Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-10-02 / 38. szám

fi AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WQlRO Thursday. October 2, 1969. pmH MMPm* g; Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával Felhívás! 1 TRENTON, N. J. — A kongresszusnak rövide­sen dönteni kell két olyan kérdésben, amelyek közelről érintik Amerika idős polgárait, köztük a magyarokat is. Dönteni kell a társadalombiztosi- tás járadékának kérdésében. Az idős amerikaiak egy részének egyetlen jö­vedelme a social security járadék, melynek fel­emelése sok idős magyarnak is létérdeke lenne. A Medicare módositása magában foglalná annak az igazságtalan rendelkezésnek a megszüntetését, hogy az idős betegeknek kell fizetni az orvosi számla első 50 dollárját, a kórházi számla első 44 dollárját és a gyógyszerköltségeket. Clevelandban a Magyar Női Segélyegylet és a jótékönycélu Női Nagybizottság a social security járadékok emelését sürgető több száz aláírással ellátott iveket nagysikerű bankett keretében nyúj­tott át a kerület képviselőjének, aki a járadékok 15 százalékkal való felemelésének hive és követe­lője. A tapasztalat szerint a kongresszus tagjait gyors eljárásra késztetik a szavazók sürgető levelei és együttes akciói. A clevelandi akció hatása nem marad el. Kívánatos lenne, ha a nagyobb városok­ban összefognának a magyar származású polgárok és nem-polgárok egyaránt,, és levélben sürget­nék a szövetségi szenátorokat és képviselő­ket, hogy kövessenek el minden lehetőt a social security járulék felemelése és a Medicare módositása érdekében. (Közben Nixon elnök 10 százalékos social security emelést javasol. — Szerk.) A szükség és betegség nem ismer jobb- és bal­oldalt, az orvos, a gyógyszer, a házbér, az élelem magas ára egyformán sújt mindenkit, tekintet nélkül a politikai nézetre. Az idősek és az idős betegek érdekében történő megmozdulásnak akkor lenne a legnagyobb hatása, ha valódi és képzelt ellentétek félretevésével minden magyar intéz­mény, minden magyar egyház, s az idősek sorsát szivén viselő minden magyar összefogna az ügy sikere érdekében. Szabó János Egy becsületes kérdés ELSINORE, Calif. — Őszinte, becsületes kérdést teszek fel önmagamhoz: antiszemita vagyok-e az­ért, mert az izraeli—arab konfliktusban az arabok mellett állok és elitélem az izraeli kormányt? Ugyanakkor lehet-e az oroszokat antiszemitizmus­sal vádolni, amikor ők 20 millió orosz feláldozásá­val legyőzték Hitlert, aki több mint 5 millió zsidót elpusztitott? Az alábbi érthetetlen dolgok kényszeritették ki belőlem e kérdéseket. Nyugat-Németországban a “Die Welt” c. napilap demagóg módon megtámad­ja a baloldalt, fasizmussal vádolva az izraeli—arab konfliktussal kapcsolatban. Amerikában, Francia- országban, Olaszországban a diákok az arabok ol­dalán állva élénk tüntetéseket tartanak Izrael kor­mánya ellen. A kanadai Northern Neighbor c. ma­gazin azt Írja a szeptemberi számában, hogy veze­tő zsidók, mint dr. Stuart E. Rosenberg és David Monson rabbi szerint “azok, akik állítják, hogy szeretik a zsidókat, de ellenzik Izrael tetteit . . . antiszemiták” és “ezzel az állásponttal sok pozi­tívan gondolkodó zsidó megegyezik.” Zsidók, mint antiszemiták! Kissé szokatlan ez a fülünknek. Ugyanis a mi napi lapjaink nagyon ke­veset foglalkoznak olyan zsidók véleményével, akik az izraeli kormány akcióit elitélik. Mint pl. Moshe Menuhin, az American Council of Judaism egyik vezető egyénisége, a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin édesapja, kiváló tudós és iró, aki visszautasította fiának lépését, mert támogatta az izraeli háborút az Izraeli Filharmonikus Zenekar­ral való közreműködésével. A közeljövőben füzet jelenik meg “Jews Against Israel” címen, ára 35 cent, 5 példány $1.00, me­lyet a Northern Book House, Box 1000, Graven- hurst, Ontario, Canada címen lehet megrendelni. J, Schubert A karácsonyi üdvözlő kártyákról SCOTCH PLAINS, N. J. — Nagy örömmel olvas­tam a lapban a karácsonyi kártyákról. Már ideje a sok haszontalan pénzkidobálás befejezésének. Hiszen a kártyákat legtöbben alig nézik meg, már­is a szemétbe dobják. Nem mondom, ha távoli csa­ládtagunknak akarunk küldeni, az más, de látom házaknál macskának, kutyuskának a nyakában karácsonykor oda van akasztva a kártya, ami a postán jött. Ez ma már divatossá vált. Rakicsné Sírjunk? Vagy nevessünk? Ebben a rovatban a szerkesztő olyan jelenségekről és eseményekről ir, amelyek ugyan szomorúak, sajnálatosak, de egyben abszur­dok, nevetségesek is. De amit a szept. 18-i szám­ban a ruhák, cipők és szőrmék behozataláról irt, New York, N. Y. Három pontból álló javaslatot terjesztett a kínaiak elé Kosygin szovjet minisz­terelnök szeptember 11-én, amikor a pekingi re­pülőtéren Chou En Lai-al találkozott. A Szovjet­unió javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat a két ország közti határ kérdésében, a kereskedelem ki- fejlesztésében és a két ország közti diplomáciai viszony nagykövetségi szinten való ujrafelvételé- ben. Mindezt Gus Hall, az Amerikai Kommunista Párt első titkára hozta nyilvánosságra. Hall tár­gyalt Leonid Zrezsnyewel, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának első titkárával Hanoiból való visz- szatértekor. • Washington, D. C. — A villanyüzemi munkások (International Union of Electrical Workers—IUE) és több AFL-CIO szervezet a szenátusi jogügyi bi­zottság előtt azzal vádolta Clement F. Haynsworth bírót, hogy döntéseivel a saját személyi érdekét szolgálta. Ezért ellenzik kinevezését a Legfelsőbb Bíróságba. • Hanoi. — A 81 éves Ton Duc Thang volt alel- nököt választották meg a Demokratikus Vietnami Köztársaság elnökévé. azt nem értem. Mit tart nevetségesnek? Azt, hogy mint minden országba, az U.S.-ba is behoznak olyan árukat, melyeket a külföldről olcsóbban le­het beszerezni? Minden külkereskedelem ebből áll és azok, akiket ez érint — tőkések és munká­sok — mindenütt tiltakozni szoktak ez ellen. Az érintett munkásokon másképpen kell segíteni, minthogy a behozatal csökkentését vagy megszün­tetését követelik: ez megölné a külkereskedelmet. De tőkések, vállalkozók a leglehetetlenebb érve­ket is használják, hogy a külföldi versenytől sza­baduljanak. Például — hogy a cikkből idézzek egyet — azt mondják, hogy a legtöbb amerikai cipőgyár már régen lezárt. A tény az, hogy az U.S.-ban az elmúlt évben 600 millió pár cipőt gyár tottak, minden lakosra három párat. A behozatal ennek csak 3 százaléka volt. A protekcionizmus — legfőképp az amerikai protekcionizmus — min­dig a háborúk legfőbb oka volt. R. Sok ilyen felvilágosító Írás kellene KINGSVILLE, Ont. — Rev. Gross könyvét én is megkaptam és minden cikkével száz százalékban egyetértek. Nagy érték. Nagyon sok ilyen felvilá- gositó, haladó szellemű Írásra volna szüksége a munkásmozgalomnak úgy Kanadában, mint az Egyesült Államokban. Küldök érte $3-t, mert a nyugdíjból, melyből tengődöm, nem jut többre. Nagy Péter Üdvözlet Rév. Grossnak Kanadából MISSION CITY, Canada. — Megkaptam Rév. Gross A. László könyvét, melyért fogadják hálás köszönetemet. Már itt volt az ideje, hogy beküid- jem a pénzt érte, de nem voltam idehaza. Beteg is voltam, most már jobban érzem magam. Ké­rem tolmácsolják jókívánságaimat annak a drága jó embernek és kívánok neki erőt, egészséget és hosszú életet, hogy továbbra is hordozza ő az em­beriségnek a legdrágább zászlaját. Üdvöz légy drá­ga Rev. Gross László! Küldök húsz dollárt és ké­rem, hogy ebből vegyenek ki a könyvért $5-t, a többit a lap előfizetésére küldöm, kérem indítsák meg azonnal a címemre. S. P. INTEGRÁLÁS NIKON RIÓDRA A Nixon-kormány Munkaügyi Hivatala utasította Philadelphia iparosait és az épitő-ipari szakszer­vezeteket, hogy azokon az épületeken, melyek a szövetségi kormány támogatásával épülnek, az épí­tő munkások 19 százaléka fekete munkásokból kell, hogy álljon — 1973-ban. Ez az utasítás minden részletében jellemző Nixon elnökre. Az elnök ur minden bizonnyal úgy véli, hogy e lépésével kielégíti a munkanélküli fe­kete munkásokat és az érdekükben velük együtt küzdő haladó gondolkodású fehéreket. Ugyanak­kor nem váltja ki sem a vállalkozók, sem a szak- szervezetek ellenszenvét, mert hiszen csak 1973- ban kerül sor a számadásra. Mint minden más esetben, Nixon elnök ezúttal is elszámitotta ma­gát. A Munkaügyi Hivatal “Philadelphia Terv”-e nagy elégedetlenséget keltett a fekete nép köré­ben és a philadelphiai szakszervezetek a legéle­sebben visszautasították a javaslatot, mondván: “törvényellenes, mert a kvótarendszer bevezetését jelentené. Törvényellenes valakit nem felfogadni és törvényellenes bárkit is munkába állítani csak azért, mert fekete.” Az 1973-as dátum persze nem véletlen. 1972-ben választunk ismét elnököt. Ha a phila­delphiai építőipari szakszervezetek tagsága nem éri el a 19 százalékot, Nixon nyugodtan mondhat­ja: 1973-ra ígértük az integrálás e mértékét. Közben a fekete munkások és fehér támogatóik folytatják hősies küzdelmüket jogos követeléseik­ért Pittsburghban, Chicagóban és az ország többi városaiban. I SOBEL OVERSEAS CORP. I 0 ® (0) IMU M 230 EAST 86*h STREET' NEW YORK. N. Y. 10028 @ '© ÜrAH lUvUlliUAvCU — TELEFON: (212) 535-6490 — © S UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I (§) © ■|a SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VÍZUMSZERZÉS ^ y LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK jgj ® IKK A Magyarországra — TŰZ EX Csehszlovákiába || #©©©©©©©©©©®©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©®©©©©©®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom