Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-19 / 49. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 19, 1968 Fodor Erna: A Göcseji Falumúzeumban Göcsej a zalai dombvidék 200—300 méter magas erdős délnyugati része, a Zala, Kerka és Válicka völgyei között terül el. Mintegy 90 község van területén, kb. 150,000 főnyi lakossággal. Számos néprajzi jelensége és sajátos nyelvjárása zárt néprajzi egységgé teszi. Jellegzetesek a keresztbe lakott szálfákból, boronyákból, épitett házak, díszes, színes homlokzattal. Göcsej népe a honfoglaló magyarok, az itt talált avarok és szlávok keveréke. Az Árpád-korban határ őrvidék volt. A nép életmódját, gazdálkodását az erdő határozta meg. Jelentős volt a legeltető állattartás. Gazdasági eszközeiket, bútoraikat és egyéb háztartási, illetve használati tárgyaikat fából faragták és maguk rótták össze fából házaikat s a különféle gazdasági épületeket is. Göcsej a népi faépitkezés egyik ősi központja, változatokban gazdag területe. A sokévszázados gyakorlat ősi technikai eljárásokat őrzött meg, ugyanakkor a fejlődés is jól látható a megmaradt építészeti ■emlékeken. A napjainkban tért hóditó városi életforma hatására ezek a korszerűtlen épületek tömegesen pusztulnak és maholnap hírmondó sem marad belőlük. Eme értékes népi épitészeti alkotás megmentése fontos kérdés , volt. így történt, hogy 3966-ban Zala megye tanácsának végrehajtó bizottsága, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Néprajzi Muzeum jelentős támogatásával impozáns gyűjteményt létesitett Zalaegerszegen, amely hü képet ad a régi Göcsej legfőbb épitészeti sajátosságáról. Falumúzeum létesül A Zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum Magyarország első jelentős szabadtéri néprajzi gyűjteménye. Építői úttörő munkát végeztek. Temesvári Andor, restaurátor büszkén vezetett benünket végig a falumúzeumon. Nem is csoda, volt ott valóban sok látnivaló. Egész kis történelem vonult el szemeink előtt, ahogy végigjártuk az épületeket. Kétszáz éves paraszti élet zajlott le e falakon belül. 32 kisebb-nagyobb épitmény, házak, pajták, istállók, pince, kamra, ól, ménes, harangláb, keresztfa, kovácsmühely, pálinkafőző kunyhó, szőlőprések, borospincék, magtárak, kutak, galambdúcok, sőt ott a Zala folyó holt ágánál a vízimalom is. Ez utóbbi az eredeti helyén maradt, úgy ahogyan azt itt használták valamikor. Ahogyan néztük, szinte azt vártuk, egyszerre megindul a nagy kerék, hogy búzát őröljön a falu számára. A tartályokban még érezni lehet a lisztnek a szagát. A morzsolón rajta vannak a hajtószíjak, csak éppen a hatalmas kereket kell vízmagasságba leereszteni. A holtágban még a viz is ott van, de már nem folyik és a malom csak a múlt emlékeit hozhatja vissza. A kovácsmühelyben minden szerszám a helyén van. A lábbal hajtott fújtató csak nyomásra vár. Az üllő mellett ott vannak a különböző kalapácsok, a sarokban a négyszögletű patkónak való vas, a kétnyelü kés, amivel a patát tisztítják, a fogó, amivel a tüzes patkóvasat megfogják, csak a kovács hiányzik, no meg a ló. A kovácsmühely előtt kis fedett helyiségben állunk. Ide kötötték a lovakat. A kovács nagyon fontos személyiség volt mindig a faluban. Legtöbbször ő volt a falu tanult embere, mert nemcsak lovat patkóit, de ő volt a felcser is. Fogat húzott, állatokat gyógyított, segített az ellésnél, ha az nem ment könnyen, na- dályt ragasztott, sőt a legenda azt tartja, hogy még AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 I I Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve, küldök megújításra $.....................-t. Név:.........................................................................I I Cim:.............................................................................I Város:............................................Állam:...............J Zip Code:............... Göcseji szoba a múzeumban szürke hályogot is eltávolított. Bizony a kovács nagy tekintélynek örvendett, nagyobb szükség lehetett rá, mint az orvosra, mert hát minden falunak megvolt a kovácsa, de orvos az csak heted-hét falun túl volt. Máskülönben ez a kovácsmühely már modern épületnek számított, mert a falumúzeumban az egyedüli ház, melynek kéménye volt. Házak kémény nélkül A házak tehát még kémény nélküliek, füstöskonyhákkal. Egyesekben már van szép cserépkályha, de ezt is a füstöskonyhából tüzelték. A kávási ház háromosztagu: szobából, konyhából és kamrából áll. Csonkakonytyos, gazdagon díszített, faragott és festett ormon levő évszám szerint 1871- ben épült. Középparaszti család építette. A szobában díszes szeneskályha, a konyhában sárkemence, a kamrában nagy gabonatároló hombár van. A pálinkafőző kunyhó Csődéről került ide. A múlt században épült. A boronyafalu épületnek csak hézagai sározottak, Kupalaku tetőzete és hétszöges alaprajza miatt egyedülálló emlék, régi pálinkafőző berendezéssel. Valamennyi ház megérdemelné, hogy külön- külön írjunk róla olyan érdekes mindegyik, de túlságosan hosszúra nyúlna cikkünk, igy tehát csak egy-kettőről számolunk be. A Felsőszenterzsébeti füstösház. Szegényparaszt régi háza.- Eredetileg kétosztatu volt, a XVIII. századból. A ház nagy ke- mencés, több kis tolódeszkás ablaku lakókonyhából, valamint fütetlen lakókamrából állt. A lakó konyha berendezése kézzelfaragott fekvőpadok, ősiek és jellegzetesek. Van itt nyitott füstös kemence, tűzhellyel, asztal, ágy, láda, székek, bölcső, gyermekállóka, almárium, tálas, edénytartó alatta vizespad, tolódeszkás ablak “tolitu.” Rozi néni háza Zalalövőről A fenti házak részben elhagyottak, részben még lakottak voltak 1945-ig. Helyükbe uj, modern nagy ablakos, modern konyhás, fürdőszobás házak épültek. Volt azonban egy, a legutolsó, amit idehoztak Zalalövőről, amely az utolsó napig lakott volt és tulajdonosa igen nehezen volt rávehető, hogy megváljon régi otthonától és a Tanács által fel- épittetett uj házba költözzön. A 78 éves Herczeg Rozi néni most is minden hónapban eljön meglátogatni ősi fészkét. Kényelmes szép házban lakik, de régi emlékei ide fűzik és fiával együtt eljön ide keresni őket. Eredeti bútorai, teljes berendezése, mind-mind itt van. Megfizették jól, de azért szemmel láthatólag fáj Rozi néni szive utána. Talán érdemes még megemlítenünk, honnan is kerültek az épületek a falumúzeumba: Andráshida, Apátfa: keresztfa, Bagóvitenyéd: ól, favágitó. Bárszentmihályfa: pajta. Budafa: harangláb. Csődé: pálinkafőző kunyhó, ház, harangláb. Felsőszenterzsébet: ház. Gombosszeg: kiskamra. Hagyárosbörönd: ól. Hahót: galambdúcok. Hottó: kovácsmühely, istálló. Kálócfa: ház, méhes. Kávás: ház, kút. Kerkafalva: gémeskut. Lendjakabfa: pajta. Nagykutas: pajta. Néprádfa: pajta. Nemeshe- tés: szőlőhegyi pince. Szenterzsébethegy: kamra. Teskánd: keresztfa. Zalaegerszeg: vízimalom. Za- lalövő: ház, méhes. Zalatárnok: szőlőhegyi pince. Macskaugrató és állóka Bár a falumúzeum most is megtekinthető, teljesen csak 1970 április 4-ére fejezik be. Magyarország 25 éves felszabadulásának emlékére lesz a hivatalos megnyitó, akkorára az olajütő-malora is ott lesz. A felvilágosítást a különböző dolgokról Horváth Évától vettük át. Habár még csak 18 éves, de a falumúzeum a legnagyobb élménye. A falakba vágott 6x6 incses lyukak különösen értelmetlennek tűntek fel előttünk. “Macska-ugrató” — mondta Éva, de aztán megmagyarázta: A macska a szobában aludt, de az ajtót éjjelre bereteszelték, igy a macska, ha ki akart menni, csak kiugrott a lyukon, vagy éppen beugrott.” Az állóka alacsonyabb asztalnak nézett ki, négy lábon állt, közepében nagy lyukkal, szintén értelmetlen, de csak addig, amig Éva megmagyarázta, hogy a járni nem tudó gyereket abba állították, hogy “megszabaduljanak” tőle. Az egyik udvaron kutat is láttunk, viz is volt benne. Ami bennünket meglepett, az a kút kávája volt. Egy méter magas lehetett és a keresztmetszete valamivel több egy méternél. Nagyon öreg fának a törzséből készült, teljesen egy darabból. A kerületén úgy 10 cm-t meghagytak és a többit kivájták. Ilyet sem láttunk eddig. Tíalán azért is hozták oda. A fa, amelynek a törzsét felhasználták több száz éves lehetett. A lakásokban talált szövőszékek nagyon fontos szükségletet képviseltek abban az időben és ez volt az egyedüli gép, amit a házban használtak. A présházba is elmentünk. A présbe 1772 volt bevésve, de ma is használható állapotban van. Az eső lassan szemetelni kezdett, kevesen voltak a falumúzeumban. Kovács Kálmán az éjjeli őrséget végzi. Már korán délután bevonult fekete juhászkutyájával a malomba, ahol védett helyről végigláthat az uj ősrégi falun. Tengerész volt fiatal korában, most 78 éves. Polában szolgált, megtanult olaszul. Azt hiszem legboldogabb napja volt, amikor pár szóval olaszul üdvözöltem. Nem is maradt el a társaságunktól többet. Vigyázzállásban sapkájához emelt kézzel búcsúzott és kimondhatatlanul jólesett neki, hogy pár percre visszahoztuk fiatal éveit a régmúltra emlékeztető múzeumban. DOBÁLÓZNAK A MILUARDOKKAL A hadügyminisztérium három évvel ezelőtt 120 C-5A jelzésű repülőgépet rendelt. Ezek a repülőgépóriások arra hivatottak, hogy egész hadosztályokat, tankokkal és egyéb felszereléssel, az Egyesült Államokból órák alatt a világ bármely részébe szállítsanak. Most azt olvassuk az újságban, hogy a hadügyminisztérium eredeti számítása szerint a 120 gép 3.1 milliárd, vagyis háromezeregyszázmillió dollárba kerül. Az eredeti számítás azonban helytelennek bizonyult. A gépek még mindig a gyárban vannak, még nincsenek használatban, de a kormány által fizetendő összeg máris felment. Most már nem háromezermillió dollárba kerülnek a repülőgépek, hanem több, mint négyezermillióba. így dobálóznak a hadügyminisztérium urai az adófizetőktől bekollektált dollármilliárdokkal. SOBEL I OVERSEAS CORP. I IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. ! 0 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 | *| (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. » Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA—TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE LÁTOGATÓK KIHOZATALA _>• SSSSSSíSSSSSSSSSSSSSSSf SSSSSSSSSSSSSS s
