Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-08-01 / 29. szám

Thursday, August 1, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Ismétlés és változás Rockefeller ígéri a nemzetközi feszültség enyhítését - ha bekerül az elnöki tisztségbe WASHINGTON, D. C. — “Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti feszült viszonyt át kell vál­toztatni a két ország közti együttműködésre” — mondta többek között Nelson Rockefelled, az “In­ternational Platform Association” tagjainak gyűlé­sén. ígérte, hogy megválasztása esetén a feszült nemzetközi helyzet enyhítésén szorgoskodik. Kihangsúlyozta, hogy a két nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak össze kell fogni és segítséget nyújtani a fejlődő országok részére. Azt állította, hogy az országnak “erős védelmi helyzetben kell lennie”, de elismerte, hogy az atomfegyver korlátozása szükséges. Beszéde tipikus amerikai politikai korteskedés volt, melynek egyik kitétele a héják, másik a ga­lambok álláspontját támogatta. Paul O’Dwyert támogatja 150 szakszervezeti vezető NEW YORK, N. Y. — A Paul O’Dwyer megvá­lasztását támogató bizottság bankettet rendezett a demokrata párt szenátori jelöltje tiszteletére. A banketten 150 newyorki szakszervezeti vezető vett részt, akik ígérték, hogy minden lehetőt elkövet­nek a tagság meggyőzésére, hogy adják szavaza­tukat november 5-én Paul D’Dwyerra. Mrs. Doris Turner, a kórházi alkalmazottak szak- szervezete 1199. helyi csoportjának elnöke 1,000 dolláros csekket adott át a bizottságnak, mondván: “Mi igazi barátot látunk Paul O’Dwyer személyé­ben, aki sok évi munkásmozgalmi tevékenységével bebizonyította, kinek az oldalán harcol.” A banketten jelen voltak az autó-, közlekedési-, sütődéi-, bútor- és a más iparok munkásainak kép­viselői, akik követték Mrs. Turner felszólalását és mindannyian Ígérték tagságuk mozgósítását. CHICAGÓI HÍREK A Petrás mama 80. születésnapja alkalmából ren­dezett ebéd szép sikerrel zajlott le. Többen üdvözöl­ték az ünnepeltet, amit Petrás mama szép szavakkal köszönt meg. A legszebb születésnapi ajándéknak azt tartja — mondta Petrás mama —, ha az ő legkedve­sebb lapját, a Magyar Szót segitik, hogy továbbra is megjelenhessen. Gyorsan össze is gyűlt 73 dollár, de sajnos nem tudtuk minden adakozó nevét feljegyezni. Itt mon­dunk hálás köszönetét mindenkinek, aki a sikerhez hozzájárult. Nem hagyhatjuk ki azonban azoknak a nevét, akiknek a munkája lehetővé tette a sikert. Bár mindannyian tudták, hogy miért dolgoznak, mégis köszönettel tartozunk a házigazdának és kedves fele­ségének, hogy átengedték otthonukat az ebéd meg­tartására, no meg Pilátéknak, Pauleéknak, Malitsch- éknak a csirkék adományozásáért és munkájukért és Mrs. Fischernek. Reméljük, hogy a szeptemberben tartandó Bunco Partyn ismét találkozunk barátainkkal. Tudósító SZÍNDARAB GYŰJTEMÉNYT készítünk és érdekelnek bennünket olyan színdarabok, amelyeket az ELŐRE MŰKEDVELŐ KÖR működése folyamán előadott. Ezenkívül különösen érdekelnek bennünket a következő színdarabok: Egri Lajos hosz- szabb színdarabjai, Lékay János színdarabjai és Gá­bor Andor “Az ut” c. színdarabja. A Magyar Szó Kiadóhivatala Húszmillió embert vesztett a Szovjetunió a há­borúban; egyedül Csehszlovákia felszabadítása 133,000 katonájába került. Most ugyan egy kis cseh jobboldali csoport megkoszorúzta az amerikai katonák prágai sírját; de bár ők tiszteletet érde­melnek, az U.S. Army — miután a Szovjet a né­meteket végigkergette Prágáig és tönkreverte — már nem sokat harcolt Bohémia nyugati csücskén a németek ellen, akik inkább nekik akarták megad­ni magukat, mint a Szovjetnek. Olcsóbban megmenthette volna Csehszlovákiát a Szovjetunió, ha a nyugati hatalmak 1938-ban Mün­chenben nem adták volna a németek kezébe, hogy így megkönnyítsék nekik a Szovjet megtámadását és ha a reakciós nácibarát lengyel rezsim nem tá­madta volna hátba a cseheket és nem tiltotta volna meg a Szovjetnek, hogy védelmükre átvonuljanak területén. A németek és az országtól távoli fran­ciák, angolok, olaszok Münchenből kizárták a Szov­jetuniót, amelynek életkérdése volt jelen lenni — és mind a négy hatalom drágán fizetett ostoba áru­lásáért, a szegény lengyel nép is, amely zsarnokai aljasságát 3 millió lengyel és 3 millió zsidó életé­vel honorálta. A Szovjetuniót háromszor támadták meg és pusz­tították a németek; megtámadta Lengyelország is, francia uszításra és behatoltak oda minden oldal­ról az ellenforradalmárokkal szövetkezett nyugati hatalmak; s a Szovjetunió, amikor ezek már a né­metek ellen szövetségesei voltak, mindvégig majd­nem egymaga kényszerült ellenük harcolni. Ezek után legfőbb hadicélja volt a Nyugat felé biztosí­tani magát; ezt szolgálja az un. “varsói paktum”, a katonai szövetség Közép- és Kelet-Európa hat szocialista államával. De még tartott a háború, amikor a Nyugat már támadó szándékkal vádolta őt és terveket kovácsolt újabb megtámadására. A történelem-tudomány ma már szinte egyhangúan elismeri, hogy a Szovjetunió 1945 után mindmáig sohasem akart támadni, de közvetlenül a háború után erre nem is lett volna képes; ez ürügy volt a Szovjet elleni nyugati katonai blokk, az un. Atlan­ti Szövetség felállítására és ennek európai főpillére az a Németország lett, amelynek végleges lefegy­verzése a Nyugat és a Kelet elsőszámú közös hadi­célja volt. így ma újra Németország Nyugat-Euró- pa legnagyobb katonai hatalma, egyben a Szovjet­unió és a többi szocialista ország elleni uszítás, kémkedés és szubverzió központja, amelynek ki­mondott célja — távolabbikat most nem említve ■— minden terület visszafoglalása Lengyelország­tól, Csehszlovákiától és a Szovjetuniótól, amely valaha a németeké volt, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság megsemmisítése. A maga hatalmas hadereje mellett a Német Szövetséges Köztársaságban rengeteg angol, francia és különö­sen (5,000 atombombával felszerelt) amerikai csa­pat állomásozik. Az U.S. 4,000 mérföldre van innen — de most amikor a Szovjetunió hadgyakorlatokat tart nyugati határán, az egész nyugati sajtó vész­kiáltásokat hallat. Más, politikai és elvi kérdések­től is eltekintve, világos hogy a Szovjetunió (és európai szövetségesei) Csehszlovákiát nem enged­hetik a Nyugattal szövetkezett ellenforradalmárok vadászterületévé válni, előretolt faltörő kossá a Szovjetunió ellen. Hogy itt ilyesmiről nincsen szó, hogy Csehszlo­vákiában csupán egy tisztultabb, demokratikusabb szocializmus felépítése indulna meg, ezt már azért sem lehetne elhinni, mert hiszen az amerikai sajtó semmilyen tiszta vagy legtisztább szocializmusért nem lelkesednék igy, amiképp az amerikai külpo­litika a szovjeténél sokkal keményebb kézzel aka­dályozza meg, hogy egyes országok a szocializmus­nál szerényebb balrafordulást csináljanak, miként Guatemalában, Brazíliában, Argentínában, Domi­nikában, Guyanában és nemrég Görögországban. Kézenfekvő a magyar példa, amelyre mindenki hivatkozik, anélkül azonban, hogy megemlítené: amikor Nagy Imre a magyar rendszert akarta “li­beralizálni”, először szocialista frázisokba burkol­ták a követeléseket (voltak a követelők között őszinte szocialisták is), de rögtön azután egyre va- dabbul, fenyegetőbben nyomták őt bel- és külföldi jobboldalibb elemek egyre inkább a szélső jobbol­dal és a szélső antikommunizmus felé, olyanok, akik még a szociáldemokratákat és a velük szövet­kezőket sem tűrték volna hatalmon és akik 1919-es és 1944-es stilusu fehér terrort vittek Budapest és a vidék utcáira és házaiba. Reméljük, hogy a szocialista kormányok köz- megelégedésre megoldják vitájukat a béke és a barátság szellemében — de döbbenve látjuk, hogy az amerikai és más nyugati olvasóknak és hallga­tóknak ennek a kérdésnek a kapcsán is mit lehet beadni. A Szovjetunió ugyan e sorok írásakor nem avatkozott be Csehszlovákia belügyeibe — de az amerikai (és más nyugati) sajtó olyan bősz üvöltés­be tört ki, amilyent nem lehetett hallani, mikor az U.S. a nemzetközi és az amerika-közi jog elle­nére elkergette Dominika alkotmányosan megvá- lasztott elnökét és 40,000 katonát dobott oda, hogy állítólagos “balrafordulást” megakadályozzon; ami­kor megakadályozta, hogy Vietnam — a genfi egyezmény alapján — választásokat tartson, mert attól félt, hogy Hi Chi Minh többséget kap; amikor a CIA puccsot szervezett az alkotmányos brazíliai kormány ellen — folytathatnék holnapig. Látható mindebből, hogy a rikoltozás most sem őszinte —■ igazi göbbelsi sajtókampányról van szó, a szocia­lista blokk szétrobbantására. Az U.S. — amelynek ereje jórészben le van köt­ve Vietnamban. Délkelet-Ázsiában, Latin-Ameriká- ban — hangsúlyozza, hogy e fejleményekbe nem­szól bele. De hiszen senki sem harangozza be előre, ha akcióra készül, sőt tagadja, amig az akció nem sikerült, amikor azután dicsekedni lehet vele, mint Guatemala, Ghana vagy Brazília esetében. És nem is kell sokat készülni az akciókra, amit az amerikai kormány égisze alatt nem akarnak végrehajtani, arra ott van a CIA, amely már nyilván kapcsolat­ban van — miként kapcsolatban volt magyarokkal is, már évekkel 1956 előtt — cseh és szlovák elé­gedetlenkedőkkel. Hogy a jobboldali cseh diákok­nak első dolga volt a CIA kémszervezet müncheni Szabad Európa rádió központjával személyi kapcso­latba lépni, az maga is eleget mond! Az előkészü­let szüntelenül folyik mindenütt a Hoorn foktól az Északi fokig, mind a 64 országban, ahová az U.S. nem akar bevonulni, mint azt most a Szovjetunió­ról állítják, hanem ahol katonái már benn is van­nak és sokhelyütt harcolnak is a népi mozgalmak leveréséért. Ezekben az országokban: Brazíliában, Argentínában, Guatemalában, Dominikában, Haiti- ban, Nicaraguában, Salvadorban, Hondurasban, Pa­namában, Görögországban Spanyolországban, Ko­reában, Formózában, Vietnamban, a Fülöp-szigete- ken, Laoszban, Törökországban, Iránban nem kö­vetelnek “liberalizálást”, inkább gratulálnak az uj diktátornak — mint Brazíliában — ha elkergette a törvényes államfőt és a parlamentet. Csehszlovákiában sokat lehet tenni a politikai és a kritikai szabadság növelésére, habár feltehető, hogy egyes tájékozatlan cseh intellektuelek nem látják, mekkora elnyomás és terror lehetséges az úgynevezett parlamentáris és demokratikus rend­szerek leple alatt sok országban, itt az U.S.-ban is. Vajon felismerik-e, hogy akik most egyszerre az ő barátaiknak tüntetik fel magukat és hirtelen tel­jesíteni ígérik évtizedes követeléseiket, azok nem a cseh szabadságért aggódnak? És vajon tanultak- e a cseh vezetők és tömegek a magyar példából, amely azt mutatta, hogy a szabadságért rajongó egyes írók rögtön a CIA és a Congress for Cultural Freedom zsoldjába álltak, mint a legreakciósabb magyar antiszocialista uszítok, még ha a zsoldot, az amerikai pénzt a Nagy Imréről elnevezett trockista tudományos intézetben is vették fel, amig ameri­kai egyetemekre át nem helyezték őket. Isten mentse a cseheket ilyen szabadságharcosoktól: Peregrinus Nigéria Biafra tartományában naponta 3,000-en halnak éhen. A lagosi kormány csak szárazföldi utón enged élelmet szállítani. A biafrai hatóságok attól tartanak, hogy a Nigérián keresztül hozott élelmet megmérgezik. Mig a szövetségi és a biaf­rai hatóságok vetélkednek egymás között, az éhe­zők ezrei pusztulnak. • Beirut, Lebanon. — A rendőrség a sziriai kor­mány ellen összeesküvést fedezett fel. Töbtfe, em­bert letartóztattak. Chicagói Magyar Temetkezési Vállalat HÖLLERBACH JÓZSEF a magyarság legismertebb temetési rendezője Kápolna használata díjmentesen áll a gyászolók rendelkezésére 4024 N. Elston Avenue Telefon: IN 3-1510, vagy 575 West Armitage Ave. Telefon: MO 4-5345

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom