Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-08-15 / 31. szám
Thursday, August 15, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 KÉT ÚJSÁG VKTHAWtÓL I. A vezető francia lapban, a “Le Monde”-ban Phil- lippe Devillers, a vietnami kérdés legjobb ismerője ezeket Írja a vietnami hatalom alkotmányosságáról: — A vietnami problémát 14 évvel ezelőtt Franciaország és Vietnam pontosan megfogalmazták a genfi egyezményben. Az Egyesült Államok megígérte, hogy ezt respektálni fogja, a valóságban azonban Franciaország engedte, hogy az ő helyében az U.S. helyezze befolyása alá Dél-Vietnamot. Ezt az országrészt azután fokozatosan átalakították külön állammá, ahol a behelyezett kormány politikája a robbanásig feszitette a helyzetet és 1958— 59-ben egy fegyveres felkelést provokált. Ez a paraszt-felkelés, miután az U.S. beleavatkozott a saigoni oligarchia védelmében, nemzeti függetlenségi háborúvá fejlődött. Devillers azután pontos magyarázatát adja annak, hogy miért Ho Chi Minh kormánya az egész — északi és déli — Vietnam egyetlen alkotmányos és törvényes kormánya és kifejti, hogy ennélfogva a párizsi fegyverszüneti tárgyalásoknak sem lehet más célja, hogy megállapítsa az amerikai csapatok kivonulásának és a genfi egyezményben előirt (az Eisenhower-kormány által megakadályozott) általános választások módját. n. És hogyan értelmezi az U.S. kormánya Vietnam függetlenségét? Erről ir újból a vezető német hetilap, a “Spiegel” “Amerika a néphalált akarja” címmel. Ebben közöl egy beszélgetést Peter Weiss német Íróval és ennek svéd nejével, valamint részleteket a jelentésből, amelyet a házaspár északvietnami utazásáról irt. Peter Weiss a hitlerizmus elől Svédországba menekült iró, ma is ott él és ott irta drámáit az Auschwitz-perről és a portugál gyarmati politikáról. A beszélgetésben Weiss elmondja, hogy Észak- Vietnamban nincs egyetlen négyzetméter föld, ahol nem látszanának a háború nyomai. Csak Hanoinak és Haiphongnak egyes részei maradtak meg, minden más város, helység és falu elpusztult a bom- zásában: Vietnamban nincs többé felépítmény; és amióta Johnson elnök márc. 31-én bejelentette a de-eszkalációt, azóta a bombázás ereje megsokszorozódott. Utukon nem volt egyetlen óra, amikor a légben ne láttak volna repülőgépeket és ne hallót ták volna a robbanásokat. Minden polgári cél: iskolák, kórházak, templomok, műemlékek elpusztultak, valamint minden egyéb is, amit az amerikaiak hadicélnak neveznek: hidak, villanymüvek, gyárak, repülőterek, mert az amerikaiak lakhatatlanná akarják tenni az emberek számára az országot, a megélhetést lehetetlenné tenni. A legkisebb falvakat, amelyek közelében semmi sincs, egyedülálló kolostorokat elpusztítottak és az utak mentén minden fa megszenesedett. Ha itt hadicélról lehet beszélni, ez csak annyi lehet, hogy az U.S. várja: a tönkretett Vietnam kényre-kedvre megadja magát. Egyébként a fogoly pilóták, akikkel a házaspár beszélt, nem tudják, mi a háború oka és célja, az sem érdekli őket, mi a bombák hatása, amiket ledobnak. Hogy mindezek ellenére az ország élete — szinte teljesen a föld alatt — tovább folyik, hogy a közoktatást, egészségügyet kultúrát fejlesztik, ez a század csodája, amivel az U.S. nem számolt. A jelentésben pedig példának okáért ismertetnek egyetlen megyét, amit meglátogattak. Itt az összes gátakat lebombázták a sós viz tönkretette a földeket. Dong Hói várost két hét alatt 40-szer bombázták, Quang Binh-et a tengerről két hétig egyfolytában lőtték. Amit célbavesznek, azt éjjel-nappal állandóan pusztítják. Egy kis falu 100 házacskájára 20,000 golyóbombát, 350 robbantó- bombát, 300 foszforbombát és rengeteg rakétát dobtak, a lakosok nagyrésze és minden háziállat meghalt. Van olyan falu, amit már ezerszer bombáztak, olyan is van, amely már 3,000 támadást szenvedett. Ennek természetesen katonai célja már régen nincs, de igy akarják — az ország tönkrete- vésével — a lakosságnak a lelkét is megölni. . . Talán feltűnt a Magyar Szó olvasóinak, hogy jó idő óta az a néhány komolyabb amerikai újság, amely reális jelentéseket közölt és a háború borzalmait illusztráló fényképeket Vietnamról, hallgat minderről. Csak akkor kezd kiabálni, amikor Sikerrel végződtek a vietnami béketárgyalások Ez a fejeim bizonyára szembetűnik minden olvasónak. Hiszen sem a rádió, sem a tv nem jelentette. S ha a hir igaz, miért nem teszi a lap nagy, piros betűkkel az első oldalra? Hadd magyarázzuk meg, miről van szó. New York állam Westchester megyéjének Yorktown, Lakeland, Montrose és Croton városkáiban a középiskolai tanulók, tanáraik felügyelete alatt vietnami és amerikai megbízottakat jelöltek ki, akik “tárgyalást” folytattak a vietnami háború felszámolására. Pénteken, augusztus 2-án, már megállapodásra jutottak a Cooper Beach Middle School konferencia-termében. A protokol minden kívánalmának eleget tettek, beleértve diplomáciai jegyzékeket is. A béketárgyalások befejezését illő módon megünnepelték, amikor vendégül látták az iskolaszék Délkelet-Ázsiai Intézetének tagjait, ázsiai táncokkal, ennivalókkal kedveskedtek nekik és ázsiai művészeti tárgyakat állítottak ki. Joseph P. Fletcher történelemtanár javasolta a diákok közt a “béketárgyalások” megszervezését, amikor látta, hogy milyen sokan hordanak politikai jelvényeket. Hat heti előkészítő munka után dolgozták ki a “megoldást”. Az egyik 15 éves fiú, Edward Hersh megjegyezte: “Senkinek sem osztottak szerepet, hanem mindenki maga jelentkezett a delegációkba.” Edward, aki az amerikai delegáció tagja, mondotta, hogy az ő csoportja egy kompromisszumos ajánlattal jött a konferenciára, melyet sok vita után, az általa vezetett liberális és a konzervatív csoportok között dolgoztak ki. A végső U.S. javaslat a következő négy pontból állt: 1. Fegyverszünet. 2. A Genfi Konvenció összehívása. 3. Az ország egyesítésének létrehozatalára szavazások Észak- és Dél-Vietnamban. 4. Csapatok kivonása. Nagy engedmény volt az U.S. részéről a csapatok kivonása, mondotta Edward. Amal d’Heurle, azelőtt az amerikai delegációhoz tartozott, de disszidált és utóbb a Hanoi és NFF erők képviselőihez csatlakozott. A Hanoi—NFF delegáció, mely “a szigetország érdekében egyesült”, felolvasott Ho Chi Minh 194;8-ban kiadott dokumentumából és a jegyzőkönyvbe iktatta az akkori szenátor, Lyndon B. Johnson 1954-ben elmondott beszédéből: “Ellene vagyok annak, hogy amerikai katonákat küldjünk Indokinába, hogy ott a sárban és mocsárban vérezzenek el, a gyarmatosítás érdekében és ho^y a fehér ember kizsákmányolhassa Ázsiát.” Az észak-vietnami delegáció szóvivője határozottan követelte a szabad választásokat Saigonban. “Dél-Vietnam báb-állam és nincs törvényes alapja” — mondotta. Azt is mondotta, hogy a tárgyalások alatt az ellenségeskedések megszűntek. Fletcher tanár nagy megelégedését fejezte ki a “béketárgyalás” sikeres munkájával kapcsolatban. “Ezek nem tökkelütött gyerekek — mondotta. — Több tájékozottsággal fogtak neki, mint amennyit az átlag polgár az újságokból elsajátítani képes.” Sokat olvastak és adataikat különböző, közvetlen forrásokból szerezték be. Talán jó lenne felváltani a 75 éves Harriman által vezetett amerikai delegációt a tizenöt éves gyermekek delegációjával; igy sokkal hamarabb tudnánk nemzetünk érdekében komoly eredményt felmutatni. A SZÖVETSÉGI KORMÁNY 5.3 MILLIÁRD DOLLÁRT IRÁNYZOTT ELŐ OJ LAKÁSOK ÉS HÁZAK ÉPÍTÉSÉRE Johnson elnök augusztus elsején aláirt és érvénybe helyezett egy 5.3 milliárd dolláros lakás- építési tervet, melyből kifolyólag 1.7 millió alacsony, vagy közepes házbérü lakást építenek, vagy renoválnak az országban a következő három év folyamán. A lakásépítkezésen kívül módot adnak a szegényeknek, hogy a kormány szubvenciójával olcsó családi házat vásárolhassanak. Tiz év alatt hatmillió olcsó lakást létesítenek. A lakásépítési és családi ház-vásárlási programnak az a lényege, hogy a szövetségi kormány szubvencionálja a jelzálogkölcsönöket, úgyhogy azok csak 1 százalékot tesznek ki. Jelenleg 6 százalékot fizetnek ilyen kölcsönökért. Lakóház vásárlásnál jövedelmének 20 százalékát fizeti a vásárló. A kormány fizeti a piaci ár szerinti kamatlábnak megfelelő havi törlesztés különbségét, beleértve adókat, biztosítást is. A szubvenció a vevő jövedelme szerint váltakozik, de semmiesetre sem lehet több mint a fennálló kamatlábas kölcsön és az egy százalékos kamatláb közötti különbség. Csak azok a családok jogosultak olcsó lakásokra ennek értelmében, amelyeknek jövedelme legfeljebb csak 35%-nyira haladja meg a középit- kezésü lakások lakóinak megengedett maximális jövedelmet. A példa kedvéért, egy Chicagóban lakó négytagú családnak maximálisan évi 7,080 dollár jövedelme lehet, hogy ilyen szubvencionált házkölcsönt kaphasson. Az évi 3,000 dollár jövedelmű családok is kaphatnak kölcsönt, de csak ha nem drágább, mint 12,000 dolláros házat vásárolnak. Ha ilyen háznak a havi törlesztése, 63/4%-os kamatlábbal 99.66 dollárt tesz ki, az évi 3,600 dollár jövedelmű család havonta 60 dollár törlesztést fizet, vagyis havi jövedelmének 20%-át. A $39.66 különbséget a kormány fizeti. Ha ugyanilyen házat évi 3,000 dolláros jövedelemmel rendelkező család kíván megvásárolni, ebben az esetben a havi fizetés $50, és a kormány: a törlesztésből $45.72-t fizet. ' Lakásoknál az építtető, ill. befektető kapja a szubvenciót és a házbért is ennek megfelelőleg redukálják. A program jövőbeli kivitelezéséhez a jövőben, megválasztott kongresszusnak kell a pénzt előteremtenie. A program szerint a jelzálogkölcsönök 40 évre terjednének ki. Ezen idő alatt ez a szubvencionálás a kormánynak 50 milliárd dollárjába kerülne. Ha a programot a jövőben kiterjesztik, mondjuk a jelenleginek ötszörösére, amint előreláthatólag a szükség megkívánja, ez a következő négy, vagy öt évtizedben meghaladná a 200 milii- árd dollárt. Karlovy Vary. — Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke és Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára tárgyalást folytattak. A cél: közős külügyi politikát folytatni a Német Szövetségi Köztársasággal szemben. C+-5 Párizs. — Nguyen Than Lee, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének szóvivője élesen elitélte a Republikánus Párt vietnami programját és azzal vádolta Richard M. Nixont, a párt elnökjelöltjét, hogy kész atombombát igénybeveirni a vietnami nép ellen. j C'f-S Los Anqeles, Cat. — A rendőrök megöltek h** rom négert, 42 polgárt megsebesítettek és 35-öt- letartóztattak a helyi lázadás következtében. A, szemtanuk szerint a rendőrök oktalan erőszakossá« sa okozta a lázadást. í UMwtfWUWVWMJVVUVWWVVUVVUVUVVtMVVVMI í/** Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! a Felszabadító Front az U.S. és bábjának saigoni főhadiszállását lövi, amikor egyes polgári személyek is az áldozatok között vannak; de akkor is elfelejti megemlíteni, hogy Saigon nagyrészét az U.S, bombázta le, ezernyi polgári áldozatot okozva. Peregrinus
