Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-29 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 29, 1969. 8 C Ü R LEXIKON | s írja: Schalk Gyula —..—■ Igen sokszor szerepel az űrkutatási híradások között az egyes rakétákkal kapcsolatban legközelebbi címszavunk: A TÖMEGVISZONY Ma ezzel a fogalommal ismerkedünk. Ha a rakéta csupán egy tartály lenne, amelyből mindenféle segédeszköz nélkül csak úgy kiönthetjük a hajtóanyagból keletkező gázokat, akkor nem is lenne különösebb probléma. Csakhogy a rakéta yégülis bonyolult berendezés, amelyben igen sok műszer és alkatrész szükséges ahhoz, hogy a kiáramlás, beleértve az üzemanyag elégetését is megvalósulhasson. Magának az égőtérnek igen . nagy hőállásu és az egész rakétának igen nagy saját súlya van. Ehhez a feltétlenül szükséges súlyhoz járul még az a súly, amelyet hasznos súlynak, hasznos tehernek nevezünk. Ez utóbbinak a világűrbe való emelése a tulajdonképpeni cél. Ez általában a míiszertartály, vagy embert szállító űrkabin esetében maga az űrkabin az összes berendezésével, műszereivel és egyéb eszközeivel együtt. A rakétának, tehát van egy indulási súlya. Ez a súly lényegesen nagyobb, mint a hajtóanyagkészlet kiégése után visszamaradó súly. Az indulási súlynak a végsulyhoz való aránya a tulajdonképpeni TÖMEGVISZONY. Nyilvánvalóan arra kell törekedni, hogy minél kisebb legyen az előbbi és minél nagyobb az utóbbi. Hiszen a végsuly lehetőségei határozzák meg hány személy tartózkodhat az űrkabinban és mennyi műszert lehet abba beépíteni. Ha több hajtóanyagot viszünk, akkor kezdetben nagy a teher és kisebb sebességet kapunk. Kisebb indulási sebességgel, kisebb távolságra hatolhatunk. (Lásd: TÖMEGVONZÁS címszavunkat.) Ha számolni kezdünk, akkor az eredmény sajnos nem biztató. Ha egy hajtómű kiáramlási sebessége 3 km másodpercenként, akkor ahhoz, hogy a rakéta Végsebessége is elérje ezt a sebességet 2.7 tömégviszonyra van szükségünk, vagyis minden kiló üres súlyra 1.7 kg hajtóanyag esik. Ha Föld körüli pályára akarunk állítani egy űrhajót, akkor 8 km-es másodpercenkénti sebességre van induláskor szükségünk. A tömegviszony itt 14.4, Ez azt jelenti, hogy egy Föld körül keringő űrhajó minden egyes kilogrammjára 13.4 kiló hajtóanyag szükséges. Aligha lehetne elképzelni és megvalósítani a mai látványos ürutakat, ha ezt a kérdést át nem hidalták volna. Az áthidalás módját legközelebbi címszavunk alkalmával fogjuk megvizsgálni. Tisztátlan vaj SIOUX CITY. Iowa. — Az FDA ellenőrei lefoglaltak 6.000 font vajat, mert azt találták, hogy rovarokat és állatszőröket tartalmazott. A 4,500 dollár értékű vajat a Randolph Creamery (Randolph, Ney.) készítette. i . \ 4 A Brotherhood of Painters 4 > 4 4 848-as newvorki csoportja fogadást tart 4 WEISSTOCK LAJOS ! / tiszteletére > o 4 1969 június 13-án, pénteken este 7 órakor 4 > 5 S,r - a District 65 Penthouse-ban, 4 13 Astor Place, New York, N. Y. cimen 4 5 Bevitel 50%-a a United Farm Workers Organik 8 4 ing Committee, 50%-a a Rank and File Educa4 tional Fund-ra megy 4 V Finom ételek és frissítők Részvételi dij személyenként $6.00 8 Asztal tiz személy részére $60.00 I Rezerválj a jegyét money order, vagy csekk 4 beküldésével Frand Wedl-nél 5 1550 York Avenue, New York, N. Y. 10028 &SK»\VV\V%\%V\VVV\VVV\\V>»V\VVVVV%VV£VV< KÍNA KÜLPOLITIKÁJA - A PÁRTKONGRESSZUS UTÁN AMIKOR MAO CE-TUNG először minősítette papirtigrisnek az imperializmust, majd “minden reakcióst”, fontos kiegészítést fűzött ehhez a megállapításhoz. Az imperializmus — mondotta — csak stratégiailag, vagyis hosszú távon minősíthető erőtlennek, papírból való tigrisnek; taktikailag, vagyis a gyakorlatban igazi tigrisként kell számolni és óvatosan kell bánni vele. Miközben a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusának dokumentumaiból megpróbáljuk kihámozni az elkövetkezendő időszak kínai külpolitikájának körvonalait ami nem könnyű feladat, hiszen ezek a dokumentumok tele vannak ellentmondásokkal és ködös általánosításokkal —, nagy gondot kell fordítanunk erre a megkülönböztetésre, a stratégiai és taktikai célok különválasztására. Mert hovatovább ott tartunk, hogy fel kell tenni a kérdést: hosszú, avagy rövid távra “papirsárkány”-e a maoista vezetés alatt ugyancsak fenyegető külpolitikai koncepciókat hirdető Kina? Ezt a vizsgálatot az is megnehezíti, hogy az utóbbi évtized tanulsága szerint a kinai külpolitika bővelkedik gyors fordulatokban, a saját propagandájának is ellentmondó tettekben. Különleges gonddal kell tehát mérlegelnünk: mi az, amit Lin Piao kongresszusi referendumában elméleti-stratégiai fejtegetésként mondott el, s ami a Kínával kapcsolatos tapasztalatok szerint nagyrészt csak propaganda marad, mi az, ami gyakorlati akciókra utal és mi az, amiről nyíltan nem esett ugyan szó, de a referátumból és egyéb tényekből következtethetünk rá. Lin Piao kifejtette, hogy a szocializmus végső győzelme Kínában nemcsak a belső erőfeszítésektől, hanem “a világforradalom győzelmétől is függ”. Világosan utalt rá, hogy ebből következően Kínának érdeke a világforradalom mielőbbi kirobbantása. A kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatba is belevették, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában megmaradnak a társadalmi osztályok és folytatódik az osztályharc, fennáll “az imperialista, valamint a modern revizionista felforgatás és agresszió fenyegetése”, a fennálló ellentmondásokat tehát “csak a permanens forradalom. . . elmélete és gyakorlata alapján lehet megoldani.” LIN PAO mind a bel-, mind a külpolitikában levonja a következtetéseket a “permanens forradalom” elméletéből. Ezek lényege külpolitikai sikon az, hogy “mint Mao elnök legutóbb rámutatott: két lehetőség kínálkozik. Az egyik az, hogy a világháború lendületet ad a forradalomnak, á másik az, hogy a forradalom megakadályozza a háborút.’) Lin Piao ezután az első és a második világháború tapasztalataira utalva határozottan kijelenti: “Amennyiben az imperialisták, revizionisták és reakciósok a harmadik világháborút is rákénysze- .ritik a világ népeire, az erősen meggyorsítja az ellentétek kibontakozását, segít felrázni a világ népeit, hogy kirobbantsák a forradalmat, s az imperialisták, revizionisták és reakciósok egész gyü- levész hadát a sü'ba küldjék.” Ez lenne hát a kinai külpolitika stratégia nagy koncepciója: a szocializmus felépítéséhez Kínának világforradalomra, a világforradalomhoz pedig tulajdonképpen világháborúra van szüksége. Azzal, hogy a forradalom el is háríthatja a háborút — s ha igen, hogyan —, a referátum egyáltalán nem foglalkozik. Mindezeknek teljes értelmét az adja meg, hogy a kinai vezetők kit jelölnek meg e világpolitikaihatalmi harcban ellenségnek, továbbá milyennek Ítélik e harc nemzetközi feltételeit? Az eddig idézettekből is világos, hogy a-maoisták a tőkés imperializmussal együtt, egy lélegzetre említik ellenségként a Szovjetuniót és a “revizionistának” minősített többi szocialista országot. Ezt azzal “alapozzák meg ideológiailag”, hogy Lin Piao- “revizionista szociál-imperializmusnak” minősiti a Szovjetunió politikáját és ehhez kapcsolódva idézi Lenint (!): “Az imperializmus annyi, mint háború.” Tekintettel arra, hogy ugyanebben a beszámolóban leszögezik: Kina a békés egymás mellett élés hive, nem avatkozik más országok belügyeibe (bár “szilárdan támogatja minden nép forradalmi harcát”), továbbá Lin Piao határozottan állást foglal amellett, hogy Kina a nemzetközi vitás kérdéseket a maga részéről diplomáciai tárgyalások utján kívánja eldönteni, logikusan következik a beszámolóból, hogy a “világforradalmat előmozdító világháborút” Kina nem maga akarja megvívni. — Lin Piao a világban jelenleg fennálló négy fő ellentét között emliti a tőkés- és a “szociáF’-imperialisták, a revizionisták közti ellentétet is. Ezek szerint Kina lehetségesnek tartja — a vietnami háborúval kapcsolatos kinai politikai magatartás ismeretében, hozzátehetjük: a maga részéről elő is mozdítaná — hogy ez a világháború más világhatalmak között robbanjon ki, mig — az ősi kinai mondás szerint — a maoisták “a hegycsúcson ülve néznék a tigrisek harcát.” Lin Piao fejtegetéseiből kitetszik, hogy Kina Nem a marxizmus—leninizmus klasszikus értelmében vett világforradalomról beszél, hanem olyanról, amelyet “a világ népei” folytatnának, azon az alapon, hogy érdekeik azonosak — Kínának jelenlegi vezetői által meghatározott érdekeivel. Ennek megfelelően Lin Piao egyszerűen kijelenti, hogy Mao Ce-tung “immár fél évszázada” nemcsak a soknemzetiségű Kina, hanem az “egész hiai nemzetközi kommunista mozgalom nagy harcának” irányitója. Mintegy utalva arra, hogy mivel a le- ninizmust “az imperializmus és a proletárforradalmak korának marxizmusa” jelzővel illették, most kijelenti, hogy Mao Ce-tung eszméi “annak a korszaknak marxizmus—leninizmusát jelentik, amelyben az imperializmus a teljes összeomlás felé halad, s .a szocializmus a teljes, világraszóló győzelem irányába tör előre.” Ehhez hozzáteszi, hogy aki “bármikor, bármilyen körülmények között” szembehelyezkedik Mao eszméjével, azt nemcsak az egész pártnak, hanem “az egész nemzetnek meg kell büntetnie.” íme: az internacionalizmusra, a világ népeire való hivatkozás formájában a maoista Kina nyíltan bejelentette a KKP IX. kongresz- szusán a világhegemóniára való igényét; ha úgy tetszik, akár egy harmadik világháború utáni időszakra . .. (Befejező közlemény a jövő heti lapszámban) Berkeley, Cal. — A Berkeley Egyetem tanárai és diákjai sztrájkba léptek. Az elmúlt kedden a diákok tüntetését helikopterekről ledobott könnygázbombákkal verték széjjel. Ezért léptek a tanárok sztrájkba. Követelik Roger W. Heyns kancellár lemondását. gSSSSSSSS®SSSSSÄSSSSSSS«SS?SSSSSSSSSSSSSaB ISOBEL1 i OVERSEAS COUP. 1 IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. j Á 210 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 $ I (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. Vámmentes küldemények és gyógyszerek íá Magyarországra! ; Csehszlovákiába! | IKKA-TUZEX j IBUSZ hivatalos képviselete SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT I UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE | LÁTOGATÓK KIHOZATALA ssssss»ss*s«s«s s*S RÉTESHÁZ ÉÍCUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva