Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-12-04 / 47. szám
’ Ent. as Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIII. No. 47. Thursday, December 4, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. AZ EMBERISÉG ÓHAJA ÉS REMÉNYE Az Egyesült Államok arzenáljában van elegendő atom- és hidrogén-bomba, mely elpusztíthatja a Szovjetuniót. A Szovjetunió fegyvertárában van elegendő atom- és hydrogen bomba, mely elpusztíthatja az Egyesült Államokat. 2 A két nagyhatalom ráeszmélt, hogy egy atomháborúból egyik sem kerülhet ki győztesen. Atomháború esetén mindkét fél csak veszíthet. Egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy minden további fegyverkezés csak elpazarolt pénz, mert ha az egyik fél kifejleszti, felfokozza a haderejét, a másik — szükségből — követi azt. Az ilyen fegyverkezési versenynek se vége, se hossza. Az ilyen fegyverkezési verseny csak hozzájárul az országok belső problémáinak elhanyagolásához. Mindkét nagyhatalom érdeke tehát, hogy véget vessenek az őrült fegyverkezési versenynek és megegyezzenek a már meglévő fegyverek leépítésében. Ezt kívánja mindkét ország legelemibb érdeke. Ezt óhajtja a két ország lakossága. Ezt óhajtja az egész emberiség. Ezért a világ közvéleménye most Helsinkire összpontosít- ja figyelmét, abban a reményben, hogy az amerikai—szovjet stratégiai fegyverek korlátozásának tárgyalásai eredménnyel végződnek. Minden további fegyverkezés nem emelné, hanem csökkentené a két nemzet biztonságát. KIRE SZAVAZZUNK? Az ország szervezett szénbányászai vezetőséget választanak december 9-én. A United Mine Workers Union jelenlegi országos elnöke, Tony Boyle elhanyagolta, figyelmen kívül hagyta a tagság legégetőbb problémáit; nem harcolt a bányászok egészségét védő törvény beiktatáséért, a szervezetlenek megszervezéséért, a nyugdíjas bányászok és családtagjaik jólétéért. Ezeknek a sérelmeknek helyrehozatalát Ígéri az országos elnök tisztségre pályázó Joseph "Jock" Yablonsky, a szervezet Végrehajtó Bizottságának egy tagja. Yablonsky programja visszatükrözi a szénbányászok kívánságait. Javasoljuk, hogy a bányászok Yablonskyra adják szavazatukat a december 9-i választáson. “SZöVETSÉOESEiNK” Az erkölcstelen vietnami háború kezdete óta az ország elnökei Kennedytől, Nixonig, többek között azt próbálták elhitetni az amerikai néppel, hogy a vietnami nép ellen folytatott embertelen háború nem amerikai kaland, hanem több ázsiai ország ÉS az Egyesült Államok "szent háborúja". Beszédeikben felsorolták Thai-Földet, Dél-Koreát, a Fülöp-szige- teket, New Zealandot, Ausztráliát, mint szövetségeseket. Most jutott az ország és a világ tudomására, hogy Thai- Föld csapatai 1965-ben csak úgy voltak hajlandók résztvenni a vietnami harcokban, ha minden hadiköltséget az U.S. fedez. Biztositani kellett ezermillió dollárt Thai-Föld részére, mielőtt hajlandóságot mutatott volna résztvenni a "szent háborúban". Ez egyszerű nyelven azt jelenti, hogy Thai-Föld csapatai, mint zsoldosok vesznek részt a vietnami háborúban. Noha a jelen pillanatban nincsenek adatok, amelyek bizonyítanák, hogy a többi ázsiai ország csapatai hasonló szerepet játszanak, nem lennénk meglepve, ha a közeli, vagy távoli jövőben felszínre kerülnének ilyenek, amelyek rávilágítanának e tényre. Ha figyelembe vesszük, hogy az összes ázsiai országok, beleértve Ausztráliát is, 72,700 katonával képviseltették magukat, mig az Egyesült Államok egyedül több mint 500,000 katonát küldött a vietnami harctérre, akkor kristálytisztán láthatjuk, hogy a vietnami háború kizárólag amerikai, a washingtoni kormány által kitervezett és végrehajtott bűncselekmény. Nem véletlen, hogy ezt a háborút nem nyerhetjük meg. Zsoldos csapatokkal nem lehet egy a szabadságáért, függetlenségéért küzdő, minden áldozatra kész népet legyőzni. Inflációt okoz az adéengedmény? WASHINGTON, .D C. — Nixon gazdasági tanácsadói j kinyilvánították: “A tervbe •éétt adóengedmények inflá- t ciót okoznak.” E kijelentésüket éppen akkor tették, amikor a szenátus készen áll szavazni az adótörvény módosításai felett. A tanácsadók e kijelentése főleg7 Gore szenátor azon javaslata ellen irányul, mely adómentessé tenné a kereset első ezer dollárját minden családtag után. Gore szenátor e javaslata az egyetlen, amely köny- nyitene a kiskeresetűek adóterhén. Washington D. C. — Az ország vasutvállalatainak javító üzemeiben dolgozó munkások sztrájkra készülnek, mivel a munkáltatók nem hajlandók érdemleges béremelést adni. A munkásoknak az utolsó két évben tiz százalékkal többet kellett fizetniük mindenért, amit vásároltak az infláció következtében. Most ezt lényeges béremeléssel akarják hely rehozni. New York, N. Y. — Az American Jewish Congress azonnali fegyverszünetet és az amerikai hadsereg Vietnamból való haladéktalan kivonását javasolja. • Kairó. — Az Egyesült Arab Köztársaság csapatai megtámadtak több izraeli támaszpontot a Szuezi-csatona mentén. Izraeli repülőgépekről bombázták az EAK erődítéseit. SAIGON. — fTeHmndiqla- ni börtönre Ítélték Vu Ngoc Nha államférfit, Thieu ‘elnök volt tanácsadóját. A vád Nha ellen az volt, hogy információt adott a Nemzeti Felszabadító Front részére. A tárgyalás folyamán Nha bevallotta, hogy tisztségét arra használta fel, hogy békét hozzon létre a vietnami nép részére. “Büszke vagyok békére irányuló tevékenységemre. És, noha most börtönbe megyek, nincs messze az idő, amikor mi leszünk a kormány élén, mert a nép minket támogat” — mondotta, amint kivezették az őrök a tárgyaló teremből. Nha-n kívül harminckilenc tekintélyes személyt helyeztek vád alá és mindegyiküket bűnösnek minősítették, 6 hónaptól 20 évig terjedő börtön- büntetést kaptak. A Thieu—Ky-kormány szemében nincs nagyobb bűn, mint a békéért küzdeni. Wallace katonai győzelmet sürget WASHINGTON, D. C. — George C. Wallace, Alabama volt kormányzója, aki most tért vissza Dél-Vietnamból, ahová a Nixon-kormány külügyminisztériuma engedélyével látogatott el, sajtónyilatkozatban kinyilvánította: “Nixon nem kap szavazat- többséget 1972-ben a déli államokban, ha nem viszi katonai győzelemre a vietnami háborút.” Wallace javasolta, hogy ki kell terjeszteni a háborút Laoszra és Kambódiára. Washington, D. C. — A Munkaügyi Hivatal jelentést tett közzé, melyben azzal vádolja W. A. (Tony) Boyle-t, a bányászok szakszervezetének országos elnökét, hogy lazán kezelte a bányászok nyugdíjalapját és a szervezet tisztviselői aránytalanul magas fizetést kapnak. • Washington, D. C. — A polgárjogokat kivizsgáló egyik bizottság azt a vádat emelte a mezőgazdasági minisztérium ellen, hogy az általa alkalmazott feketék elleni diszkrimináció felülmúlja még a déli államokban alkalmazott megkülönböztetést is. A 4,100 alkalmazottból csak négy fe^ kete. New York, N. Y. — Sztrájkba léptek az üzletektől és egyéb privát cégektől szemetet eltávolító vállalatok munkásai. A sztrájkot követően majd felemelik pár dollárral a munkások fizetését és magasabbra rug a szemételtaka- ritás költsége, ami az inflációs folyamat újabb fokozatához vezet. • Washington D. C. — Az uj törvény értelmében ezután sorsolás utján döntik el, kiket soroznak be. A besorozottak részére természetesen ez nem jelent előnyt. *•★★**★+★★★*★*★★★★★★*★*****★**★**★***★*★**★**★***★*★*★****★★★************** Uj nácizmus? Nem, a régi! A második világháború idején a Szövetséges Hatalmak kötelezték magukat, hogy a nácik és szövetségeseik háborús bűneit rhegtorolják. Ennek megfelelően a háború után a nürnbergi nemzetközi törvényszék ítélkezett a német háborús főbünösök felett és a felszabadult országok népbiróságai is törvényt ültek a maguk bűnösei felett. Ez megerősítette a reményt a népekben, hogy ilyesmi többé nem fordulhat elő. De a népek, mint mindig, most is csalatkoztak. Már maga az a tény, hogy a nyugati — különösen az amerikai — megszállók rövidesen kegyelmet adtak a legnagyobb gonosztevőknek (igy a magyar zsidóknak Eichman- nál is gonoszabb ellensége, Veesenmayer 20 éve élvezi miniszteri nyugdiját) mutatta ezt, éppen úgy, mint az az abszurdum, hogy Nyugat-Német- országban a kommunista pártot betiltották, de nem az uj náci pártot. De a népirtás, tömeggyilkolás is rögtön újra kezdődött, illetve folytatódott. A Japánra dobott atombombák 200,000 embert öltek meg, bár Japán már meg volt verve és békét kért — hogy a Szovjetuniót megfélemlítsék. A nyugati hatalmak vissza akarták foglalni, vagy megőrizni gyarmataikat és a régi kegyetlenséggel kinozták és ölték a színesek százezreit, polgárokat s foglyokat is, a hollandok Indonéziában, a franciák Indokínában, Madagaszkárban, Algériában, az angolok Kenyában, Malayában, Ciprusban, Chiang Kai-shekék Formózán. Ölték a feketéket Dél-Afriká- ban, Namíbiában, Mozambik- ban, Angolában, Szudánban, Nigériában, Kongóban, az indiánokat Latin-Amerikában és a baloldaliakat mindenütt, Indonéziában, Iránban, Irákban, G u a temalában, Dominikán, Kubában, Haitin. A nácik 12 millió polgárt és hadifoglyot öltek meg, évente átlag 2 mil- (Folytatás a 8-ik oldalon) ÁRA 20 CENT Börtönbe veti a béke híveit Thieu elnök Wallace győzelemre serkenti Nixont
