Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-05 / 10. szám

ÁRA 20 CENT Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 10. Thursday, March 5, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397, ................................................1 1 --------------------------------------..... ......................— ..................................-- " MEGKONGATTÁK A VÉSZHARANGOT Bátor, önérzetes, hazaszerető demokrata és republikánus szenátorok múlt hét szerdai felszólalásaikban megkongatták a vészharangot: ÚJABB VIETNAM FELÉ HALADUNK LAOSZBAN! Maryland állam ifjú republikánus szenátora, Charles Mc Mathias, Jr. nyitotta meg a Nixon-kormány laoszi ténykedése elleni vitát, amikor mondotta: "A Nixon-kormány ugyanazo­kat a hibákat követi el Laoszban, mint elődjei Vietnamban." Mike Mansfield, Montana állam demokrata szenátora, a szenátus többségének vezetője megtapsolta Mathias szenátor beszédét. Megdicsérte, hogy "kibontotta a vészjel zászlaját" és mondotta: "...ha továbbra is felfokozzuk a laoszi harcokban való részvételünket, akkor az egész vietnamizálási terv füstbe megy és még súlyosabb helyzetben leszünk, mint valaha." Csatlakoztak a Nixon-kormány laoszi ténykedésének bírá­latához Albert Gore, Tennessee demokrata, Charles H. Percy, Illinois republikánus, Stuart Symington, Missouri demokrata, John Sherman Cooper, Kentucky republikánus szenátorai is, akik kihangsúlyozták, hogy az amerikai kormány megszegi az 1962-ben Genf ben létrejött szerződést, amikor nemcsak a bombák ezreit hullatjuk Laosz különböző területeire, de "a ta­nácsadók százai és a zöldsapkások együtt harcolnak a laoszi kormánycsapatokkal." Gore szenátor azzal vádolja többek között a Nixon-kor- mányt, hogy eltitkolja az amerikai nép előtt, mi történik Laoszban, milyen szerepet játszik az amerikai hadsereg eb­ben a "semleges" államban. Ezért követeli, hogy a Szenátus ’Külügyi Bizottsága előtt tett tanúvallomásokat, melyek fényt vetnek erre a kérdésre, hozzák nyilvánosságra. Jellemző a Nixon-kormány magatartására, hogy sem az el­nök, sem a külügyminisztérium, sem a hadügyminisztérium egy árva szóval nem válaszolt a republikánus és demokrata szenátorok súlyos vádjaira. írjunk szenátorainknak és kérjük őket, hogy támogassák e harc élén álló szenátorokat. Követeljük nemcsak a laoszi harcoktól való tartózkodást, hanem a vietnami háború azonnali felszámolását is. SZABADLÁBON A BÉKEHARGOSOK A Fellebbezési Bíróság — 155,000 dollár óvadék ellené­ben — a négy hónapi tárgyalást követően öt évi börtönre ítélt hét békeharcost szabadlábra helyezte. A Fellebbezési Bíróság e kedvező döntése főleg annak tudható be, hogy az ország nagy városaiban a lakosok tízezrei és számtalan egyetem diákjainak ezrei tiltakoztak Hoffman bíró drákói Ítélete ellen. A békeharcosok szabadlábra helyezése bizonyítja, hogy a különböző állami közegek magatartása és határozata főleg at­tól függ, hogy milyen nyomást gyakorol rájuk a nép. A háború befejezését javasolja ! Pompidou elnök I “Izrael épségét csak az elfoglalt területek feladásával és a palesz- tinai menekültek helyzetének rendezésével lehet biztosítani ’ — mondja Franciaország elnökje WASHINGTON, D. C. — í Nagy tapssal fogadták Geor­ges Pompidou, francia elnöK- I nek a szenátorok és képvise­lők közös ülésén tartott beszé­de azon kitételét, amelyben a vietnami háborúra' utalva, a következőket mondta: “Mint barátjuk, engedjék meg, hogy véleményemet nyil­vánítsam: a vietnami háború j felszámolása legkiválóbb győ­zelme (lenne) az Egyesült Ál­lamoknak . . . győzelem önma­ga felett.” “Én tudom, mert mi is át­estünk ugyanezen a helyzeten és tudom, milyen nehéz véget vetni egy ilyen konfliktusnak. S minél hatalmasabb egy or­szág, annál nehezebb, annál nagyobb erőfeszítést igényel, de. . . annál nagyobb az elért becsület.” Majd igy folytatta: “Mi vagyunk a vietnami bé- k e k onferencia vendéglátói. Sajnáljuk, hogy oly hosszú időre elnyúlnak e tárgyalá­sok és sokszor felmerül a kér­dés, vajon az ut, amelyen ha­ladunk, a leghelyesebb-e és ez vezet-e leggyorsabban a bé­kéhez?” Pompidou elnök egyszerű, de ékes szavakkal ecsetelte a francia kormány magatartá­sát az izraeli—arab kérdés­ben is. “Izraelnek nincs biztos jö­vője anélkül, hogy ne forrna tartós egységbe azokkal az ál­lamokkal, amelyek körülve­szik ... egységbe, amit csak az elfoglalt területek feladá­sával és a palesztinai mene­kültek helyzetének rendezé­sével lehet elérni.” Számos szenátor és képvi­selő távolmaradt a közös ülés­ről, igy kívánva kifejezni elé­gedetlenségét a francia kor­mány magatartásával szemben az arab—izraeli kérdésben. NEW YORK, N. Y. — Nixon elnök New Yorkba jött, hogy személyesen részt vegyen a Pompidou elnök részére adott banketten és bocsánatot kér­jen, hogy Chicagóban, West­chester megyében és New Yorkban ezrek (főleg zsidó egyletek tagjai) tüntettek a francia kormány közel-keleti politikája ellen. M. SZENT-GYÖRGYI FÉLTI AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉT Kétli, hogy az “idióták” által vezetett világban az emberiség fennmaradhat Dr. Albert Szent-Györgyi, 76 éves, magyar származású Nobel-dijas tudós, interjút adott a N. Y. Times riporterének A massachusettsi Woods Hole-ben végez dr. Szent-Györgyi bio­lógiai kutatásokat és ottani otthonában fejtette ki filozófiáját az újságírónak. Visszaemlékezett arra az időre, amikor 1937- ben Stockholmban a Nobel-dijjal tüntették ki a C-vitamin fel­fedezéséért és megjegyezte: “Ott engem mint az emberiség nagy hősét ünnepeltek, de az az élet felé irányuló társadalom volt.” Kifejtette, hogy a mai társadalmat a halálos célok ural­ják. Az a véleménye, hogy mindenfajta élőlénynek alkalmaz­kodnia kell a környezetéhez s “amely faj nem tud alkalmaz­kodni, az menthetetlenül eltűnik a föld sziliéről... a dino- zauruszok eltűntek s meglehet, hogy az ember is el fog tűnni.” Nemsokára egy könyve jelenik meg, amelyben az emberi­ségről alkotott elgondolásait fejti ki. “The Crazy Ape” (Az őrült majom) a newyorki Philosophical Library Inc. kiadásá­ban jelenik meg. “Forradalmi műnek számit”, mondotta dr. Szent-Györgyi, “mégpedig azért, mert mindössze 40 oldalas és két óra alatt el lehet olvasni. A könyveknek az a bajuk, hogy nem lehet azokat elolvasni. Ki az ördögnek van ideje 300 oldalt elolvasni! Nincs olyan mondanivaló, amit két óra alatt el ne lehetne mondani.” (Folytatás a 12-ik oldalon) Washington, D. C. — A Legfelsőbb Biróság 5 szavazattal 3 ellenében úgy döntött, hogy ha egy 18 éves fiatalember nem regisztrál a sorozásra és öt esztendőn belül nem vonják ezért felelősségre, akkor az öt év letelte után mentes minden to­vábbi bírósági eljárástól. • Jeruzsálem. — Izraeli jelentésekv arról számolnak be, hogy egyre több gerüla-harcos lép át a lebanoni határon. • Bécs. — A parlamenti választásokból a szociáldemokra­ták kerültek ki győztesen. Ez az első alkalom a második világ­háború óta, hogy a Szociáldemokrata Párt kerül kormányra. • Santa Barbara, Cal. — Több mint ötven egyetemi hall­gatót tartóztattak le és a kirendelt Nemzetőrség több egyete­mi diákot megsebesített, amikor több ezer egyetemi hallgató tüntetését széjjelverték. Három napon keresztül lázongtak az egyetemi diákok. Több ingatlanvállalat hivatalának ablakait betörték és föl- gyujtották a Bank of America helyi fiókját. A diákok azt mondották, azért törték be az ingatlan-irodák j ablakait, mert igy akartak elégedetlenségüknek hangot adni a magas házbérek ellen. A bankhivatal felgyujtását pedig az­zal magyarázzák, hogy’ a bank képviseli a rendszert. 1 A MAGYAR EGYLETEK IS KÉPVISELTETIK MAGUKAT A VASÁRNAP TARTANDÓ BANKETTEN New York magyarsága gála-bankett keretében ünspli szülőhazánk felszabadu­lásának 25-ik évfordulóját. A bankettet a Magyar Társaskör rendezi, de jelen lesznek a Kossuth, az Ön­képzőkör, a First Hungarian Independent Lodge és más magyar szervezetek képvise­lői is. Mindenki nagy érdeklődéssel tekint a város magyarságának e nagy összejöve­tele elé. Deák Zoltán méltatja a nap fontosságát. Nagy János, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete, valamint dr. Szent-Gycrgyi Albert, világhírű magyar^ szár­mazású tudós köszönti a megjelenteket. Gellért Hugó, a hírneves magyar származású művész lesz a programvezető. Albók Ilonka, kiváló énekesnő gyönyörű énekszámokkal fogja szórakoztatni a vendégeket. A bankett a Young Women Christian Association Clark Auditóriumában lesz, az 51. utca és Nyolcadik Avenue sarkán. PONTOSAN 1 ÓRAKOR KEZDŐDIK A FELSZOLGÁLÁS. Biztosítsa helyét még MA, AL 4-0397 számon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom