Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-14 / 31. szám
Thursday, August 14, 1969,_______________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Százhúsz éve esett el m°!k évfordulójá | PflftL HflTKÉ ROVATA | Segítem az elnökünket Isten látja telkemet, egyetlen porcikám sem kíván az elnökkel együttműködni, de most mégis a segítségére sietek. Ezzel nem annyira őt, mint inkább 20 millió sorstársam keserves életét kívánom segíteni. Szeretnék rámutatni erre a nagyon fontos kérdésre még akkor'is, ha az elnök maga is észrevette. A nyugdíjasok betegállapotának szégyenletes kihasználásáról van szó. Nixon az elmúlt hetekben többször kijelentette, hogy “a szegények egészség- ügyi ellátásának szövetségi és állami finanszírozása nagymértékben hozzájárult az egészségügyi költségek emelkedéséhez”, mint ezt egy általa elrendelt többirányú vizsgálat igazolja. Ha elnökünk várt volna felgyógyulásomig, ezt én díjtalanul is igazoltam volna, a következő konklúzióval: “Amit a köz- és magánkórházak és az orvosok ma a szegény, nyugdijas betegekkel elkövetnek, az nem más, mint közönséges utonállás nemcsak a betegek, hanem az egész társadalombiztosítási intézmény ellen.” . A rablással azokat fosztják ki, akiknek nincs módjukban védekezni. A megélhetés minden vonalon drágul. A szervezett munkások béremeléssel igyekeznek védekezni, a közalkalmazottak, beleértve az elnököt és a törvényhozókat, bőségesen kárpótolták magukat a drágulással szemben. De a nyugdíjasok, a munkanélküliek járandóságának emelését csak a jövő évre Ígéri humánus elnökünk. Beteg lettem Természetes, hogy az öreg szervezetben, mint az elhasznált gépezetben, gyakori a baj. Így van ez a nyugdíjassal is. 80 éves szervezetem felmondta a szolgálatot és kórházba kerültem. Aggyal és szívvel kapcsolatos nagyon kényes operáció szűk ségességét állapították meg. A tünetet, egyszerű tapogatással már a kezelőorvosom is megállapította. Egy hétig nagyon intenzív vizsgálatnak vetettek alá. habár a baj már nemcsak kitapintható volt, de látható is. a nyak főerén. Mégis, nap-nap után tucatszámra vettek rólam röntgenképeket és minden nap 2—3-szor vért. Amikor kezelőorvosomnál érdeklődtem, hogy mire jó mindez, azt válaszolta: “a kórháznak is élni kell.” Ezt csak 17 nap múlva értettem meg, amikor kezembe nyomták a kórházi számlát, amely 1,756 dollárt tett ki. A szoba és ellátás napi 43 dollár és ezer dolláron felülre rúglak a röntgen- és laboratóriumi vizsgálatok. Ezt a kórház majdnem teljesen a Medicare-nek számlázza. Az orvosok Volt egy szivspecialista kezelő orvosom, aki nem '.perál. Ő mutatta be a kórház fő-sebészét és egy pecialistát, aki az operációt kitervezi, valamint íz altatást végző orvost. Mindezek, a saját asszisz- ensüket is bemutatták és igy összesen hat orvo- om volt. Mind kitűnő megjelenésű úriember, kik nagy sikerrel végezték el a kényes, két és fél rás operációt. A meglepetés a felgyógyulás után következett e, amikor a számlákat megkaptam. Az operáló órházi fősebész 730 dollárt számított, melyből Blue Cross 570 dollárt, én 160 dollárt fizettem, z operációt tervező orvos számlája 540 dollár alt, ebből a Blue Cross 460 dollárt fizetett, én 3 dollárt. A háziorvosom 26 nappali és 4 éjjeli zitért 320 dollárt kapott, melyből én 65 dollárt zettem. Az altató orvos pedig 140 dollárt számzott, melynek felét én, felét a Blue Cross fizet- . Vagyis a kórház és az orvosok majdnem 3,500 >llárt vágtak zsebre ezért az operációért. Emlékezhetünk még, hogy annakidején az orsók milyen nagy lármát csaptak, sztrájkkal fe- -egetőztek a Medicare ellen, mig a szabad rabit nem engedélyezték. Ma már nem panaszkod- k, mert szolgálataikért nemcsak a Blue Cross és Blue Shield fizet hihetetlenül magas árakat, harn ezen felül szabadon kirabolhatják a betege- t is. Jellemző, hogy mennyire szorgalmazzák a kórAki tett valamit embertársaiért, annak a halála nem eltűnés, megsemmisülés. Aki osztályáért, népéért, hazájáért, az emberiségért mozdított valamit a dolgok rendjén, annak nem lehet eltakarója sem a sir, sem a tömegsír. Tette tovább él mások tetteiben, gondolata mások gondolataiban. Lénye abban a mozdulásban, amely előbbre vitte közösségét, amely segített másokat embervoltuk megerősítésében. A mozdító élet tovább hullámzik mások életében, a mozdító élet halhatatlan. Van névtelen, van személytelen halhatatlanság, s van örök élet, olyan, amely fenntartja az egyéniséget, mely nemcsak a tett halhatatlanságát őrzi, hanem a megvalósító tettekbe örökített személyiséget is. Többek között ilyen halhatatlanok az igazi művészek, akiknek teljesítménye a febogadó közösség szellemi tartalmává lesz. Minél többet fejez ki az alkotó a népből, az emberiségből, a valóságból az igazi művészet megőrző színvonalán, annál sértetlenebből őrzi meg az utókor, az idők végtelenjéig, az alkotást. Petőfi a magyar halhatatlanok, a világirodalom halhatatlanjai közé tartozik. Sokat tett másokért. Nemcsak a szándéka szerint, hanem ami döntő és perdöntő: a tetteivel. A költő tette a vers. Maradandó tett csak a megmaradó vers. Hogy mi és miért maradandó Petőfi müvében? Arra könyvekkel ha lehet válaszolni. Itt csak jelzést adhatunk. Petőfi maradandót alkotott, mert összegezni tudta a versben kora, népe, nemzete és az emberi történelem emelkedő mozgásait. Mert az irodalmon belüli felidézőképességével ki tudta fejezni az irodalmon kívüli igazságok keletkezését. Mert képes volt a versvilágban elérni, kimondani azt, amit elérni készült a magyarság jobbik fele, benne és előtte a forradalmi élgárda, a múlt század ’40-es éveiben. Akik a legalsó fokán álltak az uri-nemesi házi betegek látogatását a doktor urak. Naponta megjelentek ágyamnál az asszisztensek, természetesen nem önzetlenül. Annak ellenére, hogy az operáció után a háziorvoson kívül senki sem vizsgált meg, ezekért a vizitekért 10—16—18 dollárokat számítottak. A hatalmas számlákat végül még a szegény betegeken kívül a dolgozók fizetik meg, a folyton emelkedő társadalombiztosítási járulékokkal. Már most bejelentették, nehogy a jövő évre Ígért nyugdíjemeléssel elrontsuk a gyomrunkat, hogy a Blue Shield és a Blue Cross járulékot is emelni fogják. Itthon és Otthon Betegségem idején levelet kaptam Laci bátyámtól, kinek neve pár héttel ezelőtt megjelent a Magyar Szó-ban. mint a “pápai mártírok egyik élet- benmaradottja s a legidősebb párttag, a pártba 1903-ban lépett be.” 86 éves bátyám irta. hogy ő is súlyos operáción esett át, négy hétig volt kórházban. Az operáció és a kórház a szegény kis Magyar- országon egy fillérbe sem került a bátyámnak, mindent az állami intézmény fizetett. Sőt! Most kaptam tőle egy képeslapot a gyönyörű Hévízről, ahova feleségével együtt 4 heti utókurára küldték, szintén díjtalanul; még a vonatjegyüket is az állami intézmény fizette. Kedves elnök ur! Az a meggyőződésem, hogy Magyarország washingtoni nagykövete készséggel Magyarország társadalmi létrájának, azokat Petőfi a költészet csúcsára emelte, s nem a mesemondó, hanem a történelmet készítő költő zsenialitásával. Nemzetünket, amely akkor meg sem szilárdult a maga nemzeti státusában, képes volt költői lendülettel odaemelni a nemzetek élére, s nem az érzelmek hamis illúziót teremtő felszárnyaltatásával, hanem az élet, a valóság sodrását ragadva meg s emelve költői ténnyé. Csak a legnagyobb tisztelettel szólhatunk Petőfi elődeiről a nép, a haza, sőt a forradalmi gondolkodás odaadó és teremtő szeretetében. De Petőfi volt az, aki a népből mérve fel a nemzetet, s forradalmi eszmélkedéssel értékelve újjá a népet és hazát, olyan szilárd költői világot tudott teremteni, mely az igazi művészet képessége szerint szegült szembe a későbbi korok úri, reakciós, hazafiaskodva haza- fiatlan, népről szólamokat hadarva népellenes világaival. Valamennyi áramlat a maga szája ize szerint akarta értelmezni és torzítani Petőfi világát. De Petőfi nem alkudott, Petőfit nem lehetett hoz- záidomitani semmiféle irányzathoz, amely nem a forradalmi átalakulás sürgette és segítette a néptől az emberiségig terjedő látókörrel. Ezt értette meg, ezt a teljes emberi gazdagságot a teljes forradalmi távlattal összekötő életmülényeget a munkásmozgalom, amikor magasba emelte Petőfi nevét és müvét. A költő százhúsz évvel ezelőtt halt hősi halált népéért, nemzetéért, az emberi szabadság ügyéért. Akik teljes időben, vagy rész-időben privát családnak dolgoznak és legalább 50 dollárt keresnek negyedévenként, azoknak alkalmaztatását köteles az alkalmazó bejelenteni a társadalombiztosítási hivatalnál. felvilágosítaná önt, miként teheti ezt meg a szocialista Magyarország, ahol ismeretlen a társadalombiztosítási adó. Ha esetleg restell a nagykövettől kérni felvilágosítást, biztos vagyok benne, hogy Laci bátyám is szívesen elküldi önnek a módszer receptjét, teljesen díjtalanul. Érik a vetés Nagy esemény volt valamikor Péter-Pál napja. Ez jelentette az aratás kezdetét. Nagy esemény ma is. mert most is ekkor kezdődik az aratás, de jelentősége ma már egészen más. A “régi jó” időkben az aratás adta meg a nincstelen földműveseknek az évi kenyeret, akinek nem jutott az aratásból, az keserves évnek nézett elébe. Az aratás nehéz, inszakasztó munka volt és 14— 16 órát tartott a napi robot. Keserves volt kaszával végezni ilyen nehéz munkát, hosszú órákon át. Embertelen munka volt. Még ma sem könnyű munka és a 10 óra a munkanap. De a kasza csak a múlt emléke. Csak ha nagyon dőlt a gabona, akkor veszik elő néha a kaszát. A lapok egyre hozzák a jelentéseket a búzafrontról. íme egy szemelvény, amely egyik budapesti újságban jelent meg julius 20-án: “A termés általában jó, 10—12 százalékkal terem több mint tavaly.” Egy másik cikk fejléce hirdeti: “Megtermett a kenyerünk.” De azzal is eldicsekszik a cikk, hogy a szőlő is kitünően nő, tehát bor is lesz bőven. Mindehhez jó egészséget kívánunk a magyar népnek. VÁMMENTES IXKA-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ró'l
