Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-12 / 11. szám

ÁRA 20 GENT E»t. as 2«d Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., NX. Vol. XXIV. No. 11, Thursday, March 12, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.------- - 1 -------- ------a» MÁRCIUS IDUSA 1848 március 15. óta minden magyar szive gyorsabban dobog Március Idusán. A magyar szabadság és függetlenség jelszavával és célki­tűzésével a magyar nép Kossuth, Táncsics, Jókai, Vasvári, Pe­tőfi vezetésével hősies harcot vívott az osztrák elnyomók el­len. A magyar néphadsereg Bem apó vezetésével egyik győ­zelmet aratta a másik után és minden jel arra mutatott, hogy a nép kivívja az ország függetlenségét, véget vet a jobbágy­ságnak és az ország a haladás, az iparosodás útjára lép. A szorongatott Habsburgok azonban Európa legreakció- sabb uralkodóját, I. Miklós orosz cárt hívták segítségül és az orosz seregek támogatásával Világosnál megadásra kénysze- ritették a szabadságharcosokat. Az 1848—49-es harcokban elesettek azonban nem áldoz­ták életüket hiába. Ez a küzdelem elkerülhetetlen és szükséges volt. Noha a forradalmat leverték, az osztrák és magyar uralkodó osztály kénytelan volt engedményeket tenni: felszabadultak a job­bágyok, módosították az adótörvényt, felállították a magyar kormányt — felbomlott a hűbéri rendszer és megnyílt az ut a magyar kapitalista rendszer kifejlődésére. A magyar szabadságharc vezetői három fő hibát követtek el: 1. Nem léptették törvénybe idejében a földosztást; 2. nem szabadították fel az elnyomott horvát, szlovák, román stb. ki­sebbségeket és 3. nem vették fel a kapcsolatot az európai forradalmi mozgalmakkal. A szabadságharc azonban nem vesztett semmit történelmi fontosságából, bár a reakció túlnyomó ereje leverte. A ma­gyar nép azóta is bizalmat és lelkesedést merit a '48—'49-es szabadságharcosok hősies küzdelméből. Az 1918-as októberi forradalom, az 1919-es proletár for­radalom és az 1945-fcen elnyert felszabadulás logikusan és szükségszerűen követte a '48-as szabadságharcot és megala­pozta a magyar nép boldogságát, jólétét és biztonságát. Március Idusán meghajtjuk zászlónkat a magyar szabad­ságért és függetlenségért harcolók emléke előtt és megfogad­juk, hogy az ő szellemükben folytatjuk a munkát a magyar nép érdekét szolgáló célkitűzésekért. AMERIKAI CSODABOGÁR Az amerikai demokrácia egyik legfontosabb intézménye — minden kétséget kizáróan — a kongresszus. Ennek a testü­letnek két háza: a szenátus és képviselőház az, mely beiktatja az ország törvényeit. A kongresszustól függ, mennyi adót fizetünk, mi törvé­nyes és mi törvényellenes. Demokráciánk ezen intézményének sajátossága az, hogy egyszer csigalassúsággal működik, máskor pedig villámgyor­san. A kongresszus munkatempója valójában attól függ, hogy milyen kérdést tárgyalnak a törvényhozók. Itt van pl. a szövetségi nyugdíj kérdése. Ha visszagondo­lunk arra, hogy hány hónapot, hány évet vett igénybe, amig a törvényhozás két testületé megszavazta az elégtelen szövet­ségi nyugdíj 15 százalékos felemelését, akkor láthatjuk, hogy a csiga villámgyorsan halad a kongresszushoz képest, amikor a nép érdekét szolgáló törvényjavaslatról van szó. Ezzel szemben a múlt hét szerdáján szinte percek alatt törvénybe iktatták a vasúti munkások sztrájkjának tilalmát. A vasúti vállalatoknál dolgozó bádogosok visszautasítot­ták a szerződést, melyet a szakszervezeti vezetők és a vállala­tok képviselői megkötöttek, mivel a szerződés egyik pontja több munkás elbocsátásához vezetett volna. Követelték a szer­ződés e részének módosítását. A vasutválialatok — tudván, hogy hü támogatójuk és jó barátjuk ül a Fehér Házban — megtagadták a bádogosok kö­vetelését. Amikor azok érvényesíteni akarták sztrájkjogukat, Nixon elnök felszólította a kongresszust, hogy törvényhozás­sal kényszerítse a bádogosokat, a szerszám-lakatosok, a vil­lanyszerelők és a kazánkészitők által elfogadott szerződés' beta rtására. A kongresszus ugyan nem fogadta el Nixon javaslatát, de 37 napra megvonta a munkások sztrájkjogát. Ha 37 napon belül nem jön létre egyezmény, akkor a kongresszus — a je­lek szerint — a munkásokra kényszeríti Nixon elnök eredeti javaslatát. 1 Békejavaslatot terjesztett be a laoszi Hazafias Front” A kormány hajlandó tárgyalni Börtönbe vetik a tanítókat N. J.-ben NEWARK. N. J — Mi­után a tanítók kiharcoltak $2,000 évi fizetésemelést, a sztrájk alatt letartóztatott 200 tanitót most a “törvény iránti tiszteletlenség” vádja alapján 10—30 napi börtön- j re és 100—300 dollár- pénz- ! birságra Ítélnek. Eddig 16 tanítóra mérték ki az itéle- | tét. Állandósítják az elfoglalást JERUZSÁLEM. — Yigal Ál­lón, Izrael helyettes miniszter- elnöke kinyilvánította, hogy J izraeli telepedést létesítenek a Jordán nyugati partján fekvő Hebron városában. A hir nagy felháborodást keltett a Mapam Párt hívei között, akik azzal vádolják a kormányt, hogy e lépéssel újabb akadályt gördit a béke létrehozása elé. VIENTIANE. — A “Haza­fias Front” nevében Soupha- nouvong herceg 5 pontból ál­ló békejavaslatot terjesztett ' elő. Souvanna Phouma herceg a kormány nevében hajlandó­nak mutatkozott tárgyalások­ba bocsátkozni a javaslatról. | A javaslat fő pontjai: i 1. Azonnali fegyverszünet. 2. Koalíciós kormány fel­állítása. 3. Az amerikai hadak kivo­nása. 4. Semleges terület, ahol az | uj koalíciós kormány mű­ködne. 5. Mindkét fél tartózkodjon megtorlástól azok ellen, akik az “ellenfél”-el működtek. A Nixon-kormány nem nyi­latkozott a béke javaslatról, de egyes félhivatalos jelentések szerint “érdekesnek” minősí­tették azt. Közben Symmgton szenátor azzal vádolja a kormányt, hogy titokban tartja az ame­rikai nép előtt a laoszi hadi­veszteségeket. Letartóztatták Jane Fondát SEATTLE. Wash. — Száz indiánt, Jane Fonda filmszi- nésznőt és Grace Thorpe-t, Jim Thorpe hírneves indián atléta leányát letartóztatták, amikor fel akarták foglalni a Fort Lawton katonai erődít­ményt az indiánok részére. Szovjet rabbik támogatják a kormányt MOSZKVA. — Yehuda-Leib- Levin, Moszkva fő rabbija ve­zetésével az ország többi rab­bija nyilatkozatot adott ki he­lyeselve a szovjet kormány közel-keleti politikáját és el­itélve a cionisták soviniszta ténykedését. Háború-ellenes tüntetés N. Y.-ban NEW YORK, N. Y. — Csütörtökön, március 12-én tömeggyülés lesz a Madison Square Gardenben a vietna­mi háború ellen. McGovern és több háborút ellenző sze­nátor lesz a szónok és a film- és színházvilág leg­jobbjai szórakoztatják a megjelenőket. Lezárják a konzulátust Rhodéziában WASHINGTON, D. C. — A Nixon-kormány az afrikai országok nyomására elhatároz­ta, hogy lezárja a Salisbury-i konzuli hivatalt Rhodéziában. 11 embert letartóztattak NICOSIA. — Letartóztattak 11 ciprusi görög polgárt, aki­ket a Makarios elnök elleni merénylettel vádolnak. Javasolják a 18 évesek szavazó jogát WASHINGTON, D. C. — Mind a reakciós Goldwater, mind a liberális demokrata Kennedy szenátor javasolja a 18 évesek szavazó jogának tör­vénybe iktatását. ÜNNEPI HANGULATBAN ZAJLOTT LE SZÜLŐHAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 25-IK ÉVFORDULÓI BANKETTJE Felejthetetlen élményben volt részük azoknak a new- yorki, new-jersey-i, connecti- cut-i és massachusetts-i ma­gyar honfitársaknak, akik meg töltötték a YWCA Clark Audi­tóriumát a múlt vasárnap és részt vettek szülőhazánk fel- szabadulásának 25. évforduló­ja megü nneplésén, a Ma­gyar Társaskör rendezésében. Gyönyörű virágcsokor dí­szítette a főasztalt. Virág volt minden asztalon. A fő asztal mögötti függönyön nagy szí­nes betűkkel a következő fel­irat diszlett: “For American— Hungarian Friendship.” Ame­rikai-magyar barátság a béké­ért — ez volt az összejövetel '★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★’A'* így működik az amerikai demokrácia. Sztrájkjog minden­kinek — kivéve azokat, akik munkájuk megvonásával veszé­lyeztetik a "nemzet biztonságát." Ma a vasutasok, holnap a sírásók, majd az acél-, autó-, gumi-, szövő-munkások. Nixon elnök és a kongresszus ezzel a lépéssel az egész munkásosz­tály sztrájkjogát veszélyezteti. A szakszervezeteknek és minden haladó polgárnak fel kell emelnie szavát az amerikai dolgozók ezen alapvető jogá­nak védelmére. mindenkit átfogó eszméje, cél­kitűzése. Ezt hangot pendítette meg a bankett ünnepelt vendége, a hmneves magyarszármazásu Nobel-dijas tudós, dr. Szent- Györgyi Albert, aki rövid be­szédében többi között mon­dotta: “Minden időmet, energiá­mat arra fordítom, hogy előse­gítsem az emberiség megmen­tését a rákbetegség szörnyül átkától és elősegítsem a nagy amerikai és a nagy szovjet nép közti barátságot és együtt­működést, mert csupán ez mentheti meg az emberiséget. Csupán ez a kooperáció vezet­het ki bennünket a mai zilált nemzetközi helyzetből.” (Folytatás a 4-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom