Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-07-31 / 29. szám

Vol. XXIII. No. 29. Thursday, July 31, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORO, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.

MR. NIXON ISMÉT UTAZGAT

Richard M. Nixon a világ leggazdagabb országának az elnöke és óriási hatalommal rendelkezik.

Az elnök az ország gazdagságát és az elnökséggel járó hatalmát felhasználhatná úgy az amerikai nép rengeteg problémájának megoldására, mint az emberiség létét fenyegető egyre feszültebb helyzet enyhítésére. Ehhez azonban szükség volna 1) a vietnami háború felszámolására, 2) az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti leszerelési egyezmény megkötésére.

Nixon elnök, az eddigi jelentések szerint, világkörüli utján meglátogatja a Fülöp-szigeteket, Indonéziát, Thai-Föl- det, Indiát, Pakisztánt és Romániát. Ezekben az országokban egy lépéssel sem lehet előbbre vinni a fentjelzett két célkitűzést. Éppen ellenkezőleg.

Ha pl. Nixon elnök azért látogat el Romániába, hogy jelenlétével támogassa azokat az erőket, amelyek éket óhajtanak verni Románia és a Szovjetunió közé, akkor látogatásával az amerikai nép érdekével ellentétes célt szolgál. Lépésével csak hátráltatja mind a vietnami háború felszámolását, mind a két nagyhatalom közti leszerelési egyezmény létrejöttét.

Közben Columbus, Ohioban, York, Pa.-ban és több amerikai városban a felgyújtott házak lángja világit rá az ország rákfenéjére: a nyomorra, a patkányfészkekre, az éhes gyermekek százezreire, a bűnösen elhanyagolt húszmillió idős polgár siralmas helyzetére, a megfizethetetlen orvosi számlákra, a közoktatás válságára.

De minek is folytassuk? Nem, Nixon elnök ur, ezeket a problémákat nem lehet földkörüli látogatásokkal megoldani.

HOZSÁNNA!!

Nagy gondttól mentesültek azok, akik aggódtak amiatt, hogy mitévők legyenek, ha orvosi, fogorvosi, kórházi, vagy gyógyszer számlájukat nem tudják fizetni. Aggódtak nemcsak azok, akik már saját bőrükön tapasztalták a napi 100 dolláros kórházi költséget, hanem azok is — és ebbe a kategóriába mindannyian beletartozunk — akik tudják, milyen méregdrága a kórházi, orvosi, fogorvosi ellátás és a gyógyszer.

Nem kell már aggódni. Egy uj vállalat alakult "Medi- credit, Inc." néven. Ez az intézmény — amint azt a nevéből könnyen ki böngészhetjük — megtéríti a kórházi, orvosi, fogorvosi és gyógyszer számlát azok részére, akik hitelképesek. Az intézmény által előlegezett összeget a paciens törleszthet!, természetesen egy kis kamattal és más költségekkel.

No, nem nagyszerű társadalom ez? Most már nemcsak a házat, a hűtőszekrényt, a porszívót, az autót, a ruhát, a gyermekek iskoláztatását, az utazásokat, stb. fizethetjük részletre, hanem a kórházi, orvosi, fogorvosi és gyógyszerkiadásokat is.

Az egyetlen kérdés és az egyetlen ok, ami miatt aggódni kell, hogyan jut mindezeknek a részleteknek a törlesztésére a heti keresetből???

MIÉRT NEM MOST???

Az ország dohánygyárosai évek hosszú során át dollár- milliárdokat költöttek, hogy megcáfolják azt a mindjobban elterjedő orvosi véleményt, hogy a DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EMBERI SZERVEZETRE.

Az orvosok ezen megcáfolhatatlan véleménye arra késztette a Szövetségi Hírszolgálati Bizottságot, hogy a cigaretta hirdetések megszüntetését javasolja úgy a rádióban, mint a televízióban.

A dohánygyárosok először kijelentették, hogy hajlandók megszűntetni a rádió- és tv-hirdetéseket — 1973-ban.

Amikor azonban látták, hogy milyen nevetséges és tarthatatlan a helyzet, azt mondták, hogy hajlandók beszüntetni a rádió - és tv-hirdetéseket, ha a kongresszus SZABAD KEZET AD NEKIK az újságokban, folyóiratokban, hirdető táblákon való hirdetésekre.

Ha a dohányzás káros az emberi szervezetre és ezért tilos a cigarettát a rádión és televízión hirdetni, akkor miért lenne megengedhető ugyanazt a mérget "eladni" az újságokon, folyóiratokon és hirdető táblákon keresztül?

ügy véljük, hogy a cigaretta-hirdetést MOST és mindenhol be kell tiltani.

SIKERREL VÉGZŐDÖTT AZ “APOLL011” ŰRHAJÓSOK HOLD-REPÜLÉSE

HOUSTON, Tex. — Az “Apollo 11” űrhajó, három utasával: Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Jr. és Michael Collins-szel, a Csendes-óceánra szállt csütörtökön, julius 24-én délután 12.50-kor (EDT) és ezzel sikerrel véget ért az Ember első útja a Holdra és vissza.

Az űrhajó a Johnston-sziget- től 250 mérföldre déli irányban. a Hawaii szigetektől 950 mérföldre délnyugati irányban, szállt vizre.

Délután 2 órakor az űrhajósok a “Hornet” nevű hadihajó fedélzetén voltak, ahol Nixon elnök fogadta őket.

Az űrhajósok védő ruhát viseltek, nehogy megfertőzzenek bárkit is, ha esetleg a Földön ismeretlen bacillust hoztak volna magukkal a Hold ról. Ezért Houstonba érkeztük után egészségügyi zárlat alá helyezték őket. Tüzetes orvosi vizsgálat állapítja meg, hogy nem hoztak-e magukkal a Holdról ártalmas bacillusokat.

A nagy értékű holdtalajt tartalmazó két tartály megérkezett Houstonba. A tartályokat, valamint az űrhajósok által készített filmtekercseket előbb a fertőtlenítő laboratóriumba viszik, majd elsődleges elemzésnek vetik alá.

A Holdon hagyott két tudományos berendezés — a holdrengés jelző és a lézertükör — közül az egyik már nagy izgalmat keltett tudóskörökben. Az észleletek szerint a szeizmográf kilengett és ennek okát meteorbecsapódásban, vagy belső eredetű rengésben keresik. A legtöbb szakértő az utóbbi feltételezés felé hajlik. A műszer az első jelentések szerint olyan energiát észlelt, amilyen egy 20—40 kilotonnás atombomba robbanásakor szabadul fel. Tudományos körökben úgy vélik, hogy ha bebizonyosodik, hogy a jelenség oka holdrengés volt, ez egyben azt is bizonyítaná, hogy a Hold élő bolygó.

BANGKOK. — Nixon elnök Thai Földre érkezésekor, a repülőtéri fogadtatáson kijelentette: “Az U.S. büszkén áll Thai Föld mellett az ország megvédésében, minden belső és külső ellenséggel szemben”.

Nixon e kijelentését nagy megdöbbenéssel vették tudomásul az amerikai ujságirók, akik szerint az elnök e nyilatkozata ellentétben áll a Guamban tett kijelentésével. ;

HOLD UTAZÁS ÉS POLITIKA

A két amerikai űrhajós sikeres leszállása a Holdra kétségkívül korszakalkotó teljesítmény, dátum, amely örökre be lesz vésve az emberiség történelmébe. Jelentőségének helyes megítélésénél azonban túl kell tekintenünk e teljesítménynek, mint a modern technológia és tudomány legkimagaslóbb mérföldkövének csodálásán. Csodálatunk és elismerésünk mellett figyelembe kell vennünk azt az elvitathatatlan tényt, hogy a tőkés társadalmak történelmében az emberi ész, az emberi leleményesség minden óriási alkotása előbb-utóbb a pusztítás az elnyomás eszközévé vált. A sok ezer példa közül elég, ha az emberi agy eddigi legzseniálisabb vívmányára, az atommag kettéhasitására, az atomenergia felfedezésére utalunk, amely- i nek első gyakorlati “alkalmazása” Hirosima és Nagaszaki el- ! pusztítása, 100,000 ember szénné égetése volt és amely ma az egész emberiséget a bármely pillanatban bekövetkezhető teljes pusztulás közvetlen küszöbére juttatta.

Mielőtt tehát kezeinket vörösre tapsolnánk a Holdon való sétálás fölötti elragadtatásunkban, elmélkedjünk egy kicsit 9 kolosszális esemény politikai háttere fölött.

Hogy tőkés társadalmunkban a tudomány és a technológia a tőke, tehát a kizsákmányolás szolgálatába van állítva, arra már Marx is rámutatott a Tőke első kötetében: “A modem ipar a tudományt a termelés egyik eszközévé alakítja át. függetlenül a munkától — és azt a tőke szolgálatába állítja." Ugyanott: “A tudomány és a technológia hatalmas terjeszkedési erőt ad a tőkének, teljesen függetlenül az alkalmazott tőke nagyságától.”

E két megállapítás teljes egészében vonatkozik az amerikai űrhajózási programra általánosan és a Holdra szállásra speciálisan.

Érdekes rámutatni arra, hogy a holdutazás politikai vonatkozásait polgári progresszív elemek is hamar felismerték. Miként lapunk múlt heti száma arra már rámutatott, Lewis Mumford, amerikai szociológus, akit egyáltalán nem lehet marxistának, de még csak radikális Írónak sem tekinteni, habozás nélkül elitélte a Holdra szállást, mint “háborús szimbólumot.”

A N. Y. Times levélrovatában Reynolds Levy rámutat arra, hogy az egész holdprogramot Kennedy elnök a kubai invázió kudarcának elfeledtetésére és az U.S. megtépázott reputációjának helyreállítása végett sürgette elsősorban. Az U.S. reputációja Johnson elnöksége alatt a gyalázatos vietnami háború miatt még mélyebbre süllyedt.

Az amerikai imperializmus a holdprogramot szemelte ki és használta fel óriási rehabilitációs kampányra, hogy az Amerika presztízsén esett roppant csorbákat nemcsak kiköszörülje, hanem azt minden eddiginél fényesebbre csiszolja. Sem pénzt, sem energiát nem kiméivé, e tervüket 100%-osan meg is valósították. Elérték, hogy Amerika és a világ népének figyelme napokra, hetekre elterelődött a továbbra is embertelen kíméletlenséggel folytatott vietnami háborúról, elterelő- dőtt arról, hogy amerikai fiuk továbbra is százszámra pusztulnak, hogy Vietnam népét továbbra is öldöklik és égetik; elterelődött arról, hogy Amerika népének egyharmada továbbra is éhezik, hogy nagyvárosaink gettóiban továbbra is szenved és forrong a fekete és portorikói lakosság, hogy közoktatásunk továbbra is mélységes válságban van, hogy közegészségügyünk továbbra is romlik, hogy az infláció toábbra is szűkíti a társadalombiztosításon élő amerikaiak éppúgy, mint a munkások millióinak szerény havi jövedelmét. És elterelte az emberiség figyelmét a szörnyű tény felfedezéséről, hogy a Pentagon szerte a világon pusztító mérges gázokat halmoz fel. Ehelyett Amerika és a világ népe tapsol a Holdra való fantasztikus utazásnak és készpénznek veszi a Nixon-kormány abbeli ígéretét, hogy a Holdat és a holdprogramot csak “békés célokra” fogják használni.

(Folytatás a 8-ik oldalon)

m 20 GEHT

Ent, as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N,Y.