Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-19 / 12. szám
Thursday, March 19, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Ember tervez... Úgy terveztük feleségemmel, hogy nem autóval, hanem vonattal megyünk a bankettre. Előnyösebb — gondoltuk — mert az egy és negyed órás utón újságot olvashatunk, nem kell kocsit vezetni, nem kell aggódni a parkolás miatt és a vonatjegyet amugyis már megfizettük. Kiszámítottuk, hogy a vonat reggel 9.35-kor indul Mt. Kiscóból, 10.48-kor érkezik a Grand Central állomásra és igy lesz időnk elsétálni a 42. utcától az 51. utcáig; időben (11.30-ra) ott lehetünk a banketten. 9.35.. . a vonatnak se hire, se hamva. Várunk. Minden perc egy órának számit, emelkedik a vérnyomás. 9.45.. . a vonat még mindig nem érkezik meg. Minden jel arra mutat — mondom a feleségemnek — hogy mégis csak be kell hajtani a városba. A káromkodás sem használ, a vonat még mindig nem érkezik meg. Végre félórai késéssel a vonat bedöcög 10.05- kor. A kocsi hideg, mint a jégszekrény, ami még jobban fokozza dühünket. Feleségem megjegyezi: megtagadom a jegy felmutatását a kalauznak, tiltakozásul a késés és a fütetlen kocsi miatt. — Tegyél úgy, ahogy jónak látod — válaszolom. Jön a kalauz. — Nem mutatom fel a jegyemet — mondja feleségem, Evelyn — mert protestálok a vonat késése és a fütetlen kocsi miatt. — Ha nem mutatja fe a jegyét — mondja a kalauz — akkor rendőrt hívok és ha a rendőr itt lesz, még ha fel is mutatja a jegyét, akkor sem néznem meg. Le kell majd szállnia a vonatról és lehet, hogy letartóztatják. A kalauz azt hitte, hogy feleségem megijed, azonnal felmutatja a jegyét, és ezzel vége lesz a tiltakozásnak. Meglepődött tehát, amikor feleségem igy szólt: csak hívja fel a rendőrt! Amikor a következő állomásra érkezünk, a vonat hosszabb ideig áll, mint máskor. Mondom a feleségemnek, bizonyára telefonál a kalauz a következő állomásra és “megrendeli’’ a rendőrt. Benn és kinn A teremben 250-en ünnepelték Magyarország felszabadításának 25. évfordulóját és az emigráció legnagyobb magyarját, Szent Györgyi Albertet. Kinn 25 hivatásos tüntető demagóg plakátokat hordva igyekezett zavarni az ünnepet — amiben a rendőrök nem nagyon akadályozták őket. Kiabáltak, fenyegettek, egy két vendéget meg is dobáltak, inzultálni akarták a nagy tudóst is, de barátai megvédték őt. Egy tüntető a teremben kiabálni kezdett, de rögtön elhallgattatták. A tüntetőket Mikó István vezette, aki otthon a “Tiszaeszlár” vérvád-film forgatását vezette, az uszításaiért életfogytiglanra ítélt Dövényi Nagy Lajossal. A kiabáló Andreánszay Károly volt, a (megszűnt) központi nyilas lap, a “Szabad Magyarság” munkatársa, a nemzetközi fasiszta szervezet, a “Bolsevista-ellenes nemzeti erők” egyik vezetője, a “Kereszt és Kard” uj-nyihis csoport aktiv tagja, Goldwater szélső jobboldali elnökjelölt kortese. S a tüntetésről beszámolt a legreak- ciósabb kommunikáció-hálózaton, az ABC-n Lovas (azelőtt Löwy) György, az 1956-ban jött “szabadságharcos”, dicsőítve a zavargókat és szidva a valódi hazafiákat. Lovas azzal hívta fel a közfigyelmet, hogy az ENSZ előtt felmászott a magyar zászló rudjára, hogy ezt leszakítsa. Jutalmul a “Szabad Európa rádió” egy kis lapra adott neki pénzt, amiben semmi más nem volt, mint kommunista-gyalázás. Hiresztelte, hogy Magyar- ország beolvad a Szovjetunióba, tiltakozott a légköri atomrobbantások beszüntetése ellen és követelte a Szovjetunió elpusztítását; sajnos, a lapot senki sem olvasta, igy az pár hét múlva megszűnt. De vigasztalásul a nyilasok megbocsátották neki zsidó származását és lapjukban vezércikkét közölték. így is történt. A White Plains állomáson a kalauz egy fiatal rendőrrel jön fel a kocsiba. — Ez a nő megtagadta a jegy felmutatását — mondja a kalauz. — Van jegye? — kérdezi a rendőr. Feleségem kiveszi havi menetjegyét, felmutatja, mire a. rendőr igy szól: Miért nem mutatta meg a kalauznak? Erre én válaszolok olyan magas hangon, hogy a kocsiban ülő száz ember meghallhatta. —Nem mutatja fel a jegyét, mert ezzel akar tiltakozni a vonat késése és a fütetlen kocsi miatt. Igaza van, igaza van — hallatszik mindenfelől. A rendőr egy kicsit elsápad és nagyon illedelmesen mondja: — Az ön cselekedete nem jár sikerrel, nem javít a helyzeten! Az ország vezető évkönyvében, a "Britannica book of the year 1970"-ben irja Conrad Gorinsky "Dél-Amerika primitiv törzseiről": Újabban hírek jelentek meg a sajtóban és borzalmas dokumentumokat adtak ki a maradék indiánok iegyilkolásáról — akik eddig csak azért menekültek meg, mert távoli elzárt helyeken élnek. De a fehér ember utánuk megy és megvadász- sza őket az Amazon dzsungeljaiban is. Pedig ez az indián nem az őskor csökevénye, hanem a saját kultúrájának az embere, amelyben sokkal jobban alkalmazkodik környezetéhez, mint arra a technikailag fejlett fehérek képesek. 1968-ban a brazíliai kormány kiadta jelentését az indiánok ellen folyó népirtásról — s már a kivizsgálok is állandóan halálos fenyegetéseket kaptak. Sok ezer gyilkosságot követett el az SPI, külön az indiánok védelmére felállított fegyveres szervezet, melynek csak a parancsnokát 42 gyilkossággal, rablással, sikkasztással vádolják. Gazdag földbirtokosok vagy maguk ölik az indiánokat, vagy gyilkosokat bérelnek fel, akik puskával, dinamittal ölnek, himlővel, mérgezett étellel, arzénnel, rovarirtóval fertőzik őket. Ingatlan-ügynökök repülőgépen viszik a telekspekulánsokat, fentről kiválasztják a helyet, akkor azt körülfogják s az ott lakókat géppuskával halomra lövik. Azt mondja erre a megbízott brazíliai főtisztviselő: “Az indiánok nem érdekesek, azok vadak és nincs vallásuk — és a zsoldosoknak igazuk van, Brooke szenátor vádolja a Nixon kormányt WASHINGTON, D. C. — Massachusetts állam republikánus szenátora, Edward W. Brooke, éles támadást intézett a Nixon-kormány ellen. “Nixon Ígérte, hogy megválasztása esetén minden lehetőt elkövet, hogy az amerikai nép soraiban egységet teremtsen — mondta Brooke. — Azonban minden eddigi cselekedete jobban elmélyíti az űrt a különböző társadalmi rétegek között, mint valaha.” “A helyzet nagyon súlyos, nagyon válságos.” Vád alá helyezték Medina kapitányt WASHINGTON, D. C. — Ernest L. Medina kapitányt vád alá helyezték. A vád: meggyilkolt több vietnami nőt, férfit és gyermeket. Ugyancsak hasonló vádat emeltek Eugene M. Kotouc kapitány és két közlegény ellen. Felrobbant az autó BEL AIR, Md. — Egy autó ismeretlen okból felrobbant, két utasa: Ralph E. Featherstone és egy eddig ismeretlen egyén halálát lelte. Featherstone a gyújtogatással és lázitással vádolt H. Rap Brown, Panther Páli. vezér kartársa volt. Mire én megjegyzem: ha mindenki ugv cselekedne, mint mi, akkor hamarosan lenne változás. — Igaz, ez igaz — mondja a rendőr. Ezzel hátat fordít és elmegy. A kalauz — mint egy megdorgált kutya — lehoi'gasztott fejjel szintén eltűnik. , Több utas odajött hozzánk és gratulált, bevallva, hogy szeretnék, ha nekik is volna bátorságuk tiltakozni a tűrhetetlen vasúti szolgálat miatt. Még hozzátartozik az ügyhöz az is, hogy a vonat, melynek White Plainstől New Yorkig gyorsvonattá kellett volna átalakulnia, helyi járat maradt, és igy további késést okozott. Mire a Grand Central állomáshoz értünk, sétáról szó sem lehetett, sőt taxit kellett venni, s még igy is húsz perces késéssel érkeztünk eredeti célkitűzésűnkhöz. “Ember tervez... a Penn-Central végez.” !▼ g... e... megkapják a pénzt és pár óra alatt Rióba repülnek, ott vannak a nők, luxuskocsik, bárok.” Peruból, Colombiából jönnek a Cuyiba indiánok kipusz- titására, egy ember bevallotta, hogy 32-őt ölt meg, de hát ezek csak majmok. Ha nem ölnek meg mindenkit, a túlélők elmenekülnek, a földjük ott marad a támadóknak. Peruban repülőkről géppuskázzák, bombázzák és napalmozzák a Cocama törzset és azzal védik az akciót, hogy ezek kommunisták. De a legtöbb gazságról nem is szivárog ki hir — és az akció mindegyre nő, a menekülők mind távolabbra húzódnak — amig utói nem érik őket. Guyana és Venezuela határán is nagy tömeggyilkosságok voltak, itt az volt az egyik ok, hogy a Rupununi törzs bizonyos jólétre emelkedett, földet müveit, állataik voltak. S más veszélyek is fenyegetnek. Ahol “civilizálják” az indiánokat, ott a gyermekeket kiszakítják környezetükből, fehér iskolákba küldik, ennek révén ugyan nem jutnak megélhetéshez, de elidegenednek környezetüktől és képtelenek megélni a természetben, amely amúgy is egyre mostohább lesz, a rablógazdaság, erdőirtás, szárazság folytán. A misszionáriusok, pedagógusok és társadalomtudósok, akik felsőbbséges jóakarattal kezelnék a törzseket, csak azt érik el, hogy azok mindinkább elvesztik népi jellegüket, tradícióikat — pedig ők a Földön az utolsó képviselői a természettel harmóniában élő embereknek —- szemben a technikai civilizációval, amely egyre rohamosabban halad a Föld életlehetőségei elpusztításában. ^JdrSa cla íomliztoS itaJ 1970 március 31 fontos dátum azoknak, akik 1901 október másodika és 1902 október elseje között születtek. Különösen fontos azok számára, akik még ezideig nem jelentkeztek a Medicare or- vosbiztositásra, mert ha március 31-ig nem iratkoznak be, erre nem lesz ezután alkalmuk. Csak bizonyos beiratkozási idők alatt lehet a Medicare-B orvosbiztositásra jelentkezni. Két ilyen időszak van. Az első, amikor valaki többnyire jogosult, mikor betölti a 65. évét. A második, általános jelentkezési időszakban azok léphetnek be, akik az első alkalommal nem léptek be, vagy akik közben a tagságból kimaradtak. / Az általános jelentkezési időszak minden év január elsejétől március 31-ig tart. Fontos azonban tudni, hogy orvosbiztositásra az általános jelentkezési időszakban nem később, mint 3 évvel az első jelentkezési időszak lejárta után kell jelentkezni. Ezért az 1901 október másodikén vagy később született egyének, akik még nem jelentkeztek, most okvetlen iratkozzanak be, mert március 31-e után már nem lehet. Akinek a 65. születésnapja közeledik, jól .teszi, ha a születésnapja előtti három hónapban jelentkezik felvételre a Medicare-be. Nem szükséges, hogy ehhez az illető nyugdíjba menjen, csak a kor számit. Mindenki, aki 65 éves, jogosult rá. Csak a Part-B orvosbiztositást kell külön kérvényezni. KAPITALISTÁK CIVILIZÁLJÁK A VADAKAT
