Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-08 / 19. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of. N.Y.. N T. Voi. XXIII. No. 19. Thursday, May 8, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397,-■ ....... ....... ..... ■ ■ ■ --=^ ------—' ■ ___ _____ — NYUGDÍJEMELÉS- 1970-BEN Arkansas állam ultra-reakciós képviselője, Wilbur D. Mills, a képviselőház költségvetési bizottságénak elnöke, a legarcátlanabb módon kijelentette, hogy ez évben nem szándékszik javaslatot benyújtani a szövetségi nyugdíj felemelésére. Arcátlansága annál kirívóbb, mert bevallotta, hogy a képviselő választási évben, 1970-ben javasolja majd a nyugdíjemelést, vagyis ezt a kérdést politikai célokra kívánja felhasználni. Mills ur és társai nem vártak a választási évre, hogy saját fizetésüket felemeljék. KEVESEBBET GYÁRTUNK BE TÖBB HASZONNAL Elámulva olvastuk a Wall Street Journal épr. 28-i számában, hogy a McDonnel—Douglas repülővállalat 1968—69-ben 8 százalékkal kevesebb értékű repülőgépet gyártott, mint az előző esztendőben, a haszon viszont 150 százalékkal EMELKEDETT. Ennek a magyarázata az, hogy a vállalat gyártmányainak 50 százalékát a hadsereg és a légi flotta megrendelésére készíti. KÖNYVTÁR A VILÁGTŐKE SZÉKHELYÉN Az amerikai kultúra központi tárháza, a NEW YORK PUBLIC LIBRARY értesítette olvasóit és alkalmazottait, hogy rövidebb ideig fogja nyitva tartani helyiségeit, szombaton, vasárnapon és ünnepnapokon pedig nem nyitja ki azokat. Fiókkönyvtárai a hétnek csak néhány napján lesznek nyitva, hosszabb nyári szünetet tart, nem vesz fel uj tisztviselőket a távozottak pótlására. A dolgozóknak igy alig lesz módjuk a könyvtárban olvasni, mert ők este és weekenden jártak oda. Sajnálattal közli mindezt a könyvtár igazgatója. Nincs pénz! A világ leggazdagabb országában, annak kapitalista fővárosában! 120 milliárd katonai célokra, 25 milliárd reklámra, 100 milliárd autóra, rengeteg milliárd haszontalan, sőt káros cikkek termelésére; hihetetlen összegek luxus-kiadásokra: bármilyen gazdag egy ország, igy nem jut elég kórházra, iskolára, könyvtárra, az öregekre, köztisztaságra, a slumok helyett építkezésre, az éhezők táplálására, a színesek, indiánok életszínvonalának felemelésére, a folyók, tavak megtisztítására. Ez nemcsak kapitalista anarchia, hanem Szodoma és Gomorra. “TÚLSÁGOSAN KÖLTSÉGES” A "Repülő Peublo" lelövését követően Nixon elnök 29 hadihajót rendelt ki Észak-Korea közelébe. A hajóhad feladata volt a kémrepülők védelmezése. Egy hét sem tel el és Earl Wheeler, a hadsereg vezérkari főnöke kénytelen volt kinyilatkoztatni: "A hadiflotta koreai vizeken való tartása túlságosan költséges." Nem hozta nyilvánosságra, hány millió dollárba kerül az naponta, ezt elképzelésünkre bízta. De a költség olyan óriási, hogy Nixon elnök kénytelen voit a flotta visszahívását elrendelni. Az elnök téves, elhamarkodott lépése az adófizetők sok millió dollárját emésztette fel. Erőszakkal akarják leverni az egyetemisták mozgalmát “Csupán hazánk problémáinak megoldása vethet véget az egyete* mi hallgatók lázongásának” — mondja dr. Calvin H. Plimpton, az Amherst College elnöke WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök a Kereskedelmi Kamara ülésén tartott beszédében felszólította az ország egyetemeinek elnökeit, hogy “gerincesen” nézzenek szembe az egyetemi hallgatók lázongásával és ne legyenek megalkuvók a “törvényszegőkkel” szemben. Követte az elnök példáját John Mitchell igazságügyminiszter, aki az egyetemeken lezajlott eseményekre utalva mondta: “Ha a rendőrség beavatkozására van szükség, legyen úgy, ha letartóztatásokra van szükség, legyen úgy; nem tűrhetjük tovább a kisebbség zsarnokságát.” Mind a képviselőház, mind a szenátus ultra-reakciós tagjai készülnek az egyetemi hallgatók lázongásának kivizsgálására. Az ország ötven államában a törvényhozó testületek több mint 50 százaléka törvényt iktatott be, illetve törvényjavaslatot tárgyal az egyetemi diákok mozgalmának leverésére. Az állami és szövetségi politikusok magatartásával ellentétben dr. Calvin H. Plimpton, az Amherst College elnöke Nixon elnökhöz intézett leve- Jében kihangsúlyozta: “Meggyőződésünk — és e meggyőződésünket nyiltan és világosan nyilvánítjuk: a jelek arra mutatnak, hogy az egyetemi hallgatók továbbra is lá- zongani fognak.” “Tovább lázonganak mindaddig, amig Ön és az ország többi politikusai nagyobb lendülettel, nagyobb odaadással és nagyobb következetességgel oldják meg hazánk problémáit. Az egyetemeken lefolyt események egyik magyarázata, hogy nagy ür tátong az amerikai álom és az amerikai valóság között.” (Dr. Plimpton levelének teljes szövegét lapunk jövő heti számában közöljük. Hivja fel ismerőseinek figyelmét e fontos dokumentumra.) Az Amherst College tanári kara és az egyetemi hallgatók többsége támogatja az intézmény elnökének Nixonhoz intézett levelét. Közben a lázongás az ország egyetemein tovább folyik. *★★*★★*★★★★★**★★★***★★★★*★★★★*★★****-»★*★★**★***★* MOSZKVA. — A Szovjetunió figyelmeztette az Egyesült Államokat: a két ország közti fegyverkezési verseny elkerülhetetlen, ha tárgyalások utján nem jön létre lefegyverzés;, egyezmény. • NEW YORK, N. Y. — Az Ocean Hill—Brownsville független Iskola Kerület 2 iskolájának tanulói egynapos távollétükkel tiltakoztak az Albanyban elfogadott iskola decentrali- zálási törvény ellen. MILWAUKEE, Wis. — A Wisconsin Egyetem diákjai bar- rikádokat emeltek a rájuk támadó rendőrök ellen. A rendőrség több mint 80 egyetemi hallgatót letartóztatott. • PÁRIZS. — Junius elsején választ uj elnököt a francia nép. A De Gaulle-isták Georges Pompidou volt miniszterelnököt, a szocialisták Gaston Defferre-t, Marseilles polgármesterét jelölték elnöknek. A szocialisták saját jelöltjük felállításával lehetetlenné tették a baloldal egységes fellépését. A francia Kommunista Párt Jaques Duclos-t jelölte az elnöki tisztségre. NEW YORK. N. Y. — Véget ért az Amerikai Kommunista Párt 19. országos konvenciója. A konvención megjelent 275 delegátus uj programot fogadott el és uj Központi Bizottságot választott. • ESTELLA. — A spanyol királypártiak nagy Franco-elle- nes tüntetést rendeztek. A kirendelt rendőrség megtámadta a tüntetőket. • WASHINGTON, D. C. — Reakciós szenátorok és képviselők követelik Fortas főbiró lemondását, mert három évvel ezelőtt 20,000 dollár díjazást fogadott el Louis E. Wolfsort tőzsdéstől, aki jelenleg börtönben ül törvényszegő tőzsdei tevékenysége miatt. NIXON URNÁK NINOS IDEJE A Dél-Carolina-i Charleston két kórházában dolgozó fizikai munkások és ápolónők sztrájkja tovább tart. A sztrájkolok csupán azt követelik, amit munkástársaik a város két másik kórházában már kiharcoltak: szakszervezetük elismerését és a $1.35 órabér felemelését. A városi rendőrség és a nemzeti gárda letartóztatta és börtönbe vetette a sztrájkolok s velük rokonszenvezők százait. Rev. Abernathy, a Southern Christian Leadership Conference elnöke levelet intézett Nixon elnökhöz, kérve az elnök személyes beavatkozását a legelemibb emberi követelésekért küzdő munkások érdekében. Nixon elnök el is látogatott Dél-Carolinába: meglátogatta a 90 éves Byrnes volt külügyminisztert és onnan elment a Kentucky Derbyre. Ez volt az első eset, hogy egy amerikai elnök személyesen megjelent a Derby megnyitásán. AIKEN SZENÁTOR KÖVETELI AZ AMERIKAI CSAPATOK AZONNALI KIVONÁSÁT VIETNAMBÓL WASHINGTON, D. C. — George D. Aiken, Vermont republikánus szenátora a szenátusban elmondott beszédében követelte az amerikai csapatok azonnali kivonását Vietnamból. Aiken szenátor felszólalását támogatta Jacob K. Javíts ÍN. Y. rep.) és Charles H. Percy (Illinois, rep.) szenátor is, valamint Mike Mansfield, Edward Kennedy és sok más demokrata szenátor. Nagy feltűnést keltett Hugh Scott, Pennsylvania republikánus szenátorának nyilatkozata, aki szintén az amerikai csapatok haladéktalan kivonását hangoztatta. Scott szenátor a republikánus szenátorok helyettes vezetője és eddig Johnson volt elnök és Nixon elnök politikáját támogatta. Aiken és Scott szenátorok magatartása az amerikai nép többségének véleményét tükrözi vissza. Az American Friends Service Committee (Quakerek) is követelte a csapatok visszavonását Vietnamból. Ilyen nagy elfoglaltság mellett érthető, hogy az elnök urnák nincs ideje az éhbérek ellen küzdő fekete munkások ügyével foglalkozni. ÁRA 20 CENT
