Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-12-12 / 48. szám

AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

3

Thursday, December 12, 1968.

ZAVARGÁSOK HELYETT TÖBB SZERVEZKEDÉS A FEKETE LAKÓVIDÉKEKEN

Egyesek gerilla-háborúktól tartanak

Az az érzés kezd kibontakozni a néger közösségekben, hogy a nagyméretű nyári zavargások szü- nőben vannak és a spontán kitöréseket a gettók fekete lakosai között a szervezkedés váltja fel. Egyesek ezt az irányzatot a nyomorelleni és jótékonysági alapok kiutalásának tulajdonítják, de a nagyvárosok fekete lakosainak vezetői azt mondják, hogy testvéreik kifejlett faji öntudata az, ami ezt a változást előidézi. A feketék maguk akarják intézni saját ügyeiket és ezért fekete gazdasági önállóságra törekszenek. A Los Angeles-i Watts környékén működő SLANT (Self-Leadership for all Nationalities) vezetője megjegyezte: “Testvéreink túl elfoglaltak ahhoz, hogy lázongjanak. De Fehérke (Whitey) nagyon különös; fenemódra aggódik ha lázongunk és fenemódra aggódik akkor is, ha nem lázongunk.”

Érdekes jellegzetessége ennek az uj szervezkedésnek, hogy többnyire a nagy zavargások után indultak meg, amikor sok helyen a négerek összeálltak, hogy tegyenek valamit a saját lakóvidékük érdekében. Általában azon a véleményen vannak, hogy a legnagyobb mértékben provokáló tényező, a négerek és a rendőrök közötti összeütközés ezután is várható. De a vezetők szerint a hangsúly jelenleg saját erejük megszervezésén van. Ezért azok, akik eddig elkeseredett tettekhez folyamodtak, most inkább saját lakóvidékük problémáinak megoldására fektetik a súlyt.

Az elmúlt nyáron is voltak zavargások. Ezekben egyes helyeken 300-an is résztvettek s 19-en meghaltak. Áprilisban, dr. Martin Luther King Jr. meggyilkolása után, több mint 100 helyen törtek ki zavargások, amelyeknek 46 halálos áldozata volt. Mégis, mindezek ellenére a néger vezetők azt mondják, hogy “a fekete forradalom uj fordulatot vett.” Rámutatnak arra a lázas szervezkedésre, mely szerte az országban a néger gettókban folyik és amelyekben a legkülönbözőbb hátterű és színvonalú csoportok fekete, népi öntudatukra alapozva egyesülnek. A National Urban League egyik vezetője mondotta: “Legerősebb kötelékünkre alapozva szervezkedünk; ez a feketeségünk. S habár ez bántani fog egyes fehéreket, ez egyesíti majd a fekete népet.” Clevelandon Rev. DeForest Brown kijelentette: “Nem annyira a fekete szervezők, mint inkább a fehérek magatartása az, ami összehozza a feketéket.”

A fekete öntudatra ébredés

Dr. Charles W. Thomas pszichológus, a szervezeteket egyesitő Black Congress tagja, aki a watts-i “Charcoal Alley” mentén fejti ki működését, igy nyilatkozott: “A zendülések mindannyiunkat gondolkodásra késztettek. Ezek szimbolikusan férfivá tettek bennünket. Sokan ezzel kezdték elfogadni feketeségünket. Tudom, én is úgy éreztem, mit ér a filozófiai doktorátusom, ha nincs köze a jelen korhoz és saját népemhez.”

A fekete öntudatot sokan “Afro” hajviselettel, a “testvér” megszólítás (brother or sister) használatával, vagy sok esetben a “Dashiki” afrikai bő ing, vagy más afrikai ruházat viselésével fejezik ki. Érdekes, hogy ezt a fekete öntudatot tudomásul vette Ed Murphy washingtoni vacsora-klubja, mely a férfiakat kéri, hogy este vagy nyakkendővel, vagy magasnyaku kötött ingben (turtleneck) vagy dashikiban jelenjenek meg.

A Los Angeles-i Black Congress a nagyvárosi szervezkedések között a legsikeresebb. Több mint 75 szervezet tartozik ebbe a szövetségbe, köztük az Urban League, a Black Panthers, az NAACP, a Black Probation Officers, a Black Educators, a Southern Christian Leadership Conference, a Student Nonviolent Coordinating Committee és a fekete nacionalista “Us” Organization. Egyik tag- szervezetük, a főleg néger építészekből álló Urban Design Workshop tervet dolgozott ki a zavargásokban tönkretett watts-i bevásárlóközpont újjáépítésére, a helyi lakosok javaslata szerint. A Black Congress-ba tömörült szervezetek különféle irányzatokat képviselnek, közöttük olyan mozgalmak is vannak, amelyek a fehérek egész társadalmától, igy a politikától is távol tartják magukat. Chicagóban a Black Consortium vezetője, Calvin Locke- ridge mondotta, hogy a demokrata elnőkjelölési konvenció alatt a néger csoportok egyöntetűen távol maradtak a demonstrációtól, mert úgy érezték, az kizárólagosan a “fehérek ügye.”

A fekete szervezeti vezetők között sokan azt mondják, hogy az uj “fekete öntudat” nem öncél, hanem a fekete közösségek kifejlesztésére és versenyképessé tételére a leghatásosabb eszköz. Nemrég alakult meg a Republic of New Afrika nevű országos szervezet, mely öt, eddig meg nem nevezett déli államban a fekete nemzet otthonát akarja — ha lehet békés eszközökkel — létrehozni. Egyik alelnöke, Milton Henry, Pontiac, Mich.-i ügyvéd, a következőket mondotta: “A fekete nép látta,

amint a zavargások alatt fekete gyermekeket és nőket, lelőttek. Most már úgy kezdenek gondolkodni, hogy ‘Ha verekszem, magam akarom a harcteret, a fegyvernemet és az időpontot meghatározni.’ Az emberek tanulnak.”

A különböző amalgamációk mellett még sokszáz önkéntes segélyegylet is működik a néger vidékeken. Egyesek még a megnyirbált nyomorelleni akciók maradványai, másokat templomok, vagy privát alapítványok tartanak fenn. New Yorkban a Ha- ryou körzeti részlegei Harlem minden lakosával érintkezésben vannak. Clevelandon a Pride Inc. ifjúsági szakképző csoport a hasonló nevű washingtoni szervezet mintájára működik.

Gazdasági függetlenségre törekszenek

A néger üzleti vállalkozások elősegítésére is nagy mozgalom indult meg a fekete lakóvidékeken. Floyd B. McKissick, aki nemrég mondott le a Congress of Racial Equality vezetéséről, most vállalatot alapított, amely a feketék gazdasági függetlenségét- akarja istápolni. Ma már nem sokat tartanak az integrációról, gazdasági egyenlőség nélkül. McKissick mondotta: “Ha egy fekete embernek nincs kenyere, erre nem az integráció a megoldás, hanem hogy kenyeret adjanak neki.” Washingtonban a “Black Dollar” nevű, nemrég kibocsátott kereskedelmi szaklap írja: “Hogy a ‘black power’ jelszónak valami értelme legyen a fekete közönség számára, azt dollár és cent értékben kell kifejezni.”

A Detroiti Black Star Cooperative már eddig egy szupermarketot, egy gazolin töltőállomást, egy ruhaüzemet létesített a néger közönségtől gyűjtött pénzből és még több vállalat és óvoda megnyitását tervezik. Rév. Albert Cleage, a detroiti Black Madonna templom lelkésze mondotta: “A fekete nép túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy lázongjon, hogy Molotov cocktail-okat dobáljon.” De azt is hozzátette, hogy a lázongás veszélye most is, éppúgy mint a múltban, a fehérek magatartásától függ. A rendőrség provokációi a néger vidékeken állandó veszedelmet jelentenek és semmivel sem csökkentek azóta, hogy a National Advisory Commission on Civil Disorders jelentése napvilágot látott.

A sérelmek, a meg nem oldott problémák továbbra is jelen vannak. Épp ezért vannak, akik azt mondják, hogy még sokkal súlyosabb faji összecsapásokra kerülhet sor. A National Urban League vezetője, Sterling Tucker nemrég figyelmeztetett: “Az igazi veszély abban áll, hogy a fehérek unják a feketéket, a feketék viszont egyre türelmetlenebbek lesznek a haladás lassúságával. Nincs meg az igazságért való lelkesedés, amelyre Amerikának szüksége van és amely nélkül öngyilkosság előtt áll.” Egy másik néger vezetőnek az a véleménye, hogy könnyen bekövetkezhet az a helyzet, amikor a “hosszú, forró nyárra úgy emlékszünk vissza, mint a régi jó időkre.” Ezeket a véleményeket arra alapozzák, hogy most már szervezett gerilla harcok kitörésétől tartanak. A fehér jobboldali fajgyűlölő szervezetek fegyverkezésére válaszul a feketék is sok helyen önvédelemre szervezkednek. Sok helyen van összetűzés a rendőrséggel. New Yorkban például, egy brooklyni bíróságon, Wallace gombot viselő, civilruhás rendőr tettlegesen bántalmazott egy fekete ifjút, aki a Black Panthers- hez tartozott. A militáns néger vezetőket egymás után bebörtönzik, koholt vádak alapján, hosszú

börtönbüntetést mérnek ki rájuk. A déli államok fehér iskolásgyermekei között nemrégen végzett véleménykutatás szerint, a gyermekek 59 százaléka örült dr. Martin Luther King Jr. meggyilkolásának, vagy közömbösen vette. A gyermekek természetesen a szülők véleményét tükrözik vissza.

A fekete többség számára nincs változás

Az ország történelmében még nem fordult elő, hogy a négerek elői'ehaladási vágyai a fehérekkel ilyen éles összeütközésbe kerültek volna. Egy kaliforniai néger egyetemi hallgató megjósolta: “A feketék jogos küzdelme nem fog ellanyhulni és a fehérek ezt a négerek utolsó csepp véréig ellenzik.” Milton Henry, a Republic of New Africa országos szervezet alelnöke igy vélekedett: “Kényszerintenek bennünket, hogy forradalmárok legyünk, mivel teljesen a rendszeren kívülre helyeznek bennünket. Folyton azt mondják, tartózkodjunk az erőszakos módszerektől, de ők semmilyen jelentős változást nem akarnak.”

A társadalomtudósok is, akik ebben a kérdésben megfigyeléseket tesznek, azon a véleményen vannak, hogy ezentúl nem annyira pillanatnyilag kitörő rendzavarásokra, mint inkább előre megszervezett, tudatos lázadásokra lehet számítani. Az öntudatra ébredt fekete tömegek számára nem az jelent haladást, hogy egyesek kiemelkedtek és karriert csináltak, hanem azt látják, hogy a négerek tömegei még most is ugyanolyan kisemmize'tt- tek, és olyan reménytelen a helyzetük, mint azelőtt. Egy washingtoni néger közhivatalnok, Robert Lamb kijelentette: “Hacsak a városok problémáit meg nem oldják, lehetséges, hogy gerilla harcokra kerül sor. A fekete ifjak eltökélték, nem engedik meg, hogy fehér rendőrök a fekete lakóvidékekre jöjjenek, őket lenézzék, sértegessék és ne vegyék emberszámba, azután büntetlenül mehessenek a dolgukra.”

A Brandeis egyetemen, a Lemberg Center for the Study of Violence egyik vezetője, Ralph W. Conant, aki fehér, megjegyezte: “A gettók fekete lakói látják a rendőrök erőszakosságát és egyre gyakrabban visszaütnek. A Lemberg Centerben végzett tanulmányok kimutatják, hogy a legtöbb esetben a rendőrök erőszakossága előzi meg a gettókban kitörő lázongásokat.” Számtalan városban néger munkások is a harcokba keveredtek, pedig csak nézték az eseményeket. De a rendőrök botjukat suhogtatva a nézőket is megrohanták. Mikor a rendőrök könnygázt dobtak, a családapák kijöttek a lakásukból, hogy a rendőrökkel szembeszállja- nak.

A Chyrsler autógyárban egy millitáns néger szervezet alakult. A DRUM (Dodge Revolutionary Union Movement) vezetői azt mondják, hogy habár a Chrysler munkások egyharmada néger, mégis megkülönböztetést gyakorolnak velük szemben. A Chryslernél 7 éve alkalmazott néger Harry Douglas egy szakképző tanfolyamon néger történelmet tanított, de a vezetőség kifogásolta, hogy militáns néger vezetők képeit mutatta be. Máshova akarták helyezni, de ezt nem fogadta el, ezért elbocsátották. A DRUM szervezet követeli visszahelyezését. A szervezet egyik tagja megjegyezte: “Majd meglátjuk, mi történik a testvérrel. Ha kell, leállíthatjuk a futószalagot. Az egész ipart megállíthatjuk, mint ahogyan a fehérek tették, ha feketéket előléptettek.” Egy másik fekete munkás igy szólt: “El tudja képzelni, mi lesz itt, ha a négerek leállítják a termelést? Eddig is voltak bajok, de ebből már komoly háború lehet.”

Megölte a főnyeremény

Nyíregyháza, Magyarország. — Moraszki János, idős kőműves, mint sokan mások, Lotto sorsjegyet vett. November 15-én volt a húzás, amelyen ő nyerte az 1,783,000 forintot kitevő főnyereményt. Ez az örömhír annyira felizgatta, hogy kórházba szállították, ahol rövid időn belül meghalt.

Jó lesz vigyázni! A főnyeremény elnyerése is veszedelemmel jár!

Bal Harbour, Fia. — Az American Medical Association határozatot hozott, amely a különböző helyi orvosi szövetségekben megtiltja a faji megkülönböztetést. A határozat értelmében kitilthatják a fiókokat az AMA tagságából, “abban az esetben, ha ismételten megszegik a határozatot.”