Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-11-20 / 45. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIII. No. 45. Thursday, November 20, 1969 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. 1,000,000 tüntető követeli Washingtonban és San Franciscóban a háború azonnali felszámolását Demokraták, republikánusok, kommunisták, párton kívüliek egységesen ellenzik Nixon vietnami politikáját. Százharmincnyolc tüntetőt letartóztattak az Igazságügyminisztérium épülete előtt. Történelmi esemény szintere volt Washington és San Francisco szombaton, november 15-én. Amint a tavaszi nap sugarai elolvasztják a hegyeken felhalmozódott havat, mely lavinaszerűen ömlik a folyóba és a kiáradt folyó elönti a környéket, úgy döntött az embersokaság Washingtonba a múlt hét szombatján. Jöttek autóbusszal, privát kocsival, vonattal, gyalog, repülővel és minden más elképzelhető és elképzelhetetlen módon. Az ember-folyam már szerda este megindult és egyre nagyobb áradattal folyt szombat délutánig, amikor elöntötte a város azon részét, ahol a kongresszusi épület és a kormányhivatalok vannak. Az ország fővárosába jöttek az ország minden részéből a fiatalok, a középkorúak, a nagyszülők. Fehérek és feketék. Republikánusok, demokratáit, kommunisták, párton-kivüliek. Diákok, szakszervezeti tagok, orvosok, mérnökök. tanítók, farmerek, hivatalnokok, színészek, zenészek, tudósok; a nép minden rétege képviselve volt. Az alapvető kérdésekben bizonyára különböző véleményen voltak a tüntetők, csupán egy kérdésben értettek egyet: a nemzet érdeke, a nemzet becsülete megköveteli az erkölcstelen vietnami háború azonnali befejezését. Megindul a menet Szombat reggel 10.20-kor indult el a tüntető menet a Capitol épületétől. Három dobos ment az élen. Utánuk ifjak vállán 11 hatalmas koporsó, a 40 ezer amerikai halott névkártyájával és az amerikaiak által elpusztított vietnami falvak nevével. Majd egy hatalmas kereszt és utána az embertenger. Az első sorban láttuk: George McGovern-t, So. Dakota demokrata szenátorát, Charles Goodell-t, New York republikánus szenátorát, Eugene Mc Carthyt, Minnesota demokrata szenátorát, Paul O’Dwyert, a newyorki haladó szellemű demokraták egyik vezérét, Mrs. Coretta King-et, a meggyilkolt Rév. Martin Luther King, Jr. özvegyét, dr. Benjamin Spock hírneves gyermekgyógyászt, Dick Gregoryt, a közkedvelt komikust, Leonard Bernstein zeneszerzőt és karmestert, Pete Seegert, a legnépszerűbb népénekest és sok, sok más, az amerikai élet minden ágát képviselő kiválóságot. A menet betöltötte a széles Pennsylvania Ave- nue-t járdától járdáig. Húszán, huszonötén egy- egy sorban és a sorok követték egymást szoros menetben. Hideg szél süvített a főváros utcáin e napon, de a tüntetők kéz a kézben, népdalokkal és békeszólamokkal, célkitűzésűk helyességének biztos tudatában, nem érezték a hideg szél fuvását. Az ország minden részéből idesereglettek előző nap még nem ismerték egymást, de a tüntetés, a nemes célkitűzés egybekovácsolta az embertömeget. Ez az összeforrottság megnyilvánult a közvetlen beszélgetésből, abból, hogy mindenki megosztotta szomszédjával, amije volt: ki csokoládét, ki szendvicset, ki mogyorót adott tüntető társának. A város rendőrkapitánya több mint 250,000-re becsülte a tüntetőket. A “Vietnami Háború Ellen Mozgósító Bizottság” jelentése szerint a három nap folyamán 800 ezren vettek részt a béketüntetésben. MR. NIXON, HEED THE VOICE OF THE PEOPLE For the second time within a month millions of Americans took to the streets in Washington, New York and San Francisco and in countless American cities and towns demanding the end of the war which they consider unjust and immoral. The administration's pat answer is that it will not permit foreign policy to be made in the streets. Of course foreign policy is not to be made ,in the streets. But this particular phase of our foreign policy was not made or approved of in the Congress of the United States either, which according to our Constitution I he only one that has the right to declare it. This particular phase of our foreign policy was initiated as a breach of the election promise of L. B. Johnson who specifically promised that he won't ''permit our boys to go to Vietnam." When this deception boom- eranged at the cost of some 20,000 needlessly sacrificed American and millions of Vietnamese lives, Johnson was forced to disappear from the stage and Mr. Nixon was elec- ed on his promise that he will end the war. That was more than a year ago and the war still continues. American lives are still ebbing away in distant Vietnam, millions of Americans are now demanding with unmistakable insistance that this deception perpetrated by Mr. Johnson on the electorate (and on the Congress through the highly dubious Tonkin resolution) should be finally redressed and Mr. Nixon's own election promise be fulfilled. The just demand of such significant sector of the American public cannot and should not be termed meddling in foreign policy. It is the voice of America's conscience demanding of it's elected officials to fulfill their solemn pledges. And whether it is uttered by just one human being or, as it is in this instance by millions, no government which claims to derive it's powers from the consent of the governed can—or should be permitted to—ignore it for long. Board of Editors, Hungarian Word Ha ön megegyezik a fenti angol cikk tartalmával, kérjük, hogy küldje ezt el képviselőjének, vagy szenátorának Washingtonba. Ha több példányra volna szüksége, kérésre szívesen küldünk. Egyben azonban egyhangú a vélemény: ez volt a város történetében a leghatalmasabb tüntetés. Nincs tennivalója a mozgósított hadseregnek A Nixon-kormány mozgósította nemcsak a város rendőrségét, az FBI-t, a nemzetőrséget, de a hadsereg 82-es hadosztályát is. Megszálltak minden kormányépületet. A katonák szuronyos fegyverrel, könny- és Mace-gázbombákkal felszerelve készenlétben álltak “leverni a forrongást.” A békét követelők azonban méltóságteljesen, a legnagyobb rendben vonultak fel a Washington Emlékműhöz. A menet mindkét oldalán a rend- fenntartók ezrei biztosították, hogy a tüntetés szervezőinek Ígéretét (a tüntetés békés lesz) betartsák. i A mozgósított katonák unatkoztak, szundikáltak, kártyáztak és beszélgettek. Semmi, de semmi tennivalójuk nem volt: a Nixon-kormány tagjai által tervezett provokáció csődbe fulladt. Hiába volt az autóbusz-vállalatok és az autóbuszsofőrök megfélemlítése az FBI által, ami ezreket fosztott meg a lehetőségtől, hogy Washingtonba menjenek; hiába volt a mesterséges bombahir, amely egy órára fenntartotta a Penn Central j?ü- lönvonatát Newarknál; többen voltak jelen a washingtoni béketüntetésen, mint azt bárki remélni merte. Letartóztattak 183 tüntetőt A tüntetők egy része a Washington Emlékműnél tartott nagygyűlés után az Igazságügyminisztérium épülete elé vonult, ahol tiltakoztak Hoffman biró fasiszta magatartása ellen, akinek rendeletére gúzsba kötötték Bobby Seal-t, a chicagói hét vádlott egyikét és akit a biró törvény elleni tiszteletlenség vádjával négy évi fogházra Ítélt. A városi rendőrök brutális támadást intéztek a tüntetők ellen, akik közül 40-en megsebesültek és 183-at letartóztattak. Újabb lendületet kap a békemozgalom San Franciscóban 200—400 ezer polgár, munkás tüntetett a békéért. Ha számításba vesszük a Washingtonban, New Yorkban, San Franciscóban és az ország többi városaiban lezajlott háború-ellenes megnyilvánulásokat, minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy MILLIÓK vettek részt e megmozdulásokban. Minden jel szerint a következő hetekben és hónapokban a békemozgalom fellendülését észlelhetjük majd és Goodell szenátor fején találta a szöget, amikor ezt mondta: “HA NEM LESZ BÉKE A TAVASZ ÉS A NYÁR JÖTTÉVEL, EZ AZ ORSZÁG FELBOMLIK.” (Folytatás a 8-ik oldalon) ÚTBAN AZ “APOLL012” ŰRHAJÓ, HÁROM UTASÁVAL A HOLD FELÉ... RÉSZLETES JELENTÉST LAPUNK JÖVŐ HETI SZÁMÁBAN KÖZLÜNK.
