Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-08-14 / 31. szám

Thursday, August 14, 1969,_______________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Százhúsz éve esett el m°!k évfordulójá | PflftL HflTKÉ ROVATA | Segítem az elnökünket Isten látja telkemet, egyetlen porcikám sem kí­ván az elnökkel együttműködni, de most mégis a segítségére sietek. Ezzel nem annyira őt, mint inkább 20 millió sorstársam keserves életét kívá­nom segíteni. Szeretnék rámutatni erre a nagyon fontos kérdésre még akkor'is, ha az elnök maga is észrevette. A nyugdíjasok betegállapotának szégyenletes kihasználásáról van szó. Nixon az elmúlt hetekben többször kijelentette, hogy “a szegények egészség- ügyi ellátásának szövetségi és állami finanszíro­zása nagymértékben hozzájárult az egészségügyi költségek emelkedéséhez”, mint ezt egy általa el­rendelt többirányú vizsgálat igazolja. Ha elnökünk várt volna felgyógyulásomig, ezt én díjtalanul is igazoltam volna, a következő kon­klúzióval: “Amit a köz- és magánkórházak és az orvosok ma a szegény, nyugdijas betegekkel el­követnek, az nem más, mint közönséges utonállás nemcsak a betegek, hanem az egész társadalom­biztosítási intézmény ellen.” . A rablással azokat fosztják ki, akiknek nincs módjukban védekezni. A megélhetés minden vo­nalon drágul. A szervezett munkások béremelés­sel igyekeznek védekezni, a közalkalmazottak, be­leértve az elnököt és a törvényhozókat, bőségesen kárpótolták magukat a drágulással szemben. De a nyugdíjasok, a munkanélküliek járandóságának emelését csak a jövő évre Ígéri humánus elnö­künk. Beteg lettem Természetes, hogy az öreg szervezetben, mint az elhasznált gépezetben, gyakori a baj. Így van ez a nyugdíjassal is. 80 éves szervezetem felmondta a szolgálatot és kórházba kerültem. Aggyal és szívvel kapcsolatos nagyon kényes operáció szűk ségességét állapították meg. A tünetet, egyszerű tapogatással már a kezelőorvosom is megállapí­totta. Egy hétig nagyon intenzív vizsgálatnak vetettek alá. habár a baj már nemcsak kitapintható volt, de látható is. a nyak főerén. Mégis, nap-nap után tucatszámra vettek rólam röntgenképeket és min­den nap 2—3-szor vért. Amikor kezelőorvosomnál érdeklődtem, hogy mire jó mindez, azt válaszolta: “a kórháznak is élni kell.” Ezt csak 17 nap múlva értettem meg, amikor kezembe nyomták a kórházi számlát, amely 1,756 dollárt tett ki. A szoba és ellátás napi 43 dollár és ezer dolláron felülre rúg­lak a röntgen- és laboratóriumi vizsgálatok. Ezt a kórház majdnem teljesen a Medicare-nek szám­lázza. Az orvosok Volt egy szivspecialista kezelő orvosom, aki nem '.perál. Ő mutatta be a kórház fő-sebészét és egy pecialistát, aki az operációt kitervezi, valamint íz altatást végző orvost. Mindezek, a saját asszisz- ensüket is bemutatták és igy összesen hat orvo- om volt. Mind kitűnő megjelenésű úriember, kik nagy sikerrel végezték el a kényes, két és fél rás operációt. A meglepetés a felgyógyulás után következett e, amikor a számlákat megkaptam. Az operáló órházi fősebész 730 dollárt számított, melyből Blue Cross 570 dollárt, én 160 dollárt fizettem, z operációt tervező orvos számlája 540 dollár alt, ebből a Blue Cross 460 dollárt fizetett, én 3 dollárt. A háziorvosom 26 nappali és 4 éjjeli zitért 320 dollárt kapott, melyből én 65 dollárt zettem. Az altató orvos pedig 140 dollárt szám­zott, melynek felét én, felét a Blue Cross fizet- . Vagyis a kórház és az orvosok majdnem 3,500 >llárt vágtak zsebre ezért az operációért. Emlékezhetünk még, hogy annakidején az or­sók milyen nagy lármát csaptak, sztrájkkal fe- -egetőztek a Medicare ellen, mig a szabad rab­it nem engedélyezték. Ma már nem panaszkod- k, mert szolgálataikért nemcsak a Blue Cross és Blue Shield fizet hihetetlenül magas árakat, ha­rn ezen felül szabadon kirabolhatják a betege- t is. Jellemző, hogy mennyire szorgalmazzák a kór­Aki tett valamit embertársaiért, annak a halála nem eltűnés, megsemmisülés. Aki osztályáért, né­péért, hazájáért, az emberiségért mozdított vala­mit a dolgok rendjén, annak nem lehet eltakarója sem a sir, sem a tömegsír. Tette tovább él mások tetteiben, gondolata mások gondolataiban. Lénye abban a mozdulásban, amely előbbre vitte közös­ségét, amely segített másokat embervoltuk meg­erősítésében. A mozdító élet tovább hullámzik má­sok életében, a mozdító élet halhatatlan. Van név­telen, van személytelen halhatatlanság, s van örök élet, olyan, amely fenntartja az egyéniséget, mely nemcsak a tett halhatatlanságát őrzi, hanem a megvalósító tettekbe örökített személyiséget is. Többek között ilyen halhatatlanok az igazi művé­szek, akiknek teljesítménye a febogadó közösség szellemi tartalmává lesz. Minél többet fejez ki az alkotó a népből, az emberiségből, a valóságból az igazi művészet megőrző színvonalán, annál sértet­lenebből őrzi meg az utókor, az idők végtelenjéig, az alkotást. Petőfi a magyar halhatatlanok, a világirodalom halhatatlanjai közé tartozik. Sokat tett másokért. Nemcsak a szándéka szerint, hanem ami döntő és perdöntő: a tetteivel. A költő tette a vers. Mara­dandó tett csak a megmaradó vers. Hogy mi és miért maradandó Petőfi müvében? Arra könyvek­kel ha lehet válaszolni. Itt csak jelzést adhatunk. Petőfi maradandót alkotott, mert összegezni tudta a versben kora, népe, nemzete és az emberi törté­nelem emelkedő mozgásait. Mert az irodalmon be­lüli felidézőképességével ki tudta fejezni az iro­dalmon kívüli igazságok keletkezését. Mert képes volt a versvilágban elérni, kimondani azt, amit el­érni készült a magyarság jobbik fele, benne és előtte a forradalmi élgárda, a múlt század ’40-es éveiben. Akik a legalsó fokán álltak az uri-nemesi házi betegek látogatását a doktor urak. Naponta megjelentek ágyamnál az asszisztensek, természe­tesen nem önzetlenül. Annak ellenére, hogy az operáció után a háziorvoson kívül senki sem vizs­gált meg, ezekért a vizitekért 10—16—18 dolláro­kat számítottak. A hatalmas számlákat végül még a szegény be­tegeken kívül a dolgozók fizetik meg, a folyton emelkedő társadalombiztosítási járulékokkal. Már most bejelentették, nehogy a jövő évre Ígért nyug­díjemeléssel elrontsuk a gyomrunkat, hogy a Blue Shield és a Blue Cross járulékot is emelni fogják. Itthon és Otthon Betegségem idején levelet kaptam Laci bátyám­tól, kinek neve pár héttel ezelőtt megjelent a Ma­gyar Szó-ban. mint a “pápai mártírok egyik élet- benmaradottja s a legidősebb párttag, a pártba 1903-ban lépett be.” 86 éves bátyám irta. hogy ő is súlyos operáción esett át, négy hétig volt kór­házban. Az operáció és a kórház a szegény kis Magyar- országon egy fillérbe sem került a bátyámnak, mindent az állami intézmény fizetett. Sőt! Most kaptam tőle egy képeslapot a gyönyörű Hévízről, ahova feleségével együtt 4 heti utókurára küld­ték, szintén díjtalanul; még a vonatjegyüket is az állami intézmény fizette. Kedves elnök ur! Az a meggyőződésem, hogy Magyarország washingtoni nagykövete készséggel Magyarország társadalmi létrájának, azokat Petőfi a költészet csúcsára emelte, s nem a mesemondó, hanem a történelmet készítő költő zsenialitásával. Nemzetünket, amely akkor meg sem szilárdult a maga nemzeti státusában, képes volt költői lendü­lettel odaemelni a nemzetek élére, s nem az érzel­mek hamis illúziót teremtő felszárnyaltatásával, hanem az élet, a valóság sodrását ragadva meg s emelve költői ténnyé. Csak a legnagyobb tisztelettel szólhatunk Petőfi elődeiről a nép, a haza, sőt a forradalmi gondolko­dás odaadó és teremtő szeretetében. De Petőfi volt az, aki a népből mérve fel a nemzetet, s forradal­mi eszmélkedéssel értékelve újjá a népet és hazát, olyan szilárd költői világot tudott teremteni, mely az igazi művészet képessége szerint szegült szembe a későbbi korok úri, reakciós, hazafiaskodva haza- fiatlan, népről szólamokat hadarva népellenes vi­lágaival. Valamennyi áramlat a maga szája ize sze­rint akarta értelmezni és torzítani Petőfi világát. De Petőfi nem alkudott, Petőfit nem lehetett hoz- záidomitani semmiféle irányzathoz, amely nem a forradalmi átalakulás sürgette és segítette a néptől az emberiségig terjedő látókörrel. Ezt ér­tette meg, ezt a teljes emberi gazdagságot a teljes forradalmi távlattal összekötő életmülényeget a munkásmozgalom, amikor magasba emelte Petőfi nevét és müvét. A költő százhúsz évvel ezelőtt halt hősi halált népéért, nemzetéért, az emberi szabadság ügyéért. Akik teljes időben, vagy rész-időben privát csa­ládnak dolgoznak és legalább 50 dollárt keresnek negyedévenként, azoknak alkalmaztatását köteles az alkalmazó bejelenteni a társadalombiztosítási hivatalnál. felvilágosítaná önt, miként teheti ezt meg a szo­cialista Magyarország, ahol ismeretlen a társada­lombiztosítási adó. Ha esetleg restell a nagykövet­től kérni felvilágosítást, biztos vagyok benne, hogy Laci bátyám is szívesen elküldi önnek a módszer receptjét, teljesen díjtalanul. Érik a vetés Nagy esemény volt valamikor Péter-Pál napja. Ez jelentette az aratás kezdetét. Nagy esemény ma is. mert most is ekkor kezdődik az aratás, de jelentősége ma már egészen más. A “régi jó” időkben az aratás adta meg a nincstelen földmű­veseknek az évi kenyeret, akinek nem jutott az aratásból, az keserves évnek nézett elébe. Az aratás nehéz, inszakasztó munka volt és 14— 16 órát tartott a napi robot. Keserves volt kaszá­val végezni ilyen nehéz munkát, hosszú órákon át. Embertelen munka volt. Még ma sem könnyű munka és a 10 óra a munkanap. De a kasza csak a múlt emléke. Csak ha nagyon dőlt a gabona, akkor veszik elő néha a kaszát. A lapok egyre hozzák a jelentéseket a búza­frontról. íme egy szemelvény, amely egyik buda­pesti újságban jelent meg julius 20-án: “A termés általában jó, 10—12 százalékkal te­rem több mint tavaly.” Egy másik cikk fejléce hirdeti: “Megtermett a kenyerünk.” De azzal is eldicsekszik a cikk, hogy a szőlő is kitünően nő, tehát bor is lesz bőven. Mindehhez jó egészséget kívánunk a magyar népnek. VÁMMENTES IXKA-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ró'l

Next

/
Oldalképek
Tartalom