Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-05 / 47. szám
Thursday, December 5, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Elhamvasztották Attilát? Mindeddig az volt a közhiedelem (s a történet- tudomány is igy tartotta), hogy Attila hun királyt, “az isten ostorá”-t hármas, arany-, ezüst- és vaskoporsóban temették el. A monda szerint a koporsót egy eltérített folyó medrének mélyén helyezték el, s a temetést végző rabszolgákat lenyi- lazták, hogy senkinek se árulhassák el a sírhelyet, így irta le ezt Gárdonyi Géza is A láthatatlan ember cimü regényében. Görög forrásból — főleg a hunoknál követségben járt Priszkosz i. sz. 448-ból származó leírása nyomán — elég pontosan meg lehetett állapítani, hogy Attila hatalmas birodalmának központja valahol Szeged és Csongrád között lehetett. Tgy Attila sírját is eddig ezen a környéken kere <;ék elsősorban, feltételezve, hogy az eltérített folyó a Tisza egyik ága lett volna. Időről-időre “szenzációs” hírek keltek szárnyra a sir vélt “felfedezéséről”. Am keresték Attila sírját Ausztria, Svájc, Franciaország, Olaszország területén is, mivel a hun király itt is megfordult hadjáratain. A legújabb kutatások azonban az eddigi elképzelésektől eltérő következtetésekre jutnak. Attila temetéséről nem maradt fenn hiteles leírás. Nem is maradhatott, mert általában a nomád népek fejedelmeit valóban a legnagyobb titokban temették el. De már 1'926-ban feltártak Magyarországon, Nagyszéksós mellett egy az V. századból származó hun fejedelmi sirt, amelyben 167 aranytárgyat találtak. Ezek egy részén égési és olvadásnyomokat fedeztek fel. Hasonló leletek később is, máshol is előkerültek. Ezek tüzetes megvizsgálása után jutottak az alábbi következtetésre: Attilát arannyal ékes ruhájában, kincseivel és fegyvereivel együtt nagy máglyán elégették (ezért olvadtak meg az aranytárgyak), majd hamvai fölé halmot emeltek. így hát hiábavaló dolog a hármas koporsó, Attila mesés kincsei után kutatni. Bár ki tudja... Négyezer lópatkó egy visegrádi villában Magyarországon is divatos a hobby. Gobbi Hilda gyűjteménye például országos viszonylatban is páratlan ritkaságnak számit: visegrádi villájának kapuját és az ablakok rácsait összeforrasztott lópatkók díszítik. Nemrégen került fel villájának diszrácsaira a négyezredik szerencsepatkó. A Madách Színház művésze, Pécsi Sándor régi műgyűjtő. Az országot és külföldet járva kutatott a régiségek, a különböző korok emlékei után. Kertjét bronzkori urna, római szarkofág és régi pravoszláv sírkő darabja díszíti. Számos néprajzi tárgyat őriz lakásában, igy például régi vasszerszámokat j lózablákat, olaj mécseseket és az ország különböző tájain fellelt köcsögöket. A nyáron Mongóliában járt, gyűjteményének legújabb darabjai innen származnak. Kollégája, Ujlaky László gyer- mek-villanyvasutakat gyűjt. Váradi Hédi pedig a színházi előadásokat hirdető plakátok tömegét őrzi. Lappföld testvérmegyéje lesz Fejér megye Magyarországon járt Székesfehérvár finn testvérvárosa — Kérni — háromtagú küldöttsége, amely kilenc napot töltött Fejér megye székhelyén. A két város barátságának továbbfejlesztéséről Ahti Pukema, Kérni város tanácselnöke a többi közt kijelentette: — A jövőben tovább szeretnénk fejleszteni a két város kapcsolatát. Célunk, hogy a két megye- székhely barátsága a két megye barátságává fejlődjék, Fejér megye és Lappföld — amelynek székhelye Kérni — rövid időn belül testvérmegyei kapcsolatba, kerüljön. Csongrád megye Minden eddiginél nagyobb sikerrel rendezték meg julius 19 és 28 között az idei, immár 23. Szegedi Ipari Vásárt és Kiállítást. A több mint 12 ezer négyzetméter területű kiállítás Szeged és Csongrád megye utóbbi években élért nagy gazdasági fejlődését tükrözte, másrészt bizonyította, hogy e rendezvény iránt az egész ország területéről élénk az érdeklődés. Idén uj színfolttal gazdagodott a kiállítás; Szeged testvérvárosának, Szabadkának vállalatai ötszáz négyzetmétenyi területen mutatták be legszebb termékeiket. Most első Ízben a jugoszláv és magyar vállalatok között közvetlen árucserét is rendeztek a kiállítás időtartama alatt. A szegedi kiállítás messzemenően tükrözte ennek az egykori iparilag elmaradt országrésznek nagyarányú fejlődését. A beruházási statisztikák még néhány évvel ezelőtt is Csongrádot a megyék rangsorában a 17. helyen tartották nyilván. Hosz- szu évekig sok vita folyt Csongrád iparosításának lehetőségeiről, s a szakemberek is azon a véleményen voltak, hogy nyersanyag és fűtőanyag hiányában e területen továbbra is csak a könnyűipari, elsősorban az élelmiszeripari ágazatok fejleszthetők. A gyakorlat azonban rácáfolt ezekre az állításokra ; éppen e körzetben találták a most feltárás alatt álló gazdag kőolaj- és földgázmezőket, amelyek nemcsak Csongrád körzetének, hanem az ország több más területének iparosításához is nagy lendületet adnak. Jelentős iparosítás kezdődött Szegeden és általában Csongrád megyében, s ennek köszönhető, hogy 1961 és 1965 között az országos átlagot jóval meghaladóan 74 százalékkal nőtt az ipari termelés Csongrád megyében. Az elmúlt két esztendő ismét 27 százalékos ipari termelésnövekedést eredményezett, vagyis lényegesen meghaladta az országos átlagot. A további tervek Csongrád még nagyobb ütemü fejlődésével számolnak: 1970 után ez ez a vidék adja az ország kőolaj- és földgáztermelésének körülbelül 50 százalékát. Erre a nyersanyagkincsre alapozva jelentős nehézipari központokat hoznak létre. Az eddigi eredmények tehát csak a kezdetet jelentik, s egyúttal annak bizonyítékát, hogy Csongrád gazdasági fejlődésének nagy távlatai vannak. Magyar “müvészexport” - számokban Csaknem megkétszereződött az elmúlt évben a budapesti Nemzetközi Koncertigazgatóság forgalma: 90 százalékkal több magyar művészt “exportáltak” külföldre mint 1966-ban. A statisztikai adatok is arról tanúskodnak, ma már magasan jegyzik a zenei “világpiacon” a Magyar Állami Népi Együttest (két év alatt öt külföldi turné, 70 előadás), a Magyar Állami Hangverseny Zenekart (két év alatt öt turné, 50 koncert), a Magyar Rádió Zenekarát (két év alatt négy turné, 44 koncert). Megismerte a külföldi közönség a magyar Operaház zenekarát, szólistáit és balettkarát, a Magyar Kamara Zenekart, a Pécsi Balettet, a Duna Táncegyüttest, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét és a Magyar Állami Bábszínház társulatát. Fischer Annie zongoraművésznő és Ferencsik János karmester mellett — akik szinte egész évben rendszeresen vendégszepelnek külföldön — a Tátrai-vonósnégyes tavaly 44, a Bartók-kvar- tett pedig 55 Ízben lépett fel a magyar határokon túl. A legfiatalabb magyar előadóművészek közül Sirokay Zsuzsának csupán az elmúlt esztendőben hat országban 18 koncertje, Szabó Csillának öt országban 19, Mező Lászlónak nyolc országban 23, Perényi Miklósnak négy országban 12 koncertje volt, Sándor János pedig nyolc országban 17 hangversenyt vezényelt. A komolyzenei szólisták és együttesek mellett egyre népszerűbbek külföldön a magyar népizenekarok, s újabban a magyar tánc- , illetve beatzenekarok. Világszerte keresik már a legjobb magyar táncdalénekeseket is. S egy uj jelenség: szinte máról holnapra “kapósak” lettek a magyar színház és filmrendezők színészek, koreográfusok. IDŐJÁRÁSI RADAR MŰKÖDIK A FERIHEGYä REPÜLŐTÉREN Magyarországon elsőként a Ferihegyi repülőtér meteorológiai szolgálatánál használnak időjárásjelző radarkészüléket. A meteorológusok az NDK gyártmányt! műszer képernyőjén kiiométeres pontossággal meghatározzák az ország légterében kialakuló csapadék zónák helyét és nagyságát, mérik az áthelyeződés irányát és sebességét. A kapott adatokról tájékoztatják a légijáratok pilótáit. — Képünkön: Lépp Ildikó szinoptikus az időjárási radarnál. Vadászó vidrák Vidrák dézsmálják éjszakánként a baranyai halastavak gazdag halállományát. Ezek a hírhedt “vizitolvajok” nagymértékben elszaporodtak aa utóbbi időben, Korábban szinte szenzációnak számított egy-egy példány elejtése, ma viszont alig van olyan tó a megyében, ahol ne bukkantak volna fel a vidrák. Súlyos károkat okoznak, egy vidra naponta egy-másfél kiló pontyot is elfogyaszt. A halászok különös jelenségre figyeltek fel mostanában: egyes vidrák csupán “passzióból” pusztítják a halakat. Többfelé találtak a tavakat szegélyező nádasokban megfojtott pontyokat, amelyek érintetlenül maradtak. Valószínűleg az erősebb, vérengzőbb természetű vidrák igy elégítik; ki vadászszenvedélyüket. A vidra-invázió megfékezése végett a halászok éjszakánként vadászatra indulnak: közeleg ugyanis a lehalászás ideje, amikor a pontyok kisebb területre zsúfolódnak és igy könnyebben esnek a ragadozók zsákmányává. A halászok puskával, kutyával, csapdával igyekszenek gátat vetni a vidrák kártékony “sportjának”. Osztrák-magyar gyógyforrás Magyar-osztrák megbeszélések kezdődtek Kö- zép-Európa egyik legbővebb vizű termálkút ja, a Bükk-gyógyforrás közös hasznosításáról. A gyógy vízzé nyilvánított 58 fokos, ásványi anyagokban) rendkívül gazdag termálvíz mozgásszervi, gyomor, nőgyógyászati, baleseti utókezeléssel kapcsolatos és még számos betegség gyógyítására is kiváló. Az osztrák orvosok máris széleskörűen ajánlják betegeiknek az osztrák határhoz közel fekvő, egyre nagyobb hírnévnek örvendő gyógyforrást. • Papp László bélyegen. Az egyik legeredményesebb magyar sportoló Papp László ökölvívó arcképét mongol bélyegen láthatják nemsokára a gyűjtők. A távolkeleti ország 8 értékből álló sorozaton örökíti meg az eddigi olimpiákon több győzelmet arató versenyzőket. Nurmi tói Schollan- derig a XX. század sportéletének összes kiválósága szerepel a bélyegeken és közöttük kap helyet az ökölvívás három olimpián is aranyérmet nyert magyar bajnoka. ( • • Újabb magyar siker a szivbillentyü-átülte* tésben. A délmagyarországi Szeged Orvostudományi Egyeteme Sebészeti Klinikájának orvosai — negyediknek a világon — sikerrel oldották meg aa állatból származó és emberbe beültetendő szivbii- lentyü műanyaggal való megerősítését. Az első ilyen billentyűt, amelyhez konzervált sertés-aortát használtak, műtét utján egy 26 éves asszony szivébe ültették át sikerrel. Az eljárás előnye, hogy a műanyaggal megerősített állati szívbillentyű nem deformálódik, nem tágul ki, a normálishoz közeli szivmüködési viszonyokat teremt, s bizonyos szövődményeket megelőz.