Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-07-24 / 28. szám

Thursday, July 24, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Duiiaujváros ipara Kormányhatározat nagyközségek alakítására Dunaújvárost kohászvárosként ismerik, bár számottevő építő- és építőanyag- ipara, továbbá könnyűipara is van. Legnagyobb üzeme természe­tesen a Dunai Vasmű, amely korszerűen gépesí­tett és automatizált üzemeiben 11,000 embert fog­lalkoztat. A Vasmű két fontos alapanyag: a vasérc és a szén feldolgozására épült. Vasércet viziuton, a Dunán a Szovjetunióból (Krivojrogból), szenet hazai szénbányáktól (Komlóról és Pécsről) kap. Kohőkoksz előállításához csehszlovákiai és len­gyelországi keverőszenet is felhasználnak. A Dunai Vasmű ma már vertikális nagyüzem, amely a beérkező alapanyagokból különböző folya­matokon keresztül készárut, vagyis hengerelt le­mezt gyárt* A kohászati kombinát 300 hektár te­rületen épült, de csaknem hasonló területtel bő­víthető. A gyárat igazgató-tanács, illetve a vezér­igazgató irányítja. Az első üzem, az öntöde, 1951. november 7-én indult, majd folyamatosan beléptek a termelés­be a tüzállóanyaggyár és az erőmű (1952—1953), később a nagyolvasztómü és az acélmű első egy­ségei (1954), a kokszolómü (1956), azután a ve­gyiművek, majd a meleg- (1960) és a hideghen­germű (1965). Ettől kezdve üzemel a teljes ver­tikum. A két nagykohó koksz- és földgáz-tüzeléssel na­ponta átlag 1,600—1,700 tonna vasat olvaszt. Az acélmű négy kemencéje évi majdnem 700,000 ton­na acélt gyárt. A kemencetelj esitmény és a gaz­daságos termelés tekintetében az acélmű elérte a világszínvonalat. A kokszolómü nagyrészt hazai szénből (külföldi keverőszenekkel) többségében kothókokszoí* termel. A kokszgyártás mellékter­mékeként keletkező és tisztított kamragázból a 70 kilométeres földalatti távvezetéken át naponta negyedmillió köbméter gázt ad a Vasmű a fővá­rosnak. Természetesen dunaújvárosi gázt hasz­nálnak a dunaújvárosi háztartások is. Ugyancsak a Vasmű (erőmüve) szolgáltatja a városi lakások és intézmények, iskolák, kórházak, stb. fűtését is. A munkások átlagéletkora a Vasműben — a Városhoz hasonlóan — fiatal: 30 év körül van. Sok az uj szakmunkás és az uj fiatal műszaki szak­ember. A munkások átlagkeresete a Vasműben 1,700 forint körüli. A Dunai Vasmüvet tovább fejlesztik. Jelenleg épül a radiátorgyár, egy 150,000 köbméteres ko- hógáztartó és az oxigéngyár. Ez utóbbi az acél­gyártás fejlesztése szempontjából lesz nagyjelen­tőségű. A város egyéb iparáról röviden teszünk emlí­tést*. A 26. Építőipari Vállalat 3,000 munkást fog­lalkoztat. A lakásépítkezés “átfutási” ideje átla­gosan nyolc hónap, de több lakóépületet elkészi- tettek öthónapos “átfutási idő” alatt, vagyis az Uj Növényvédő Állomás Balassagyarmaton Uj otthonba költözött a Nógrad megyei Növényvédő állomás. A Balassagyarmaton korszerűen berendezett minden igényt kielégítő uj állomás feladata a me­gyében előforduló növényi kártevők felderítése, szak- anácsadás a szövetkezeteknek, kártevők előrejelzése, j növényvédő szerek kipróbálása, a kártevők és be- c.gségek meghatározása, valamint karantén és zár- * •- -'^ée-zése. — Kénünkön: lukacs alapozás megkezdésétől a kulcsátadásig öt hónap telt el. A betonelemgyártó vállalat dunaújvárosi épü­letelemgyára nemcsak hagyományos termékeket (vasbeton-födémeket és gerendákat), de lakóépü­letekhez nagypaneleket és térelemeket is készít. Ez utóbbiak a házgyárban készülnek. A térele­mekbe beépitík ai fürdőszobai berendezéseket, a fürdőkádat, a mosdót, a külön W. C.-t, s a térelem külső falára felszerelik a konyhai gáztűzhelyt, a mosogatót, s a konyhaszekrényt is. A szalmacellulózgyár és a papírgyár a, város fontos könnyűipari üzemei. Utóbbi két szovjet papírgyártó gépsorral iró-nyomó papírt gyárt. A cellulozgyár szalmából készit cellulózt, évi 22,000 tonnák A papírgyár évi kapacitása, e két gépsor­ral, 48,000 tonna. A férfiruhagyár 1,000 dolgozót, nagyrészt asz- szonyt és leányt, a fehérnemügyár 400 személyt, a fésüsfonoda, amelyet a közelmúltban bővitet­tek, 500 nőt foglalkoztat. A tanácsi vállalatok (a szandálüzem, a Patyolat, a viz- és csatornamü­vek, a kenyérgyár, a tejüzem, a nyomda, a szik- vizüzem, a sörpalackozó, továbbá az állami autó­szerviz üzem) újabb ezreket foglalkoztatnak. A város legfiatalabb üzeme az óragyár. A főváros­ból ugyanis fokozatosan idetelepitik a Magyar Optikai Müvek óragyártó egységét. Két szalagján ma még csak 50 nő dolgozik, de a dolgozók száma még az idén a jelenleginek öt-hatszorosára emel­A magyar Minisztertanács nemrégiben nagy­községek létrehozásáról hozott határozatot. A ha­tározat értelmében községből nagyközséggé ala­kulhatnak át a járási székhelyek (az országban a járások száma 112, egy megyében általában 5—6 járás van), az 5,000 lakosú vagy annál né­pesebb községek, indokolt esetben az országos je­lentőségű gyógy- és üdülőhelyek, az iparilag fej­lettebb települések, függetlenül a lakosság számá­tól. A határozat végrehajtása előreláthatóan több min 200 községet érint. Mindeddig az ország települései két kategóri­ába tartoztak: vagy városok vagy községek vol­tak (az országban a fővároson kívül 4 megyei jo- gti, 66 járási jogú város van, a községek száma 3,167, ebből 2,054 önálló tanácsú, 1,113 közös ta­nácsú). Ennek megfelelően a községek egy része eddig is kiutat keresett a szűk szervezeti keretek­ből, többnyire — a hiányzó előfeltételek ellenére — várossá való nyilvánítását szorgalmazta. Az 1954 óta érvényben levő tanácstörvény is csupán egyetlen tanácsszervezeti formát biztosit az or­szág községeinek. Az uj kormányhatározat azt a célt szolgálja, hogy a nagyközségi tanácsok jogai megközelítsék a járási jogú városi tanácsok jogait. Ez jelentős lépés lesz az állami élet továbbfejlesztése, demok­ratizmusának erősítése utján, mert a határozat végrehajtása megközelítően kétmillió embert, a községben élő lakosságnak csaknem egyharmadát érinti. kedik. Az “óváros” — az egykori Dunapentele — föld­művesei egyetlen termelőszövetkezetbe, a Vörös Csillag Tsz-be tömörültek, amelyet teljesen gépe­sítettek. A környék jó termelőszövetkezetei, kö­zös gazdaságai közé tartozik. Magyarországon is folytatódik az urbanizációs folyamat Magyarország 10 millió 275 ezer főnyi lakossá­gának 45 százaléka már városokban él. Ez az ur­banizációs folyamat a szakemberek előzetes becs­lései szerint a következő ötéves terv időszakában (1971—1975) — bár mérsékeltebb ütemben, de — tovább folytatódik, öt év alatt várhatóan a városi lakosság lélekszáma negyedmillióval nö­vekszik. Különösen Pécs, Szeged, Debrecen, Győr és Miskolc nagyarányú fejlődésével számolnak. A városrendezési szakemberek megkezdték a következő ötéves tervperiódus területfejlesztési elképzeléseinek kidolgozását. Ennek alapvető cél­ja, hogy a korábbinál is nagyobb ütemben foly­tassák a lakosság életkörülményeinek területi ki­egyenlítését. Az állam a tervszerű ipartelepítést ezután is tudatosan meghatározott eszközökkel segíti és be­folyásolja. Az országos jellegű, nagy beruházások telephelyét például a jövőben is a kormány jelöli ki. Ugyancsak központilag határozzák meg, hogy a,z ország melyik területén adnak nagyobb ked­vezményeket az ipartelepítéshez. Ezeken túlmenően a kormány az iparilag elma­radott területeken továbbra is külön iparfejlesz­tési alapot bocsát a tanácsok rendelkezésére. A tervek szerint egyes bányászkörzetekben — ahol a szénkitermelés fokozatosan csökken — uj ipar­ágak meghonosítása érdekében jelentős anyagi támogatást nyújtanak. Továbbra is segíti és ösz­tönzi az állam a Budapestről vidékre települő üze­meket. A fővárosban a jövőben is csak külön kor­mányengedéllyel lehet uj ipari üzemet létesíteni vagy a régit bővíteni. Ez idő szerint különben az állami iparban fog­lalkoztatottak 39.8 százaléka Budapesten, 60.2 százaléka pedig vidéken dolgozik. Magyarország első 400 kilovoltos villamos táv­vezetéke. — Üzembehelyezték a Munkács és Göd közötti 400 kilovoltos távvezetéket. Ez Magyaror­szág első 400 kilovoltos távvezetéke, teljes hossza 263 kilométer. A vezeték megépítésével lehetővé válik évente mintegy7 4 milliárd kilowattóra villa­mosenergia importia a Szovjetunióból, vagyis Ma­400-féle uj mezőgazdasági és élelmiszeripari mű­szer. — Az esztergomi Labor Műszeripari Müvek mérnökei mintegy 200 féle uj mezőgazdasági és élelmiszeripari műszert konstruálnak. Ezek össze­állításával 35 különböző rendeltetésű, elsősorban talaj-, gabona- és takarmányvizsgáló, valamint ál­lategészségügyi laboratóriumokat alakítanak ki. Az esztergomi gyárban eddig már kb. 80 féle műszer mintapéldánya készült el, s az elsők sorozatgyártá­sa is megkezdődött. Az újdonságok között szerepel pl. a Valorigráf nevű műszer, amely a liszt és a tészta sajátosságait mutatja ki. Nemcsak a sütő­iparban, hanem a gumi-, a kerámia-, a műanyag-, a hús- és a kozmetikai iparban is kitünően használ­ható különféle gyurmák, paszták, pépek, töltelé­kek vizsgálatára. Szanatórium a Gellért-hegy barlangjában. — Bu­dapesten a Gellért-hegy Duna-parti részén, a Szent Iván barlang alatt még egy barlangot találtak a kutatók. A barlangról az orvosok és a klimatobio- lógusok megállapították, hogy 27 C fokos hőmér­séklete és rendkívül magas páratartalma révén gyógyászati célokra igen alkalmas. Az újonnan fel­fedezett barlangot teljes feltárása után szanató­riumnak rendezik be. Hajózással is foglalkozik egy tsz. — A gazdaság- irányítás uj rendszere a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára lehetővé teszi, hogy széleskörű, úgynevezett melléküzemági tevékeny­séget folytassanak. Most a délkelet-magyarországi Szentes mezőgazdasági termelőszövetkezete egy 60 személyes folyami hajót és egy 20 személyes vízi­buszt vásárolt. Ezeket a Tiszán kívánja közlekedte-t ni, Szentes—Szolnok, illetve Szentes—Szeged kö­zött séta-, illetve kirándulóhajóként. A szövetke­zet különösen nagy forgalomra számit a szegedi nyári szabadtéri játékok idején. újból kapható ORSZÁGH LÁSZLÓ I Angol-magyar ® magyar-angol I I ZSEBSZÓTÁR I KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként $2.50 j ; és 25 cent posta- és csomagolási költség 1 Megrendelhető g A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN ; | 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom