Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-27 / 13. szám
Thursday, March 27, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Mr Történik ÓhNzAban Magyar Márciusok A távoli, rég elmúlt gyermekkor homályba vesző képei között fel-felbukkan egy régi emlék. Óvodáskorú kis gyerekek játszunk a szürke pesti bérház udvarán, s egyikünk énekelni kezd: Föl, föl, ti rabjai a földnek... A többi vele tartana, ám az egyik — nyilván a nagyobbacskák közül, — rászól: ezt nem szabad énekelni, mert meghallja a rendőr, bejön és elvisz mindannyiunkat... Huszonöt éven át félhetett, akiben élő maradt ez a dallam, akiben cselekedetté igyekezett válni az emlék. És csaknem másik huszonöt esztendeje már annak, hogy szabadon énekelhetik nálunk ezt a dalt, s hogy ami ötven éve elkezdődött, azt egy egész ország igyekszik megvalósítani. 1945 óta minden évben ünnepi megemlékezések szólnak 1919 eseményeiről, a nagy próbálkozásról, amit nagy gyász követett. Az életben maradt résztvevők közül — szétszóródva a nagy világban — elfelejtették-e, hogy egykor a történelem formálásában vállaltak szerepet? őrzik-e az emlékét annak, hogy Európa közepén egy kis nemzet megpróbálta kezébe venni sorsának irányítását? Figyelik-e féltő gonddal, vagy egyszerű kíváncsisággal, hogy a változó idők adta lehetőséget menynyire használják fel a mai utódok, hogy az akkori Ígéretek valóra váljanak? Mi sem lenne könnyebb és tetszetősebb, mint összeszedni és felmutatni, mi mindent kezdett el ötven esztendővel ezelőtt Tanács-Magyarország, és abból mit teljesített és mi mindent szárnyalt túl a Magyar Népköztársaság. Ez az ötven éves jubileum azonban, az ünnepi események sorozatában akárhonnan nézem is, nem a dicsekvések, nem a lelkendező “felmutatások” éve, hanem inkább az emlékezés, a tiszteletadás ünnepségeinek szentelt időszak. A körülmények pedig, amelyek közt mindez lejátszódik, magukért beszélnek. Megszólalnak az egykori harcosok, — ma ősz- haju, megfáradt öregek, — és felidézik a hősi napok emlékeit. Megszólalnak az itt maradott özvegyek, elesett társukról emlékeznek. Felkutatták a nevezetes “Lánchidi csata” halálos áldozatainak hozzátartozóit és kiderült, az emlékek elevenen élnek mindnyájukban. Iskolás gyermekek ülik körül a nagy idők tanúit, és ámulva hallgatják a visszaemlékezéseket. A hajdani óvodás gyermekek fiai, lányai — sőt immár unokáik is — lelkes, kalandos kutató munkát végeznek, és a nagy események színhelyein, — Miskolcon, Szolnokon, Salgótarjánban, — a felfedezés örömével rendezik saját ünnepi műsoraikat az apák, nagyapák harcairól, életéről. Élővé váltják a történelmet. A magyar prózairás máig is egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond, akkor még fiatal iró, a Tanácsköztársaság idején lelkesen járta “So- mogyországót”, és riport sorozatban számolt be az öntudatra ébredt parasztság szövetkezeti szervezkedéséről. Majd fővárosi tudósításában lelkendezve örült “Az uj közönségének, a fejkendős, sokszoknyás parasztasszonyoknak, akik a Nemzeti Színház páholyában áhítattal figyelték — életükben először — a színpadon elébük táruló csodavilágot. Ezt a látványt ma bizony, hiába keresné. A színházak közönsége oda illő öltözékben jelenik meg, s ki tudná megmondani, hogy a szomszédos utcákból, vagy a pestkörnyéki községekből jöttek-e. Egyébként sem szükséges Budapestre jönni a színházi élményért. A vidéki városokban, — Miskolcon, Kaposvárott, Debrecenben, Pécsett és máshol — a város és a környék lakossága saját színházába járhat, saját állandó színtársulatának előadásaira. A megyék büszkék is saját színházukra és a saját társulatukra, s amióta a televízió országos nyilvánosságot nyitott a vidéki színházak számára is, növekvő örömmel és egyre kevesebb meglepetéssel figyelhetjük, hogy a színvonal mind a műsorok megválasztásában, mind az előadásban hogyan nő fel a városi színvonalhoz. A falvak, kisközségek lakossága igy könnyen Szenlgyörgyi Albertra emlékszik szegedi professzortársa Hogyan fedezte fel a C-vitamint? Mint ismeretes, Szent-Györgyi Albert, a világhírű Nobel-dijas tudós több mint egy évtizeden át dolgozott a szegedi egyetemen. Dr. Ivánovics György, kétszeres Kossuth-dijas professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára közvetlen szavakkal emlékezik meg a most 75 éves Szent-Györgyi munkásságáról és a C-vitamin felfedezéséről. Elmondja, hogy Szent-Györgyi a huszas évek végén Rockefeller ösztöndíjat kapott és egy ideig Chicagóban dolgozott. Ekkor főleg a mellékvesét tanulmányozta. A mellékveséből olyan anyagot állított elő, amelynek egyik másik tulajdonsága a cukorsavra emlékezteit. Pontos kémiai szerkezetét azonban nem tudta meghatározni. A savat elnevezte Hexsuron savnak és ezt magával hozta, amikor Magyarországon professzornak nevezték ki Szegedre. Magára a nagy felfedezésre igy emlékezik Ivánovics professzor: — A harmincas évek elején a vitaminokról mindössze csak annyit tudtak, hogy a szervezetjuthat az egyre inkább igényelt kulturált szórakozáshoz. De még a megyeszékhelyre sem kell be- mennie, hiszen a “falujáró” Déryné Színház ellátogat az ország szinte minden helyiségébe. A termelőszövetkezeti parasztság — a Móricz Zsigmond által megörökített kezdeményezők országosan elterjedt utódai — az uj tipusU magyar paraszt évről-évre több jövedelmet mondhat mágáé- nak, s a kultúra mind nagyobb részét igyekszik megszerezni. A szép színházi öltözék nemcsak külsőség, hiszen a külső forma mindig elárul valamit a belső tartalomból, önmagát és a kultúrát egyaránt becsüli az ünnepi megjelenéssel. Magyarország történelmében március havának különös csengése, jelképes jelentősége lett. A felejthetetlen 1848-as március 15. mellé felsorakozott 1919. március 21. is. Ezek a napok a nemzet mgujulási törkvését jelzik, nagy kezdeményezéseket, s ha a történelem körülményei meg is akadályozták a beteljesedést, sőt 1919-re 2 és fél évtized igyekezett méltatlan elitéléssel leplet borítani, eltüntetni, megszüntetni, kiirtani, sohasem sikerült. A két tavaszi jelképhez csatlakozott a harmadik, 1945-április 4-e, a német fasizmus alól történt felszabadulás emléke, s igy vált a tavasz a történelmi sorsfordulók beteljesedésének idejévé is Magyarországon. Hiszen lehetne bajokról, gondokról, elhibázott és kihagyott lehetőségekről is beszélni. Ez azonban a hétköznapok dolga, feladata. Az a mód, ahogy egy nemzet számot vet saját történelmével, annak tanulságaival, nemcsak jellemző, hanem biztató is. Nyugodt lelkiismerettel idézhetjük Arany János szavait: Nép, mely dicsőt, magasztost igy magasztal, Van élni abban jog, hit és erő ... K. M. nek igen nagy szüksége van rájuk. Szent-Györgyi feltételezése szerint nagy szerepet játszhatnak annak a betegségnek a kivédésében, amit skorbut- nak neveztek. Kísérletei során tengeri malacokat skorbut diétára fogott és amikor az állatoknak a felfedezett savból, a C-vitaminból adott, azok ismét meggyógyultak. Azt is tudták azonban, hogy a C-vitamin növényekben is előfordul. King pra- fesszor Amerikában kelkáposztából akarta előállítani, kiséi’lete azonban nem járt eredménnyel. Szent-Györgyi is végigpróbált számos növényt, ak ő kísérleteit sem koronázta siker. Egyik alkalommal Tomcsik professzor látogatását vártuk Szegedre, aki az esti gyorssal meg is érkezett. Szent- Györgyi Alberték láttak vendégül azon az estén! Tomcsik porfesszorral engem is. A hideg vacsorát kínáló asztal mellől Szent-Györgyi egyszercsak eltűnt. Másnap egész éjszakai munkájára fény derült. A mindezidáig még nem vizsgált piros paradicsompaprikából előállította a C-vitamint. A C-vitamin feltedezésén kívül a sejtlégzés, a« úgynevezett Krepps-Szent-Gvörgyi ciklus felfedezése és az izom-biokémia területén is jelentős eredményeket ért el Szent-Györgyi Albert. A Nóbel-dijas tudós a negyvenes évek vége óta Amerikában a New England-i Woods-Hole-ban él, ahol a tengeri Biológiai Intézetben végzi kutatásait. Ezúttal a rákkutatás ma még megoldatlan problémái foglalkoztatják. Dr. Ivánovics György ma is levelez az egykori szegedi professzorral én' nyolc évvel ezelőtt személyesen is találkozott vela annak Woods Hole-i otthonában. • 994 bölcsőde Magyarországon. — Magyar- országon ez idő szerint a bölcsődék száma 994, ebből 717 területi, 277 üzemi bölcsödé. A bölcsödéi férőhelyek száma 37,890. A bölcsődékben 6,185 gondozónőt foglalkoztatnak. • • A Vérnász sikere. — Szokolay Sándor nemzetközi sikert aratott operája, a Vérnász, amelyet eddig nyolc külföldi operaház tűzött műsorára., most hanglemezen aratott sikert : elnyerte a Fo- no Forum cimü nyugatnémet folyóirat nemzetközi hanglemez-diját. A Szokolay-opera 19 hanglemezgyártó cég 358 felvétele között “indult” és nyert! KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Jó ütemben Halad a Baross téri aluljáró építése A Közlekedési Építő Vállalat dolgczói jó munkát végeznek, a Baross téri aluljáró építésénél. A kijelölt határidőket maradék nélkül betartották, sőt némi előnyre is szert tettek az építők. A Keleti pályaudvari rész gyalogos aluljáró rendszerének mélyépítési munkálatai elkészültek, jelen leg a betonozáson dolgoznak az építők. Hamarosan megkezdik az aluljáró fölött átvezető összekötő ut készítését. Az egész aluljáró rendszer a földalatti vasút első szakaszának megindulásakor készül el. Képünkön: Szerelik a gyalogos aluljáró födémjének vas- szerkezeti részeit a Park Szálló felöli oldalon.
