Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-26 / 13. szám

Thursday, March 26, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Pusztítjuk a világot •‘Velünk van túlságosan a világ”, irta William Wordsworth, angol költő, másfél századdal ez­előtt. “Későn, vagy korán, szerzéssel és pazar­lással pusztítjuk életünket.” Ma a költő azt Írhat­ná, hogy “pusztítjuk a világot.” Sok tudós úgy véli, hogy a növekvő légköri fertőzés a világ Achilles sarka, amely megváltoztathatatlan ég­hajlati változásokra vezethet. A változó szélhul­lámok u.i jégkorszakot hozhatnak, vagy a sarki­jég olvadásával áradással fenyegethetik a tenger­parti városokat. Sok tudós azt állítja, hogy az uj vegyi anyagok meggondolatlan használata az élelmiszerek megóvására, nagyobb termények ki­szorítására járványszerü születési hibákat okoz­hat. Az egyik tudós szerint a nukleáris robbantá­sok által előálló kisugárzás miatt nem leszünk ké­pesek egészséges gyermekeket a világra hozni. Az ellenőrzés nélküli biológiai, környezeti változások az emberi faj fennmaradását fenyegetik. Nem csoda, hogy végre, e sok, komor, és alaptalan jós­lás arra kényszeríti a nagyhatalmakat, hogy együttműködjenek a környezetet fenyegető ve­szélyek ellen. Jelenleg szovjet, amerikai és más nemzetek tu­dósai olyan terven dolgoznak, amely világszerte ellenőrizné a légkört. Állomások és al-állomások, mesterséges bolygók és tengeri hajók fogják fi­gyelni a változásokat a földön, a levegőben és a vízben, valamint a növényekben és állatokban, amelyek rámutathatnak azokra a veszedelmekre, melyek a természet egyensúlyát fenyegetik. Amerikai tudósok a National Academy of Sciences 2 napos gyűlésén tervet dolgoztak ki 20 állomásra, amely a légkör fő-monitorja lenne. Amerikai és szovjet tudósok megegyeztek a tudo­mányos és kulturális adatok kicserélésében 1971- ben, külön hangsúllyal a légkör és viz-fertőzésre. Tudósok keleten és nyugaton egyaránt megértik, hogy a .nagy mértékben kifejlődött technológiai társadalmaknak közös problémáik vannak, és ezek megkövetelik az együttműködést. Dr. Dale Jenkins, a Smithsonian Institution környezettani programjának vezetője rámutatott, hogy már 2.5 millió ismert vegyi keverék van, és minden évben uj kerül forgalomba, tekintet nél­kül arra, hogy ezeknek milyen a hosszúlejáratú hatásuk. Sok másféle veszély is fenyegeti az em­beriséget. Egy tartályhajóból, amely Nova Scotia és Cape Breton sziget között kettétört, olaj folyt az Atlanti Óceánba. Különben is az Atlanti Óceán már úgy meg van fertőzve, hogy sok helyen több benne az olaj, mint az élőlény. Coloradói tudósok azzal vádolják az Atomic Energy Commission egyik ottani telepét, hogy radioaktiv plutóniumot bocsájtottak ki olyan nagy mennyiségben, hogy az a lakósok egészségét fe­nyegeti Denverben. Ez a telep a Dow Chemical Company vezetése alatt áll. Továbbá az Igazság­ügyminisztérium azzal vádolja az International Harvester, a Penn-Central, az Olin, a Procter and Gamble, a Pure Oil vállalatokat, hogy meg­fertőzik a viziutakat Chicago környékén, New Yorkban és az ország sok más részén. A vád nem fogja a vizeket megtisztítani, s a Nixon-kormány tiltakozásának a légkörfertőzés megakadályozásá­ra — szigorú büntetés nélkül — nem lesz nagy hatása. D. D. T-t fuj a szél az Atlanti Óceán fö­lött Afrikából Barbadosba. A National Institute of Environmental Health Sciences jelenti, hogy majdnem mindannyian használunk olyan élelmi­szer-adalékot, gyógyszert, fertőzött vizet és leve­gőt, amely a mai korszak előtt ismeretlen volt. Az elegendő ellenőrzés nélkül használt thalidomi­de (születés-korlátozó pirula) sok ezer torzszülött gyermek világrahozatalát eredményezte. A 2,4 5-T. lombhervasztó vegyszer, melyet Vietnam­ban nagy mértékben alkalmaztak, nemcsak a természetet pusztította el, de születési hibákat is okozott. A légkör fertőzése, a biológiai változások vég­zetesek lehetnek az emberi fajra és a természet re. Szovjet és más tudósok figyelni fogják a vál­tozásokat az emberben, és az élet minden formá­jában. A környezettani tudósok szerint a külön­böző életmegnyilvánulások megvédése lényeges az élet megóvására. H TÖRTÉRT A FEKETE KAPITALIZMUSSAL? Nixon, mielőtt megválasztották 1968-ban, so­kat beszélt a “fekete kapitalizmusról.” “Adjunk nekik valami tevékenységet”, szokta mondani. Most mint elnök, nem említi többé ezt a “tevé­kenységet.” A fekete kapitalizmus elvesztette politikai fényét. A kapitalista “tevékenység” sikere a kölcsönö­sen hasznot hozó vállalkozások egybemüködésétől függ. A fehér kapitalistákat nem érdekli a ha­szonnélküli egybemüködés, és a kisebbségi üzlet emberek problémája. Ezt tapasztalta Kenneth Patton, New York város kereskedelmi és ipari tanácsosa és a Gazdasági Fejlődés Szervezet egyik vezetője. “A fekete és portorikói polgár, aki kapitalista akar lenni, sok nehézséggel áll szemben. Nincsenek jó üzleti összeköttetései, mert nem töltheti a szombat reggelt a golfpályán a kereskedelmi vezérekkel; a rokonai, vagy bará­tai nem üzleti ügynökök, és nincs utazási költség- számlája.” E bölcs szavak után a következő meg­jegyzést tette Mr. Patton: “Egy szóval, ki van zárva a nagy üzletből. A kormány pedig nem kényszerítheti a nagy üzletek vezetőit, hogy si­keres kis-üzlet embert csináljanak a kisebbbségi polgárokból. Ez a magán-szektortól függ.” Pár évvel ezelőtt Mr. Patton sokat gyülésezett a kor­mány és nagy üzlet képviselőivel, akik együtt dol­goztak a kisebbségi üzletemberekkel. Bizottság alakult ezen gyűlések eredményeként. Sam Beard, aki egy profitmentes szervezet fe­je, fekete és portorikói kereskedőkkel együtt résztvett ezeken a gyűléseken ,abban a remény­ben, hogy segítséget kapnak a fehér kapitalisták­tól. Sok csalódás után nem bízik többé abban, hogy a Bizottság segiteni fog. “Nem érdekes a kis füszerüzlet”, mondta Mr. Bear, “gyárakat akarunk, mert ott sok alkalma­zottra van szükség és a kisebbségnek fontos a munkaalkalom. De a nagyobb kereskedők nem pár tolják a kis gyáros áruját. Kinyomtattunk egy füzetet, ismertetve 44 kis gyáros termékeit, és elküldtük a könyvecskét 110 nagy társaságnak. Meglátogattunk vagy 85 céget. Megmagyaráztuk nekik, hogy mi a célunk. Kilenc hónap múlva kaptunk $60,000—$70,000-es rendelést. Legalább egy millió dolláros rendelés kellene, hogy legyen valamilyen eredmény.” “Tekintet nélkül a színére, a kis üzletembernek nehéz a nagy céggel összeköttetésbe lépnie. A kereskedelmi ügynök főleg közismert árut vesz, és nem hajlandó ismeretlen cég gyártmányával foglalkozni. A magasabbfoku gyártás megkövetel 200,000—500,000 dollárt és vagy 30 alkalmazot­tat. Ehhez a nagy cégek pénze és segítsége szük­séges. Haszon kilátása nélkül ezt nem teszik meg. Ez pedig a kormánytól függ. A nagy ipar nem vitt minket a Holdra, mert hazafias idealisták. A kormány adott nekik e célra pénzt, és nagy szei*- ződéseket. Ezt kell a kormánynak tennie a ki­sebbségi cégekkel is. Rávenni a nagy társaságo­kat, hogy fektessenek be egy millió dollárt olyan vállalatokba, amelyeknek a tulajdonosai feketék.” Susan Seiden, a Coalition Venture Corp. hirde­tési igazgatója szerint meg kell győzni a nagy üzletet, hogy van befektetési lehetőség a gettó­ban és haszon is, talán nem sok milliónyi ha­szon, de pénzt veszíteni nem fognak. “Fekete ka­pitalizmus csak úgy lehetséges, ha a gyárak tulaj­donosai feketék és ezt a célt a kormány pénze nélkül nem lehet elérni” — mondta. Mr. Patton szerint a lengyel és ir bevándorlók a gettóban dolgoztak, családi boltokban, kis mű­helyekben azért, hogy gyermekeik később egye­temet végezhessenek. Ezt kell a mostani kisebb­ségnek is tennie. De változnak az idők. A monopolista cápák el­nyelték már a kis üzletek nagy részét. A kis­üzleti korszaknak a két világháború és a mono­polisták miatt vége van. Ami a nagy üzletet il­leti, kevés reményük van a fekete, vagy más szí­nű polgároknak arra, hogy monopolisták legye­nek. A verseny az amerikai és nemzetközi kapita­listák között a meglévő piacokért fokozódik, és vietnami és más gyarmati háborúkba kergeti Amerikát. A kivezető ut ebből a zűrzavarból nem a kapitalizmus, hanem egy igazi szocialista rend­NEW YORK, N. Y. — A múlt hét szerdáján és csütörtökjén a vietnami háborút ellenző fiatalok ezrei tüntettek a sorozó bizottság épülete előtt New Yorkban, Syracuseban, Pittsburghban, Det­roitban, Chicagóban, Los Angelesben, San Fran­ciscóban — több mint száz különböző városban. Csupán New Yorkban 182 tüntetőt tartóztattak le a 201 Varick St. alatti sorozó bizottság épülete előtt. A letartóztatottak között van Murray Kemp- ton, újságíró és Mrs. John C. Bennett, az Union Theological Seminary igazgatójának felesége. SYRACUSE, N. Y. — Több mint 2,000 tüntető feltartóztatott egy autóbuszt tele újoncokkal. Ösz­szer, ahol tekintet nélkül az ember színére, val­lására, a nép jóléte a haszonrendszer nélküli ál­lam célja, j Szabad a zászlót fordítva felfüggeszteni MINEOLA, L. I. — Mrs. Elizabeth Hübner 28 éves háziasszony, két gyermek anyja azzal fejezte ki a vietnami háború elleni magatartását, hogy az amerikai zászlót megfordítva tűzte ki háza elé. Egy szomszédja bepörölte és a zászlógyalázás vádját emelte ellene. Henderson W. Morrison biró ártatlannak minősí­tette a vádlottat. Az amerikai zászlót akkor teszik fel megfordítva, ha nagy veszélyre akarják felhív­ni a figyelmet. Mrs. Hubnernek joga van véleményét nyilvání­tani, hogy az Egyesült Államokat nagy veszély fe­nyegeti a vietnami háború miatt. Yorty a kormányzói tisztségre pályázik LOS ANGELES, Cal. — Sam Yorty, Los Angeles reakciós polgármestere szeretné elnyerni a De­mokrata Párt jelölését a kormányzói tisztségre. Jesse Unruh haladó demokrata, az állami törvény­hozó testület alsóházának tagja és Yorty közt fog­nak a demokrata szavazók választani az előválasz­tásokban. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! szeütközésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. 103 fiatalt letartóztattak. Országszerte lezárták a sorozó hivatalokat és igy remélték meghiúsítani a vietnami háború ellenzői­nek tiltakozását. A letartóztatottakat először 500 dollár biztosí­ték ellenében voltak csak hajlandók szabadon bo­csátani, de kis idő múltával az óvadékot leszállítot­ták 25 dollárra. Jogsértés vádjával állítják őket bíróság elé és egy évi börtön, 1,000 dollár pénzbírság vár rájuk. Minden bizonnyal sokkal enyhébb büntetést kap­nak, sőt valószínűleg legtöbbjüket felmentik, mert valójában csak alkotmányos jogukat gyakorolták* LETARTÓZTATTAK TÖBBSZÁZ BÉKEHARCOST A SOROZÓ BIZOTTSÁG ÉPÜLETE ELŐTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom