Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-08-22 / 32. szám

Thursday, August 22, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 • 123456789012345789012345789012345698272# 1A SZÁMOK BESZÉLNEK I S írja: Eörsi Béla {3 ÍN #B • 112345678901234567890123456789012345893Í Latin-Amerika Az egész világ azt hiszi, hogy Dél-Amerika or­szágai az Egyesült Államok vazallusai. Ez igaz is volt, amig Kuba nem tűrte többé az U.S. beavat­kozását. Azelőtt az ENSZ-ben a legtöbb esetben a “nagy, jó testvér” sugallatára szavaztak. A kubai változás óta már van egynéhány állam, amely ra- koncátlankodik. Ilyenkor a mi nagyszerű külügyi embereink megintik, megróják és megfenyegetik az engedetlen országot. John Kennedy nem szeret­te a katonai diktatúrákat és húzódozott uj kormá­nyok elismerésétől, ha azok nem szavazás utján (hanem katonai erőszakkal) jöttek hatalomra. John­son texasi politikus, akit egy kis vérengzés, vagy katonai diktatúra nem zavar, ha az a “Szent Ma- gántulajdon”-t védi. Az Egyesült Államok tőkései kb. 6 és fél milli- árdot fektettek be délamerikai országokba, de nem az ottani nemzetgazdaság kifejlesztésére, hanem fontos nyersanyagok megszerzésére. így Vene­zuelát megtiszteltük 2,807 millió dollár befektetés­sel, hogy ezáltal az itthoni nyersanyag tartalékot fenntartsuk. Bolíviából ónt (kevés befektetéssel), Chilé-ből rezet kapunk ($768 millió befektetéssel), Colombia nyersolajjal ajándékoz meg félmilliárd dollár tőke elhelyezése révén. Hogy mennyi az évi haszon, azt a nagyurak nem árulják el, de 10%-on alul nem dolgoznak. így legalább 600 millió kerül vissza az anyaországba, a nagytőke zsebébe. Ere­detileg, amikor még az U.S.-nek nem volt tőkefe­leslege és Európa látta el ezzel a fejlődő országo­kat, addig az angol tőke uralkodott Dél-Ameriká- ban, főként vasutak épitésével. Hála a két világ­háború költségeinek, Anglia elszegényedett és az ifjú Amerika tőkései vették át a jólfizető szerepet. Dél-Amerika boldogtalan világrész. Az indián őslakosságot teljesen elnyomták, földjétől meg­fosztották, istenétől és aranyától, ezüstjétől meg­szabadították. A fehér ember csak a déli mérsékelt éghajlati övben akar élni; igy Argentina 98%-ban, Uruguay 100%-ban és Chile nagy részben fehér lakosságú, de a megállapitás kissé túlzott. Brazíliá­ban az emberek szinvakok: lakosainak 60%-át fe­hérnek minősítették, de 15%-a kevert származású. Brazília 82 millió népe tiszteletet érdemel, mert nem csinál faji kérdést belőle. A csendes-óceáni oldalon a lakosság legnagyobb része indián. Boli­via 70%-ban indián, 25%-ban félvér, Colombia fele fehér, Ecuadorban a lakosság fele tiszta in­dián, 40% félvér, csak 10% fehér, Peruban 88% indián. Dél-Amerikának sok komoly problémája van. A kevés, de igen gazdag családokkal szemben ott vannak a törpegazdaságok milliói és a földnélkű- liek. A gazdag emberek földbirtokosok, akik a tör­pegazdaságoknak rossz, hegyi vidéken adnak föl­det és ezért a nagy munka idején robotot szednek. Ismerős ez nekünk, magyarszármazásuaknak, mert a magyar arisztokraták ugyanezt csinálták. A földbirtokosok a forradalomtól való félelmük­ben Európába és New Yorkba küldik összegyűjtött pénzüket. Nagyhangzásu szavakat használnak a ha­zaszeretetről, de otthon nem fektetnek be egy lyu­kas garast sem. Nagy a túlnépesedés és Írástudat­lanság. Egy orosz közmondás szerint: “Gazdag em­bernek uj borjú, szegény embernek uj gyerek szü­letik évente.” Ez azt jelenti, hogy ha vetésforgatás­sal, trágyázással jól gazdálkodnának, akkor sem tudná az élelmiszerellátás utolérni a születések iramát, mert az napról napra romlik és fehérje­hiány mutatkozik. Van olyan ország, ahol úgyszól­ván krumpliból élnek, mint Európában régen az írek és szlovákok. Ki ebben az igazi bűnös? Nem egyedül az Egye­sült Államok, mert bűnös a 300 esztendős spanyol­portugál uralom, a katolikus egyház szövetkezése a földesurakkal, az anyaországok arany- és ezüst­éhsége, hogy az ottani felsőbb osztály tagjai se­lyemben járhassanak. Egyes országok már 100 év­vel ezelőtt felszabadultak, de diktátorok uralma alá kerültek. Az Alliance for Progress sem sokat enyhített a lakosság nyomorán, mert a földesurak elszabotálták. Victor Perlő: Mit lehetett látni a szovjet kiállításon? Londonban egy egész napot a Szovjetunió kiállí­tásán töltöttem az Earls Court helyiségében, mely olyasféle, mint a newyorki Colisseum. Az angolok ezrével tódultak a kedélyes, karnivál hangulatú ki­állításra. Gyermekek próbálgatták a teherautók és bulldózerek inditószerkezeteit, némely bulldózer oly magas volt, hogy az ember azt hinné, menny­beli kampókkal rakták fel oda őket. A közönség összegyülekezett kisvásznu mozik előtt; sokan tele­fonon hallgatták egyes kiállítások magyarázatát. Az előregyártott dacha-kat — nyaraló villákat — sokezren látogatták. A kis, földszintes dacha 1,200 dollárba kerül, a nagyobb, emeletes, négyszoba- konyhás-fürdőszobás $2,400-ba. Ez az ár termé­szetesen csak a házra vonatkozik, a viz- és villany- vezetéket, az alapozást a tulajdonosnak kell beve­zettetnie, ill. felépittetnie. Sokszázan külön 42 cent belépőt fizettek, hogy a divatbemutatót megtekinthessék. A modellek roppant elegáns ruhákat mutattak be, óriási taps­vihar mellett. Szasa, a komikus férfimodell meg­nevettette a közönséget, amint “ujdivatu” öltözék­ben a színpadon ide-oda mókázott. A hangsúly a tudományos kiállításon volt. A minden eddiginél nagyszerűbb szovjet ürszerkeze- tek népszerűség szempontjából a jövőbeli termo­nukleáris erőmű tervezett modelljével vetélked­tek. A színes, de nem rikító kiállítás rendkívül kelle­mes hatást kelt. Élvezet keresztül barangolni a Bal­ti Szovjet Köztársaságok művészien összeállított pavilonjain. Külön érdem jár a kiállítás fő terve­zőjének, Boris Vorontsovnak a kitűnő munkáért. Az angol sajtó, rádió és tv. sok helyet ad a kiállí­tás sajtófőnökének, Georgi Kuznetsovnak, aki az­előtt a Trud newyorki riportere volt. Kuznetsov vezette körül e sorok Íróját és a kiállításon min­denről tájékoztatta. Az angol közönséget különösen érdekelte az al­tatógép. Sok noszogatás után a feltaláló profesz- szor végül beleegyezett, hogy jövő szerdán az egyik angol vendégen kipróbálja. Nem akart kötélnek állni, mint mondotta esetleges valóságos, vagy képzelt káros mellékhatása miatt. A Szovjetunió már jónéhányat eladott ezekből az altatógépekből a nyugaton, privát egyéneknek és kórházaknak. Ott volt a kiállításon a Kometa hydrofoil egyik modellje, de az igaziak Dovernél és a Temze folyón úszkálnak és egyikük nemsokára az Angol Csator­nán kerül szolgálatba. Az oroszok sokat szeretné­nek ebből eladni, mely az angol Mountbatten ho- vercraft-al konkurrál. A szovjet hajó olcsóbb és sok szempontból jobb, mint az angol gyártmány. A szovjet külkereskedelmi vállalat, a Techmasex- port nagyban nyomja a Mir elektronikus asztali komputer árusítását, mely kutató és tervező iro­dák automatizálására alkalmas. A tervező a kérdé­seket írógépen adja be és szalagon kapja a választ, amit a gép egy másodperc alatt 200—2000 műve­lettel old meg. Ez évben szállítanak belőlük Ang­liába, Nyugat-Németországba, Indiába és Japánba. Bemutatják a világ legpontosabb inga-óráját, A földesurak nem engedik ki a kezükből a fa­lusi szegényeket. Katonai diktátorok (hála az Egye­sült Államok elnéző viselkedésének) garázdálkod­nak Argentínában, Brazíliában, Ecuadorban, Para- guayban. Chilében Roosevelt-féle kísérlet folyik, mellyel meg akarják oldani a földkérdést és a szo­mely 14 év alatt csak egy másodperccel tér el. Ezeket csillagászati laboratóriumok számára árul­ják. Sokféle orvosi műszert, felszerelést mutatnak be, közöttük újfajta röntgenkészülékeket. Az ipari és egyéb kiállítás legfőbb részei a szovjet kutatás és fejlődés eredményeit mutatják be, újszerű el­járásokkal és a régiek újításával. Anglia azért mutat élénk érdeklődést a szovjet kiállítás iránt, mert, mint a legtöbb kapitalista or­szág, nagyon szeretné kiterjeszteni kei’eskedelmét a szocialista országokkal. Különösen az sarkalja erre, hogy a kelet-nyugat közötti kereskedelemből reméli megoldani az ország krónikus gazdasági problémáit. A Daily Express augusztus 6-án élt irta: x “Az angol exportüzemek készen állnak az idén rekord-döntő üzleti tranzakciókra a legnehezebbnél is nehezebb vásárlókkal, az oroszokkal. Azért vap ez, mert már az év első felében a Szovjetunióba exportált áruk megkétszereződtek, 54 millió font értéket értek el ($130 millió) és most megközelítőt az egész múlt évi szállításokat.” A lap leüja a h^- jók, automobilalkatrész-gyárak és más, nagy gyár­felszerelések szállítására megkötött, vagy folya­matban levő nagyméretű üzleti szerződéseket. Ezzel ellentétben, az U.S. szállításai az összes Comecon országba 10 százaléknyira megcsappantak az év első hat hónapjában és 20 százalékkal keve­sebbet tesznek ki, mint amennyit Anglia egyedül a Szovjetuniónak szállított. “Akartok tüntetni?” j 23 egyetemi hallgató az ország fővárosában lé­vén, ellátogatott az ország alelnökéhez. Az alelnök, aki az elnöki tisztségre pályázik, felhasználta az ál­kaimat, felvette a tanári köntöst és a következő előadásban részesítette a diákokat: t “Úgy vélem, hogy azok, akik a vietnami háború­ról oly sokat fecsegnek, egyszerűen ily módon akarják behunyni szemüket hazánk igazi problé­máival szemben.” “Tudom, az egyetemi diákok aktiv részt vesznek a vietnami háború elleni tüntetésekben.” “Ha minden áron tüntetni akartok — mondta az alelnök — tüntessetek a nyomortanyák felszámo­lásáért. A képviselőház közvetlen közelében rozo­ga, emberi hajlékra alkalmatlan, patkányfészkejc- ben laknak a szegények ezrei. Miért nem tüntettek e nyomortanyák felszámolásáért?” Felmerül a kérdés: mit tett H. H. Humphrey ál­elnök az utolsó négy esztendőben e nyomortany4k felszámolásáért? Miért nem rombolták le ez emberi hajlékra alkalmatlan tűzfészkeket? Miért nem ékí­tettek uj lakásokat a nyomortanyák lakói részére? És uj iskolákat, játszótereket, kórházakat? Népi volt rá pénz? Talán azért, mert a pénzt a vietnami háborúra költötték?! . Moszkva. — A Szovjetunió gabonatermelése pz évben, a rossz időjárás ellenére felülmúlja a miflt évit és eléri a 147 millió tonnát. ciális problémákat. A legfőbb akadály az iskolák hiánya. Hiába őrködik az Egyesült Államok rendőr­ként a földesurak “szent magántulajdona” fölött, Dél-Amerikában a Roosevelt-féle kispolgári refor­mok már elkéstek. A földkérdést csak forradalom oldhatja meg. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK mesrewpelhetők KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom