Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-20 / 8. szám
Thursday, February 20, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD mi TórT£mk*z Óhajában Megjelent a Magyar Nyelvjárások Atlaszának első kötete 400 helységből 12 ezer ember — 1500 kérdés A napokban hagyta el a sajtót az MTA Nyelv- tudományi Intézetének méreteiben és külső kiállításában is impozáns kiadványa, a Magyar Nyelvjárások Atlaszának I. kötete, húsz év szorgos munkájának eredménye. Ebből az alkalomból a Nyelvtudományi Intézetben sajtótájékoztatón ismertették a nagyszabású tudományos munka jelentőségét, előzményeit, a további kötetek munkálatait. A nyelvi jelenségek elterjedésének ábrázolásában a nyelvtudomány már régebben is alkalmazta a földraztudomány és a kartográfia módszereit, de a nyelvjárás kutatásokat valósággal forradalmasította a nyelvatlasz. Az egyes szavak, hangtani és alaktani jelenségek elterjedésének térképlapokon való ábrázolása olyan szemléletesen mutatja be egy-egy nyelvterület, a kisebb-nagyobb nyelvjárási egységek arculatát, olyan világosan vetíti a kutató, az érdeklődő elé a nyelvjárási jelenségek, szavak vándorlását, a nyelvi erők küzdelmét, a nyelv életét, amire a régi tipusu tudományos munkák nem képesek. Az atlasz nemcsak a nyelvtudós, hanem a település- és művelődéstörténet, a néprajz, a növény- és állattan, a gazdaságföldrajz és még egy sereg tudomány számára tár fel eddig nem sejtett összefüggéseket. A magyar nyelvtudomány nagy adósságot törlesztett az atlasz elkészítésével, amelyhez felhasználta a korábbi, hasonló külföldi tudományos vállalkozások tapasztalatait is. A hatalmas anyagot a nyelvjáráskutatók szűk és jól összhangolt köre gyűjtötte egybe. Bárczi akadémikus ismertetéséből és Bernát Györgynek, az Akadémiai Kiadó igazgatójának tájékoztatójából azt is megtudtuk, hogy az öt-hat kötetesre tervezett nagy mű további kötetei kétévenként jelennek meg. U. L. • Uj magyar város: Siófok. — A Balaton parti siófokot várossá avatták. E nagyforgalmu nyaralóhelyen az üdülési szezonban naponta 4Ö—50 ezer ember és mintegy 15—18,000 gépjármű fordul meg. Az üdülők és szállodák sora épült már a városban, s az üdülőközpont lakóinak száma eléri a 12,000-ret. Most a várossá avatás ténye további lehetőségeket biztosit Siófoknak, hogy valóban a Balaton “fővárosa” legyen. • • Épül Magyarország legnagyobb aluminium öntödéje. — A Heves megyei Apc községben csaknem 400 millió forintos beruházással a már működő kisebbb teljesítményű üzemet Magyarország legnagyobb aluminium öntödéjévé fejlesztik. Évente 5,500 tonna formaöntvényt és 2,000 tonna öntészeti tömböt állítanak majd itt elő. A beruházási program megvalósítása után 1,200 munkást foglalkoztat majd az uj apci aluminium öntöde. • • Magyar szövődék Afrikában. — A HUNGA- ROCOOP Árucsereforgalmi Iroda komplett szövődét adott el szudáni partnerének. Etiópia, Kenya és Uganda egyenként két-két szövődét rendelt. A magyar vállalattól Etiópia — mintegy negyed- millió dollár értékben — bőrgyártó és bőrfeldolgozó üzemet is vásárolt. • • Egy üveg tokaji 85 font sterlingért. — Egy londoni árverésen nemrégen hét üveg tokaji aszút adtak el üvegenként 85 font sterlingért. Valamennyit egy névtelen vásárló vette meg. Az eladók egyike Dennis Wheatley iró volt, aki a maga két üveg borát — az egyik 1868. a másik 1906 évjáratú — a szász fejedelem pincéjéből vette az, első világháború előtt. Az árverés borszakértője később elmondotta: “Azt beszélik, hogy egy pápa életét hat héttel meghosszabbitották, mert Ferenc József császár által küldött tokaji aszút adtak neki.” * *■' AZ ORVOS, A BETEG ÉS A SZÍV LÁTOGATÁS A BALATONFÜREDI SZIVKÓRHÁZBAN Szivünk lehet bohó, bolondos, kemény, szerető, lágy, elhagyott, egyszerű, fájdalmas — de lehet beteg is. Ez utóbbi szivek ügyében járok Balaton- füredre, a szivkórházban, dr. Debrőczi Tibor igazgató főorvosnál. Első kérdésem: — Milyen az “ideális” szívbeteg? — Engedelmes és intelligens. Orvosa segítségével megérti, hogy miért jött lékre betegsége, s a betegség természetének megfelelően szabályozza az életétx Tudja, mi javíthatja, mi konzerválhatja s mi ronthatjt az állapotát. — Vagyis a saját érdekében csökkenki a kockázatot, — Úgy van. Tavaly egy súlyos betegünk a közeli étteremben csárdást táncolt, s közben meghalt. Egyesek azt mondták: szép halál. Én azt mondom, hog yostoba és méltatlan vég. Egy másik, már idei történet. A csaknem hetvenéves B. bácsi, aki több nehéz szívroham után került a kórházba, majd a szanatóriumba, korához és betegségéhez képest esztelen életet él: szedi a “folyékony digitálist” (vedeli a bort), ordítozik a futballmeccseken, s amikor hazaengedik, reggeltől estig nyüzsög, vidám disznótorok törzsvendége, sőt — agglegény lévén — hevesen udvarol is. Orvosa megfeddte: — Amint mondtam, választhat. Ha élni akar, azt teszi, amit mi tanácsolunk. Ha pedig meg akar halni, csak csinálja tovább, amit eddig. De úgy látom, hogy semmit sem változhatott az életmódján. — Doktor ur — felelte a fura aggasztyán —, még nem döntöttem. Néhány adatot ismertet Debrőczi igazgató. Magyarországon — akárcsak szerte a világon — évről évre több a szív és keringési megbetegedés. Tízezer lakos közül 1960-ban 24, 1965-ben 28 ember halt- meg szívbetegségben. Az 1966-os és 1967- es adatok sem jobbak. Hogy “népbetegség” volna, az túlzás. De tagadhatatlan: mig a tuberkulotikus és fertőző megbetegedések száma csökken, a szívbetegségeké növekszik. — Vajon “mit tud” a Balatonfüredi Állami Kórház; miért jönnének ide — ha elég hely volna — ezrével a betégek? — Három dolgot “tud” — igy a válasz. — Első: a hely. A Balaton vidék nyugalma és szépsége, a kiegyensúlyozottságot és derült sugárzó táj. A tó, amely minden évszakban vonzó s Füred egyéb természeti adottságai, közülük is mindenekelőtt a radioaktiv anyagokat tartalmazó, üdítő szénsavas viz. A szénsavas fürdő tágítja a hajszálereket, ennek s több más, itt aligha részletezhető tulajdonságának köszönhető jótékony hatása a magas vérnyomásban szenvedő betegekre. Második : a kórházunkban alkalmazott komplex terápiás módszerek. Egyszerre több fronton, a tudományosan kidolgozott legújabb eszközökkel igyekszünk megostromolni a betegséget. Harmadik: a természetes gyógymódok használata, amelyek közül néhányat — szívbetegségben szenvedők számára — itt vezettek be elsőként, például az uszoda célirányos használatát. Egyébként még van valami, ami véleményem szerint nem kevésbé fontos az előbbieknél: tüzetesen meghallgatjuk a beteget. így a beteg is közreműködik gyógyulásában. ő válaszoljon az oi'vos minden kérdésére, orvos és a beteg bensőséges kapcsolatát a gyógyítás elengedhetetlen feltételének tekintjük. Nincs olyan kezelés, amely ezt pótolhatná. Mint sok más betegség, a szívbetegség kialakulásának mozzanatai különböző összeütközések is lehetnek. Nem elég a beteg szivet gyógyitani: az egész embert kell látnia az orvosnak. Ennek megfelelően a gyógyításnak is az egész életet kell befolyásolnia. A fokvárosi és más szivmütétek itt is érthető en nagy érdeklődést keltettek. Mi az igazgató véleménye ? l ? Gyors ütemben történik a Tisza II. vízlépcső építése Kiskorén Képünk az erőmű első egységének beton-alapozásáról készült *¥¥¥¥*¥********¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥***¥*¥*¥*¥¥¥1 — Kétségtelen, hogy e kísérletek roppant jelentősek az orvostudomány történetében. De a munka java része még hátra van. Itt kár is erről elmélkedni, hiszen mi, Füreden a szívgyógyászat “vértelen” részével foglalkozunk, elsősorban azzal, hogy szívműtéten és a szivtrombózison átesett* betegek munkaképességét visszaadjuk. A füredi szivkórházban évente mintegy 8,500— 9,000 beteg fordul meg. 1967-ben például 8,821 beteget ápoltak az intézetben. Kétharmad részük javultan, 10 százalékuk gyógyultan távozott, a többi beteg állapota változatlan maradt. Debrőczi főorvos szerint — igen durván számítva — körülbelül háromszázezer olyan beteg van Magyarországon, akinek az állapotát jótékonyan befolyásolná, ha néhány hetet eltölthetne Füreden. A 665 ágyas kórház azonban nem elégítheti ki ezeket a szükségleteket. A hazait sem, a külföldről nem is beszélve. Ugyanis mind többen jönnének Füredre külföldről is, de csak igen korlátozott számban fogadhatják őket. A növekvő nemzetközi hírnév és tekintély abból adódik, hogy a legutóbbi esztendőkben a külföldi orvosok — részben tudományos közlemények, részben orvoskongresszusok révén — kezdik megismerni az intézetet. Európában nincs még egy olyan gyógyintézet, ahol a fürediéhez hasonló nagy számban; fordulnának meg a szívbetegek. S ez nagy értékű tudományos tapasztalati forrás is. A füredi kórház orvosai értékes eredményeket értek el a funkcionális diagnosztikában. Ide iktatom Debrőczi igazgató főorvos egyik megállapítását: — Megfigyeléseim szerint a szívbetegek jelentős része két fő csoportba sorolható. Az egyikbe azok tartoznak, akik nem akarják tedmásul venni betegségüket. A másikba azok, akik állandóan rémüldöznek, tele vannak félelemmel és szorongással. Az veszedelmes, ez kellemetlen tulajdonság. Az orvos természetesen e tekintetben is igyekszik elérni a harmóniát. A kórház egy részét most újjáépítik, korszerű- sitik, a legújabb gyógyászati eszközökkel szerelik fel. Szeretnék kicserélni az intézet egyik Bala- ton-parti épületét, az úgynevezett Ipoly-szállót, mert a betegek a nyári lármától nem tudnak nyugodni. Némi kiegészitéssel uj 100 ágyas pavilont» lehetne helyette épiteni a kórház udvarán. Ezzel befejeződne a hat éve tartó, nagyszabású rekonstrukció. Az igazgató főorvos végül felhívja a figyelmet: — Nemsokára felépül mellettünk az egyik uj füredi szálló, az Annabella. A szezon elején nyílik majd meg. Vezetői hozzánk fordultak a kérdéssel : ha a szálló egy részét külföldi szívbetegeknek adják ki, akik Füreden keresnek gyógyulást, vállaljuk-e orvosi ellátásukat? Miért ne vállálnánk, ha megteremtik a betegek számára szükséges körülményeket ? Nyáron különben nehezebb. Kevesebb a hely. Téli időben bérelnek egy hatvanágyas részleget» az Arany Csillag Szállótól, s néhány épületet a füthető üdülők közül. A szezon elején azonban ez megszűnik, s marad a 665 ágy. Lassan mindent kinövünk. A füredi szivkórház jövőre lesz húszéves. T. I. v* A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáé'ti
