszen a családok sűrűn változtatják lak­helyüket. S ezek a gyerekek nem könyvekből ta­nulják, mi az a munka :a legtöbb család egysze­rűen nem engedheti meg magának, hogy a kicsik ne dolgozzanak.” De a Dél évtizedeK óta exportál­ja a maga szegénységét Északra és Nyugatra, az ország nagyvárosainak szegénynegyedeibe: New Yorkba, Chicagóba, Detroitba és Los Angelesbe. Köteteket Írtak össze az amerikai szegénység életformájáról. Számomra mégis a legemlékezete­sebbek Ira Goldenbergnek, a Yale Egyetemen tanító, kitűnő polgári pszichológusnak a szavai maradnak, ő ezt mondta: — A szegénység nálunk — egy pszichológiai folyamat sémája is, olyan folyamaté, amely tönk­reteszi a fiatalokat, mielőtt még élhetnének és az időseket, mielőtt meghalnának. Olyan folyamat sémája, ahol a reménytelenség és a tehetetlenség ölekezik, s olyan szemléletmódé, ahol az egyén a világot és saját magát is statikusan, leszűkített módon szemléli. Röviden szólva: a szegénység az az állapot, amelyben az egyén múltja és jövője találkozik a jelenben, és nincs tovább. öröklött szegénység “És nincs tovább.” Azt hiszem, ebben a mon­datban ez a legfontosabb. Az, hogy a szegénység nem egy olyan állapot, ahová valaki véletlen té­nyezők (betegség, üzleti csőd stb.) következtében lesüllyed, s ahonnan szívós munkával megint fel­tornászhatja magát valamilyen elfogadható élet­standard szintjére. Nem: a mai Amerikában a szegényekből nemcsak, hogy milliomosok nem lesznek többé, de általában még jól fizetett szak­munkások sem.. , Hadd idézzek a Szegénység —• U.S. cimii amerikai tanulmányból. “Az elégtelen táplálkozás az agy szervi elváltozásaihoz vezet, a növekedés visszamaradásához, apátiához, elidege­nedéshez, kétségbeeséshez és erőszakhoz. A szegé­nyeknek hosszabb ideig kell várakozniuk a ma­guk klinikáin és kórházaiban, kevesebb orvos áll rendelkezésükre, és inkább a babonákra hall­gatnak az orvos helyett.” Ehhez meg annyit lehet hozzátenni — s ez kü­lönösen szivszoritó —, hogy a szegények csaknem fele 21 évnél fiatal ab.. Az ilyen családok több mint hetven százalékában négynél több gyermek van, és a családapák felének nincs állandó munká­ja. A szegénység —öröklődik. .. Sokan és gyakran kérdezik: mi az oka az ame­rikai szegénység, a néger gettólakók szabálytalan időközökben ismétlődő elemi erejű lázadásainak, amelyek — ezen nincs mit tagadni, — időről időre fosztogatásba csapnak át? Hadd említsünk csak két okot. Az egyik, hogy a városi gettók remény ­telensége eszményi táptalalj a lumperiproletariá- tusnak, amelynek száma nem csökken, sőt. .. S a második ok: ezekre az emberekre éppúgy, mint minden amerikaira, naponta huszonnégy órán ke­resztül tv-ből, rádióból és újságokból zudul a csá­bos hirdetéspergőtüz. “Vásároljatok, vásárolja­tok.” Csoda-e, hogy amikor elszabadul a spontán elégedetlenség hulláma, akkor betörnek az üzle­tek, áruházak kirakatai is? Reménytelen kör Mit tud és mit akar tenni a jelenlegi amerikai kormányzat az ameinkai szegénység sorsának fel­emelésére? Sokat tudna, de jelek szerint nem so­kat kíván tenni. Nixonnak a múlt év őszén beje­lentett nyomorenyhitő programja a jelenlegi szo­ciális segélyezés rendszerének teljes átszerve­zését helyezi kilátásba. Az elnök által javasolt uj rendszerben a nyomorgó családok még mindig csak a hivatalos létminimum felének megfelelő segítséget kapnak. A javaslat a fő figyelmet arra fordítja, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben azok, akik ma segélyekből élnek, érde­keltté válnak abban, hogy dolgozni menjenek, s elfogadják a felkínált munkaalkalmakat. Csak­hogy a javaslattal egyidőben a kormány inflá­cióellenes gazdasági intézkedései olyan helyzetet teremtettek, amikor nem a rendelkezésre álló munkaalkalmak száma nő, hanem a munkanélkü­lieké. S mint a forradalmisággal semmiképp sem vádolható George Meany, az AFL —CIO szak- szervezeti szövetség főtitkára mondotta: “Sem a nemzetet, sem a népet nem szolgálják azzal, ha olyan állásokra képezik ki a szegényeket, ame­lyek nem léteznek.” A reménytelenség köre igy zárul be. Nyomor­enyhitő akciók lehetségesek, de a Nixon-kormány- zat szelektív választási stratégiájában nem ter­vezi a huszonkilencmilliós amerikai szegénység megnyerését. A hivatalos Amerikának nincs s a jelek szerint belátható időn belül nem is lesz — programja a szegénység felszámolására. M. U.-**■#*****+*■*'>(■*•****+■*+***++*++****** **+++i Uj Szokolay-mü. — “Magyar kórusszimfónia” címmel oratóriumot irt Szokolay Sándor, a V ér- nász” cirnü opera külföldön is ismert komponis­tája. Az oratóriumot Debrecen város felkérésére, a negyedik nemzetközi kórusversenyre irta, ame­lyet idén június 28 — julius 3 között rendeznek meg. Az uj kórusmüvet a fesztivál megnyitóján mutatják be. VÁMMENTES IKRA-CSOMAGOK «mmfuet« KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről Thursday, April 2, 1970. r*— '■■■ -'^1 ■ ■■■■■■■ ______5_

Next

/
Oldalképek
Tartalom