Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-10 / 15. szám

Thursday, April 10, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Alig akad előadás amelyen meg ne kérdeznék az előadótól: tulajdonképpen miért nem esnek le az égitestek? Mi tartja “fenn” azokat? Mi tar­totta “fenn’ az APOLLO-8-at és mi tartotta a megadott helyén a Szojuz űrhajókat és a többi mesterséges égitestet? Hiszen itt a Földön sem­mi nem marad a levegőben. Minden lezuhan, amit nem támasztunk alá. A repülők műszaki hiba .ese­tén lezuhannak, borzalmas légikatasztrófák kö­vetkeznek be. Vajon miért nem történik meg ez az űrhajók esetében, hiszen köztük és a repülők között mindössze annyi a különbség, hogy maga­sabban haladnak. Sok-sok olvasónkban merültek, fel már ezek a kérdések. Gondoljanak csak az APOLLO-8 utasaira. A'Föld már eltűnt “alóluk”, és bármerre néztek is az űrhajó ablakain minde­nütt a szó szoros értelmében “feneketlen” sem­mi vette őket körül. Miért nem zuhanták le. “Le”. De hiszen ennek a fogalomnak százezer kilométer­re a Földtől már nem volt értelme. Már nem volt “lent” és nem volt “fenn” a számukra. Ez a fo­galom újra csak a Hold körzetében tért vissza tudatukba. És addig? Addig mi tartotta vissza, őket a semmibe való elmerüléstől ? Innen ezekből a kérdésekből adódik az egész Ürlexikon legelejé­re kívánkozó címszavunk: A tömegvonzás A tömegvonzás azok közé a jelenségek közé tartozik, amelyeknek hatását ismerjük, nagysá­gát kiszámíthatjuk, ezen adatok ismeretében kü­lönböző égitestek köré, akár mesterséges égites­teket is küldhetünk, de lényegében senki nem tudja mi a tömegvonzás, mi a gravitáció. A Föl­dön a felszín felett megfelelő magasságban elen­gedett test szabadon esik a Föld középpontja fe­lé és sebessége 9,81 méterrel növekszik másod­percenként. Ez az úgynevezett földi nehézségi gyorsulás értéke. Ha tehát egy nyugalmi helyzet­ben levő helikopterről leejtünk egy testet úgy az, (nem számítva most a levegő fékező hatását) az, első másodperc végén 9,81 méter per másodperces sebességgel, a másodikban már kereken 20, a ti­zedikhez már 100 méteres sebességgel zuhan lefe­lé. Ennek oka a Föld vonzóereje. Newton a nagy angol fizikus állapította meg először, hogy mekkora ez a vonzóerő. Szerinte a. világon bármely két test kölcsönösen vonzó ha­tást gyakorol egymásra. A leejtett test is vonzza a Földet, de lényegesen kisebb erővel, mint a Föld a testet. Ha egy testet a rugós mérlegre akasz­tunk és az pont egy kilót mutat, úgy "azt mondjuk egy kiló a súlya. A Föld vonzása tehát a test sú­lyaként mutatkozik. A test tömegét és súlyát te­hát a mindennapi életben ugyanez a szám fejezi ki, bár a tudományos számítások során különbsé­get kell tenni siuly és tömeg között, mert ugyan­annak az 1 kg.-os tömegnek a súlya a Föld kü­lönböző pontjain más és más. Ez a Föld központ­jától való távolságtól függ. Az egyenlítőn 1 kg. a sarkok tájékán kevesebb. Ha távolodunk a Földtől a levegőbe emelke­dünk, távolodunk a Föld központjától a sulyok csökkennek. A rakétát kilövik, és minthogy a Föld felületén mindenütt hat a nehézségi erő, bár egyenes vona­lú egyenletes sebességgel kellene mozognia, éppen, a Föld vonzása következtében elkezd esni a Föld felé. Vagyis a mesterséges égitestek is esnek a Föld felé. Az APOLLO űrhajót kilőtték. Az is egyenes irányú pályán indult volna el, ha nem ha­tott volna rá a Föld tömegvonzása. Azonban a tömegvonzás hatására, mely a Föld középpontja felé húzta, elkezdett esni a Föld fe­lé, csakhogy abban a pillanatban, amikor elkezd működni a nehézségi erő, és az APOLLO-8 első Földköriiü fordulatai során esik a Föld felé, fellép a centrifugális erő, amely a nehézségi erővel el­lentétes irányú, igy a test, esetünkben az APOL­LO-8 például nem eshet le a Földre, és nem távo­lodhat el attól, mert kör alakú pályára kénysze­rül. Ez a helyzet a pálya minden egyes pontján kialakul. A nehézségi erő visszahúzza a testet a Földre, de a vele ellentétes irányú centrifugális erő kiegyenlíti ezt az erőt. A test, az űrhajó mind addig körpályán kering, vagy ellipszisen, amig valamilyen erő (pl. a rakéta motorjának begyúj­tása) erről ki nem billenti. Mint látjuk a nehézségi erő az az erő, amely­nek hatására egy adott test mozgást végez, és amely mozgásnak az irányát, sebességét a rend­szer központjától való távolsághoz határozza meg. C ÜRLEXIKON I s írja: Schalk Gyula--------M Ennek a törvénynek alapján számíthatjuk ki, mi­lyen pályán halad majd az űrhajó.. Ha egy rakétát 7,9 kilométeres sebességgel in­dítunk útnak, akkor már nem esik vissza a Föld­re, mert a Föld nehézségi vonzóereje és a centri­fugális erő egyenlő nagyságú, de ellentétes irá­nyú, és kialakul a “pontos körpálya”. Éppen azért mivel ilyen mozgást csak egy meghatározott se­bességgel lehet elérni a legnehezebb a pontos kör­pálya létrehozása. A mesterséges égitestek leg­többjének a pályára ellipszis, ahol már némi kü­lönbség van a vonzóerő és a centrifugális erő kö­zött. E különbség nagyságától függően lesz lapo­sabb, vagy nyultabb az elipszis. Az űrhajó induláskor olyan helyzetben van mintha egy 6,380 kilométer mély kráter fenekén lenne (ennyi a Föld sugarának hossza), amely felül sik területbe megy át. Mindenekelőtt ki kell mászni a kráterből. Körsebesség esetén még a kráterben vagyunk, mint a halálkatlanban szá­guldó motorosok, de már nem esünk vissza. El­lipszis pályán is még a kráterben vagyunk, még nem sikerült kikapaszkodni a peremre. Még na­gyobb indítási sebességgel már (pl. 11,2 km. má­sodperc) az ellipszis a Földtől távoli végén felha­sad, és a pálya alakja parabolává változik. Ez a rakéta már nem tér viásza többé a Földre. Az űrhajók, mesterséges égitestek ellipszis ala­kú pályákon keringenek. Egynémely közülük, amely hatalmas kezdősebességet kapott már indí­tástól végleg elhagyta a Földet, és eljutott ide­gen bolygók környezetébe, elhaladt mellettük, és a Nap bolygójává vált. Ilyenek a Mars és Vénusz rakéták. Hogy visszatérjenek — mint az APOL­LO-8 a Holdtól, úgy kell megváltoztatni a sebes­séget, a pályát, hogy az ne válhassék a Nap boly­gójává, hanem visszafordulhasson a Föld felé. Hibás sebességek esetén, ha az APOLLO-8 navi­gátora tovább vagy rövidebb ideig égette volna kis rakétáját megváltozott volna a pálya, és az űrhajósok olyan ellipszisre tévedhettek volna, amelyik nem metszi a Földet, hanem magába zár­ja mind a Földet, mind a Holdat, de egyikre sem juthat el. Még nagyobb hiba esetén kirepültek volna Nap körüli pályára. Végül hogyan írhatjuk le pár szóban egy mes­terséged hold, vagy Föld körül keringő űrhajó mozgását? Az ellipszis alakú pályának a Földhöz közelebb eső pontjában a sebesség nagyobb, mint a körsebesség. Itt a centrifugális erő nagyobb, mint a nehézségi erő, igy az űrhajó eltávolodik a Föld középpontjától. Ekkor magasabbra, “távo­labbra” kerül, de a sebessége csökken. A Földtől I A MAGYAR J I MŰVÉSZEGYÜTTES f i DÍSZELŐADÁSA NEW YORKBAN | I “...DE SZÉP IS VAGY, SZÉP ÁPRILIS... !” i színes, zenés, táncos, énekes, tavaszi műsor s 1969. április 27-én vasárnap délután 4 órai kezdettel £ a Julia Richman Highschoolban $ 67. utca és Second Avenue, New York, N. Y. 8 FELLÉPNEK: jjj Rácz Vali, Kemény Gizi, Halász Monika, * Kozits Géza, Zsedényi Ballett és szólistái f % Konferál: Halász Péter 8 17 tagú zenekar, Csernok Gyula vezetésével Szünet ben b ü f f é 2 JEGYEK KAPHATÓK: Paprikás Weiss, Roth és é 8 Fia, valamint a megszokott magyar helyeken és 8 8 az előadás napján a helyszínen délután 2 órától 8 NVV\V\Wk\\\\V\\\V\V\VV\VW\V\S\V\\V\\V legtávolabbi pontján a sebessége annyira kicsiny, hogy a centrifugális erővel szemben, mely eddig elröpitette túlsúlyba lép a gravitációs erő, és fo­kozott sebességgel “esni” kezd a Föld felé. Felgyorsulva eléri ismét a Földközelpontot, ahol sebessége a legnagyobb, és újra kirepiti a megnövekedett centrifugális erő. A folyamat mindaddig ismétlődik, amig más erő nem hat a testre. A nap körül keringő üstökösök esetében példá­ul az, hogy a Jupiter bolygó közelébe kerülnek, az Űrhajók esetében, hogy begyújtják a manővere­ző rakétát. A sebességek e növekedését és csök­kenését jól megfigyelhetjük az APOLLO-8 utján, ahol a Hold felé való kibillenésük során a rakéta begyújtásakor 40,000 kilométeres óránkénti se­bességre tettek szert, és ez a sebesség a félúton túl lecsökkent magától 6—7,000 kilométerre, majd a Hold vonzása miatt újra gyorsulni kezdett, visz- szatérésekor a Föld felé újra felgyorsult az űrha­jó és 40,000 kilométeres sebességgel (ember által még- soha ilyen sebességet nem értek el) érkezett meg a Föld körzetébe. Az APOLLO-8 esetében egyébként úgy számol­ták a pályát, hogy egyidejűleg két égitest vonzó hatását vették figyelembe. A Föld körül keringő űrhajók esetében (elvileg) csak a Föld vonzásá­val kell számolni. A kérdésre tehát: mi tartja fenn az égitesteket és a mesterséges égitesteket, miért nem zuhan­nak azok le, alighanem sikerült kielégítően meg­nyugtató választ adnunk: az űrhajókat és az égi­testeket az erők csodálatos játéka tartja pályáju­kon. Ez teszi lehetővé, hogy nekünk nincs másra gondunk, csak arra, hogy megfelelő égitestek megfelelő erőországutjaira irányítsuk az űrhajó­kat, a többit mindenféle hajtóanyag nélkül rábíz­hatjuk a bolygóközi teret behálózó láthatatlan erőkből feszülő utakra. Ha nem igy lenne soha nem következhetett volna be az APOLLO-8 útja, mert soha nem lenne olyan hajtóanyagunk, amely ezt az utat lehetővé tenné számunkra. Hajtóanyag csupán a pályára állításhoz, és az utközbeni eset­leges pályaigazitásokhoz kell. Hogy mennyire pontosak ezek az erőországutak jellemző, hogy az APOLLO-8 hosszú útja során többizben is előfor­dult: nem szükséges az előre tervezett pályamó­dosítást végrehajtani. A Földtől a Holdig, és a Holdtól a Földig kísérteties pontossággal meg­vont ut vezetett. Persze ennek a helyzetét, a he­lyét azután a természethez hasonló pontossággal kellett az embernek megállapítania, ellenkező eset­ben tévútra juthatott volna. Ez ilyen nagy ut ese­tén már jóvátehetetlen hiba lett volna. A termé­szet törvényei könyörtelenek, és a hibát nem bo­csátják meg. H—U—M—O—R RIPORTON »5 Riporter kollégámtól hallottam: Nemrég Zala megyébe utaztam, hogy egy in terjut készítsek Kisfalvi Pálinkás Bori nénivel, abból az alkalomból, hogy a századik születésnap­ját ünnepli. A háza előtt a szomszédasszony bizal­masan a fülembe súgta: — Mielőtt bemenne Bori nénihez, megmondom őszintén, hogy szélhámos. Szó sem igaz, hogy százéves. — Hanem? — Százegy múlt januárban. Csak fiatalítja magát. z J_; Ifi ELLESETT PÁRBESZÉD — Bocsánat, uram, hogy ismeretlenül megszó­lítom. Tudomásom van róla, hogy ön minden hét szerdáján négytől nyolcig együtt van a feleségem­mel. Igen? — Bevallom, igy van, de,.. — Most én beszélek. Garantálja, hogy a jövő­ben is találkozik minden hét szerdáján négytől nyolcig a feleségemmel ? — Igen, de... — Köszönöm, uram. így legalább hetente van négy szabad órám. —- Ismered Kovácsot ? Húsz év előtt csak egyet­len rongyos nadrágja volt. Most egymilliója van. — Te jó ég, mit csinál Kovács egymillió ron­gyos nadrággal?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom