Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-12-18 / 49. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 18, 1969 A FEKETÉK HARAGJA (Claude Roy cikkéből, Le Monde. Paris, 1969. november. 21). — Ahol a szemégyüjtő autó nem jött három napja, ahol nem zugnak a léghűtők, az utcai elő- lépcső a szegények szalonja, a munkanélküliek kávéháza, az utca fóruma, ahol a havat későn vi­szik el vagy soha, ahol emberek álldogálnak, akik nek semmi dolguk, Newark Spiringfield Avenue- jén, San Francisco Fillmore Streetjén, Washing­tonban a T utca és 7. Avenue sarkán, Harlemben, Bedford-Stuyvesantban, Brooklynban, Boston Tre mont Streetjén, Chicago 47. utcáján, a gettókban, ott kétszerannyi csecsemő hal meg, mint másutt, a házak 11%-a romos, 33%-a leromló, 77%-a tul- tömött. — Mégis, a nyár nyugodtabb volt, nagyobb riadalom nélkül. Csak New Yorkban, Waterbury- ban voltak zavarok, a “Molotov-koktél” napja Harrisburgban, 5 rendőr és számtalan néger se­besült Chicagóban, 37 sebesült, egy halott York­ban, stb. És dr. Hendin statisztikája szerint a 20—40 éves feketék közt kétszer annyi az öngyil­kosság, mint a fehéreknél, legjobban szeretnek leugrani a tetőről, hogy a slum-ból szabaduljanak. — Hárlem 125. utcáján, három sarok között szá moltam három afro-amerikai könyvüzletet, az Umajo-házat (svahili nyelven egység), 5 boltot, ahol dasiki blúzt, hires feketék képeit, Black Po­wer plakátokat, 10 újságárust (Black Panther, Elija Muhammad Speaks, Harambee) és Le Roi Jones könyveit, amiket ő mint Imamu Amier Ba­raka irt alá. Svahili nyelvkurzust hirdetnek és afrikai rítussal kötött házasságot. Chicagóban, a “Tisztelet falán” a hires négerek pantheonja arc­képekben, Frederick Douglas-tól (az 1840-es sza­badsághős) Du Bois-ig (a feketék legnagyobb tu­dósa) és Malcolm X-ig (akit meggyilkoltak). — Fiatal fémmunkással beszélek: “Angol neve­met mondom, de ez nem az igazi nevem. Nekünk nincsen családfánk, csak a fák, amikre a fehérek apáinkat akasztották.” Percenként cirkálnak a rendőrautók. — Detroit: Rendőrök fehér prostituálttal talál­nak egy 19 éves feketét; leütik és agyonlövik — felmentették őket. San Francisco: Michael O’Brien részegen hajt haza rendőr-barátjával. Egy feke­te autója súrolja őket, agyonverik a vezetőt, a zsűri felmenti őket. •— Christian Science Monitor, 1969 aug. 16.: A néger rendőrök száma lassan növekszik. Bobby Seale, a Fekete Párducok elnöke mondja: Pig- nek nevezzük a rendőröket — de hiszen minket 400 éve niggernek hívnak. Nem azért fegyverke­zünk itt, ahol minden második ember fegyvert hord, mert harciasak volnának, hanem hogy visz- szaszerezzük emberi méltóságunkat. — Los Angeles-i néger rendőr nyugdíjazását kérte: “Engem és családomat állandóan inzultál- tak, néger szomszédaink Uncle Tom-nak hívtak (Tamás bátya kunyhója után), fehér kollégáim még sohasem hivtak meg. Gyermekeinket a rend­őri uszodában állandóan bántalmazták, nem jár­hattak oda.” — Georgia egy városkájában néger seriffet vá­lasztottak. Azt mondja, nem bírja ki, fehér rend­őrei bojkottálják, mert néger, fekete testvérei pedig, mert seriff. — A feketék soul-nak hívják magukat (lélek). A Soul a jazz elődje volt. Vannak soul magazinok, vendéglők, ruhák, mint a széles nadrág és a dasi­ki. A bongo és a tamburin az soul. Megérzik, hogy mi az és mi nem az. Harlemben, egy üres telek­nél fiatal feketék fognak körül és magyarázzák, hogy ott hivatalok felhőkarcolóját akarják építe­ni 20 millióért, itt ahol hiányzanak iskolák, böl­csődék, ambulanciák. Nem hallgattak tiltakozá­sunkra, hát megszálltuk a telket. A kormány el­halasztotta az építést. — Egy vállalkozó azt mondja, a szélsőséges . feketék Goebbels utódai. A négerek azt mondják, ők fasiszta rendszerben élnek és 400 év óta szen­vedik a népirtást. Én mindezt nem hiszem (!), Je azt tudom, hogy Nixon támogatóinak az integrá­ció elhalasztásával akar fizetni. “FELFEGYVERZETT ERŐDÖKKÉ VÁLNAK A VÁROSOK — figyelmeztet egy tanulmányi bizottság,—ha semmit nem teszünk Ha a jelenlegi politikát folytatjuk, a városok központjai különböző arányokban veszedelmes helyek lesznek. A jómódúak magánőrök által vé­dett erődökben fognak lakni, a lakosok majd pán­célkocsikban utaznak egyik biztonságos helyről a másikra. A szélsőséges csoportoknak óriási fegy­vertáruk lesz, melyet provokációra, vagy anélkül fognak használni. Ezeket mondja egy jelentés, amelyet az erőszakos tettek okának és megelőzésé­nek tanulmányozására kinevezett országos bizott­ság bocsátott ki. A 13 tagú bizottságot még 1968 nyarán Johnson elnök nevezte ki, Robert F. Ken­nedy szenátor meggyilkolása után. A bizottság elnöke MiltonS. Eisenhower, az elhunyt volt elnök fivére. A bizottsági jelentés megjósolta, hogy mind­ezek a fejlemények “szitani fogják a gyűlöletet és az emberek elkülönülését, melynek hatása alatt még jobban szaporodnak az erőszakos tettek és a jómódúak még körülményesebb védelemmel veszik körül magukat.” Nagyméretű akcióra van szükség A bizottsági jelentés kifejtette, hogy jóslásai néhány éven belül bekövetkeznek, hacsak az or­szág meg nem változtatja a fontossági elsőbbsége­ket és olyan nagyméretű akciókba kezd, melyek a “nagy, nyilt, emberséges városi társadalmak fel­építésére irányulnak, melyekre képesek vagyunk.” Azt is kifejtette a jelentés, hogy ha a belföldi, kü­lönösen a városi problémák orvoslására nem ké­pes az ország, mert “nehéz kiszabadítani magun­kat más kötelezettségekből”, már most hozzuk meg a szükséges törvényeket, hogy azután “amilyen gyorsan lehet, azt meg is valósíthassuk.” Nem faji, hanem társadalmi okai vannak A jelentést 17 nagyvárosban gyilkosságról, rab­lótámadásról, nemi erőszakosságról végzett rész­letes tanulmányokból állították össze. A jelentés megállapítja, hogy “az ilyen bűnözéseket, melyek főképp a nagyvárosokban fordulnak elő, egyre inkább 15 és 24 év közötti férfiak ill. fiuk köve­tik el,. aránytalanul nagymértékben a gettó nyo­morvidékein, ahol legnagyobb számban négerek laknak.” De a bizottság kihangsúlyozta, hogy a bűnözésnek társadalmi és nem faji okai vannak. “Amikor a nyomor, a leromlott lakásviszonyok, a nagy munkanélküliség, a hiányos iskolázottság, a túlzsúfoltság, a felbomlott családi élet együtt je­lentkezik, ez erőteljes bűnözési serkentő folyama­tot teremt a gettó környezetben”, mondja a je­lentés. Ezeket még kiélezi a széles társadalom ki­sebbségi érzetet keltő álláspontja, amely a gettó- beli feketéket valahol a rabszolgaság és a teljes jogú, szabad ember közöttinek tekinti. A hatásos megoldás helyett, mondja a jelentés, a jómódúak azzal, hogy csak saját biztonságukról gondoskodnak, eltorzítják a nagyvárosi életet és közben sajátmaguknak is csak elégtelen biztonsá­got nyernek. A statisztikai adatok elégtelensége folytán a súlyos bűnözések mértékét nem lehet pontosan megállapítani, de mégis világosan kitűnik, hogy az utolsó tiz évben ijesztő módon megnövekedett a gyilkosságok, a támadások és rablások száma. A tanulmány többek között azt is kimutatta, hogy súlyos bűnökért aggasztó módon több 10—14 év közötti gyermeket tartóztattak le. 1958-tól 1967-ig 300 százalékkal növekedett a támadásért, 200 szá­zalékkal a rablásért letartóztatottak száma az ilyen korúak között. . A súlyos bűnözők főképp a gazdasági létra leg­alsóbb fokán lévők közül kerülnek ki, a munka- nélküliekből és a legrosszabbul fizetett munkások­ból. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy az amerikai lakosság körében sokkal elterjedtebb a bűnözés, mint más népek között és többen kö­vetnek el súlyos bűnöket, mint más országokban. A jelentés összehasonlítja az Egyesült Államokat más gazdaságilag fejlett országokkal s megállapít­ja, hogy nemi erőszakosságban Amerika vezet. WVVVVVWWUVVVVVVVtoWtAfWVW'AftAA/inAAA/VVVVVW' — Különös egy fehérnek a gettók utcáin járni; még ha külföldi is, ellenségnek, megszállónak nézik, mert fehér, szőke, talán még angolszász is. Kétszer annyi gyilkosság van nálunk, mint utá­nunk a második helyen lévő Finnországban és 4- től 12-ig nagyobb arányban, mint egy tucat más nyugati országban, beleértve Kanadát, Angliát, Norvégiát, sőt még Japánt is. A jelentés azt az általánosságban elterjedt tév­hitet is megdönti, hogy a legtöbb súlyos bűnö­zést feketék fehér áldozatok ellen követik el. Ez teljesen valótlan. Tizenhét városban folytatott ösz- szehasonlitások bizonyítják, hogy a legsúlyosabb támadásokat, mint gyilkosságot, súlyos sérelmet okozó támadást, nemi erőszakot fehérek többnyire fehér személyeken, feketék többnyire fekete sze­mélyeken követnek el. A nemi erőszak kivételével, az áldozatok többsége férfi és a bűntetteket is túlnyomóan férfiak követik el. Főleg idősebbeket rabolnak ki és az esetek négyötödében az áldozat is férfi. “Elhoztuk Pestet“ New Yorkban Az elmúlt vasárnap sikeres kabaré-előadás volt “Elhoztuk Pestet” címen a newyorki Julia Rich- man Highschool színháztermében. Kellér Dezső, iró és konferanszié, Fényes Szabolcs zeneszerző, Csikós Rózsi (Fényes Szabolcsné), szubrett-prima- donna, a Fővárosi Operettszinház tagja, Major Ida (Kellér Dezsőné), a pesti televízió hires “Böbe- Babája”, Kelen Tibor, kiváló operaénekes és Hé- czey Iván konferanszié rendkívül szórakoztató programban részesítette a newyorki és környéki magyarokat, akik most is zsúfolásig megtöltötték a színházat. ■ Az előadást a hires volt budapesti színigazgató, Roboz Aladár vezette be; szellemesen ismertette, hogyan fedezte fel a fiatal Kellér Dezsőt és hogyan adott neki szerződést egyik színházában, megindít­va ezzel sikerekben gazdag karrierjét. Ezután Kellér Dezső lépett a színpadra és el­mondta, hogy miként született meg az amerikai turné gondolata. A szellemes bevezető után kö­vetkezett a pi’Ogram, mely teljes három órán át lekötötte a közönség figyelmét. Viharos taps és ál­landó jó hangulat kisérte az egyes jeleneteket, me­lyeket Kellér Dezső irt és a társulat tagjai adtak elő. A Turisták Budapestről, a Közjáték a Szent Ist­ván Parkban, a Tanuljunk Angolul, Párizsi Be­számoló, a Seneca c. tréfa, valamint a közbeikta­tott zenei számok az iró és művészek nagy tehet­ségéről adtak tanúbizonyságot. Csikós Rózsi pesti kuplékat énekelt; Major Idával együtt előadták a “Nemcsak Húszéveseké a Világ” c. dalt, mely a közönség soraiban ülő nyugdíjasok szivét melegí­tette. A Válaszolunk a Közönségnek c. páros jele­netben Kellér és Héczey remekeltek. A program másik kimagasló része Fényes Sza­bolcs előadása volt. Ez a kitűnő zeneszerző, aki az elmúlt 30 év folyamán 40 operettet és 1000 dalt irt, köztük olyanokat is, melyek európaszerte nagy népszerűségre tettek szert, zongorán kisérte ön­magát az elmúlt 30 év zenés egyvelegében. Kelen Tibor, kitűnő operaénekes, két népszerű Fényes­dalt, valamint Kellér Dezső két gyönyörű magyar nótáját (melyekről csak most tudtuk meg, hogy ő irta) adta elő a közönség viharos tapsai közepet­te. Majd az egész társulat résztvett a “Maya-tói a Vén Diófáig” c. jelenetben, melynek során részle­teket adtak elő Fényes Szabolcs legnépszerűbb operettjeiből. Budapest színházi és zenei világa elevenedett meg a múlt hét végén a Julia Richman Highschool színpadán és a hálás közönség a legnagyobb meg­elégedéssel köszönte meg a budapesti művészek fellépését. Newyorki fellépésük méltó befejezése volt torontói, montreali sikereiknek és reméljük, hogy a nem nagyon távoli jövőben viszontláthat­juk őket. ! tWSSS3K3S«3S3SS«'SJS3S3í3SS«3S3SSSSS3K563SSKSSSSÍSS3SSK***SCSÍ3SS2 PAUL’S TEXACO SERVICE J 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan t GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS Telefon: WA 9-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos (

Next

/
Oldalképek
Tartalom