Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-28 / 33. szám
Vol. XXIII. No. 33. Thursday, August 28, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. LABOR DAY TRIES ELNÖK CSATLÓSAT HELYEZI Az ország szervezett munkássága minden évben, szeptember első hétfőjén, Labor Day-kor, seregszemlét tart és visszatekint az elmúlt harcokra és eredményekre, felméri a jelen helyzetet és terveket sző a jövőre. A DÉLVIETNAMI KORMÁNY ÉLÉRE Az amerikai hadvezetöség politikája érvényesül Vietnamban A szervezett munkásság nagy eredményeket ért el: a negyven órás munkahetet (sok iparban 35 órás, egyes iparokban 30 órás a munkahét), a szervezkedési jogot, a fizetett ünnepnapokat és szabadságot, a betegsegélybiztositást, nyugdijat. A munkások helyzete mindennek ellenére viszonylag nem kielégítő. Az infláció és a magas adók lehetetlenné teszik az életszínvonal emelkedését. Amíg a múlt és jelen háborúi, valamint az uj háborúra való készülődés évente 100 milliárd dollárt emészt fel, addig nem várhatunk lényeges javulást sem a munkások gazdasági helyzetében, sem társadalmunk sok alapvető problémájának megoldásában. Ezért az 1969. évi Labor Day alkalmával kötelességünknek tartjuk kihangsúlyozni: az AFL-CIO-ba szervezett 13 milliónyi munkás közül azok, akik George Meany vezetését követik, bűnt követnek el, amikor nem szállnak sikra és nem követelik az erkölcstelen vietnami háború felszámolását és a hadi kiadások lényeges csökkentését. Meany és társai elárulják az amerikai munkásság — az amerikai nép legelemibb érdekeit, amikor támogatják Nixon bel- és külpolitikáját. Amikor tehát az 1969-es Labor Day alkalmával seregszemlét tartunk, nemcsak a szervezetlen milliók megszervezéséért, a heti 35 órás munkahétért, a fekete nép millióinak szakképézéséért és a szakszervezetekbe való felvételéért, a szövetségi nyugdij lényeges felemeléséért, hanem főleg és elsősorban a háború felszámolásáért, a katonai-ipari komplexum erejének és befolyásának korlátozásáért kell sikra szállnunk. MÉG MEANY URIS... George Meanyt, az AFL-CIO országos elnökét nem lehet a haladó szellemű egyének közé sorozni. Érdekes tehát, hogy még ez a nagyfizetésü szakszervezeti bürokrata is kénytelen volt felszólalni Clement F. Hayns- worth, Jr. kinevezése ellen a Legfelsőbb Bíróságba. "Haynsworth — mondja Meany — a munkások és a fekete nép ellensége." Az AFL-CIO csatlakozott a polgárjogokért harcoló szervezetekhez Nixon elnök ezen legújabb reakciós törekvésének meggátlására. A szenátus feladata, hogy leszavazza Nixon jelöltjét és ezzel az elnök tudomására adja, hogy nem engedik a történelem kerekét visszaforditani. SOK HŰHÓ - SEMMIÉRT Az amerikai iapok, a rádió és a televízió azt próbálják elhitetni az amerikai néppel, hogy Prágában augusztus 20- és 21-én nagy zavargások voltak, melyek szükségessé tették a rendőrség és katonaság közbelépését. Az újságokban kinyomtatott hírek, a televízión és rádión elhangzott hírmagyarázatok hamlokegyenesen ellentétben álltak a televízión látható képekkel. Ezeken nem láttunk sem tömegeket, sem harcot rendőrök és tömegek között. Az egyszerű tény az, hogy az amerikai városok nyomortanyái lakosainak elkeseredéséből fakadó harcokban többen vettek részt és ezek több áldozatot követeltek, mint ameny- nyien résztvettek Prágában a szovjet-ellenes tüntetésben, melyet a CIA ügynökei próbáltak szítani mesterségesen. Az amerikai sajtó, rádió és televízió nagy hűhót csap semmiért. Jeruzsálem. — Az arab világ milliói, abban a hitben, hogy az A1 Aksa imaházat az izraeliek gyújtották fel ‘'szent háborút” hirdetnek Izrael ellen. Abba Eban, Izrael külügyminisztere, tagadta az arabok vádját. Az izraeli hatóságok letartóztatták Michael Denis William Rohan 27 éves ausztráliai polgárt. Őt vádolják az imaház felgyujtásával. SAIGON. — Nguyen Van Thieu elnök kebelbarátját, Tran Thien Khiem tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek. Khiem kinevezése azt jelenti, hogy az ország három legfontosabb tisztsége, az elnöki, az alelnöki és a miniszterelnöki a katonaság kezében van, vagyis a kormány most már látszatra sem polgári; a katonai diktatúra teljes egészében valósággá vált. Nixon elnök az uj miniszterelnök kinevezésével egy időben kinyilvánitotta, hogy az amerikai csapatok további kivonását elhalasztja. Ezt azzal indokolja, hogy a Nemzeti Felszabadító Front csapatai támadásokat intéztek az utolsó két hét folyamán. A tény természetesen az, hogy augusztus végéig 25,000 amerikai katonát kellett volna kivonni Vietnamból. E sorok írásáig hivatalos jelentések szerint csak 3,000 amerikai katonát vontak ki, de több, mint kétszer annyit küldtek oda. Danangtól 30 mérföldre délre a 196. amerikai zászlóalj és a Nemzeti Felszabadító Front csapatai között már második hete véres harc folyik. Az amerikaiak az NFF ütegei által lelőtt helikopterhez akartak eljutni. Minden jel arra mutatott, hogy a lelőtt helikopter nyolc tagú személyzete halálát lelte, amikor a gép lezuhant. Semmi értelme nem volt tehát amerikai fiatalok életét feláldozni azért, hogy a helikopterhez érjenek. A hadvezetőség azonban ragaszkodott eredeti elhatározásához. Amikor egy heti véres harc után a lelőtt helikoptert megtalálták, annak 8 tagú személy zete már nem élt. A Danangba való visszatérés újabb áldozatokkal jár majd a 196. zászlóalj tagjai részére. A jelek szerint Vietnamban nem a washingtoni külügyminisztérium, vagy Nixon elnök hanem az amerikai hadsereg vezetői, illetve a Thieu-kor- mány határozza meg az amerikai kormány politikáját.-tMMHMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMAAMMMMMMMMAJMMMMMMMMMMMM “Nem megyünk!” "Sajnálattal jelentem: az 'A' század katonái megtagadták a parancsot — nem hajlandók elhagyni védő sáncaikat és előrevonulni" — hangzik Eugene Shurtz, Jr. hadnagy telefonjelentése. "Menj vissza és beszélj velük. Mondd meg nekik, hogy az ellenséget már semlegesítettük. Nincs már veszély. É» figyelmeztesd őket, mit jelent a parancs megszegése a harctéren" — utasítja Shurtzot Robert C. Bacon alezredes. "Nem megyünk — válaszolták ismét, alezredes ur — folytatja Shurtz hadnagy a jelentést. — Azt mondják: torkig vagyunk a hőséggel, a meleg ételek nélkülözésével, az esztelen gyilkolással. NEM MEGYÜNK!! Élve akarunk hazajutni." A zászlóalj központból Okey Blankenship őrmestert küldték ki, aki a következő hazugsággal próbálta rávenni az "A" század katonáit a parancs teljesitésére: "Egy másik század elvesztette minden emberét, csak 15-en maradtak, de ők nem tagadták meg a parancsot." Az "A" század katonái azonban megismételték: "Már eleget szenvedtünk. Már túl sokat szenvedtünk. S ne hidd, hogy gyávák vagyunk" — kiáltotta az egyik Gl és ökölbe szoritott kézzel szaladt az őrmester felé. Az őrmester hátat fordított és mint egy megvert kutya elballagott. Mindez történt Danangtól 31 mérföldre délre, Dél-Viet- namban, 1969 augusztus 25-én. HIVATALOS JELENTÉS A MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZTI MEGÁLLAPODÁSRÓL ‘‘A kormány tájékoztatási hivatalát a következők közlésére hatalmazták fel: A Budapesten folytatott magyar —amerikai tárgyalások eredményeként levélváltásra került sor. A levelekben rögzítették a következő kérdésekben létrejött megállapodásokat: Magyar kereskedelmi alkirendeltség létesítése New Yorkban, a Második Világháborút követően vásárolt amerikai cikkekért fennálló tartozások visszafizetésének módja, a budapesti Amerikai Nagykövetség és a washingtoni Magyar Nagykövetség létszáma. Megállapodás jött létre arra vonatkozólag is, hogy az Egyesült Államok megkezdi a nyugdijak folyósítását magyar igényjogosultak részére. A levélváltással kapcsolatosan Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és Alfred Puhán amerikai nagykövet folytatott megbeszéléseket.” Történelem és propaganda Nagy Frigyes mondta: ha egy országot meghódít, történészei bebizonyítják, hogy az őt illeti. Akié a hatalom, azé a történelem. Ezt mutatja a “nagy” jelző is: Frigyes nagy szellem volt, de erkölcsileg nem volt nagy és politikájának végzetes következményei lettek. A legtöbb állam úgy alakult, hogy az erősebb meghódította a gyengét, néha kiirtotta, igy Ausztráliában, az Antillákon, az U.S.-ban. Kevés állam vádolhatja a többit tiszta lelkiismerettel; s a területi vitákban csak olyan elvekre és — igaz vagy hamis — tényekre hivatkoznak ,melyek érdeküket szolgálják. Elzászt a németek és a franciák, Kelet- Németországot a németek és a lengyelek a történelemre hivatkozva tekintették a magukénak. Mindenki a másikat vádolja a hódítással. A Nyugat a Szovjetuniót, mert visz- szacsatolta a Balti államokat; Kínát, hogy visszaállította ural mát Tibetben. Eisenhower sze rint az U.S. mit sem szerzett győzelmével, holott megszállta a Csendes-óceán stratégiai szigeteit. Az U.S. minden hódítással szerzett, angoloktól, franci áktól, spanyoloktól, Mexikótól, Kubától, Japántól, Hawaii-tói, az indiánoktól. (Folytatás a 6-ik oldalon) ÁRA 20 CEHIT / Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y.