Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-12-11 / 48. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 11, 1969 Fodor Erna: A SZABAD SZAKSZERVEZETEK HETEDIK VILÁGKONGRESSZUSA Százhuszonnégy ország 218 szakszervezete és 33 nemzetközi szervezet képviselői jöttek Budapestre, hogy okt. 17—27-ig tanácskozzanak a VII. Szak- szervezeti Világkongresszuson. A tanácskozások alatt rendkívüli erővel nyilatkozott meg a legkülönbözőbb felszólalók szavaiból az a felismerés, hogy az egész világon a munkásosztály érdekei, — ha a legkülönbözőbb körülmények között harcolnak is , ha egymástól eltérő módszerekkel óhajtják is megközelíteni a közös célokat — összefonódtak, közösek és éppen ez az érdekazonosság az, amely megköveteli az egység állandó erősítését. A nagy szakszervezeti tanácskozáson a magyar szervezett munkásság nevében Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a világkongresszust és sok más kérdés mellett beszélt a magyar szakszervezetek munkájának uj vonásairól is. Megállapitásai érvényesek minden szocialista országra: az uj, a néphatalom körülményei között kialakult szakszervezeti harc leglényegesebb vonása az, hogy a szakszervezetek törekvése, sőt kötelessége, hogy egyidőben és egyszerre védelmezzék, képviseljék a dolgozók egyéni és csoportérdekeit, s a munkáshatalom, a közérdek legszilárdabb támasza is legyen. A szocialista államban a szakszervezetek részt vesznek az ország legfelsőbb tanácsaiban. A munkáshatalom vezetőivel együttesen legfontosabb feladatuk a munkásosztály, a parasztság, tehát az ország népe életszínvonalának, kulturáltságának mielőbbi emelése. “A történelem úgy alakult, hogy a felszabadulás után a munkásosztálynak, dolgozó népünknek döntenie kellett: tulajdonosként akar-e élni végre hazájában, vagy továbbra is csak albérlőként, mint ezer éven át. A nép döntött: úgy határozott, hogy immár gazda akar lenni saját portáján” — mondotta Gáspár Sándor. Majd folytatta: “Tudjuk, hogy a tőkésországban élő osztálytestvéreink között vannak olyanok, akiknek magasabb az élet- színvonaluk, mint a magyar munkásoké. De ezek a munkások mégis csak albérlők és nem tulajdonosok. Itt nem csupán a bérek, a pénzben elosztott jövedelem számit, hanem a lakás, az egészségügy, a kulturális intézmények, a szociális gondoskodás eredményei is.” A kongresszus jelszava Egység és Szolidaritás a Társadalmi Haladásért. A Szakszervezeti Demokratikus Szabadságjogokért. A Nemzeti Függetlenségért és a Békéért. A Világkongresszus következő felszólalója Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára volt. Fájdalmának adott kifejezést Renata Bitossi, az SZVSZ nemrég elhunyt elnöke korai eltávozása miatt. Köszönetét mondott a magyaros vendégszeretetért, a kongresz- szus nagyszerű megrendezéséért. Üdvözölte a megjelenteket, kiemelve Fock Jenőt, a Magyar Nép- köztársaság kormánya elnökét Üdvözölte a magyar Vas- és Fémipari Ddolgozók Szakszervezetének kiemelkedő tagját, tehát az SZVSZ tagját is, Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát, Sarlós Istvánt, a Budapesti Fővárosi Tanács elnökét. Ezután az SZVSZ főtitkára a szintén jelenlevő Nemzetközi Munkaügyi Hivatal vezérigazgatójának képviselőjét Bolin urat, a magas kormányközi tisztségeket betöltő svéd szakszervezeti harcost üdvözölte, majd megjegyezte: “Bolin ur jelenléte jelenti, hogy az NMH és az SZVSZ együttműködése tovább növekszik.” Beszédében még kiemelte, hogy öröm és megnyugvás tölti el azokat, akik eljöttek a VII. Világ- kongresszusra, ahol kialakul az az elhatározás, RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefont LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva hogy maximális erővel hasson a proletár nemzetköziség. “Meggyőződésem, hogy ebben a légkörben a VII. Világkongresszus munkája nyomán megtalálja a nemzetközi szakszervezeti élet gazdagításának útját, és uj utakat nyit a nemzetközi szakszervezeti együttműködésnek és szolidaritásnak,” mondta Louis Saillant. Fock Jenő is felszólalt A Magyar Népköztársaság forradalmi munkásparaszt kormányának elnöke, Fock Jenő volt a következő felszólaló. Miután üdvözölte a kongresz- szust, beszélt Magyarország felszabadulásának közelgő 25. évfordulójáról, elért eredményeiről. Kiemelte a szakszervezeti világmozgalom egységének erősítéséért folytatott küzdelem rendkívüli fontosságát és a következőket jegyezte meg: “Hazánkban a kormány vezetői és a Szakszervezetek Országos Tanácsának tisztviselői között szoros munkakapcsolat van. Rendszeresen találkozunk és megbeszéljük a lakosság életszínvonalának emelésével, egészségügyi és kulturális ellátásával kapcsolatos kérdéseket. Mint a kormány elnöke, elmondhatom, hogy ezeken a megbeszéléseken számos olyan észrevételt, hasznos tanácsot kapunk a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetőitől, amelyeket munkánk során figyelembe veszünk.” Fock Jenő után Bertin Bolin, a Nemzetközi Mun kaügyi Hivatal nevében sok sikert kivánt a kongresszus munkájához. A világ figyelmét felhivta az NMH legfontosabb munkájára, amelyben a következő évtizedre kidolgozta a munkanélküliség felszámolására vonatkozó programját és rámutatott, hogy ez a program valóban megoldható, ha az emberiség igazán kész arra, hogy szembenézzen vele. Az első, az ünnepi ülés az Internacionálé hangjaival ért véget. A kongresszus napirendje Szünet után az elnöklő Agostino Novella javaslatára a kongresszus nagy lelkesedéssel választotta az elnökség tagjává a szovjet delegáció tagját, a világ első ürhajósnőjét, Valentina Tyereskovát. Ezután az elnök előterjesztette a VII. szakszervezeti világkongresszus napirendjét: 1. Az SZVSZ és a szakszervezetek szerepe, feladatai és felelőssége a dolgozók egysége érdekében, a társadalmi haladásért, a szakszervezeti és demokratikus jogokért, a nemzeti függetlenségért, a békéért, a monopóliumok kizsákmányolása, az imperializmus, a gyarmatosítás s neokolonializmus ellen vívott harcban. 2. Beszámoló a vietnami helyzetről, a vietnami nép és a vietnami dolgozók harcáról az agresszor amerikai imperialisták ellen, a béke helyreállításáért Vietnamban, valamint a világ dolgozói és népei szolidaritásának fejlesztéséért. 3. A fejlődő országok szakszervezetei előtt álló problémák. 4. A szakszervezetek és a technikai-tudományos fejlődés. 5. Beszámoló az SZVSZ alapszabálymódositó bizottság munkájáról és az alapszabályban történő módosítások elfogadása. 6. A pénzügyi bizottság beszámolója. 7. Dokumentum a szakszervezeti irányvonalról és akcióról, valamint a kongresszus különböző bizottságai által benyújtott dokumentumok elfogadása. 8. Az SZVSZ vezető szerveinek megválasztása. 9. Egyéb. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet és a kongresszus ügyrendjét. Ezután az elnök megadta Pierre Gensousnak, az SZVSZ főtitkár- helyettesének a szót, aki beszámolt a napirend első pontjáról. Gensous beszámolt a szakszervezetek VI. kongresszusától a mai napig folyó küzdelemről. Kiemelte a vietnami nép hősies harcát a túlerővel szemben. Majd összefoglalva a tényeket kijelentette: Az amerikaiak agresszív politikája megbukott Vietnamban. Ez nem jelenti azt, hogy a harc végétért. Ez mindenekelőtt a vietnami nép hősi harcának köszönhető, amelyet támogatnak a kiterjedt nemzetközi szolidaritási mozgalmak. Beszélt az összeurópai szakszervezetek munkájáról, valamint Latin-Amerika és Afrika felszabadító mozgalmairól, valamint a szakszervezetek szerepéről a modern világban. Beszámolt U.S. szakszervezeti mozgalmának uj vonásairól. Rámutatott, hogy a munkásság harci szelleme mellett, a köztisztviselők, pedagógusok, mérnökök és technikusok harci szelleme is emelkedőben van. Bizonyos belső mozgások észlelhetők az AFL-CIO-n belül is annak ellenére, hogy fő vezetői teljes mértékben lecsatlakoztak a kormánypolitika mellé. Az ázsiai helyzet elemzésénél rámutatott arra, hogy bár több ázsiai ország kivivta nemzeti függetlenségét, a gyarmati uralom örökségeként az országok többségét a nyomor és elmaradottság jellemzi. Csupán Japán, Ausztrália és Uj Zéland rendelkezik magasfoku termelési kapacitással. Közben az imperialista hatalmak által provokált agresz- sziv háborúk és katonai feszültségek teljesen megmérgezték a politikai légkört ebben a térségben Végül Gensous felszólalt a szakszervezeti mozgalom egységéért, hogy közös erővel működhessenek — a dolgozók létérdekének védelmében. Még 17-én is érkeztek újabb delegátusok a Világkongresszusra. Többek között Sierra Leonéból, Guineából, Chiléből, Martiniqueból, Braziliából, Uruguayból és Írországból. Egész napot szenteltek Vietnamnak Hoang Quoc Viet, a Vietnami Szakszervezetek Szövetségének elnöke és Tran Hoai Nam, a Dél- Vietnam Felszabadításáért Küzdő Szakszervezeti Szövetség -állandó bizottságának tagja beszélt a delegátusokhoz. A délvietnami küldöttségben volt egy 21 éves katonaruhába öltözött leányka is, aki kiváló munkájáért elismerésképpen jött mint delegátus, bemutatván, hogy a férfiak mellett állnak és harcolnak Vietnam leányai és asszonyai. Nemcsak a gyárakban álltak a férfiak helyébe, de készek fegyverrel a kezükben, ha kell életükkel áldozni hazájuk felszabadításáért. Mindkét felszólaló utalt arra, hogy Nixon milyen csalárd politikát játszik, amikor a békéről beszél, de közben gyilkoltatja Vietnam polgári lakosságát is. De még a 600,000 főnyi amerikai im(Folytatás a 12-ik oldalon) MÉG KAPHATÓ Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott írásaiból. 231 oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: ............................................................ Cim: ............................................................ Város:...............................Állam:............... Zip Code:........ I PAUL’S TEXACO SERVICE 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan / GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS $ Telefon: WA 9-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich. John Kochis watchmaker — Tel.: 3-5865
