Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-08-15 / 31. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 15, 1968. Fodor Erna: A KOCSÉR! PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A szocializmus korszaka a női emancipáció kor­szaka is. Magyarországon is hihetetlen változáso­kat hozott a felszabadulás a nők életében. Bár a lakosság 51.9%-a nő, nagyon elmaradottak voltak. Több mint fele a mezőgazdaságban, egyötöde pe­dig mint háztartási alkalmazott dolgozott. Voltak ugyan diplomás nők már a háború előtt, de igen kis százalékban és a jogi, műszaki pályát teljesen elzárták előlük. Ma már a nők 28%-a végzett fő­iskolát és minden pálya nyitva áll előttük. Persze jbe kell hozniok az elmaradást, hiszen a háború előtt alig 13% végzett 4 eleminél többet. A parla­ment 349 tagja közül ma 69 nő. A falvakban még nagyobb volt az elmaradott­ság, mint a városokban. Ezért rendkivül érdekelt, milyen teljesitményre volt képes egy tsz-ben az elnöknő. Ezt közelről megnézni Kocsér, Pest me­gyébe mentünk. Az elnöknő Tóth Róza 36 éves csinos, jómegjelenésü nő. Édesanyjával, testvéreivel él. Orvosnak készült, de ez nem sikerült. Közgazdasági egyetemet vég­zett, agronómus lett. Ma kiváló szakember. Apja a mezőtúri gimnázium hivatalsegédje volt, akkori­ban szolgának hivták. Róza 1958-ban jött a köz­ségbe, mint a tanács gazdasági felügyelője. Akkor még egyéni gazdálkodók és kis szövetkezet volt a faluban és ezek tanácsadója volt. 1960-ban ala­kultak a termelőszövetkezetek a faluban. A kiseb­bik, a Petőfi, mint mezőgazdászt alkalmazta, szak­mai irányitásra. Legnehezebb volt az emberekkel megértetni a munka szükségességét, különösen az öregebbekkel. Sehogy sem volt kedvükre az uj, sem az, hogy egy nő rendelkezzék velük. Lassan, de biztosan vezette őket a kezdet nehézségein ke­resztül, a gazdasági helyzet javulásáig. 1965-ben egyhangúlag megválasztották a tsz elnökének. Ma a tagok átlagos keresete 30—40,000 forint évente. A tehenész havi fizetése 2,600—2,800 forint, a ju hász és borjunevelő 3,500-ig keres. Nem ritkaság az a tsz-tag, aki — a háztájit is beleértve — eléri az évi 100,000 forintot. Mindenkinek lehet 1-—2 tehene, növendék marhája, sertése, tyúkja korlát­lan mennyiségben. Szabad nap jár minden héten mindenkinek, bármennyi is a munka. Fejlődés minden tekintetben Mikor Tóth Róza a termelőszövetkezetbe jött, ő volt ott az egyetlen képzett szakember. Azóta egye­temet végzett főgazdásza, főkertésze van a tsz-nek. technikumot végzett gépészei, középfokot végzett állattenyésztői, brigádvezetői. Minden területen biztosította a munkaszervezést és a szakmai tudást. Bár a falu összlakossága 3,800 lélekből áll, a 'Petőfi Tsz tagsága 300. Van még egy tsz a falu­ban. Egyesek Nagykőrösön, a gyárban dolgoznak. Tóth Róza látja munkája eredményét és azért szívesen dolgozik napi 14 órát. Szorgalmával, tu­dásával nyerte meg a tsz tagság bizalmát. Van egy Fiat magánautója, amelynek segítségével min­denütt ott van, ahol folyik a munka. 3,500 holdon gazdálkodnak, de legnagyobb része homok. Most készültek el az üvegházaik, amelyek segitik majd őket abban, hogy előbb legyen palántájuk a szo­kottnál és korábban ültethetnek. Paradicsom, pap­rika, uborka és zöldborsó a főtermékük, 78 hol­don szőlőt ültettek, sok almájuk is van, mert az szereti a homokos talajt. Tehenészetük jelenleg 110 főből áll, sertés 300 darab. Sertéseik törzsállatok. 30 különleges “Eszt- Lapály”. Ennek rendkivülisége, hogy az elülső son­kái akkorák, mint a hátsók. Szovjetből jött a hat faj-kan is. 160—200 kilogrammot is elérnek. Van olyan anyakocájuk, amely 16 malacot is hoz a vi­lágra egyszerre. A ‘Lapály’-ok nem újak Magyaror­szágon, de eddig svéd, dán és angol kocákkal folyt a kisérletezés. Véletlenül rájöttek, hogy a szovjet kocák nem olyan degeneráltak, mint a nyugatiak, kevésbé igényesek és erősebbek is, tehát olcsób­bak. Születéskor egy malac 145 dkg és nagyszerűen táplálhatok később lucerna liszttel, burgonyával és zabbal is, kukorica helyett. A teheneket egyelőre hús és tejgazdaságra tenyésztik, de szeretnének törzstenyészetre átállni. Cseh Zoltán főagronómus szerint 900 főnyi juhállományuk van, szintén törzs­tenyészetre. Van fejőgépjük, automatikus itatójuk a bárány neveldéjükben. A bárányokat tavasszal mind Athénbe viszik és több is elkelne belőlük. Nemcsak kenyér kell... Évi termelésük eleinte 6—7 millió forintot tett ki, ’67-ben 18 és félmillió, ’68-ra 21 millió forint a terv. Vetőmagot is termesztenek. Egy holdon 250 má­zsa paprikájuk volt. Mü és szerves trágyát használ­nak. A parasztság zöme 15—20 hold homokon gazdál­kodott. Rengeteg munka mellett megéltek. Ma fe­le munkával is jobban élnek. Sokan uj házat épí­tettek, mások uj modern bútorokat vásároltak. Fürdőszobájuk is van. A tanyavidéken sem új­donság a rádió és tv. A tsz részére van kulturház, könyvtár; billiárdoznak, sakkoznak, lemezjátszók is vannak. Három elemi iskola van a tanyán, felső­tagozat van a faluban. A középiskolások Ceglédre, vagy Nagykőrösre mennek. A tagság havonta né­ha kétszer is megy Kecskemétre, vagy Szolnokra szinházba, különbusszal, ami 32—26 kilométerre van. öltözetük nem különbözik a városiakétól. Egyesek nagy kalapban dolgoznak a földeken. A tsz-nek van egy melléküzeme is. Fúró- és kö­szörűgépekhez apró bakelit dolgokat gyártanak. De más műanyagokat is készitenek. Vagy 50 főnyi személyzettel dolgoznak. Itt átlagosan havi 1,800 forintot keresnek a dolgozók. A tzs-ben fedett zöldségcsomagoló helyiséget lát­tunk, amely most épült fel. Közelében már szere­lik az uj zuhanyozókat nők és férfiak részére. A földeken javában folyt a paradicsom- és pap­rika-szedés. Saját tagjaikon kívül napi néhány órát még iskolások is segédkeztek. A földek körül szép uj házak sorakoznak. Sike­rült is az egyik tulajdonossal beszélgetni, mert ép­pen nem messze kapálták a földet, amelynek meg­munkálása, leszedése stb. kettőjük dolga. Ifj. Barta Mihály és neje dolgozott az egész holdon kettes­ben. 1966-ban 45,000 forintot kerestek, remélik, hogy az idén elérik az 50,000-et. Büszkén mutat­ták a közelben levő szép uj 3-szobás, konyhás, für- dős házukat, amely Pesten villának is megfelelne. A Petőfi Tsz-nek van még 40,000 csirkéje. 110 holdon paradicsomot, 30 holdon paprikát, 5 hol­don uborkát termelnek. A tsz-tagok szemmel láthatólag jól élnek. Nem csoda, ha elégedettek jól vezető női elnökükkel. Vannak Tóth Rózához hasonló női vezetők, van­nak a Petőfi Tsz-hez hasonló szövetkezetek másutt is; ezek mind önfeláldozóan dolgoznak a szocialis­ta haza építésén és az emberi jólét emelésén. A szocialista termelés bevezetésével nem ért véget a nők harca a férfiakéval egyenlő jogokért, hanem hatványozódott. Nem volt elég jogilag kimondani az egyenlőséget, azt lassanként h?rcolva kell bebi­zonyítani. Tóth Róza működése is bizonyítja, hogy minden nap újból kell ezt kezdeni, mi rt az ember­be belenevelt maradiságot nem lehet levetni, mint az elnyűtt ruhát. Másutt is van nőelnök Nagy elismerést kapott az ófehértói Termelő Szövetkezet nőelnöke az országgyűlésen elmon­dott beszédéért. Szóvá tette küzdelmüket a nyíri homokkal, amellyel kis szövetkezetüknek meg kell birkóznia; hogyan csikarják ki a magasabb élet- körülményeket a mostohának vélt földből, amely busásan tud fizetni, ha megtalálják a termelés nyitját és helyes technikával haladnak. Panaszko­dott a bürokrácia ellen. Mezőgazdasági gépükhöz uj alkatrészre volt szükségük. Nyíregyházán, a me­gye székhelyén nem kaptak. Megtudták azonban, hogy Debrecenben, a felszerelési üzletben ezt az alkatrészt raktáron tartják. Odamentek, de amikor megtudták, hogy Szabolcs-Szatmárba akarják azt vinni, megtagadták a kiadást, mert ők csak Hajdu- Bihar részére adhatnak ki árut. “Sajnos — pana­szolta az ófehértói tsz elnöknő, aki most nemcsak mint tsz vezető beszélt, hanem, mint országgyűlési képviselő is — nem volt semmi, amivel meggyőz­hettük volna az ottani felelőst hogy adja ki az alkat részt, mert a gép nélkül nem tudunk dolgozni.” Tehát üres kézzel mentek haza. Újabb tanácsra megtudták, hogy Egerben is kapható a keresett géprész. Ott azonban úgy jártak, mint Debrecen­ben. Eger csak Heves megyének tartotta fenn az áruját. A képviselők ámulva hallgatták ezt a tör­ténetet és megtapsolták az elnöknőt. A kritika java azonban csak ezután jött. A tsz- nek nagy liba-tenyésztője volt. Az egyik épületben észrevették, hogy valami betegség ütött ki a lu- dak között és lassanként pusztulnak. A betegséget nem tudták megállítani, habár mindent megkísé­reltek. Több ezer állatról volt szó és féltek, hogy a betegség más részekre is átterjed. A tsz vezető­sége úgy határozott, hogy eladja az egészséges ál­latokat alacsonyabb árért és megmenti, ami még menthető az államgazdaságnak. A libatenyésztő biztosítva volt és a tsz kérte a biztositót, hogy té­rítse meg, amit az eladásnál vesztettek. A biztositó intézet elutasította a tsz-t azzal, hogy ha a libák el­pusztultak volna a biztosítást kifizetné, de a tsz ezt megakadályozta, igy hát nincs követelése. A képviselőházban egy pillanatra néma csend lett, aztán hatalmas tapsvihar. Az újságírói padokról figyeltem az eseményt és arra gondoltam, hogy ez az ófehértói asszonyka nemcsak azt bizonyította be, hogy van olyan le­gény a gáton, mint más férfi kollégája, hanem azt is, hogy valószínűleg más it tudott ezekről a fonákságokról, de neki jutott a feladat, hogy azt a kellő helyen szóvá tegye és alkalom nyíljon a maradiság megszüntetésére. A fentieket Tóth Róza tsz elnök munkálkodása hozta vissza emlékezetembe, aki emberbaráti sze- retetében szintén egy jobb jövő építésén dolgozik és hozzátehetjük, hogy szüntelenül és eredménye­sen. Sztrájkolnak a hajóépítő munkások Connecticutban GROTON, Conn. — A General Dynamics válla­lat 7,500 munkása sztrájkban áll az utóbbi négy hétben. A sztrájk 16 atomerővel hajtott tenger­alattjáró építését bénította meg. A vállalat öt évre szóló szerződést ajánlott. Az első évben 26, a másodikban 9, a harmadikban 10, a negyedikben 12, az ötödikben 15 centes órabér- javitást javasolt. Ezzel szemben a munkások, akik 11 különböző szakszervezetbe tartoznak, három éves szerződést követelnek. Az első évben 41, a második és har­madik évben 23—23 cent órabér javítást kívánnak elérni. Ezenkívül magasabb nyugdijat, jobb orvosi és kórházi kezelést várnak az uj szerződéstől. Összehívták a bolíviai kongresszust René Barrientos bolíviai köztársasági elnök a négy koalíciós párt képviselőivel való megbeszé­lés után aláírta azt az elnöki rendeletet, amely összehívta a kongresszus 1968-as ülésszakát. Politikai megfigyelők a kongresszus összehívá­sában a válság időleges megszüntetésének jelét látják, minthogy az elnök korábban nem volt haj­landó aláírni a kongresszust összehívó rendeletet. Összecsapásokra került sor a bolíviai Cochabam­ba városában az egyetemet megszálló diákok és a rendőrség között. Két diák meghalt, tiz megsebe­sült, mintegy száz személyt letartóztattak. A diá­kok nem voltak hajlandók beengedni az egyetem épületébe a rendőrséget. ®SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSíSSSSSSSSs?SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS?SSSSSSs»«SSSSSSSSSSSSSS»SSSSi?SS^SSSSSSSSSS ÜISRIE&B RIJIIIIfETT UHUI VHIIiritHHF 1968. szeptember 1-én, vasárnap délután 1 órakor az Irving HHÜeuITI a!MRHE i 1 REVI ■ n Plaza Hall-ban — 17 Irving Place, New York, N. Y. — az Ame­rikai Magyar Szó konferenciájának delegátusai tiszteletére. Ünnepi szónok: GELLÉRT HUGÓ. — Nívós prog­ram, kitiinö ebéd. — Részvételi dij $5.00. Rezerválja helyét azonnal a Kiadóhivatalban, AL 4-0397 számon. Í®SSSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS«SíSSSSSSSSt$íSSSSSSSSSS^«íSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS&*SíSSSíSfeSSSSSSSSSSSSSSS®*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom