Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-08-15 / 31. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vo». XXII. No. 31. Thursday, August 15, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. VÉSZJEL: RICHARD M. NIXON JELÖLÉSE A Republikánus Párt Miami Beachen tartott konvenciója Richard Milhouse Nixont jelölte az elnöki tisztségre. A Republikánus Párt nem egységes. Három főirányzatct észlelhetünk a párton belül: a haladó szellemet Lindsay, New York polgármestere és Hatfield, Oregon szenátora tükrözi vissza; Nelson Rockefeller, New York kormányzója a közép- utón halad; a szélső jobboldalt, a reakciót Reagan és Nixon képviseli. Nixon jelölése tehát a konzervatív Republikánus Párt reakciós elemeinek győzelmét jelenti. Spiro T. Agnew, Maryland-i kormányzó alelnöki jelölését leghübben talán az jellemzi, hogy Reagan és társai nagy örömmel és lelkesedéssel, a keleti ipari államok "liberális" delegátusai nagy elkeseredéssel és ellenszenvvel nyilatkoztak Nixon eme választásáról. A Republikánus Párt e lépése elősegíti Humphrey jelölését a Demokrata Párt konvencióján főleg azért, mert a demokrata gépezet irányitói, akik a konvenciót uralják, úgy vélik, hogy egy "liberális" Humphrey legyőzheti a reakciós Nixont. Ezek a politikusok alábecsülik a demokrata szavazók millióinak Humphrey és Johnson iránti megvetését. Nixon és Humphrey jelölése azt a nagy veszélyt rejti magában, hogy sem Nixon, sem Humphrey nem kapja meg az Elnökválasztó Testület (Electoral College) szavazóinak többségét és ezáltal az elnököt a képviselőháznak kell megválasztania, Nixon pedig csak a fasiszta Wallace segítségével juthat be a Fehér Házba. Ez katasztrófa lenne az amerikai népre és az egész emberiségre. Ezért most, Nixon jelölése után még fontosabb, hogy minden erőt arra összpcntositsunk, hogy a Demokrata Párt Mc Carthy szenátort jelölje az elnöki tisztségre. Ha ez nem sikerül, akkor McCarthynak az elnöki tisztségre egy harmadik párt égisze alatt kell pályáznia, s olyan személyt kell az alelnökségre jelölni, aki programjával és személyiségével felsorakoztatja a Nixon—Agnew pár programjával elégedetlen szavazókat. Egy ilyen harmadik párt jelöltjeinek megválasztására nagy lehetőségek vannak. Az Amerikai Magyar Szó newyorki és környéki olvasói részrvehetnek a McCarthy jelölését támogató mozgalomban azáltal is, hogy megjelennek a McCarthy érdekében tartandó nagygyűlésen, a Madison Square Garderben, csütörtökön, aug. 15-én, este 8 órai kezdettel. A politikai szónoklatokon kivül művészi program is lesz. Harry Belafonte, hírneves énekes, is fellép. A HAT PÁRT DOKUMENTUMÁRÓL ! i Lapung e számában közöljük a hat európai Munkás- és Kommunista Párt közös dokumentumát, melyet a bratislavai összejövetelen egyhangúan elfogadtak. Tesszük ezt azért, mert történelmi fontosságú dokumentumról van szó. A hat szocialista állam együttműködése a világbéke megvédésének előfeltétele. Ez a dokumentum elősegíti ezen országok együttműködését, megerősíti azt az erőt, amely megfékezi azokat, akik egy harmadik, mindent elpusztitó világháborút is hajlandók kirobbantani céljaik elérésére. VÉDELMET KÉRNEK AZ ACÉLBARÓK Az amerikai acélválialatck arról panaszkodnak, hogy nem tudnak versenyezni a külföldi acélválíalatokkal. A japán és nyugatnémet trösztök egyre több acélt adnak el az amerikai piacon. Az acéltrösztök washingtoni kijárói arra törekszenek, hegy törvényt iktassanak be az acéláruk vámjának felemelésére. "Védelemre van szükségünk" — mondják az acélfejedelmek. Igen, védelemre van szükség, de nem az acélbáréknak, hanem az amerikai vásárlóknak az acélbárókkal szemben. Ezt mondta Johnson elnök egyik tanácsadója. Ebben az esetben megegyezünk a tanácsadó véleményével. Edward Kennedy támogatja McGovern szenátor jelölését Felsorakoznak a néhai Kennedy szenátor támogatói WASHINGTON, D. C. — A november 5-i elnökválasztással kapcsolatos események villámgyorsasággal követik egymást. A múlt szombaton George S. McGovern, South Dakota állam demokrata szenátora sajtónyilatkozatban bejelentette, hogy pályázik az elnöki tisztségre. A nyilatkozatban röviden vázolta politikai programját: "A vietnami háborút haladéktalanul fel kell számolni. A háborút MOST kell befejezni, nem holnap. A Demokrata Párt 1964-ben Ígérte, hogy a béke mesgyéjén haladunk. Megszegtük ezt az Ígéretet és most 25,000 amerikai ifjú halála, ezer milliárd dollár elpo- csékolása után helyre kell hoznunk ezt a hallatlan baklövést.'’ Amilyen élesen McGovern szenátor elitélte Johnson vietnami politikáját, éppoly szókimondó volt a nagyvárosok problémáival kapcsolatban tett megjegyzése: “Szükségszerű, hogy az ország erkölcsi és politikai erejét felhasználjuk, hogy véget, vessünk a szégyenletes faji megkülönböztetésnek és a nyomornak." Edward Kennedy, a meggyilkolt John és Robert Kennedy öccse, Massachusetts állam demokrata szenátora, aki pár nappal ezelőtt visszautasította Humphrey ajánlatát az alelnöki tisztségre, kinyilvánította, hogy száz százalékban támogatja McGovern szenátor jelölését az Egyesült Államok elnöki tisztségére. Azóta Arthur M. Schlesin-j ger Jr., történész, Pierre Salinger, Kennedy elnök volt; sajtótitkára és Robert Kennedy jelölését támogató számos politikai személyiség támogatja McGovern szenátor jelölését. McGovern e lépése elősegíti Humphrey jelölésének megakadályozását, békebarát jelölését, legyen az McCarthy, Mc Govern, vagy egy eddig még nem ismert jelölt. Nagyobb eshetőség van arra is, hogy a Demokrata Párt programja a vietnami háború és a nagyvárosok problémáinak kérdésében haladóbb lesz, mint azt eddig remélhettük. Uj hangokat penget az alelnök Hubert H. Humphrey sajtó- n y i latkozatban kijelentette, remény van arra, hogy a párizsi béketárgyalások eredményesek lesznek. “Hajlandók vagyunk a mis- sisippi-i liberális csoportot elismerni a konvención és nem a ‘hivatalos’ delegátusokat” — mondta még Humphrey. McCarthy szenátor természetesen már régóta támogatja Mississippi állam demokrata “lázadóit.” Maddox is pályázik az elnöki tisztségre ATLANTA, Ga. — Lester G. Maddox, Georgia állam ultrareakciós kormányzója közzétette, hogy ő is pályázik az Egyesült Államok elnöki tisztségére. Ugylátszik Maddox ur szerint még Wallace, Alabama állam kormányzója sem elég reakciós és ezért akar a fasiszta csoportok élére állni. MEGSZEGETT ÍGÉRETEK... Miami 54. és 79. utcái, valamint a 7. és 22. Avenuek a néger negyed egy részét képezik. A fiatal négerek, akik önhibájukon kivül lettek munka- nélkülivé, itt tengetik életüket nap-nap után. A rozoga házak, a piszkos utcák, a túlzsúfolt lakások barátságtalan képet nyújtanak azoknak, akik elég bátrak és elmennek erre a vidékre hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, hogyan él a “gettó”, melynek lakói a több mint száz fokos hőségben nem menekülhetnek léghűtéses otthonukba, mert az ő lakásukban még forróbb a levegő a sok izzadó családtag jelenlététől, mint az utcán. Még elviselhetetlenebbé teszi az amúgy is elviselhetetlen helyzetet az a tudat, hogy a Biscayne-öböl másik oldalán, Miami Beachen a luxusszállodák pazarul berendezett szobáiban a “másik társadalom” tagjai nagy kényelemben, fényűzésben élik világukat. Tenisz, vagy golf után zuhanyoznak, átöltöznek. Először bemennek a Bar-ba, ahol megisznak egy martinit, majd átmennek a luxus-étterembe, ahol a jobbnál jobb falatokból lakmároznak. Két személy részére egy ilyen ebéd negyven— ötven dollár, amiből egy hat, vagy nyolc tagú szegény család egy hétig kell, hogy tengesse életét. Csoda tehát, ha ilyen körülmények között lázong a néger nép? A néger nép elkeseredése Miamiban a Republikánus Párt konvenciójának utolsó napján robbant ki. Tüntettek, beverték az üzletek kirakatait, házakat gyújtogattak. A kirendelt rendőrség és nemzetőrség terrorral akarta elfojtani a lázongást. Kirk kormányzó és Rev. Ralph Abernathy, az SCLC vezetője, otthagyta a konvenciót és a néger negyedbe sietett, hogy lecsillapítsa a kedélyeket. Kirk kormányzó és Chuck Hall, Dade megye polgármestere a következőket mondta a tömegnek: Menjenek haza és masnap leülünk tárgyalni a gettó vezetőivel a Community Council 62. utcai helyiségében és megbeszéljük, mi a teendő a munkanélküliek munkába helyezése és más égető problémák megoldása terén. Elérkezett a kitűzött időpont. A megjelölt helyen ott voltak a gettó vezetői és a gettó több lakosa. Délután 2 órakér Kirk kormányzónak és Hall polgármesternek se hire, se hamva nem volt. De megjelentek az erőszakszervezetek: a rendőrség és a nemzetőrség, állig felfegyverkezve. Közben a néger tömeg nőtt. A verejték már folyt a férfiak, nők és gyermekek arcáról. A fiatalok türelmetlensége nőttön nőtt. Először kiabáltak, majd dobálni kezdték, ami csak a kezük ügyébe került. Erre vártak a “rend” őrei! Könnygázbombát dobtak a tömegbe. Hol van Kirk kormányzó? Hol van Hall polgármester? — hangzott a tömegből. Mi van az Ígéretükkel? Nem tudtak ide- íönni? Maguk helyett a könnygázbombát, dobáló pribékeket küldték? Leírhatatlan, milyen elkeseredett volt a hangulat. Mieink a két fél között az összeütközés véget ért volna, hár^" holtan terült el, sokan megsebesültek és,» száma e sorok Írásakor 250. S ki h'A' még, mire e sorok olvasóink>' ,
