Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-12-05 / 47. szám

Thursday, December 5, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Elhamvasztották Attilát? Mindeddig az volt a közhiedelem (s a történet- tudomány is igy tartotta), hogy Attila hun ki­rályt, “az isten ostorá”-t hármas, arany-, ezüst- és vaskoporsóban temették el. A monda szerint a ko­porsót egy eltérített folyó medrének mélyén he­lyezték el, s a temetést végző rabszolgákat lenyi- lazták, hogy senkinek se árulhassák el a sírhelyet, így irta le ezt Gárdonyi Géza is A láthatatlan em­ber cimü regényében. Görög forrásból — főleg a hunoknál követség­ben járt Priszkosz i. sz. 448-ból származó leírása nyomán — elég pontosan meg lehetett állapítani, hogy Attila hatalmas birodalmának központja va­lahol Szeged és Csongrád között lehetett. Tgy At­tila sírját is eddig ezen a környéken kere <;ék el­sősorban, feltételezve, hogy az eltérített folyó a Tisza egyik ága lett volna. Időről-időre “szenzá­ciós” hírek keltek szárnyra a sir vélt “felfedezé­séről”. Am keresték Attila sírját Ausztria, Svájc, Franciaország, Olaszország területén is, mivel a hun király itt is megfordult hadjáratain. A legújabb kutatások azonban az eddigi elkép­zelésektől eltérő következtetésekre jutnak. Attila temetéséről nem maradt fenn hiteles leírás. Nem is maradhatott, mert általában a nomád népek fejedelmeit valóban a legnagyobb titokban temet­ték el. De már 1'926-ban feltártak Magyarorszá­gon, Nagyszéksós mellett egy az V. századból származó hun fejedelmi sirt, amelyben 167 arany­tárgyat találtak. Ezek egy részén égési és olva­dásnyomokat fedeztek fel. Hasonló leletek később is, máshol is előkerültek. Ezek tüzetes megvizsgálása után jutottak az alábbi következtetésre: Attilát arannyal ékes ru­hájában, kincseivel és fegyvereivel együtt nagy máglyán elégették (ezért olvadtak meg az arany­tárgyak), majd hamvai fölé halmot emeltek. így hát hiábavaló dolog a hármas koporsó, Attila me­sés kincsei után kutatni. Bár ki tudja... Négyezer lópatkó egy visegrádi villában Magyarországon is divatos a hobby. Gobbi Hil­da gyűjteménye például országos viszonylatban is páratlan ritkaságnak számit: visegrádi villájá­nak kapuját és az ablakok rácsait összeforrasz­tott lópatkók díszítik. Nemrégen került fel villá­jának diszrácsaira a négyezredik szerencsepatkó. A Madách Színház művésze, Pécsi Sándor régi műgyűjtő. Az országot és külföldet járva kuta­tott a régiségek, a különböző korok emlékei után. Kertjét bronzkori urna, római szarkofág és régi pravoszláv sírkő darabja díszíti. Számos néprajzi tárgyat őriz lakásában, igy például régi vasszer­számokat j lózablákat, olaj mécseseket és az ország különböző tájain fellelt köcsögöket. A nyáron Mon­góliában járt, gyűjteményének legújabb darabjai innen származnak. Kollégája, Ujlaky László gyer- mek-villanyvasutakat gyűjt. Váradi Hédi pedig a színházi előadásokat hirdető plakátok tömegét őrzi. Lappföld testvérmegyéje lesz Fejér megye Magyarországon járt Székesfehérvár finn test­vérvárosa — Kérni — háromtagú küldöttsége, amely kilenc napot töltött Fejér megye székhe­lyén. A két város barátságának továbbfejlesztéséről Ahti Pukema, Kérni város tanácselnöke a többi közt kijelentette: — A jövőben tovább szeretnénk fejleszteni a két város kapcsolatát. Célunk, hogy a két megye- székhely barátsága a két megye barátságává fej­lődjék, Fejér megye és Lappföld — amelynek székhelye Kérni — rövid időn belül testvérmegyei kapcsolatba, kerüljön. Csongrád megye Minden eddiginél nagyobb sikerrel rendezték meg julius 19 és 28 között az idei, immár 23. Sze­gedi Ipari Vásárt és Kiállítást. A több mint 12 ezer négyzetméter területű kiállítás Szeged és Csongrád megye utóbbi években élért nagy gaz­dasági fejlődését tükrözte, másrészt bizonyította, hogy e rendezvény iránt az egész ország területé­ről élénk az érdeklődés. Idén uj színfolttal gazdagodott a kiállítás; Sze­ged testvérvárosának, Szabadkának vállalatai öt­száz négyzetmétenyi területen mutatták be leg­szebb termékeiket. Most első Ízben a jugoszláv és magyar vállalatok között közvetlen árucserét is rendeztek a kiállítás időtartama alatt. A szegedi kiállítás messzemenően tükrözte en­nek az egykori iparilag elmaradt országrésznek nagyarányú fejlődését. A beruházási statisztikák még néhány évvel ezelőtt is Csongrádot a megyék rangsorában a 17. helyen tartották nyilván. Hosz- szu évekig sok vita folyt Csongrád iparosításának lehetőségeiről, s a szakemberek is azon a vélemé­nyen voltak, hogy nyersanyag és fűtőanyag hiá­nyában e területen továbbra is csak a könnyűipa­ri, elsősorban az élelmiszeripari ágazatok fejleszt­hetők. A gyakorlat azonban rácáfolt ezekre az ál­lításokra ; éppen e körzetben találták a most fel­tárás alatt álló gazdag kőolaj- és földgázmezőket, amelyek nemcsak Csongrád körzetének, hanem az ország több más területének iparosításához is nagy lendületet adnak. Jelentős iparosítás kezdődött Szegeden és álta­lában Csongrád megyében, s ennek köszönhető, hogy 1961 és 1965 között az országos átlagot jó­val meghaladóan 74 százalékkal nőtt az ipari ter­melés Csongrád megyében. Az elmúlt két eszten­dő ismét 27 százalékos ipari termelésnövekedést eredményezett, vagyis lényegesen meghaladta az országos átlagot. A további tervek Csongrád még nagyobb ütemü fejlődésével számolnak: 1970 után ez ez a vidék adja az ország kőolaj- és földgáz­termelésének körülbelül 50 százalékát. Erre a nyersanyagkincsre alapozva jelentős nehézipari központokat hoznak létre. Az eddigi eredmények tehát csak a kezdetet jelentik, s egyúttal annak bizonyítékát, hogy Csongrád gazdasági fejlődésé­nek nagy távlatai vannak. Magyar “müvészexport” - számokban Csaknem megkétszereződött az elmúlt évben a budapesti Nemzetközi Koncertigazgatóság forgal­ma: 90 százalékkal több magyar művészt “expor­táltak” külföldre mint 1966-ban. A statisztikai adatok is arról tanúskodnak, ma már magasan jegyzik a zenei “világpiacon” a Ma­gyar Állami Népi Együttest (két év alatt öt kül­földi turné, 70 előadás), a Magyar Állami Hang­verseny Zenekart (két év alatt öt turné, 50 kon­cert), a Magyar Rádió Zenekarát (két év alatt négy turné, 44 koncert). Megismerte a külföldi közönség a magyar Operaház zenekarát, szólistáit és balettkarát, a Magyar Kamara Zenekart, a Pé­csi Balettet, a Duna Táncegyüttest, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét és a Magyar Álla­mi Bábszínház társulatát. Fischer Annie zongoraművésznő és Ferencsik János karmester mellett — akik szinte egész év­ben rendszeresen vendégszepelnek külföldön — a Tátrai-vonósnégyes tavaly 44, a Bartók-kvar- tett pedig 55 Ízben lépett fel a magyar határokon túl. A legfiatalabb magyar előadóművészek közül Sirokay Zsuzsának csupán az elmúlt esztendőben hat országban 18 koncertje, Szabó Csillának öt országban 19, Mező Lászlónak nyolc országban 23, Perényi Miklósnak négy országban 12 koncert­je volt, Sándor János pedig nyolc országban 17 hangversenyt vezényelt. A komolyzenei szólisták és együttesek mellett egyre népszerűbbek külföldön a magyar népize­nekarok, s újabban a magyar tánc- , illetve beat­zenekarok. Világszerte keresik már a legjobb ma­gyar táncdalénekeseket is. S egy uj jelenség: szin­te máról holnapra “kapósak” lettek a magyar szín­ház és filmrendezők színészek, koreográfusok. IDŐJÁRÁSI RADAR MŰKÖDIK A FERIHEGYä REPÜLŐTÉREN Magyarországon elsőként a Ferihegyi repülőtér me­teorológiai szolgálatánál használnak időjárásjelző ra­darkészüléket. A meteorológusok az NDK gyártmányt! műszer képernyőjén kiiométeres pontossággal meg­határozzák az ország légterében kialakuló csapadék zónák helyét és nagyságát, mérik az áthelyeződés irá­nyát és sebességét. A kapott adatokról tájékoztatják a légijáratok pilótáit. — Képünkön: Lépp Ildikó szi­noptikus az időjárási radarnál. Vadászó vidrák Vidrák dézsmálják éjszakánként a baranyai ha­lastavak gazdag halállományát. Ezek a hírhedt “vizitolvajok” nagymértékben elszaporodtak aa utóbbi időben, Korábban szinte szenzációnak szá­mított egy-egy példány elejtése, ma viszont alig van olyan tó a megyében, ahol ne bukkantak vol­na fel a vidrák. Súlyos károkat okoznak, egy vid­ra naponta egy-másfél kiló pontyot is elfogyaszt. A halászok különös jelenségre figyeltek fel mos­tanában: egyes vidrák csupán “passzióból” pusz­títják a halakat. Többfelé találtak a tavakat sze­gélyező nádasokban megfojtott pontyokat, ame­lyek érintetlenül maradtak. Valószínűleg az erő­sebb, vérengzőbb természetű vidrák igy elégítik; ki vadászszenvedélyüket. A vidra-invázió megfé­kezése végett a halászok éjszakánként vadászatra indulnak: közeleg ugyanis a lehalászás ideje, ami­kor a pontyok kisebb területre zsúfolódnak és igy könnyebben esnek a ragadozók zsákmányává. A halászok puskával, kutyával, csapdával igyeksze­nek gátat vetni a vidrák kártékony “sportjának”. Osztrák-magyar gyógyforrás Magyar-osztrák megbeszélések kezdődtek Kö- zép-Európa egyik legbővebb vizű termálkút ja, a Bükk-gyógyforrás közös hasznosításáról. A gyógy vízzé nyilvánított 58 fokos, ásványi anyagokban) rendkívül gazdag termálvíz mozgásszervi, gyo­mor, nőgyógyászati, baleseti utókezeléssel kapcso­latos és még számos betegség gyógyítására is ki­váló. Az osztrák orvosok máris széleskörűen ajánl­ják betegeiknek az osztrák határhoz közel fekvő, egyre nagyobb hírnévnek örvendő gyógyforrást. • Papp László bélyegen. Az egyik legeredmé­nyesebb magyar sportoló Papp László ökölvívó arcképét mongol bélyegen láthatják nemsokára a gyűjtők. A távolkeleti ország 8 értékből álló so­rozaton örökíti meg az eddigi olimpiákon több győzelmet arató versenyzőket. Nurmi tói Schollan- derig a XX. század sportéletének összes kiválósá­ga szerepel a bélyegeken és közöttük kap helyet az ökölvívás három olimpián is aranyérmet nyert magyar bajnoka. ( • • Újabb magyar siker a szivbillentyü-átülte* tésben. A délmagyarországi Szeged Orvostudomá­nyi Egyeteme Sebészeti Klinikájának orvosai — negyediknek a világon — sikerrel oldották meg aa állatból származó és emberbe beültetendő szivbii- lentyü műanyaggal való megerősítését. Az első ilyen billentyűt, amelyhez konzervált sertés-aortát használtak, műtét utján egy 26 éves asszony szi­vébe ültették át sikerrel. Az eljárás előnye, hogy a műanyaggal megerősített állati szívbillentyű nem deformálódik, nem tágul ki, a normálishoz közeli szivmüködési viszonyokat teremt, s bizo­nyos szövődményeket megelőz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom