Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-12 / 48. szám
Ut a kapától a gépig Irta: Fodor A Balaton északi oldalának tartottunk. Most hagytuk el Pannonhalmát és lassanként a Bakony közepébe értünk. Nem tudom, hogy más hogy van a Bakonnyal, de engem a múlt még mindig kisért. Valahogyan még mindig keresem Patkó Bandit, vagy Sobri Jóskát, akiről Eötvös Károly azt állította, hogy a neve Pap József volt és 1837-ben öngyilkos lett. Nem tudom, miért ragaszkodunk annyira a népmesékhez. A gazdagoktól lopott, rabolt, a szegényeket segítette; magyar Robin Hood-oknak képzelem el őket. De hol nem legendahős az, aki a gazdagok kincsét a szegények között osztogatja? Amerikának is megvannak a Jesse James-ei, akikről a legenda ugyanazt tartja, amit Sobrinak és Rózsa Sándornak tulajdonítanak. _ De hát hol van már a régi Bakony? Irtották és pusztították, úgy hogy ma a rengetegnek csak hírmondója maradt. A szegény-legények mindig szegények voltak, de nemzeti hősöket faragott belőlük a népmese. A gazdagok, ha hatalmasak is voltak, mindig népszerűtlenek voltak. Közben feltűntek a zirci apátság székesegyházának a tornyai és úgy Zireen, mint Pannonhalmán az apátságok kolostorai és azoknak belső berendezései az egyház krőzusi vagyonáról tesznek tanúbizonyságot. A Magyarok Világszövetsége kocsiján utaztunk. Mellettem Kocziha Miklós a Szövetség főmunkatársa ült. Néha megszólalt és figyelmeztetett valami nevezetességre, egy régi várromra, csatatérre, vagy csak szép tájra. Az eső lassan csepereg- ni .kezdett és Tóth István gépkocsivezető lassított 40. mérföldnyi sebességre, de igy is elértük Bala- tonfüredet estére. Másnap korán Keszthelyen keresztül Zalaegerszegnek tartottunk. Zalaegerszegen Zalaegerszeg a Dunántúl délnyugati részén, a Zala folyó jobb partján, dombok között tágas völgyben épült. Régi helység, először 1266, tehát a XIII. századból származó források említik. Neolit-kori leleteket is találtak itt. Még a XVI.—-XVII. században mocsaraktól körülvett végvár volt. Közismert lett az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után. Itt volt ugyanis az ellenforradalmi rendszer leghirhedtebb internáló tábora, ahol rengeteg gaztettet követtek el a magyar fasiszta különítmények. Zalaegerszeg lakossága 33,000. Ipari népessége Hétszázötvenezer gyermekruhát készítettek 1961-ben & Zalaegerszegi Ruhagyárban. (Zala m.) A Zalaegerszegi Ruhagyár 1962-ig folyamatosan átállt a férfiruha gyártásáról a gyermekruha készítésére. Ez évben már 775 ezer gyermekruhát és 185 ezer férfi ruhá-zati cikket készítenek el. A gyár 1971. évi terve 217 millió forint, ebből 12 millió forint értékű árut exportálnak, A munka átszervezésével egyidőben üzembeállitanak egy hat tagú nyugatnémet Hoffmann tipusu vasalóprés garnitúrát Képünkön Porubcsanszki Béla, a fiú télikabátokat szakja kézigéppel egyre emelkedik. Ipartelepeinek nagyobb része az utolsó évtizedben létesült: kőolajfinomitó, tégla,- cserépkályha,- szesz,- kenyérgyár,- vasipari, gép, asztalos, hús és tejipari vállalatok, gépállomás és ruhagyár. A megye és járási tanács székhelye. Szép, barokkstilban épült megyei tanácsházát Dorfmeister freskói ékesitik. Vasúti csomópont, nagy autóbusz forgalommal. Erdőgazdasága is jelentős. Minket főképpen ruhagyára érdekelt most, úgyhogy a főutcán áthaladva egyenesen arrafelé vettük utunkat. Meglepetésünkre egy uj Zalaeger^ szeget találtunk. Egy teljesen uj városrész, hatalmas háztömbökkel épült ki az utolsó 4—5 évben. Szép modern kertváros. Elmentünk az uj vajgyár és a sajtgyár előtt is. Ezek is uj épületek. A ruhagyár Magyarország egyik jelentős ruhagyára, vagy amint itt nevezik konfekcióipari üzeme van Zalaegerszegen. Az első ötéves terv keretében 1951- ben 23.5 millió forint beruházással épült fel. 1960- ban már 1,800 munkást alkalmazott. A gyárban Zsele Gyula osztályvezető, Nagy Éva munkásellátó előadó és Bolya Lászlóné szakszervezeti felelős fogadott bennünket. Mielőtt megFutószalagon készítik a fiú télikabátokat látogattuk a gyár helységeit, leültünk egy kis beszélgetésre. Ennek során megtudtuk, hogy a gyárat folyamatosan bővítik s később alkalmunk volt megnézni az építés alatt levő újabb részlegeket is. Jelenleg a gyár 2,000 személyt alkalmaz, de már egy leányvállalatot is felállított Sümegen, ahol még 300-an dolgoznak a gyár részére. Férfi- és gyermekruha készül itt hatalmas mennyiségben, két műszakon. A munkások 20%-át teszi ki az adminisztratív, tehát nem termelő részleg. Bár nagyrészük Zalaegerszegen lakik, sokan jönnek ide vidékről is, 40 kilométeres körzetből. A munkások 85%-a nő. Az igazgató Szántó György, volt szabó. A ruhák tervezését Brád András iparművész vezeti. Az üzem önálló technikumot tart fenn dolgozói előmenetelére. Van ezenkívül szakmunkás képzőjük is. A gyárban 46 órát dolgoznak hetenként. Most még csak havi 1 szabad szombatot tudnak biztosítani munkásaiknak, de remélik, hogy újabb gépekkel rövidesen teljesen kiküszöbölhetik a szombati munkát, természetesen anélkül, hogy a munkások részére ez bérkieséssel járna. A munkások átlagos havi jövedelme 1,500 fo~ fint körül van. Ehhez jönnek még a különböző szociális juttatások. Üzemorvosi rendelő, külön, női speciálistával és fogászattal áll a munkásoki rendelkezésére, a gyáron belül. Saját énekkaruk, irodalmi színpaduk és könyvtáruk van. Szép korszerű éttermükben 5 ft. 10 fillérért naponta három menüből válogathatnak. A gyárnak 10 forintba kerül minden személy étkeztetése. Az: anyák munkája megkönnyítésére, a gyárból saját áron, illetve azon alul vihetnek haza ételt családjuk részére is, hogy este ne kelljen főzniök. Bolya Lászlóné elmondta, hogy őt és társnőjét, akik a szakszervezeti ügyeket látják el az üzemben, két évenként választják az üzem munkásai; fizetésüket a szakszervezet utalja ki, hogy függetlenek legyenek a gyár vezetőségétől, valóban- megvédhessék választóik, tehát az tizem munkásainak érdekét. Sok az uj gép Az üzemet végigjárva, teljesen modemnek találtuk, még világviszonylatban is. Hatalmas ablakokkal, levegős munkatermek, bár itt-ott még kicsit lármásak is akadnak. Sokkal jobb, mint azi átlagos newyorki ruhagyár. A ruhákat automatikus futószalagok viszik át egyik teremből a másikba, úgyhogy a varrótermekben nem láttunk semmiféle cipekedést, minden nehéz munkát gépek végeztek. Sok külföldi, főleg német gépük van, a zsebek készítését például egy körben forgó gép végezte sokkal gyorsabban és modernebben, mint a nagy Reece gépek csinálják U.S.-ban. A munkások naponta kétszer kapnak pihenőt, egyszer 20, másodszor 10 percet. Az üzemben 50 u. n. szociálista brigád dolgozik, akik előljámak a termelésben. Természetesen a jó munkás itt különféle jutalmakban részesül. Van aztán évvégi haszonrészesedés is, ez átlagosan a munkások egy havi fizetésének felel meg, bár vannak, akik ennél jóval többet is kapnak, miután jó munkájukkal kiérdemelték. A munkások részére a gyár klubszobát is tart fenn, rádióval, televízióval és száz személyre van munkásszállójuk, főképpen a magányos nő, vagy férfi dolgozók részére. Ezért, bár minden kényelemmel ellátott szállodá ez, havonta 100 forintot fizet egy személy. E gyárban a szakszervezeti felelős szerint a munkások 97%c-a szakszervezeti tag. Az uj, vidékről jövő munkásokat is igyekeznek megnyerni a szakszervezet részére, de nem kötelezik a beállásra, ha nem akar. A szakszervezeti dij a fizetés egy százaléka. Beszélgettünk a munkásokkal A gyár munkásai egészen természetesnek találták, hogy beszélgettünk velük. Egyesek megálltak és kérdezősködtek tőlünk is a nyugati országok munkásai és gyárai felöl. Sőt olyan kedvesek voltak pl. a vasalók, hogy sajátmaguktól felajánlották, hogy megázott ruháinkat kivasalják. Ez nem is lett volna rossz dolog, mert eléggé csapzottak voltunk az esőtől, de váltó ruha nem volt velünk és azért nem volt nagy kedvünk beülni és várni a gyár öltözőszobájában, bár ez is tiszta és korszerű volt, minden egyes munkásnak külön bezárható ruhaszekrényével. A lehetőségek A konfekcióipar Magyarországon nagyon elterjed. A mezőgazdaságban a gépek kiszorítják az emberi munkaerőt és először is a nők esnek ki. Ezeknek munkaalkalmakat kell biztosítani. A ru- hakészités nagyon praktikusnak bizonyult, hogy ezt a munkásfölösleget felvegye. A konfekció most már annyit tud termelni, hogy a belföldi fogyasztást már rég túlhaladta. A gyárak tehát exportra is kell, hogy dolgozzanak. így van ez Zalaegerszegen is. Hollandia hatalmas mennyiséget vesz fel, sőt még kontraktmunkát is adnak. Először csak kiszabott anyagot küldtek, ma már megvannak győződve, hogy elsőrendű árut tudnak szállítani és igy a kontrakt munka részére végekben jön az áru és a szabást is itt végzik. Nemcsak Hollandia, de több más ország kereskedelme is innen fedezi a ruhaipari cikkek szükségleteit. Több kabátot, esőköpenyeget, nadrágot tüzetesen meg vizsgáltunk, és úgy találtuk, hogy megállják a versenyt bárhol. Végignéztünk a varrótermeken és arra gondoltunk, hogy az a sok leány még rövid idővel ezelőtt kapával, vagy más szerszámmal dolgozott a mezőn paraszt sorban. Most pedig azt hinné az ember, hogy ezek mindig a varró, vasaló, vágó- és más gépek gyakorlott kezelői voltak. Az ember csodálatosan tanulékony, csak meg kell neki adni a lehetőséget. AMERIKAI MAGYAR SZÓ | 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! | Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve. küldök megújításra $...................-t. Név: .............................................................. Cim:......................................................... Város:............................................Állam: Zip Code:............... Thursday, December 12, 1968, AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD_________ 8
