Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-24 / 17. szám
ÁRA 20 GENT ^ Ent. as 2nd Class Matter DecV^ 1952,-űjpler the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vof. XXIII. No. 17. Thursday, April 24, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 ETÍ6th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. UJ SZELLŐ A MUNKÁSMOZGALOMBAN "A jogaiktól megfosztottak elsöprő erejű mozgalma hullámzik végig az országon. Jobb lesz, ha az AFL-CIO országos vezetősége felébred és felfigyel erre és ennek következményeire" — mondta David Livingston, New York nagy és kis áruházaiban dolgozó 30,000 szervezett munkás vezetője. A District 65 vezetősége és tagsága elhatározta, hogy elhagyja az országos szervezetet, megszakítja kapcsolatát az AFL-CIO-val és belép az "Alliance for Labor Action"-ba. "57 millió szervezetlen munkás dolgozik nyilt üzemekben, irodákban. A fekete és portorikói munkások milliói várva várják, hogy a szervezett munkások soraiba léphessenek. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk New York szervezetlen munkásainak megszervezésére" — mondta Livingston. Az autómunkások szervezete 120,000 dollár kamatmentes kölcsönt adott a District 65-nek, amit szervezésre fordítanak. Az "Alliance for Labor Action", a teherautó sofőrök és a szervezett autómunkások közös szervezete, országos konferenciára hívja a szakszervezetek képviselőit május 29-ére, Washington, D. C.-be. A District 65 lépése és a május 29-i konferencia uj szellőt jelentenek az amerikai szakszervezeti mozgalomban. Az a szellő széllé, majd orkánná fejlődhet. A 30-as években John L. Lewis vezetésével és a szakszervezetek haladó szellemű tagjainak közreműködésével hasonló hullám vonult végig az országon, ami az alapiparokban dolgozó munkások millióit vitte a szervezett munkások soraiba. 1969-ben megérett a helyzet arra, hogy a jogaitól megfosztott 57 milliót kitevő szervezetien munkástömeg csatlakozzon a szervezett munkásokhoz és ezzel megszűnjenek az alacsony munkabérek, a rossz munkaviszonyok. Ugyanakkor orvoslást nyerjenek az amerikai nép problémái, mint a kormány vietnami politikája, az adótehernek a munkások válláról a munkáltatókra való helyezése, a feketék egyenjogúságának kivívása, a szövetségi nyugdíj méltányos felemelése, stb. Örömmel szemléljük ezt az uj szellőt az amerikai szak- szervezeti mozgalomban. Hisszük és reméljük, hogy a szellő széllé, majd orkánná fejlődik. NIXON ELNÖKÖT JÓZAN CSELEKEDETRE KÉSHET! A SZENÁTOROK TÖBBSÉGE Csupán Rivers képviselő uszít “visszavágásrar” a “Repülő—Pueblo” üggyel kapcsolatban A TAKARÉKOSKODÓ MR. NIXON Johnson volt elnök a Fehér Házból való távozása előtt költségvetési javaslatot nyújtott be, melyben többek között a szövetségi nyugdíj és betegbiztosítás 10%-os emelését irányozta elő. A társadalombiztosítási nyugdíjemelést 1970 januárjában léptette volna életbe. Most jön a takarékoskodó Mr. Nixon, aki magas tisztségét azzal kezdte, hogy száz százalékos fizetésemelést kapott és fogadott el, s szövetségi költségvetési javaslatában 7%-os emelést irányoz elő a szövetségi nyugdíjra. Ha javaslata és akarata érvényesül, akkor a társadalombiztosítás 7%-os emelése csak 1970 februárjában lép életbe. Nixon elnök egymilliárd dollárt óhajt megtakarítani javaslatával. Ugyanez a takarékoskodó Mr. Nixon eget-földet megmozgat, hogy elfogadtassa a törvényhozókkal a "Rakéta Elhárító Rendszer" (ABM) felállítását, amelyre már a kezdetben 5—7 milliárd dollárt akar elpocsékolni. Nem véletlenül irtuk, hogy "elpocsékolni", még pedig azért, mert a Pentagontól független tudósok véleménye szerint az ABM felállítása nem emeli, hanem csökkenti a nemzet biztonságát. Nixon elnök a nyugdíjból élő milliók szájából veszi ki a falatot és javaslatával továbbra is nyomorban óhajtja tartani azokat, akik egész életükön át verejtékes munkával keresték kenyerüket. Az Amerikai Magyar Szó már évek óta követeli a szövetségi nyugdij száz százalékos felemelését. Meggyőződésünk, hogy lapunk e követelése méltányos, jogos és megvalósítható. Felemeljük tiltakozó szavunkat Nixon elnök embertelen javaslata ellen. írjunk képviselőinknek és szenátorainknak és követeljük a társadalombiztosítási járulék száz százalékos felemelését. 0,401 KATONAI TÁMASZPONT Az Egyesült Államok a második világháború befejezése óta 3,401 katonai támaszpontot tart fenn a világ különböző részein. LIMA. — Diplomáciai kapcsolat jött létre Peru és a Magyar Népköztársaság között. E lépésnek az a különös jelentősége, hogy Peru küzd önállóságáért és az Egyesült Államok azon törekvése ellen, hogy tovább is béklyóban tartsa az ország gazdaságát. Peru államosította az International Petroleum vállalatot, ami példaként szolgálhat más latin-amerikai országoknak. Belfast. — Észak-Irország katolikus kisebbsége ismételten nagy tüntetéseket rendezett vallási és politikai szabadságának kivívásáért. A tüntetők több posta-épületet felgyújtottak. Észak-Irország parlamentje kérésére az angol kormány csapatokat küld a középületek védelmére. • Saigon. — A Nemzeti Felszabadító Front csapatai 122 milliméteres rakétákkal támad ták az amerikai gyalogos tengerészek támaszpontját Da- nang közelében. • Prága. — Alexander Dub- cek lemondott a Kommunista Párt első titkári tisztségéről. Helyébe Gustav Husakot választotta a párt Végrehajtó Bizottsága. Az 5.5 millió taggal rendelkező szakszervezetek Központi Vezetősége bizalmat szavazott a KP uj titkárának. A szakszervezetek e lépése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az uj vezetőség nor- malizálhassa a helyzetet. WASHINGTON, D. C. — Egyes Fehér Házból kiszivárgó hírek szerint Nixon elnök tervbe vette Észak-Korea egyik stratégiai pontjának bombázását az EC-121-es kémrepülő lelövése miatt. Minden jel arra mutat, hogy Nixon feladta e tervét, amikor meghallotta a republikánus és demokrata szenátorok véleményét. "A kérdés és probléma az a részünkre — mondotta Sy-, mington szenátor —, hogy a földkerekség túl sok helyén próbáljuk befolyásolni az események menetét.” “Nem szeretném, ha a ‘Repülő—Pueblo’ incidens miatt vérfürdő jönne létre” — mondotta Dirksen szenátor a republikánus v szenátorok vezére. “Nem tudom elképzelni —! mondotta Fulbright szenátor a szenátus külügyi bizottságának elnöke —, milyen információt szerezhetünk e kémrepülők segítségével, ami megérné a veszélyt, ami ezzel jár.” Percy, Javíts, McCarthy, j McGovern és számos más szenátor hasonlóan józan cselekedetre késztette Nixon elnököt, aki sajtónyilatkozatában j kijelentette, hogy a jövőben ' megvédjük kémrepülőinket. Több hadihajót és nagy légiflottát rendelt az észak-ko- ‘ reai vizek közelébe, ami az amerikai adófizetőknek ismét sok millió dollár többletkiadást jelent. Mendel Rivers, South Caro-1 lina ultrareakciós képviselője, a képviselőház fegyverkezési bizottságának elnöke volt az egyetlen, aki habzó szájjal kiáltotta: “Az egyetlen felelet részünkről csak ez lehet: visz- szavágni, visszavágni, visszavágni.” Szerencsére senki nem hallgatott Rivers képviselő tanácsára. ITHACA, N. Y. — A Cornell Egyetem tanári kara 726 szavazattal 281 ellenében visz- szautasitotta azt az egyezményt, mely Robert D. Miller dékán és az intézmény fekete diákjai között létrejött. Ez teljesen uj helyzetat teremtett, melynek következményeit ebben a pillanatban lehetetlen felmérni. Robert D. Miller beadta lemondását. James A. Perkins elnök kijelentette, hogy senki sem viselhet fegyvert az egyetem területén és automatikusan felfüggesztik azokat a diákokat, akik résztvesznek az egyetem bármely épületének elfoglalásában. A Harvard Egyetem vezetősége hajlandó beszüntetni a tisztképző fakultást. • Jeruzsálem. — Arab szabadságharcosok a Timsah tó közelében átkeltek a Szuezi-csa- tornán és megtámadtak egy izraeli katonai támaszpontot. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! ORSZÁGOS BIZOTTSÁG ELLENZI AZ “ABM” RAKÉTA ELHÁRÍTÓ RENDSZER FELÁLLÍTÁSÁT WASHINGTON, D. C. — Arthur J. Goldberg, a Legfelsőbb Bíróság volt tagja és Roswell Gilpatric, volt hadügyminiszter vezetésével uj, országos bizottság alakult azzal a célkitűzéssel, hogy megakadályozzák az “ABM” Rakéta Elhárító Rendszer felállítását. “Meggyőződésünk, hogy az ‘ABM’ rendszer felállítása veszélyezteti nemzetünk létét, mert felfokozná a fegyverkezési versenyt” — mondotta Arthur Goldberg. A bizottság tagjai között találjuk Whitney Youngot, az Urban Liga országos titkárát, Ebből 429 jelentősebb és 2,972 kevésbé jelentős támaszpont. E támaszpontok fenntartása évenként 4—5 milliárd dollárba kerül az adófizetőknek. A hadviselés rakétakorszakát éljük és ezért e támaszpontok elvesztették stratégiai jelentőségüket; a reájuk pazarolt pénz az adófizetők zsebéből kerül ki. Arjay Millert, a Ford Auto- vállalat alelnökét, Averell Harrimant, New York állam volt kormányzóját és számos más kimagasló személyiséget. Az ország minden részében hasonló bizottságok alakulnak. Tudósok, törvényhozók, egyetemi hallgatók és a társadalom más rétegeinek neves képviselői csatlakoznak e bizottságokhoz, hogy meggátolják a Nixon-kormány e lépését, mely nagy veszélyt jelent nemzetünkre, az egész emberiségre.
