Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-10-23 / 41. szám

Thursday, October 23, 1969. AMERIKAI! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 12346577789012345677891234567891234567891234578901234; A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla 12346577789012345677891234567891234567891234578901234 Budapesti levél A jövő esztendőben százezer magyart várnak haza a felszabadulás 25 éves ünnepélyére. Minden hazautazó felfedező akar lenni és meg akarja is­merni az óhazát. Nincs már meg az a Magyaror­szág, amelyet elhagytak. A fiatalság semmit sem tud a múltról, de nem is akar róla tudni. Csak a jelennek él. Általában feltűnően müveitek. Alig van olyan, aki megelégszik a 8 elemivel és meny­nyivel többet tudnak, mint mi a zenéről, színház­ról, könyvről. Az atomenergia világában élnek, a Holdba menés érdekli őket. A régi ’48-as forrada­lomról csak az iskolában hallanak. Már Ady Endre is elavult. Ki tudja meddig tart a József Attila ra­jongás? Az amerikai dolgokról annyit tudnak, hogy cso­dálatos. Csak ne kérdezzenek az itteni életről! Senki sem tudná megmondani, mennyibe kerül egy mázsa búza; ki kell menni a faluba, ha ilyes­félét akarunk tudni. Minden rosszat elhisznek bi­zonyos körök saját országukról, viszont csodálkoz­nak, ha a 200 milliós amerikaiból megmarad va­laki, hiszen ott oly gyakori a gyilkolás. Itt pedig a nők szabadon járhatnak haza éjjel, nem is fél­nek. Bezzeg Amerikában másképpen van. Igaz, hogy Budapest nem Magyarország, mint ahogy Brooklyn és Bronx nem Amerika. Ha azt kérdezem, mennyit keres egy nem tanult munkás, a válasz; 1,200 forintot, de mindenki többet keres. Budapest népe jól él, főleg ahol a feleség is dol­gozik. Az álom netovábbja: az automobil. Erre gyűjtenek, ez az életcél. De csak nyáron jó. Garázs nincs, igy az utcán tartják. A balatoni utón egyik autó a másik után megy, főleg nyáron, mert ebben az irányban az utak jók. A pestiek földrajzi isme­rété: Balaton és más fürdőhely, arról beszélnek a borbélynál is. Beutalásról, protekcióról, amit “szo­ciális összeköttetés”-nek neveztek el. A mostani életet nem lehet a Horthy-időkkel összehasonli- tani. De ki emlékszik a Horthy-időkre? A régi pesti szokások megmaradtak, főleg a “blitzelés”. Ha lehet, nem fizetnek a villamoson. Most a traffikban kell jegyet váltani egy forint­ért ( 3 cent), azt kell a villamoson kilyukasztani. Az ellenőrök 25 forint bírságot szabnak ki arra, akinek nincs fényképes igazolványa, vagy lyukasz­tott jegye. A blitzelés megy tovább, ez ősi pesti virtus. Amint az utolsó megállóhelyen ki akarom lyukasztani a jegyemet, két jól öltözött fiatalem­ber megfogja a kezemet és nem engedi, mert már nem jöhet az ellenőr. Végállomáshoz érve vissza­adják a jegyemet. Boldogok, hogy blitzeltek, még ha idegennek is. Az élet máskülönben a régi, az Espresszók tele vannak. 3 forintért árulják a “dupla” méregerős kávét és a fiatalok az asztalnál csókolóznak. A falusi a városba vágyódik. Még a legkisebb faluban is van kerékpár, motorkerékpár, autó. Ez a sorrend. A falu értelmisége: orvos, hivatalnok, a termelőszövetkezetek “arisztokratái”, állatápo­ló, gépész, traktoros és könyvelő autó után vágyó­dik. Ha valaki elad egy 3 éves autót, csaknem az eredeti árat kapja érte, amiért vette. Minden uj autó előre el van adva, ezért autó reklám nincs, de nincs is rá szükség. A falu elnéptelenedik és nincs remény, hogy a jövőben jobb lesz. Kevés gyerek születik és azok sem fognak a faluban maradni. Nincs emberi erő kézi munkára, a mezei termés pedig kulcsfontos­ságú. Az őszi mélyszántás miatt kettős műszakra van szükség, de nincs elég traktoros. Néha arra gondol az ember, talán nem oly buta dolog, hogy Kínában kiküldik a városi lakost a falura a nagy munkaidőben, mert ezáltal nemcsak érzéke lesz a falusi munka iránt, de meg is tudja becsülni a falusi munkásembert. Az állami gazdaságok jórészt rendbejöttek. Töb­bet termelnek. (Az idén búzából 18 mázsát kát. holdanként.) Géppel termelnek, fő növényük a ga­bona, kukorica, szálas takarmány, ami jól fizet. De a magyarországi időjárás (a Kárpát-medencében) kiszámíthatatlan, szeszélyes, csúcsidőkben munka­Victor Perlő: Fejlődés a nehézségek mellett III. folytatás Nagyon sokat tesznek Kelet-Németországban a kutatás és technológia, valamint a tudomány és az ipari és mezőgazdasági gyakorlat közötti köz­vetlen kapcsolat növelésére. Az elektronikus komputerek nagy szerepet ját­szanak ebben és a komputer-ipart az ország szűk ségleteinek megfelelően fejlesztik. A keletnéme­tek nagyon büszkék a Robotron 300 és az Ursumat rendszereikre, melyeket adatgyűjtésre, tovább­adásra és feldolgozásra használnak. Az ezévi moszkvai “Automatizálási Kiállitás”-on az NDK 20 ezer négyzetlábnyi területen mutatta be a kompu­terek terén elért teljesítményeit. Az “időgazdálkodásra” is nagy súlyt fektet­nek. Mindent megtesznek, hogy rekord időben fe­jezzék be az uj gyárakat és az uj találmányokat és eljárásokat a gyakorlatban mielőbb alkalmazzák. Mindent a költség és az érték szempontjából Ítél­nek meg. Céljuk az, hogy minden gazdasági akti­vitásból gazdasági növekedés legyen és kiküszöböl­jék azokat a módszereket, amelyekhez nyílt, vagy burkolt szubvenció kell, a dolgozók teljesítménye kárára. Mindebben a szocialista nemzetközi együttmű­ködés az ütó'kártya. Semmit sem lehetne a fentiek­ből megvalósítani a kiterjedt nemzetközi együtt­működés nélkül. Az NDK kommunistái a többi szo­cialista országgal, különösen a Szovjetunióval való nagyon szoros együttműködést pártolják, mert lát­ják, hogy az milyen sokban segítette országukat. Ennek ellenében az NDK több géppel és felszere­léssel látta el a Szovjetuniót, mint bármely más ország és a két ország egymásnak a legfontosabb üzlettársa. A két ország között gyors ütemben növekedtek a szoros kapcsolatok gazdasági, tudományos és tech­nikai téren, beleértve a termelés részleteinek köl­csönös specializálását és standardizálását. Azonkí­vül Kelet-Németország jelenleg részt vesz a Szov­jetunió óriási területein végbemenő befektetések­ben, melyekkel az NDK-nak szükséges nyersanya­gokat előállítják. Egymás kölcsönös ellátására egy­re több hosszúlejáratú szerződést kötnek. Múlt áp­rilisban egy bonyolult tudományos-technikai ku­tatási és fejlesztési egyezményt kötöttek, melyben a két ország szakemberei közösen oldanak meg fontos problémákat, az alapvető kutatásoktól kezd­ve a termelő gyárak felszereléséig és együttmű­ködéséig. A keletnémet vezetőknek az a célkitűzése, hogy a szocialista közösség részére messzemenő, nem­zetközi, integrált gazdasági terveket dolgozzanak ki. Ezt az elgondolást a szovjet vezetők már évek­kel ezelőtt ajánlották. Ez a nagyfokú együttműködés lenne a szocialis­ta válasz a nemzetközi részvénytársaságok műkö­désére, a Közös Piacra és más módszerekre, ame­lyeken keresztül az imperializmus igyekszik meg­erősíteni gazdasági pozícióját, a dolgozók egyre fokozottabb kizsákmányolásával, e-f-s Az NDK Szocialista Egységpártja uj elméleti el­gondolásokat dolgozott ki a gazdasági fejlődésnek az általános társadalmi fejlődéshez való viszonyá­val kapcsolatban. Úgy érzik, hogy a szocialista vi­szonyokat — vagyis a termelési eszközök közös birtoklását és az emberi kizsákmányolás kiküszö­bölését — már régóta bevezették. De úgy gondol­ják, hogy fejlett szocialista társadalmi rendszert még nem hoztak létre. Úgy látják, hogy ezt al-rendszereken keresztül kell felépíteni. Ezek az al-rendszerek magukban foglalják a szocializmus gazdasági rendszerét, a szocialista politikai rendszert, a szocialista okta­tást, erkölcsöt, stb. Mindennek a szocialista gaz­dasági rendszer az alapja, de a szocialista oktatási rendszer szükséges ahhoz, hogy a nép technikai és tudományos képzését ellássa. Teljesen kifejlődött szocialista politikai rendszer szükséges ahhoz, hogy a nép többségének politikai öntudatát és társadal­mi aktivitását magasabb színvonalra emelje. Amint ezek tökéletesednek, úgy lehet a szocia­lista gazdasági tervezést teljesen tudományos ala­pokra helyezni. Az egyén anyagi érdekei ekkor már teljesen összeegyeznek a társadalom érdekei­vel. Az anyagi ambíciókat kiegyenlítik a politikai és társadalmi öntudat hajtóerői és a magas kép­zettségű munkakör, a tudomány utáni vágy. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! erő hiányt okoz. Nagyobb problémát jelentenek a termelőszövet­kezetek. Veres Péter azt állítja, hogy egy harmada már szilárd talajon áll termelésben és a tagok jö­vedelmében is. Második harmada egyik esztendő­ben javul, másikban visszaesik és igy tovább. Még nagy ut áll előttük a folytonos jó eredmény elé­résére. Az igazi baj a harmadik harmaddal van. Ott vagy rosszak a földek — szik, homok — vizes és savanyu földek sovány domb-oldalakkal, vagy a vezetés gyenge egyes helyeken; ehhez járul a tagok elöregedése. Elkésnek a munkával, még a jó termés évében sem tudnak lábra állni. Sok gondja van szülőhazánknak, de mindenki­nek az az érzése, hogy nagy a javulás és a jövő egyre többet igér. VÁMMENTES IKKU MfimftOK «hm»™« KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET­BRACK MIKLÓS, igazgató-NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárat a Second Avenue-ról ISSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS« ! JUBILEUMI BANKETT J I NEW YORKBAN § I Október 26-án, vasárnap délután | 1 órai kezdettel a | I Nők Világa 35 éves fennállása í I és 1 I Gyarmaiy Kaié tiszteletére f a PALM CASINO-ban, 85 E. 4th St. cim alatt | 1 a MAGYAR TÁRSASKÖR és a SAJTÓBIZOTTSÁG rendezésében | FINOM HÁZILAG KÉSZÍTETT EBÉD | SZÓRAKOZTATÓ PROGRAM | V Részvételi dij: $2.50 >; A Rezervációért hívja fel: AL 4-0397 számot p ?sssssssssssssssssssssssssss«ssssss«sss^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom