Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-07-25 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 25, 1968.. LÁNCRA VERT SZABADSÁGHARCOSOK Láncra vert emberek a legrettentőbb rabság ké­pét tárják lelki szemeink elé. Különösen itt, fogadott hazánkban az Egyesült Államokban, ahol a déli államok börtöneiben siny- lődők még ma is láncra verve ontják verejtéküket, amint a nagy hőségben dolgoznak a gazdagok nagy­birtokain. Láncra vert szabadságharcosok A közelmúltban New York város Manhattan szi­getének déli részén a Whitehall utca sorozóbizott­sági épülete közelében láncravert csoport haladt. SSSSSSSSSSSSSSS^SSSSS^ÍSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Fizessék az államkincstárból a Medicare-t (Folytatás a 3-ik oldalról) mint kétszer akkora arányban emelkednek, amint azt előre számították. Ezért a kongresszus a múlt évben a Medicare adólevonást 0.2%-kal emelte. Ugyanígy, az orvosi költségek aránytalanul nagy emelkedése miatt a Medicare orvosbiztositási di­ját is havi 3 dollárról 4 dollárra emelte. Most pedig az adólevonás 0.2 százalékra való emelését helye­zik kilátásba az 1971. évre. Most is, mint minden alkalommal, a szegények vállára kívánják helyez­ni a terhet. Már egymagában elég igazságtalan az, hogy a legalacsonyabb kereseti fokozaton levők fizetik meg az öregkori egészségügyi biztosítás költségeit, a magasabb keresetekből már nem vonnak le en­nek fejében. Az az elgondolás rejlik emögött, hogy ne “alamizsnát,” hanem biztosítást kapjanak a kis­keresetűek, amihez saját maguk hazzájárulnak. A modern, fejlett társadalmak többsége társadalmi felelősségnek tekinti a kiöregedett dolgozókról va­ló gondoskodást. Mivel ezt nem lehet megfelelően a fizetési levonásokból finanszirozni anélkül, hogy óriási terheket ne rónának a dolgozókra, a legtöbb fejlett kapitalista ország, de még a kevésbé fejlett országok is az országos kincstár jövedelméből fe­dezik az ilyen költségeket. (A szocialista országokat nem említjük, mert ott ez magától értetődő.) A kongresszus is tisztában volt azzal, hogy a Me­dicare teljes finanszírozása a fizetéksekből levont adókból lehetetlen, ezért költségeinek 50 százalé­kát a kormány fizeti. Mivel azonban úgy a kórházi, mint az orvosi költségeket minden korlátozás nél­kül, szabadon és a végtelenségig emelhetik — sőt, egyre jobban kitűnik, hogy kihasználják az alkal­mat és a kormány terhére most egyre többet, szá­mítanak — ezeket a jogtalan és erkölcstelen költ­ségeket is a kormány a dolgozókkal kívánja meg­fizettetni. Ébernek kell lenni minden ilyen próbálkozással szemben és meg kell akadályozni, hogy a nyerész­kedő kórházak és orvosok által megdrágult Medi­care emelt költségeivel újból a dolgozókat terhel­jék meg. Lánc kötötte össze Barry Johnson 26 éves volt papnövendéket, feleségét és kéthetes gyermekü­ket. A láncravertek között volt egy református, egy evangélikus, egy katolikus és egy zsidó pap. Barry Johnson, a sorozásra beidézett ifjú apa mondotta: “A lánccal óhajtjuk szimbolizálni: EZ A HÁBO­RÚ ERKÖLCSTELEN!” A megláncoltak közt volt Mrs. Robert Ransom, hat fiúgyermek anyja. A legidősebb, Robert Ran­som Jr. hadnagy, ez év május 11-én Vietnamban megsebesült és sebeibe belehalt. “Hullathatnám könnyeimet — mondotta Mrs. Ransom — szép, kényelmes otthonomban — egye­dül, magányomban. De ha ezt teszem: fiam, Ro­bert, hiába áldozta fel életét.” “Mi szülők, kell, hogy támogassuk fiainkat, akik legmélyebb meggyőződéssel ellenzik ezt az átko­zott háborút. Mi elvesztettük gyermekünket, de akarom, hogy tudja, hogy nem nézzük tétlenül miként ontják továbbra is az amerikai és a vietna­mi ifjak vérét, ebben a háborúban, amit gyerme­künk minden tudatával ellenzett. Fiam hiába áldoz­ta fel életét, ha mi nem térünk észhez és nem elle­nezzük a további gyilkolást.” A fiatal Johnsont nem sorozták be. Tudomására adták, hogy az FBI majd letartóztatja, bíróság elé állítja és — minden bizonnyal — mint a többi ilyen esetben, majd elitélik és börtönbe vetik. “A vallás nézzen szembe a társadalmi kérdésekkel”- mondotta Levin, moszkvai főrabbi Az itt látogató Yehuda Leib Levin, moszkvai fő­rabbi New Yorkban, a Waldorf Astoria Hotelben beszélt több mint 60 különböző vallásu paphoz és vallásszervezeti vezetőhöz, akiket az Appeal of Con­science (A lelkiismeret hívása) nevű, különböző fe­lekezetekből álló szervezet hivott össze. Levin fő­rabbi beszédében kihangsúlyozta, hogy látogatása fontos lépést jelent a nagy vallásfelekezetek egy­máshoz való közeledésében az Egyesült Államok és a Szovjetunió részéről és kifejtette azon meggyőző­dését, hogy a vallásnak az a rendeltetése, hogy szembenézzen azokkal a társadalmi problémákkal, amelyek jelenleg a világban felmerülnek. Az amerikai vallásfelekezetek legkiválóbb sze­mélyiségei voltak jelen ezen a díszes fogadáson, amelyet Levin rabbi tiszteletére rendeztek. Közöt­tük volt Rév. Dániel L. Flaherty, az amerikai je- isuiták folyóiratának szerkesztője és dr. Harold A. Bosley, a Methodist Christ Church lelkésze, akik már meglátogatták Levin rabbit a moszkvai Nagy Zsidó Templomban. A moszkvai rabbi látogatását a vallási szerveze­tek igen nagy jelentőségűnek tekintik. Számtalan templomba, vallási szövetségbe kapott meghívást és mindenütt a legnagyobb tisztelettel ünnepük. A szegények többet fizetnek WASHINGTON, D. C. — Letagadhatatlan bi- zonyiték erősiti meg azt, amit már sokan állítot­tak, hogy a szegények, különösen az időskorú sze­gények, mindenért, amit vásárolnak sokkal töb­bet fizetnek, mint jómódú szomszédaik. Egy jólismert márkájú háztartási ruhaszári- tógépért Washingtonban, kicsiben többnyire a nagybani árnál 30%-kal többet kérnek — kivéve a szegényebb lakóvidékeket. A szegényebb lakó­vidékeken ugyanazért a száritóért 160 százalék felárt kérnek. Egy népszerű, fekete-fehér tv készülék kicsi­ben! ára Washingtonban 19 százalékkal több a nagybaninál — a szegény lakóvidékek kivételével, ahol az üzletekben a nagybani árnak a kétszere­sét kérik. Ezt jelenti a Federal Trade Commission, a Dis­trict of Columbiá-ban nemrégen végzett elárusi- tási tanulmánya alapján. A kiskereskedők kivétel nélkül nagyon magas árakat számítottak a szegény vidékeken. Minde­nütt “könnyű” hitelt ajánlottak, amely módot adott nekik, hogy mesterségesen felfújják az árakat. 1966-ban a szegény lakóvidékeken a kiskeres­kedők, áruiknak 93 százalékát hitelre adták el, az általános, 27 százalékos hitelüzlethez hasonlítva. Nagyon gyakran bírósági utón hajtották be a rész­letfizetéseket a kisjövedelmű környékeken. Tizen­egy kiskereskedő javára a biróságok 2,690 Ítéle­tet hoztak, 1,508 vásárlónak a heti fizetéséből tartották vissza az adósságot, 306 esetben vissza­vették a részben kifizetett árut. A kormány tanulmánya sürgeti úgy a szö­vetségi, mint a helyi hatóságokat, hogy “vesse­nek véget a nagyméretű csalásnak és félreveze­tésnek”, tanítsák a szegény lakóvidékek közönsé­gét, hogy vásárlásnál tájékozódjon az árakról és a kormány mérsékelt díjazású kölcsönöket bo­csásson a kisjövedelmű környékek rendelkezésére. Nem ártana egynéhány olyan törvény sem, amely szigorúan büntetné az ilyen csalásokat, így — véleményünk szerint — foga lenne a kor­mányhivatalok tanulmányainak és gyakori, bölcs intéseinek. Washington, D. C. — McCarthy szenátor vitára hízta ki Humphrey alelnököt, aki elfogadta a kihí­vást, de szeretné, ha a vita egy héttel a demokrata párt konvenciója előtt zajlana le. «sssssss«sssss®»sssssssss*ssssssssssssss MUNKÁS ÚJSÁG: Vagyok hited őre, vérté, Igazságod harsány kürtje, Zászlód harcban, a viharban, Erőd s Hitre gyújtó szikra. KÉT HÉT A NAGYVILÁGBAN (Folytatás a 2-ik oldalról) Törökországban napok óta tüntetnek az U.S. el­len. Amerikai tiszteket megvertek az utcán. U.S.- ellenes tüntetések voltak Londonban is. Svédország újabb 13 amerikai katonának adott menedékjogot. A német Worms-ban fehér amerikai katonák meg­öltek három fekete Gl-t. Ugyancsak Svédországban, Upsalában volt a pro­testáns egyházak világszövetségének kongresszu­sa, amely a vietnami háború és különösen Észak- Vietnam bombázásának beszüntetését követelte. Biafra, a Nigériától elszakadt tartomány éhinsége már százezernyi áldozatot követelt és milliók éle­tét fenyegeti. Végre megindult a segélyakció, de a nigériai kormány akadályozza a szállítást és Ang­lia nem hajlandó a fegyverszállítást beszüntetni. Párizsban De Gaulle váratlanul elbocsátotta Pompidou miniszterelnököt és az eddigi külügy­minisztert, Couve de Murville-t nevezte ki helyébe. A frank megszilárdítására 1,300 millió dollár köl­csönt vettek fel a tőkés államoktól; Anglia a font erősítésére 2,000 milliót kapott. Kiesinger német kancellárt megidézték egy náci háborús bűnös perében, aki azzal védekezett, hogy nem tudta, mit müveinek a németek a megszállott területeken. Kiesinger, aki akkor a német rádió­nál volt bizalmi állásban, szintén azt mondta, hogy 1944 nyaráig fogalma sem volt arról, mit követtek el a németek a meghódított népek ellen! Ezt persze senki sem hiszi el. A görög katonai junta uj “alkotmány” tervezetet készített, amely állandósítaná a diktatúrát. Papan­dreu, az ellenállók vezére, aki az U.S-ba érkezett, a New York Times-ben megírja, hogy a katonai puccsot a CIA csinálta és az U.S. a bűnös mindaz­ért, ami 20 év óta országában történt, holott a Truman-doktrinát azzal okolták meg, hogy meg kell védeni a görög szabadságot és demokráciát. A végire hagytam a legfontosabbat: a cseh vál­ságot. Erről külön beszámolunk, itt rámutatunk, hogy a világpropaganda azt még hamisabb színben mutatja be, mint tette a magyar események kap­csán 1956-ban. Csehszlovákiában is történt sok min den, aminek nem kellett volna történnie, ott is vol­tak hibák és bűnök. Voltak ilyenek másutt is, sú­lyosabbak is, mint például itt nálunk is. Miként Budapesten, Prágában is vannak,.akik őszintén ki akarják küszöbölni e hibákat — de az ellenforra­dalom nem ad rá időt. Megindult a rágalomhadjá­rat, az ellenforradalmárok, a sajtószabadság nevé­ben, beférkőztek az újságokhoz, a rádióba és a Szovjetunió ellen uszítanak, amely az országot ret­tenetes véráldozattal felszabadította és amely ma is egyetlen védője ez országnak — mint volt 1938- ban, amikor ugyancsak Németország fenyegette és a nyugati hatalmak elárulták. Mint már sokszor, a baloldalon sem látja min­denki tisztán a veszélyeket, a német irredentát és imperializmust, a szlovák és magyar külföldi fa­sizmust, a szudétanémetek visszahódító szándékát — amit ezek 23 éve állandóan hangoztatnak. Az U.S. sajtója állandóan, rádiója félóránként beszá­mol róla, hogy szovjet csapatok még mindig cseh­szlovák földön vannak (amihez szerződéses joguk van) és biztatják Dubcek elnököt, ne tárgyaljon, amig ki nem vonultak (és amig még több német és amerikai fegyvert csempésznek be az ellenforra­dalmároknak). Az U.S. különösen érzékeny ilyen kérdésben, mivel csak 64 külországban tart csapa­tokat, jelenleg csak négy országot bombáz és csak Dominikát, Libanont, Jordánt, Thailandot, Déí- Vietnamot, Dél-Koreát, Formózát, Guamot, Okina- wát stb. szállta meg. A kifejlődés drámai — alig hihető azonban, hogy a Szovjetunió beleegyezzék abba, hogy Csehszlovákia elszakitásával újra nyilat szegezzenek a szivének, miként 1938-ban tették. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom