Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-08-15 / 31. szám
Thursday, August 15, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: RYERSON KITŰNŐ KÖNYVE KANADA TÖRTÉNELMÉRŐL Diszkréció A CIA egy alvállalata a Citizens Service Bécsben egy magyar lapot pénzel, hogy a Pestről odautazó vásárlók ott mindjárt töményen kapják az U.S. dicsőítését és a szocialista országok, különösen Magyarország, szidalmazását. így a lap rettentően diszkrét, ha az U.S.-ról van szó. Most például hosz- szu cikket közölt a (protestáns) Egyházak Világtanácsa upsalai nagygyűléséről. Megirta, mit csináltak védelmükre a rendőrök, milyen miniszoknyát hordanak a svéd lányok és hasonló fontos egyházi eseményeket. Csak arról feledkeztek meg tudósítani, amiről az amerikai lapok oldalakat Írtak: hogy a Világtanács, az amerikai küldöttek szavazatával is, követelte Vietnam bombázásának azonnali beszüntetését és elitélte az U.S. egész vietnami háborúját. Diszkrét volt a lap a Che Guevara naplójáról szóló híradásban is. Megirta, hogy egy magyar uj- ság-fényképész igyekezett a naplót amerikai kiadó részére megszerezni, s hogy Castro azzal gyanúsította őt, hogy “az amerikai kémszolgálat embere.” Az igazság az, hogy nem Castro gyanúsította őt csupán, hanem az amerikai újságok — mint már sokszor azelőtt is — megirták nyíltan, hogy ő az U.S. kémszolgálat és külföldi szubverzió Central Intelligense Agency-jének az embere. Ezt a nevet azonban a bécsi lap nem ejti ki, hiszen ők is ugyanettől a szervezettől kapják a pénzt. Amiképp annakidején nem irta meg, hogy azok a magyar “demokraták” és “szocialisták”, akik a bécsi ifjúsági világtalálkozót igyekeztek megzavarni, ugyancsak a CIA zsoldjában állottak. Ez alkalommal megírjuk, hogy a most folyó Ifjúsági Világtalálkozóra Szófiában nem eresztették be a “Fiatal Szocialisták Internacionále”-ját, mivel azt is a CIA fizette e világtalálkozók megzavarására; Helsinkiben éppúgy mint Bécsben. Tízezer és tízmillió Nem tudjuk, hány cseh vonult fel Prágában tiltakozni a szovjet—cseh tárgyalások ellen. Itt azt írják, tízezer; de tudjuk, akinek a felvonulás tetszik, az többet mond, akinek nem tetszik, kevesebbet. Tegyük fel, hogy tízezren vonultak fel; ennyi embert könnyű felvonultatni egy milliós városban, miután az ügyes propaganda a lakosság egy részét vakká tette a cseheket fenyegető igazi veszélyekkel szemben: elsősorban a németek, főképp a tartományukat visszafoglalni akaró, bosszúra váró szudétanémetek részéről. De nemrégiben Franciaországban ezerszer annyi ember, tízmillió vonult fel a kormány ellen, ennek ellenére a választásokon a De Gaulle-kormány kapta a szavazatok többségét. Ha a propaganda megteremti az anarchiát, a kellő izgatott hangulatot, lehet több embert is felvonultatni, mint tizezret — ha a hangosak terrorizálják az óvatosakat, úgy tűnhetik fel, hogy ez előbbieké a többség. Ez azonban nem bizonyíték. És még ha az elégedetlenkedőknek egyben-másban igazuk is van, ez nem változtat Csehszlovákia helyzetén, amelyet nem keletről, hanem nyugatról fenyeget veszély. EGY KIS FÉLREÉRTÉS Köztudomású, hogy a kanadai postahivatal alkalmazottai már negyedik hete sztrájkolnak. Montreal egyik postahivatala előtt ott sétáltak a sztrájkolok, amikor a hir jött, hogy “impasse” van a tárgyalásokban (holpontra jutottak). A piketelők ezt úgy értelmezték, hogy egyezmény jött létre a munkások és a munkáltató között, levették vállukról a sztrájk-táblákat, levegőbe dobták azokat és hazaindultak. A “postára -éhes” polgárok pedig bementek a postahivatalba, hogy átvegyék leveleiket, csomagjaikat. Ekkor érkezett oda a szakszervezet vezetője, aki ■— miután hallotta, mi történt — megmagyarázta, hogy az “impasse” nem egyezményt jelent, hanem azt. hogy a tárgyalások “zsákutcába”, vagy “holtpontra” jutottak. A munkások erre visszafordultak, ismét felvették a sztrájktáblákat és a “postára éhes” emberek postájuk nélkül távoztak. A ★★★★★★★★★★★★★★★★★ •k+'k'k'kirin i* A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáé' t! (Stanley Ryerson: Unequal Union. Kiadó: Progress Books, Toronto és International Publishers, N. Y. C. 1968. Ara $8.50, puha kötésben $3.75.) Stanley Ryerson megirta Kanada történelmét 1815-től 1873-ig, amikor a függetlenségért és az ország egyesítéséért való harcok folytak. Kezdetben Kanada különálló angol gyarmatokból állt és később lett egységes konfederáció, mely belügyek- ben nagyjából független volt. Főleg agrár állam volt, hübér-jobbágysági uradalmakkal, amelyeket a forradalom előtti Franciaországból ültettek át. Végül a modern kapitalizmus lett a döntő erő. A könyv a függetlenségért és demokráciáért folyó levert harcokkal kezdődik és a részleges függetlenség és demokrácia elérésével végződik, azoknak az erőknek a kibontakozásával, melyek hivatva vannak a jövőben nagyobb változásokat keresztülvinni. Ryerson az akkori időket vázolja, ugyanakkor történelmi beállítást is ad. Szemünk előtt elevenednek meg az események. Nincs semmi mesterkéltség, vagy történelmi merevség a szereplők leírásában. Az akkori politikai és társadalmi élet kiválóságai igazi emberi alakok, akik ügyükért harcoltak. A leirt időszak még nincs nagyon messze, úgyhogy sok kérdés még ma is elkeseredett társadalmi küzdelmek tárgyát képezi és igy a könyv a jelenlegi küzdelmekhez is hasznos munícióval szolgál. Ryerson határozott szemszögből ir, de nem másítja meg evégből a történelmet. Az ő szemszöge természetesen a marxizmus; az iró Kanada legkiválóbb marxista teoretikusa, aki megmutatja, hogy a marxista elméleti tudomány olyan gazdag, átfogó képet ad a világról, amelyet még a legjobb idealista történészek sem tudnak megközelíteni. A marxisták azt vallják, hogy a társadalmi és gazdasági viszonylatok és a belőlük eredő osztályharcok játszák a döntő szerepet a történelemben. Kihangsúlyozzák a dolgozó tömegek alkotó erejét, de az igazi marxisták a nemzeti érzelmeket, a nemzeti felszabadulásért való küzdelmeket is megértik. Habár nem hősöknek, vagy gonosztevőknek tulajdonítják a döntő szerepeket, nem tagadják, hogy egyes vezetőknek bizonyos küzdelmek kimenetelében fontos szerepük van. A munkásosztály A modern munkásosztály, amely Kanadában 1815-ben jött létre, 1871-ben már a legkimondot- tabb haladó szellemű erő lett Kanadában. A kispolgári radikálisok és demokraták vezették kezdetben a forradalmi felkelést a feudális-klerikális-im- perialista uralkodó osztály ellen. Végül kibontakoznak a modern kapitalista bankárok és gyárosok, akik még hosszú generációkon keresztül vezető szerepet töltenek be. Kanada egy állammá való egyesítését főként a növekvő kapitalista osztály szükségletei hozták magukkal. Az alapokmány ennek az osztálynak az uralmát szögezte le. A tulajdonjogokat az emberi jogok fölé helyezte. Engedményeket adott a volt uralkodóknak, hogy reakciós rezervaként életben tartsa a klerikális és földesúri rétegeket. Az angolkanadaiak felsőbbségét védték, a francia nyelvű kanadaiaknak nem adtak egyenjogúságot. A Konfederáció fő iránya azonban mégis haladó szellemű volt és ebből a szempontból még a kapitalista osztály is haladó szerepet játszott. Kanada belföldi nemzetközi problémái rendkívül bonyolultak. Kapcsolatban volt gyarmati uralkodójával, Angliával és erőteljes déli szomszédjaival,,az Egyesült Államokkal. Az uralkodó kizsákmányoló osztály általában alárendelte magát mindkettőnek, de egyre kimondottabban az Egyesült Államokhoz húzódott, mint az ipari tőke hatalma egyre inkább oda vándorolt. Főként a munkások, farmerok és kézművesek karolták fel a nemzeti függetlenség és ellenállás ügyét az amerikai terjeszkedéssel szemben. Ez Kanada részére állandó veszélyt jelentett. Dajkamese az amerikai történelemkönyvek azon állítása, hogy a legnagyobb béke uralkodik Kanada 3,000 mérföldnyi határai mentén. Ryerson elitéli az U.S. területi terjeszkedését, attól kezdve, hogy New Brunswick egy részét az 1830-as években magához csatolta, egész addig, mig azzal fenyegetőzött, hogy a polgárháború után egész Kanadát megkaparintja. Ugyanakkor az U.S. Kanada belföldi piacát nagyban elárasztotta és egyre nagyobb mértékben vette birtokába Kanada természeti kincseit. Ryerson szerint Anglia azért állt kötélnek és támogatta az ország konfederációba való egyesítését, hogy ezzel elejét vegye az U.S. uralmának. Rámutat az iró U.S. és Kanada egymáshoz váló viszonyában a pozitív tényezőkre is, mint pl. mindkét országban az abolicionisták küzdelmére a rabszolgaság ellen. A könyv nem mentegeti a rosszat és azt sem vallja — mint a liberális történészek teszik —, hogy az embernek ember által való kizsákmányolása megváltozhatatlan és azért hiábavaló küzdeni ellene. Ryerson megmutatja, hogy a vereségek ellenébe, a munkások, farmerek küzdelme, a demokrata és hazafias erők társadalmi haladásért és függetlenségért való harca, francia kanadaiak és a Mdtis indiánok nemzetiségi jogokért való küzdelme kbn- krét engedményeket vívott ki, mely nagyban befolyásolta Kanada intézményeinek és belügyeiriek kialakulását. Egy emberöltőn keresztül, a nyugati világrész északi részén az emberek milliói felépítettek egy óriási országot, jelentős társadalmi és gazdasági eredményt értek el és előkészítették a talajt a jövő generációk számára még fontosabb, nagyobb küzdelmek és vívmányok megvalósítására. A könyvkritikusnak illene valamilyen kedvezőtlen véleményt is mondani, de akárhogyan bogarászok, nem találok ilyet benne. Felkeltett étvágyammal most már egész biztosan el kell olvasnom Ryerson másik könyvét: “The Founding of Canada, Beginnings to 1815”, ugyancsak a Progress Books kiadásában. FEL A KONGRESSZUSHOZ! Jelenti a Census Bureau, hogy 1967-ben az U.S. születési arányszáma történelmének legmélyebb szintére süllyedt: 1,000 személyenként 17.9 születés volt csak. Ezt mással nem lehet magyarázni, minthogy kommunista összeesküvés ki akarja ha- latni az amerikai népet. Ez genocid! Nosza hát, vitéz Varga László és szentéletü Béky László püspök, fel az elnökhöz, a kongresszushoz, az UN-hez, a pápához! Magyarországon emelkedett a születési arány, az US.-ban csökkent: világos, hogy a kommunista haditerv szerint Magyarország népességének túl kell szárnyalnia Amerikát. Nem tűrhetjük, ki az utcára hazafiak, követeljétek az atombombák ledobását! VÁMMENTES INKA-CSOMAGOK megrendelőtök KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rcnddősdcct MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-röl
