Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-12-18 / 49. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 18, 1969 SPORTHÍREK MUUVUVVUWVWnAmmWUMMMVWWtAmMIWtAAWtfWVWWMHAAAMIMMWWMmA/UVMMAMWWWWVWA Gsehsziovákia—Magyarország 4:1 (1:0) Marseille, december 3. Nem a marseille-i Stade Velodrome-ban, hanem már Koppenhágában, az Idroets-parkban jutott a magyar labdarugó-válogatott arra a szomorú sorsra, hogy 20 év után nem lehet ott a világbajnokság 16-os döntőjében. A baj ekkor kezdődött. A magyar labdarugósport jelenlegi állapotában már nem volt képes arra. hogy a végzetes hibát helyrehozza. Szerda este a harmadik selejtezőn Csehszlovákia nemcsak legyőzte a magyar csapatot, de olyan vereséget mért rá 4:1 (1:0) arányban, amely szinte már megalázó volt. Pedig nem igy indult. .. Azzal kezdődött a mérkőzés, hogy mindkét csapat igyekezett kitapogatni a másik pulzusát. A magyar válogatott keltette az első negyedórában a jobb benyomást és egv-két akció után megérdemelte még a nyilt- szini tapsot is. A csehszlovák csapatnak életveszélyt jelentett volna minden gól, igy érthető, hogy játékosaik idegesen, taktikai szabálytalanságokkal állították meg a magyar támadásokat. Machin játékvezetőnek nemegyszer kellett már ekkor a figyelmeztetés eszközéhez folyamodnia. Egyik ítélete után Bene szabadrúgása 30 méterről süvített a csehszlovák kapu felé és Viktornak minden erejére szüksége volt ahhoz, hogy kinyomja a labdát a léc fölé. Nehéz percek A második negyedórában a csehszlovákok túljutottak a holtponton, többször is veszélyesen rohamoztak és előbb Jokl, azután Adamec miatt hült meg a vér a magyar nézők ereiben, majd a 33. percben Vesely teljesen szabadon állt, akár gólt is rúghatott volna, de a labda a felső kapufáról vágódott vissza a játéktérre. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar csapat kénytelen kiengedni a kezéből az irányítást. Önbizalmat szerzett a cscehszlovák csapat, és a magyar védelem újra és újra nehéz perceket élt át. Jokl lőtt a jobb sarokra és ekkor Szentmihályi még jól helyezkedett s védett. De ez már az idegek tánca volt, és egy újabb támadásnál bekövetkezett az első csapás. Kelemen szabálytalanul akadályozta a 16-oson belül a nagyon veszélyes Véséiyt és Machin a 11-es pontra mutatott. Az Öreg róka, a jelenleg Belgiumban futballozó Kvas- nak (ő az egyetlen, aki “megmaradt” a hét évvel ezelőtti csehszlovák válogatottból, amely Chilében világbajnoki döntőt játszott) állt neki a büntetői-ligásnak és a bal felső sarokba helyezett lövésé meghozta az 1:0-ás vezetést Csehszlovákiának. Már csak egy-két perc volt hátra a félidőig és a magyar csapat a távoli messzeségbe került Mexikótól. A csere sem segit Azután újra kezdődött az elkeseredett harc, amelyben az eddigi találkozókon az első esetben a magyar csapatnak kellett a hátrány eltüntetéséért harcolnia. Az első támadást ismét a magyar csatársor vezette (igaz, hogy ezt nem lehet csatársornak nevezni, hiszen már a mérkőzés elejétől jóformán csak Bene és néha Farkas volt elöl)' de azután az eddig is ügyes taktikai megoldásokkal operáló csehszlovákok gyorsan cserét eszközöltek: Kuna helyett Polák folytatta a játékot. Halmosi próbálkozott még előretöréssel, Migas riém kímélte és emiatt az ő neve is bekerült a játékvezető kiskönyvébe. Múltak a percek . egyre inkább kisértett a magyar futball-dráma. Az 58. percben ügyes cselezés után Vesely 16 méterről megvágta a labdát, amely újra a magyar csapat hálójának a mélyében kötött ki. Már 2:0 volt az eredmény. Ezek után nem volt mit veszíteni, utolsó erőbedobásként Puskás és Kocsis egyszerre állt be Göröcs és Farkas helyett. Hátha sikerül segítségükkel megváltoztatni a csaknem lehetetlent. Még negyedóra volt hátra. És ekkor végleg megpecsételődött a magyar csapat sorsa. Ihász szabálytalansága miatt újabb szabdrugás a 16- os oldalvonaláról, Adamec nagyon rossz pozícióból is kapura irányította lövését és a labdának Szentmihályi nem tudta útját állni (3:0). Játék helyett erőlködés Az újabb gól után a magyar csapat nem tudott semmi ésszerű megoldást alkalmazni és egyre alárendeltebb szerepre kényszerült. Inkább csak erőlködés volt a játék A csehszlovák együttes viszont fölényesen játszott és — bár nem a legrokonszenvesebben — időt húzott, végül még egy újabb góllal végleges csapást mért a magyar csapatra. A 84. percben Jokl szinte elképzelhetetlenül messziről is lövésre vállalkozott és Szentmihályi ennek a labdának is zöld utat adott (4:0). Már csak néhány perc hiányzott a hármas sípszóhoz, amikor Machin kiállította Petrást és a magyar csapat még szinte vigaszként az utolsó pillanatban 11-est rúghatott. Viktor helyett Vencel, a második számú csehszlovák kapus állt be, Kocsisnak sikerült enyhítenie 4:l-re, de ez mégis nagy fiaskó maradt. Elképzelhető a győztes csehszlovák labdarugók mérkőzés utáni örömtánca és talán az is, hogy milyen siralomházhoz hasonlított a magyar csapat öltözője. Hosszu-hosszu percekig senki egy szót sem szólt, nem is lehetett volna megmagyarázni ezt a kudarcot. Csak Sós Károly törte meg a csendet: —Ha csak ennyire képes a magyar labdarúgás szine-java. akkor valóban baj van... Kezdődjék egy uj szakasz A magyar válogatott ezen a mérkőzésen az első félidő húsz percétől eltekintve, mérhetetlenül alacsony színvonalú futballt produkált. Nem volt csatársor, nem volt védelem, nem volt olyan elgondolás, amely sikerre vezethetett volna. Emellett olyan gólokat jcapott, amilyeneket még egy nagyon szerény kis együttesnek is szégyelnie kellene, nemhogy válogatottnak. Az nyilvánvaló volt, hogy ennek a mérkőzésnek csak egy győztese lehet. De a vesztesnek — s ebben az esetben a magyar válogatottnak —Js úgy kellett volna játszania, hogy végül emelt fővel távozhasson a küzdőtérről. Valószínű, hogy ha Albert, Dunai, Páncsics és Szűcs ott van a csapatban, jobb lett volna a teljesítmény, de ilyen gyengén mégsem szabad magyar válogatottnak játszania. A magyar válogatott elbúcsúzott Mexikótól. Nem öröm ez a játékosoknak, a futballcsapatoknak, nem öröm az egész magyar labdarúgásnak, és nem öröm a szurkolóknak sem. Négy évet kell várni,, s ez hosszú idő. Mindez szomorú, de vigasztalást adhat az, hogy itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy valóban uj szakasz kezdődjék, olyan futball virágozzék ki a következő időszakban, amely ha nem is lesz az első a világon, de méltó a múlthoz és méltó partnere azoknak az országoknak, amelyek megelőzték, és az élen haladnak. Az élet megy tovább a futballban is. A cél: 1974. Lukács László Meghalt Ungár Gyula, a régi nagy FTC kapusa Hetvennyolc éves korában csendesen eltávozott Ungár Gyula, nyugdíjas nyomdász, az egykori első hires FTC kapusa. Ungár Gyula az utóbbi években visszavonultan élt, csak a Fehér Hollók nevű budapesti baráti társaság összejövetelein jelent meg szorgalmasan. A Fehér Hollók tagjai legnagyobbb számban művészek, irók, de régi hires sportolók is ott vannak a tagjai között. Ungár Gyula minden összejövetelen megjelent, csak a legutóbbiról hiányzott. Akkor már súlyos beteg volt, nem tudta a lakását elhagyni. Néhány nappal később pedig elhunyt. A régi FTC-nek ez volt a hires összeállítása: Ungár-Rumbold, Payer—Weinbeer, Bródy, Blum- Weisz, Tóth, Pataky, Schlosser, Borbás dr. Ungár Gyula megbizható és tehetséges kapus volt. A háló előtt felváltva Fritz Alajossal, a zöld-fehérek akkori másik kapusával — aki talán többször is szerepelt az első csapatban, lévén Schlosser Imre, a legendás Slózi sógora, aki hatásosan “protezsál- ta” rokonát. A régi nagy FTC csapata már nagyon megfogyatkozott. Az egykori labdarugóhirességek egy más után mentek el. A legtragikusabb sorsa Tóth Istvánnak, a népszerű Potyának volt. Játékos korában arról volt hires, hogy a csatársor valameny nyi posztján szerepelt,— s mindenütt kiválóan. A második világháború utolsó éveiben résztvett az ellenállási mozgalomban, s a németek Kertész Gézával, a BTC volt neves hátvédjével együtt agy7on lőtték. Schlosser Imre, annyi nagy futballcsata hőse, az első nagy magyar labdarugó, még megérte a századik magyar-osztrák mérkőzést. Újra magára húzta a megypiros dresszt, karikalábával újra ott volt a kezdőkörben, a fiatalok között, tizenkettediknek a magyar csapatban. Az a feladat jutott neki, hogy a jubileumi mérkőzésen a kez- dőrugást megtegye. A nevezetes balláb, annyi gól szerzője, el is indította a labdát, s aztán Slózi a közönség tapsviharában elhagyta a pályát. Szép búcsú volt, erre emlékezett két évvel később, a kórházi ágyon is, amikor haldokolt. A régi hires FTC-ből ma már csak ketten vannak életben. A Pityke néven becézett Pataki Mihály, a nagyszerű középcsatár, a magyar labdarúgás első művésze, aki sohasem erejét vetette a küzdelembe, hanem nagy játékintelligenciáját. Hetvenhat éves és jó egészségnek örvend, minden héten résztvesz a régi labdarugók baráti találkozóján. A másik: Borbás Gáspár dr., a magyar labdarúgás első klasszis-balszélsője, aki 1903 és 1916 között 41 alkalommal volt válogatott. Fénykorában kellett visszavonulnia, mert — városi tiszti ügyész volt és felettesei rosszallották, hogy komoly pozíciót betöltő jogi doktor létére gyerekek között futkározik. Borbás az idén töltötte be 85. évét, egészséges és derűs öregségben szívesen emlékezik arra az időre, amikor “a gyerekek között futkározott”. Ungár Gyulát nagy részvéttel temették el... Koporsóját zöld-fehér lepel borította. .. A “Mafia” szolgálatában az adáhivafalnokok WASHINGTON, D. C. — John N. Mitchell igazságügyminiszter kinyilvánította, hogy a New Jersey államban működő adóhivatalnokok a “Mafia” szolgálatában állnak. Kilátásba helyezte, hogy több hivatalnokot vád alá helyeznek. Nem lesz halottszemle a Kopechne-iigyben WILKES BARRE, Pa. — Bemard C. Brominski biró megtiltotta Mary Jo Kopechne holttestének kiemelését és a halottszemlét. A 28 éves nő halálát lelte, amikor ez év julius 18-án Edward M. Kennedy szenátor autója a Chappaquiddick-öbölbe zuhant. Goldberg nem pályázik tisztségre NEW YORK, N. Y. — Arthur Goldberg, a Legfelsőbb Bíróság volt tagja, sajtóértekezleten kinyilvánította: “Nem pályázom politikai tisztségre. Azért mondtam le a Legfelsőbb Bírósági tisztségről, hogy minden időmet és energiámat a világbéke megteremtése érdekében vessem latba.” Olaszország földgázt vásárol a Szovjetuiótól MOSZKVA. — Egyezmény jött létre, melynek értelmében Olaszország a következő húsz esztendő folyamán 3 milliárd dollár értékű földgázt vásárol a Szovjetuniótól. A földgázt csöveken át vezetik az Ural-hegység környékéről Olaszországba. Washington, D. C. — Raymond H. Lapin, akit Nixon elnök eltávolított a Szövetségi Jelzálog Hivatal elnöki állásából, törvény utján óhajtja visz- szaszerezni jól fizető állását, mert úgy véli. hogy indokolás nélkül bocsátották el.
