Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-12-12 / 48. szám

Ut a kapától a gépig Irta: Fodor A Balaton északi oldalának tartottunk. Most hagytuk el Pannonhalmát és lassanként a Ba­kony közepébe értünk. Nem tudom, hogy más hogy van a Bakonnyal, de engem a múlt még min­dig kisért. Valahogyan még mindig keresem Pat­kó Bandit, vagy Sobri Jóskát, akiről Eötvös Ká­roly azt állította, hogy a neve Pap József volt és 1837-ben öngyilkos lett. Nem tudom, miért ragasz­kodunk annyira a népmesékhez. A gazdagoktól lopott, rabolt, a szegényeket segítette; magyar Robin Hood-oknak képzelem el őket. De hol nem legendahős az, aki a gazdagok kincsét a szegé­nyek között osztogatja? Amerikának is megvan­nak a Jesse James-ei, akikről a legenda ugyan­azt tartja, amit Sobrinak és Rózsa Sándornak tu­lajdonítanak. _ De hát hol van már a régi Bakony? Irtották és pusztították, úgy hogy ma a rengetegnek csak hírmondója maradt. A szegény-legények mindig szegények voltak, de nemzeti hősöket faragott belőlük a népmese. A gazdagok, ha hatalmasak is voltak, mindig népszerűtlenek voltak. Közben fel­tűntek a zirci apátság székesegyházának a tor­nyai és úgy Zireen, mint Pannonhalmán az apát­ságok kolostorai és azoknak belső berendezései az egyház krőzusi vagyonáról tesznek tanúbizonysá­got. A Magyarok Világszövetsége kocsiján utaztunk. Mellettem Kocziha Miklós a Szövetség főmunka­társa ült. Néha megszólalt és figyelmeztetett vala­mi nevezetességre, egy régi várromra, csatatér­re, vagy csak szép tájra. Az eső lassan csepereg- ni .kezdett és Tóth István gépkocsivezető lassított 40. mérföldnyi sebességre, de igy is elértük Bala- tonfüredet estére. Másnap korán Keszthelyen ke­resztül Zalaegerszegnek tartottunk. Zalaegerszegen Zalaegerszeg a Dunántúl délnyugati részén, a Zala folyó jobb partján, dombok között tágas völgyben épült. Régi helység, először 1266, tehát a XIII. századból származó források említik. Neo­lit-kori leleteket is találtak itt. Még a XVI.—-XVII. században mocsaraktól körülvett végvár volt. Köz­ismert lett az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után. Itt volt ugyanis az ellenforradalmi rendszer leghirhedtebb internáló tábora, ahol rengeteg gaztettet követtek el a magyar fasiszta különít­mények. Zalaegerszeg lakossága 33,000. Ipari népessége Hétszázötvenezer gyermekruhát készítettek 1961-ben & Zalaegerszegi Ruhagyárban. (Zala m.) A Zalaeger­szegi Ruhagyár 1962-ig folyamatosan átállt a férfiru­ha gyártásáról a gyermekruha készítésére. Ez évben már 775 ezer gyermekruhát és 185 ezer férfi ruhá-zati cikket készítenek el. A gyár 1971. évi terve 217 millió forint, ebből 12 millió forint értékű árut exportálnak, A munka átszervezésével egyidőben üzembeállitanak egy hat tagú nyugatnémet Hoffmann tipusu vasalóprés garnitúrát Képünkön Porubcsanszki Béla, a fiú télikabátokat szakja kézigéppel egyre emelkedik. Ipartelepeinek nagyobb része az utolsó évtizedben létesült: kőolajfinomitó, tégla,- cserépkályha,- szesz,- kenyérgyár,- vasipari, gép, asztalos, hús és tejipari vállalatok, gépállomás és ruhagyár. A megye és járási tanács székhelye. Szép, barokkstilban épült megyei tanácsházát Dorfmeister freskói ékesitik. Vasúti csomópont, nagy autóbusz forgalommal. Erdőgazdasága is jelentős. Minket főképpen ruhagyára érdekelt most, úgy­hogy a főutcán áthaladva egyenesen arrafelé vet­tük utunkat. Meglepetésünkre egy uj Zalaeger^ szeget találtunk. Egy teljesen uj városrész, hatal­mas háztömbökkel épült ki az utolsó 4—5 évben. Szép modern kertváros. Elmentünk az uj vajgyár és a sajtgyár előtt is. Ezek is uj épületek. A ruhagyár Magyarország egyik jelentős ruhagyára, vagy amint itt nevezik konfekcióipari üzeme van Za­laegerszegen. Az első ötéves terv keretében 1951- ben 23.5 millió forint beruházással épült fel. 1960- ban már 1,800 munkást alkalmazott. A gyárban Zsele Gyula osztályvezető, Nagy Éva munkásellátó előadó és Bolya Lászlóné szakszer­vezeti felelős fogadott bennünket. Mielőtt meg­Futószalagon készítik a fiú télikabátokat látogattuk a gyár helységeit, leültünk egy kis be­szélgetésre. Ennek során megtudtuk, hogy a gyá­rat folyamatosan bővítik s később alkalmunk volt megnézni az építés alatt levő újabb részlegeket is. Jelenleg a gyár 2,000 személyt alkalmaz, de már egy leányvállalatot is felállított Sümegen, ahol még 300-an dolgoznak a gyár részére. Férfi- és gyermekruha készül itt hatalmas mennyiség­ben, két műszakon. A munkások 20%-át teszi ki az adminisztratív, tehát nem termelő részleg. Bár nagyrészük Zalaegerszegen lakik, sokan jönnek ide vidékről is, 40 kilométeres körzetből. A mun­kások 85%-a nő. Az igazgató Szántó György, volt szabó. A ruhák tervezését Brád András iparmű­vész vezeti. Az üzem önálló technikumot tart fenn dolgozói előmenetelére. Van ezenkívül szakmun­kás képzőjük is. A gyárban 46 órát dolgoznak he­tenként. Most még csak havi 1 szabad szombatot tudnak biztosítani munkásaiknak, de remélik, hogy újabb gépekkel rövidesen teljesen kiküszö­bölhetik a szombati munkát, természetesen anél­kül, hogy a munkások részére ez bérkieséssel jár­na. A munkások átlagos havi jövedelme 1,500 fo~ fint körül van. Ehhez jönnek még a különböző szociális juttatások. Üzemorvosi rendelő, külön, női speciálistával és fogászattal áll a munkásoki rendelkezésére, a gyáron belül. Saját énekkaruk, irodalmi színpaduk és könyvtáruk van. Szép kor­szerű éttermükben 5 ft. 10 fillérért naponta há­rom menüből válogathatnak. A gyárnak 10 forint­ba kerül minden személy étkeztetése. Az: anyák munkája megkönnyítésére, a gyárból saját áron, illetve azon alul vihetnek haza ételt családjuk ré­szére is, hogy este ne kelljen főzniök. Bolya Lászlóné elmondta, hogy őt és társnőjét, akik a szakszervezeti ügyeket látják el az üzem­ben, két évenként választják az üzem munkásai; fizetésüket a szakszervezet utalja ki, hogy füg­getlenek legyenek a gyár vezetőségétől, valóban- megvédhessék választóik, tehát az tizem munká­sainak érdekét. Sok az uj gép Az üzemet végigjárva, teljesen modemnek ta­láltuk, még világviszonylatban is. Hatalmas abla­kokkal, levegős munkatermek, bár itt-ott még ki­csit lármásak is akadnak. Sokkal jobb, mint azi átlagos newyorki ruhagyár. A ruhákat automati­kus futószalagok viszik át egyik teremből a má­sikba, úgyhogy a varrótermekben nem láttunk semmiféle cipekedést, minden nehéz munkát gé­pek végeztek. Sok külföldi, főleg német gépük van, a zsebek készítését például egy körben forgó gép végezte sokkal gyorsabban és modernebben, mint a nagy Reece gépek csinálják U.S.-ban. A munkások naponta kétszer kapnak pihenőt, egyszer 20, másodszor 10 percet. Az üzemben 50 u. n. szociálista brigád dolgozik, akik előljámak a termelésben. Természetesen a jó munkás itt kü­lönféle jutalmakban részesül. Van aztán évvégi haszonrészesedés is, ez átlagosan a munkások egy havi fizetésének felel meg, bár vannak, akik ennél jóval többet is kapnak, miután jó munká­jukkal kiérdemelték. A munkások részére a gyár klubszobát is tart fenn, rádióval, televízióval és száz személyre van munkásszállójuk, főképpen a magányos nő, vagy férfi dolgozók részére. Ezért, bár minden kényelemmel ellátott szállodá ez, ha­vonta 100 forintot fizet egy személy. E gyárban a szakszervezeti felelős szerint a munkások 97%c-a szakszervezeti tag. Az uj, vi­dékről jövő munkásokat is igyekeznek megnyerni a szakszervezet részére, de nem kötelezik a beál­lásra, ha nem akar. A szakszervezeti dij a fizetés egy százaléka. Beszélgettünk a munkásokkal A gyár munkásai egészen természetesnek ta­lálták, hogy beszélgettünk velük. Egyesek meg­álltak és kérdezősködtek tőlünk is a nyugati or­szágok munkásai és gyárai felöl. Sőt olyan ked­vesek voltak pl. a vasalók, hogy sajátmaguktól felajánlották, hogy megázott ruháinkat kivasal­ják. Ez nem is lett volna rossz dolog, mert eléggé csapzottak voltunk az esőtől, de váltó ruha nem volt velünk és azért nem volt nagy kedvünk be­ülni és várni a gyár öltözőszobájában, bár ez is tiszta és korszerű volt, minden egyes munkásnak külön bezárható ruhaszekrényével. A lehetőségek A konfekcióipar Magyarországon nagyon elter­jed. A mezőgazdaságban a gépek kiszorítják az emberi munkaerőt és először is a nők esnek ki. Ezeknek munkaalkalmakat kell biztosítani. A ru- hakészités nagyon praktikusnak bizonyult, hogy ezt a munkásfölösleget felvegye. A konfekció most már annyit tud termelni, hogy a belföldi fogyasz­tást már rég túlhaladta. A gyárak tehát exportra is kell, hogy dolgozzanak. így van ez Zalaegersze­gen is. Hollandia hatalmas mennyiséget vesz fel, sőt még kontraktmunkát is adnak. Először csak kiszabott anyagot küldtek, ma már megvannak győződve, hogy elsőrendű árut tudnak szállítani és igy a kontrakt munka részére végekben jön az áru és a szabást is itt végzik. Nemcsak Hollandia, de több más ország kereskedelme is innen fedezi a ruhaipari cikkek szükségleteit. Több kabátot, esőköpenyeget, nadrágot tüzetesen meg vizsgál­tunk, és úgy találtuk, hogy megállják a versenyt bárhol. Végignéztünk a varrótermeken és arra gondoltunk, hogy az a sok leány még rövid idővel ezelőtt kapával, vagy más szerszámmal dolgozott a mezőn paraszt sorban. Most pedig azt hinné az ember, hogy ezek mindig a varró, vasaló, vágó- és más gépek gyakorlott kezelői voltak. Az ember csodálatosan tanulékony, csak meg kell neki adni a lehetőséget. AMERIKAI MAGYAR SZÓ | 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! | Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve. küldök megújításra $...................-t. Név: .............................................................. Cim:......................................................... Város:............................................Állam: Zip Code:............... Thursday, December 12, 1968, AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD_________ 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom