Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-08-14 / 31. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 14, 1969. István napi ünnepély Los Angeles, Cal.-ban! Augusztus 24-én, vasárnap az L. A. Munkás Otthonban, 1251 So. St. Andrews Place. A Magyar Szó javára és Kompár István munkástárs megemlékezésére. — Adomány $1.00. — Ebéd felszolgálva 1 órától. Ára: $1.50. — Kávé, sütemény az ebéden kívül 30 cent. — Alkalmi szónok: UHRIN JÁNOS. — Wishy—Juliska zenekara. —- A Los Angelesi Magyar Munkás Szervezetek rendezésében. — Mindenkit szerettei vár a RENDEZŐSÉG. ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Schalk Gyula: hl ŰRKUTATÁS Március 27-én immár pontosan huszonötödször gyűltek össze a hallgatók az Uránia Csillagvizsgáló előadó termében, hogy a csillagvizsgáló csütörtöki előadássorozatát meghallgassák. Huszonötödik ki­lenc—tiz előadásból álló sorozatát nyitotta meg Róka Gedeon előadása az Uránia Csillagvizsgáló­nak. Az ezévi tavaszi előadássorozat első előadása­ként AZ ŰRHAJÓZÁS HÉTKÖZNAPJAI cimmel Róka Gedeon előadása az űrkutatás mindannapjait taglalta. Mindenek előtt az a szembeötlő, hogy az űrku­tatási tevékenység állandó tevékenységgé vált az elmúlt 12 év alatt. Ezt mindennél jobban igazol­ják azok a számok, amelyek az egyes ürkisérlete- ket sorolják fel. Addig amig az ürkorszak kezdetén egy-egy jelentősebb üresemény állt az érdeklődés középpontjában s az ürünnepek után hosszú, űr- események nélküli időszak következett, addig ma már igen kiterjedt és hatalmas tömegeket mozga­tó űriparról beszélhetünk. Az U.S.-ban például több embert foglalkoztat az űripar mint az autó ipar. Ha a két ürnagyhatalom eddigi ürköltségeit nézzük, akkor kb. százmilliárd dollárra becsülhet­jük az emberiség ezirányu kiadásait. Felmerül azonban a kérdés: mi teszi mindezt szükségessé? Ha a lexikonok meghatározásait te­kintjük, akkor az űrkutatást olyan kutató munká­nak nevezhetjük, amely a légkörön kivül, a légkör feletti térségekben végez kisérleteket, méréseket, adatgyűjtéseket. Ám ennek a kutatásnak jelentős része ma már nem csillagászati kutatás, hanem RÖVIDEK Washingtoni, D. C. — A szenátus 91:0 szvazat- tal, vagyis egyhangúan megtiltotta, hogy a hadve­zetőség mérges gázokkal kisérleteket folytasson a szabadban, mérges gázt, vagy biológiai hadianya­got szállítson az országon belül egyik helyről a másikra anélkül, hogy 30 napi előzetes jelentést ne tenne a szenátusnak; hogy mérges gázt tartson az országon kivüli támaszpontokon. Az egyhangú szavazat azzal magyarázható, hogy Laird hadügy­miniszter és Mendel Rivers, a hadügyi bizottság elnöke tudták, hogy kisebbségben maradnak, ha ellenzik a javaslatot. Úgy vélték, hogy ha támogat­ják a javaslatot, kiveszik a szelet az ellenzék vitor­lájából. Tagadhatatlan azonban az. hogy a szenátus egy­re jobban gátolja a katonai-ipari komplexum te­vékenységét. • Moszkva. — A “Zond—7” űrhajó útban van a Földre, miután körülrepülte a Holdat és befejezte a tervbe vett vizsgálatokat. • New York, N. Y. — Kaunda, Zambia elnöke ki­jelentette, hogy a kormány átveszi a külföldi (an­gol és amerikai) tulajdonban lévő rézbányák irá­nyítását a részvények 51 százalékának felvásárlá­sával. A bányákban évente 180,000 tonna szenet bányásznak. Jeruzsálem. — Izraeli hadirepülők bombázták a Hermon-hegység térségét Lebanonban. • New York, N. Y. — Rockefeller kormányzó ki­jelentette, hogy két hónapon belül a Long Island vasúthálózat adja a legjobb szolgálatot az ország­ban. Egy nappal e kijelentés után, megtörtént az első lépés: a vasútvonal igazgatósága 26 vonatot vont ki a szolgálatból, vagyis többet, mint az előző hónapok bármelyikében. HÉTKÖZNAPJAI különböző tudományos és technikai kérdések, problémák légkörön kivüli vizsgálata. Olyan vizs­gálatok, amelyek itt a Föld felszínén nem végez­hetők el. Ezeknek a kutatásoknak az előnye az, hogy a különböző mesterséges égitestek igen nagy távol­ságból láthatók. Egy alacsony kb. 1,000 kilométer magasságig fellőtt mesterséges holdat 5,000 kilo­méteres sugaru körben lehet látni. Egy 1,000—■ 10,000 kilométer magasságban keringőt már 10 ezer kilométeres körzetből és egy 36,000 kilométer magasságban mozgó mesterséges holdat 16,700 ki­lométeres körben lehet látni. Ez annyit jelent, hogy ugyanekkora nagyságú területekről képesek adatokat gyűjteni, méréseket végezni, felvételeket készíteni a mesterséges égitestek. Ugyanekkora területeket tudnak különböző hullámhosszakon be­sugározni. Itt van a lényege az űrkutatásnak földi szempontokat illetően. Ezt a lehetőséget használják ki a navigációban, a térképészetben, a különböző geodéziai mérések­ben. Régebben például elkészítették Európa és Ame­rika háromszögelését, de a hálózatot nem lehetett összekapcsolni, mert közben volt az óceán. Ma a tengeren járó hajók 10 méteres pontossággal meg tudják határozni helyzetüket a mesterséges égi­testek segítségével. De Földünk alakját is ilyen utón lehetett csak pontosan meghatározni. A térképészet gyors és pontos részlettérképeket készít meglehetősen pon­tos adatokkal a mesterséges égitestek felvételei nyomán. Hatalmas tere van — hangsúlyozta Róka Ge­deon — a híradástechnikában is az űrkutatásnak. Ma már nem csupán arról van szó, hogy kísérleti célokból egy-egy mesterséges égitestet felbocsáta­nak, hanem kialakultak a nemzetközi hű-közlő rend szerek. A Szovjetunióban a MOLNIA-rendszer szí­nes televízió adásokat sugároz Franciaország és a Szovjetunió között. Az amerikai INTERSAT és ATLANTIC rendszer a telefonelőfizetők gondjain segít. Világszerte növekszik a telefonelőfizetők száma, és egyre szaporodnak a kontinensek közt- ti beszélgetési igények. A legutolsó immár a ne­gyedik tengeralatti kábelt a T.A.T.—4-et 70 millió dolláros költséggel fektették le és hatalmas össze­geket emészt el a karbantartás is. Egy ilyen ká­belen 3,000 beszélgetés bonyolítható le egyidőben. Egy mesterséges holdon át 6—7,000 beszélgetés vihető át egyszerre és mindössze 14 millió dollár­ba kerül. Igaz nagyobb a rizikó, mert a holdak bo­nyolult elektronikája felmondhatja a szolgálatot, meteortalálat érheti őket és élettartamuk kb. 4—5 év. De hogy máris mekkora konkurrenciát jelente­nek ezek a holdak, arra jellemző, hogy a legutób­bi kábeleket az érdekelt társaságok már úgy ala­kították ki, hogy televíziós átvitelre is alkalmasak legyenek. Mégis látható: a jövő útja a híradástech­nikai mesterséges holdaké. Róka Gedeon kitért arra is, hogy csak Ameriká­ban eddig 1 milliárd dollár hasznot jelentett az a tény, hogy a mesterséges égitestek előre jelezték a különböző viharok, ciklonok, tájfunok s hurriká­nok jöttét. Vagyon- és életbiztosítási tényezőkké váltak ezek a műszerek. A közeli években 30—40 milliárd dollár haszonra számítanak csak ezen a területen egyedül. így már nemcsak a kiadási, a bevételi oldal is növekszik. Igényt tartanak a fejlődő országok is ezekre az eredményekre és lehetőségekre, mert például Ke­nyában mesterséges holdak segítségével végeztek térképészeti munkákat, kutattak nyersanyag lelő­helyek után. Még az elefántcsordák vonulását is rögzítették. Hatalmas fejlődést hozott az űripar. A miniatűr alkatrészeket igénylő mesterséges holdak nyomán van zsebrádiónk és zsebteleviziónk. Vannak külön­legesen szilárd vagy hőálló műanyagaink. Az űrku­tatás a műszaki fejlesztésben mutatkozik. Minden befektetett dollár kétharmad része itt marad a Földön. Végezetül még egy sokszor elhangzott kérdésre tért ki az előadó: mekkora a valódi katonai hátte­re az űrkutatásnak? Nem nagyobb-e, mint a tudo­mányos? Nem. Először is azért nem, mert az űrku­tatás jelenlegi eszközei, rakétái, Holdrakerülésre alkalmas eszközei messze meghaladják a katonai igényeket. Egyetlen katonai akcióhoz sem lenne szükség akkora rakétára, mint a Satum rakéta és egyetlen ilyen rakétával sem lehetne lövedéket juttatni például a Holdról a Földre. Már csak azért sem, mert ez a lövedék csak meghatározott idő­pontokban lehetne kilőhető (havonta egy hétnyi időterjedelemben) és mert három napon át kellene repülnie a Föld felé és célzási pontossága is né­hány kilométer terjedelmű. A Hold tehát katonailag teljesen alkalmatlan. Ott titokban nem lehetne támaszpontot építeni és a három kerek napon át a Föld felé száguldó min­dennemű katonai eszközt idejekorán észre lehetne venni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Nyilvánvaló, fejezte be Róka Gedeon, a TIT Csil­lagászati Választmányának titkára az előadását —, hogy minden technikai eszköz egyben honvédelmi célokra is felhasználható, az űrkutatás is, de a je­lenlegi űrkutatási eszközök messze meghaladják a honvédelem igényeit. Az űrkutatás hétköznapjai itt a Földön igazán hasznosak és szinte észrevét­lenül fonódnak egybe mindennapjainkkal. Ma még az APOLLO program ünnepnap az űrkutatásban, de a Holdra lépő ember későbbi hétköznapjait ala­pozza meg. Azokat a napokat, amikor már termé­szetes lesz, hogy a Holdon kutatóállomások dol­gozzanak és a kietlen, de légkörtelen égitesten lé­tesített állomásokon folyamatos munka és adat­gyűjtés fog folyni. Az űrkutatás kevésbé látványos hétköznapjai és eredményei igy válnak mindannyiunk boldogulá­sának eszközeivé — fejezte be végül előadását Róka Gedeon. GYÓGYSZEREK ROVARFOGÓ NÖVÉNYEKBŐL Dr. Nitalga páter, brazíliai misszionárius és or­vos, aki az Amazonas vidékén működik, megálla­pította, hogy a rovarfogó növények gyógyító ha­tású anyagokat tartalmaznak. Kutyája mindkét fülén sokáig csúnya kelések éktelenkedtek. Rio Trombetas mocsarait? megjárva a kutya füle megdagadt és gyulladásba jött. Három napi erős fájdalmak után az izgatószerek hatása enyhült, s a páter legnagyobb csodálkozására a kelések tel­jesen eltűntek. Két brazil gyógyszerész, Cuisbon és Christolfe a missziós orvos kérésére rögtönzött laboratóriu­mukban megállapították, hogy a kutya esetében nem véletlen bőrgyulladásról és keléskifakadás- ról van szó. Előzetes vizsgálat után 45 rovarfogó növényből különféle gyógyszereket állítottak elő. Ezeket a gyógyhatású növényi kivonatokat a Rio Trapajos és a Rio Trombetas vidéken élő indiánok már régóta használják, ugyanis itt nagyon elter­jedtek a különféle bőrbajok. Az Amazonas vidékén a rovarfogó növények két különböző csoportja fordul elő: az egyik cso­portba tartozó növények teljesen, a másik cso­portba tartozók csak részben emésztik meg zsák­mányukat. Az első csoportba tartozók alkalmat­lanok gyógyászati célokra. Ezért a kutatók figyel­me a második csoportba tartozó rovarfogó növé­nyekre összpontosul. rtWWVWWVWWWWWWWtWWWiWWVM ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! J__

Next

/
Oldalképek
Tartalom