Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-05 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 5, 1969. C ÜftLEXIKON § . írja: Schalk Gyula ■ ■ ■ - ■ Az elmúlt címszóban (Tömegviszony) áttekin­tettük azokat a nehézségeket, amelyek az indítási súly és a végsuly közötti arányban mutatkoznak. Arra a következtetésre jutottunk, hogy olyan ne­hézség előtt állunk, amin szinte lehetetlennek tűnt áthatolni. Egy Föld körül keringő űrhajó felbo­csátásához annak minden egyes kilójára 13—14 kiló üzemanyagot kellene magunkkal vinni. Az űrhajózás lehetőségének kulcsát ennek a kérdés­nek megoldása adta meg. A megoldás A LÉPCSŐS RAKÉTAELV Ez képezi mai lexikonunk címszavát. A voltaképpen egyszerű és logikus elv abból indult ki: a rakétát több egységből állítsák össze, és ezekben az egységekben időben egymást köve­tően égessék el az üzemanyagot. A már kiürült tartály részektől, amelyek nagy súlyt jelentenek pedig egyszerűen szabaduljanak meg a rakéták. Ez történik a mai több lépcsős vagy több fokoza­tú rakéták esetében. A haszontalan holt súly egy­szerűén leválik a még hasznos üzemanyagot hor­dozó rakétatestről. Nagyon szépen nyomon követ­hettük ezt az APOLLO-8 indítása során, amikor előre meghatározott időpontokban az egyes foko­zatok kiégtek és leváltak a rakétáról. Mit jelent ez? Vegyünk egy ötven tonna súlyú rakétát. Az első fokozat hasznos súlyként mind­össze öt tonnát vihet magával. (Ez az öt tonna az ekkor még hasznos tehernek számitó második és harmadik fokozat együttes súlya.) Ha a tömegviszonyt (Lásd: TÖMEGVISZONY címszavunkat) a megvalósítható 3,5-nek vesszük, akkor ennek megfelelően az első fokozatot 35,7 tonna hajtóanyaggal tölthetjük meg. Ez az első fokozatot 3,76 kilométeres sebességre gyorsítja másodpercenként. Amikor az első fokozat kiég és leválik, a második fokozat a 3,570 kg. súlyú haj­tóanyagával együtt összesen öt tonnát nyom, de ebben van e fokozat 500 kg. súlyú hasznos terhe is (például egy műszer tartály, egy híradástech­nikai mesterséges hold stb.) A második fokozat az első által elérthez hozzáadja a hajtóműve által termelt 3,76 kilométeres sebességet, igy a máso­dik fokozatnak a kiégéskor 3,76+3,76=7,52 km. a sebessége másodpercenként. Ez még mindig ke­vés a Föld elhagyásához (ehhez 8 km. másodper­cenkénti sebesség kell) ,de még ott van a harma­dik fokozat, ennek súlya 500 kg. és a tömegvi­szonynak megfelelően ebből 357 kg. a hajtóanyag. Ez a fokozat is el tud érni 3,76 km.-es sebességet, ami az eddigihez hozzáadva már 11,28 km. má­sodpercenként. Ez a rakéta már elhagyja a kör­pályát is, és mivel túllépte a föld szökési sebessé­gét, már a Nap vonzáskörébe kerül. Itt érthetjük meg, hogy ezt követően már sem­miféle hajtóanyagra nincs szüksége (nincs is már hajtóanyaga, hiszen a harmadik fokozat kiégése után ez a fokozat is leválik, és ami tovább jut az már a hasznos teher, történetesen egy űrkabin amelyben emberek ülnek, ha az összes számok nagyobbak.) A Szojuz és Apollo kisérleteknél ez a továbbjutó hasznos súly már elérte és megha­ladta az öt tonnát is. , Mármost azt mondottuk, hogy a harmadik fo­kozat kiégését követően további hajtóanyagra nincsen szükség. Nincs akkor, ha nem emberről van szó. Ám az APOLLO-8 a harmadik fokozat kiégése után megindult a Hold felé vezető utján. Hasznos terhében ott volt maga a kabin, és ott volt az üzemanyaggal feltöltött, de még nem hasz­nált segédrakéta is, ami ettől a pillanattól fogva az Apollo-8 utasainak életét vagy elpusztulását jelentette, mert amennyiben ez nem működik, Úgy képtelenek lettek volna rövid i dőre való be­gyújtásával a Hold körüli pályát felvenni, illetve attól elszakadni, és a szükséges pályamódosításo­kat megvalósítani. Ezzel a segédrakétával minden nagy távolságra repülő űrhajónak fel kell magát szerelnie. Ez azonban az egész ut során csak ese­tenként és csak néhány perces időközökben műkö­dik. Más hajtóanyag a továbbiakban nem kell. Az űrhajó úgy mozog, mint egy égitest. A segédra­kéta az az eszköz, amellyel ezt a hajtóanyag nél­küli, pusztán a Nap vagy más égitestek vonzása KÍNA KÜLPOLITIKÁJA - A PÁRTKOHGRESSZUS UTAH (Befejező közlemény) Sajnos a maoista tipusu “világforradalom” vég­hezvitelének feltételeiről nem adtak reális, való­sághű elemzést ezen a pártkongresszuson. A vi­lághelyzet úgy alakult — hangzik a beszámoló —, ahogyan azt Mao elnök előre megmondotta, vagyis “az ellenség napról napra rothad, mig a mi hely­zetünk nap nap után javul.” Úgy jellemzi az im­perializmust, mint amely a gazdasági és politikai összeomlás küszöbén áll, a Szovjetunió vezetőit pedig olyan politika folytatásával vádolja, amely a legutóbbi években “fokozta a szovjet nép elnyo­mását és sürgette a kapitalizmus minden területre kiterjedő visszaállítását.” Lin Piaónak Mao elnök­re hivatkozó elemzése szerint azonban “a szovjet nép tömegei, párttagjai és káderei derék emberek, forradalmat kívánnak, s a revizionisták uralma nem tart már sikáig.” A 3-ik világról, sőt Nyugat- Európáról olyan megállapítások szerepelnek a re­ferátumban, hogy annak népei “állandóan fokozó­dó fegyveres harcot folytatnak” és nemcsak Afri­kában és Latin-Amerikában, hanem Angliában, Franciaországban és Olaszországban is “viharosan nő a lelkesedés Mao Ce-tung eszméi iránt.” A forradalmi lehetőségeknek ilyen több mint rózsaszín szemüvegen át történő szemlélete ka­tasztrófához vezethetne (mint például Indonéziá­ban ahhoz is vezetett), ha nem számíthatnánk ar­ra, hogy a kínai vezetők gondosan különbséget tesznek a harci felhívások és a gyakorlati csele­kedetek között. A kongresszus utáni Kina helyze­téről érkezett jelentések egyértelműen azt mutat­ják, hogy ott a maoisták által újonnan megszer­zett hatalom konszolidálására tesznek erőfeszíté­seket, egy még pontosan fel nem becsülhető ere­jű, de mindenképpen jelentős ellenállással szemben. Nyugatra érkező jelentések szerint (a tőkés országoknak ma már több lehetősé­gük van hírek szerzésére Kínában, mint a szocia­lista országok képviselőinek, egyebek közt azért is, mert Kina külkereskedelmének háromnegyed részét tőkés relációkban bonyolítja le) a kínai dip­lomácia nagyonis tudatában van a legutóbbi esz­tendőkben bekövetkezett elszigetelődésének és a hagyományos diplomáciában fokozni akarja akti­vitását. Két esztendővel ezelőtt Kina mintegy 36, jobbá­ra tőkésországból hívta vissza nagyköveteit és összesen mintegy 90 vezető diplomatáját. Hírek szerint ezek, illetőleg utódaik most utrakészen ál­lanak, hogy újra elfoglalják állomáshelyüket. Ma­ga Lin Piao a kongresszuson is viszonylag mérsé­kelt hangot használt, ahhoz képest, ahogyan a kong resszust megelőzően például a Szovjetunióval való határvitát kezelték. Egyrészt azt mondotta, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök telefonon próbált érintkezésbe lépni a kínai vezetőkkel a határkon­fliktus rendezése érdekében, s ezt ők visszautasí­tották; másrészt kijelentette, hogy a Szovjetunió­nak a határkérdésre vonatkozó tárgyalási ajánla­tát “most fogják elbírálni” és hogy Kina általában a viták tárgyalások utján való megoldása mellett van. A kongresszuson elhangzottaktól eltekintve, szá­mos tény is ilyen irányban mutat. Nemrég írtak alá kereskedelmi megállapodást Jugoszláviával; diplomáciai tárgyalásokat kezdtek az utóbbi idő­ben ugyancsak éles Kina-ellenes politikát folytató Burmával, tovább növelik a külkereskedelmi kap­csolatokat Kina első és második számú üzleti part­nerével, Japánnal és Nyugat-Németországgal. A legutóbb elmaradt varsói nagyköveti találkozók nem az egyetlen csatorna, amelyen keresztül Kina által kialakult pályát az ürutasok céljaiknak meg­felelően módosíthatják. Az Apollo-8 utjának éppen legkritikusabb pil­lanatai azok voltak, amikor a Hold túlsó oldalán tartózkodva azért kellett begyujtaniok mindössze néhány másodpercre a segédrakétát, hogy meg­szakíthassák űrhajójuk és a Hold természetes gravitációs kapcsolatát. Ha ez a művelet nem si­került volna, úgy mind a mai napig ott keringene az APOLLO-8 a Hold körül, és megmentésükre a jelenlegi lehetőségek között aligha lett volna esély. az Egyesült Államokkal diplomáciai érintkezésben van. A kínai gazdaság, a társadalom és a belpoliti­kában nagymértékben lekötött hadsereg most nincs olyan állapotban, hogy az ország határain kí­vül, fegyveres provokációkon túlmenő hadművele­tekbe kezdhetne. De ha mindez igy van, elmondhatjuk-e, hogy a nagyhatalmi-soviniszta világpolitikát meghirdető Kina rövid távra, taktikailag csupán “papirsár- kány” lenne? Semmiképpen sem. Nem indulhat ki ilyen felté­telezésből például olyan ország, amelyet Kina sza­vakban fenyeget, és amelynek több ezer kilomé­teres közös határa van a Kínai Népköztársaság­gal. Ezen túlmenően: Lin Piao beszédében több olyan utalást találunk, hogy a világ elnyomott or­szágai, népei és egyénei hozzák létre “a lehető legszélesebb egységfrontot közös ellenségük” el­len, s ezt a közös ellenséget nemcsak az imperia­lizmusban, hanem a “revizionistákban”, a Szovjet­unióban jelölik meg. Nyilvánvaló, hogy egy olyan egységfront, amely a Szovjetunió ellen “is” irá­nyul, nem azokat tömöritené, akik elsősorban a Szovjetunióval és a szocialista országokkal egység­ben, vagyis az anti-imperialista erők leghatalma­sabb, legszervezettebb táborával együtt kívánnak felsorakozni az imperializmus elleni harcra. Ellen­kezőleg. Egy ilyen egységfrontba csak azok tömö­rülhetnek, akik hajlandók szembefordulni a Szov­jetunióval és a szocialista országokkal. A KKP IX. kongresszusán elhangzott egységfelhivás a valósá­gos antiimperialista egységfront rombolása és bomlasztása. Nem lenne meglepő, ha Lin Piao sza­vai egy uj, “maoista Internacionálé” megszervezé­sének kísérletét vezetnék be. Bármit mondanak is a kínai vezetők, azt hogy Kina mit tehet, tényleges lehetőségei, földrajzi és politikai helyzete határozzák meg. Az tény, hogy a világnak ezen a pontján összetalálkozik négy nagyhatalom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán és Kina. Egymás közti viszonyuk alakulása bizonnyal nagy hatással lesz az egész világ sorsára. A kínai rizst sem eszik tehát olyan forrón, mint ahogyan főzik. De felmérhetetlen a maoisták fele­lőssége, hogy egy olyan történelmi pillanatban, amikor a világ minden haladó erejét egységbe kel­lene tömöríteni a nukleáris háború veszélye, az imperialista zsarolás és fenyegetés ellen, az embe­riség békés haladását akadályozó problémák meg­oldására, akkor arra fordítják e hatalmas ország erőit, hogy megosszák az antiimperialista tábort. P. I. Tokió. — Az “Orsha” szovjet teherszállító hajó Portland, Ore.-i amerikai kikötőbe fut be junius 25-én. Ez az első alkalom, hogy egy szovjet teher­szállító amerikai kikötőben rakja le szállítmányát. • Washington, D. C. — Nixon elnök kinyilvánítot­ta, hogy nem támogatja a szocialista országokkal való kereskedelmi kapcsolat kiterjesztését. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, II. S. A. 210 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA—TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE! LÁTOGATÓK KI HOZATALA BSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA’SSSSSSSSSSSSaua J_____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom