Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-12-05 / 47. szám

Thursday, December 5, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 ÉRTÉKCSÖKKENTÉS Röviden ez azt jelenti, hogy egy ország pénzét olcsóbban váltják be más országok pénzére. Úgy történik, hogy ez ország központi (jegy-)bankja fel­emeli a külföldi pénzek, devizák árát; igy a ma­gánbankok is drágábban adják a külföldi valutát, mert követni kell a jegybank árait. A pénzérték enélkül is csökkenhet. A belföldi árak nőhetnek (mint itt), a külföldön eshet a hazai pénz árfolya­ma, mert azt kevesebben keresik vásárlás vagy ideutazás és befektetés céljára. De a háború óta a kapitalista államok egyezményei szerint, ha vala­hol a pénzérték erősen esik, a Nemzetközi Fizeté­sek Bankja (IMF) és a kormányok közbelépnek, ne­hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly felborul­jon. A pénzt alátámasztó kölcsönt adnak az ilyen országnak, halasztást a küladósságok törlesztésére; gyengébb országokat “szanálásra” kényszeritenek: szociális kiadásai csökkentésére, beruházások elha­lasztására, a munkabérek rögzítésére, veszteséges üzemek bezárására (igy a munkanélküliség nőve-, lésére). De egy ország belső bajai akkor érintik közvet­lenül a külföldet, ha ezen ország fizetési mérlege leromlik: túl sokat fizet külföldi árukért, külső adósságok után, stb. Ez veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, ezért adják az áthidaló kölcsönöket; ha igy sem áll helyre a fizetési egyensúly, sor ke­rül a devalorizálásra, a pénzérték csökkentésére; a kormány saját elhatározásából vagy a külföld nyomására. Mit várnak az értékcsökkentéstől? Hogy ez or­szág olcsóbban — tehát többet — fog külföldre eladni és drágábban — azaz kevesebbet — fog onnan vásárolni. így fizetési mérlege egyensúlyba kerülne. Ki fizetné ezt? A bérért, fizetésért dolgo­zók, nyugdíjasok, takarékbetétesek. Igazságtalan és veszélyes megoldás, látjuk a devalorizálások klasszikus földjén, Dél-Amerikában, ahol a dolgo­zók elkeseredetten küzdenek életnívójuk még mé­lyebbre szállítása ellen. Franciaország De — mondják — a keserű orvosság közérdek. Persze, volna megoldás, amely nem ily keserű és erkölcstelen, erről majd máskor. De ha most a vezető tőkés országok BONN-ban követelték a francia frank értékcsökkentését, szükség van-e rá az ő saját elveik alapján? Nem. Ha elfogadnák, hogy a devalorizálás (legalább kis időre) segítene, Franciaország ma nem szorulna rá. Arra hivatkoz­nak, hogy tavaly Anglia is megcsinálta; nos, látjuk, az angol gazdasági problémákat nem oldotta meg, a font újra válságban van. A májusi válság visszavetette gazdasági életét és azóta gyorsan csökkent aranytartaléka, de a károk egy részét már kiheverték. Sok minden, amit most a sajtó a francia bajokról irt, nem igaz. A nagy­kereskedelmi árak egy év alatt nem 10%-kal, csak 3%-kai nőttek, kevésbé, mint az U.S.-ben. (Csak most, a válság napjaiban szöktek fel egyelőre.) A fogyasztás 4% -kai drágult (mint az U.S.-ban). Külkereskedelme nőtt, a kevés deficitet más kül­földi bevételek fedezik. Franciaországnak alig van kiiladóssága (annál több Angliának és az Egyesült Államoknak), csak most szavaztak meg neki szanálási kölcsönt. Termelése 1967- ig gyorsabban nőtt, mint Nyugat-Németországé és a májusi esés után meredeken nőtt. Félannyi mun­kanélkülije sincs, mint Angliának, tizedannyi mint az U.S.-nek. Akkor miért a frankválság, miért áramlott ki jegybankjából 3 milliárd dollárnyi arany? (Még mindig majdnem kétszerannyi van. mint Angliának.) Németország Itt a főoka a frank (a font, a dollár) válságának. Nyugat-Németország annyira modernizálta terme­lését, hogy kivitele megközelítette az U.S.-ét és idén 2.500 millió dollár kiviteli többletre számit többre mint az U.S.). Ennek folytán mindenfelől— kivált Franciaországból — oda áramlott az arany, a tőkések pénzüket márkára váltották át, mert a nagyhatalmak azt követelték a németektől: emel­jék fel a márka értékét (egyszer már emelték 20 centről 25-re), hogy a német áruk drágábbak le­gyenek s a külföld kevesebbet vegyen tőlük. A németek ellenkeztek. Két, csak csillagászati szá­mokban kifejezhető inflációt szenvedtek át, a kö­zönség fél, ha a márkához hozzányúlnak. Nagy ex­portvállalatait (mint a Volkswagent) megrendítené a kivitel túlságos csökkenése; sok vállalat fél, hogy több külföldi áru veszélyeztetné üzletüket. De a márka-emelés hire itt volt, a külföld — főleg a még aggodalmas franciák — márkára váltották be pénzüket, kiárusították a frankot. A kisemberek is csinálták, de persze a legtöbbet a nagyvállalatok adták el. azt a pénzt, amit az államtól kaptak, hogy május-juniusi veszteségeiket pótolják; De Gaulle felháborodottan utalt erre. A németek cáfolták a márka-emelést, de a közönség tudta, hogy az ilyes­mit nem jelentik be előre, a márka-hossz tovább tartott. Akkor — mondották — legalább a francia frankot szállítsák le, hogy a piac megnyugodjon. Erre spekulált a tőkések egy része, ezt követelte sajtójuk. Ugyanakkor az angolok, olaszok, japánok, stb. féltek ettől, mert versenyképességüket ron­totta volna. S a frank magával rántotta volna 14 afrikai ország pénzét (“frankofón Afrika”) és az egész világ pénzrendszerét megrázkódtatta volna. Már el is temették a frankot, a francia és a kül­földi sajtó már vádolta De Gaulle-t, hogy meg­szegte ígéretét, mégis elejti a frankot. Amikor az­után a francia kormány megtagadta a frank csök­kentését, a vüágsajtó azzal vádolta, hogy elárulta a Nyugatot, az Atlanti Szövetséget (NATO-t), a HASZNOS TUDNIVALÓK Formózai termeszek súlyos kárt tesznek az épületekben Formózai termeszeket (termites) az Egyesült Államokban először 1965-ben találtak, egy Hous- ton-i hajógyárban. Azóta már nemcsak Texasba, de Lousianába és South Caroliniába is behatoltak és mindenütt mérhetetlen károkat okoznak. A for­mózai termeszek csak alig nagyobbak az itt ho­nos termeszeknél, de rendkívüli éhségük, pusztító erejük és szaporodásuk mellett a régi termeszek majdnem jótékony házi állatoknak látszanak. Ve­hemens életerejükkel megtámadnak olyan anya­gokat is, amelyeket a belföldi termeszek nem bán­tottak, mint élő fákat, bokrokat, sőt még kreozot- tal (karbolsav) átitatott villany-telefon póznákat is. A rovarszakértők azt mondják, hogy ha meg­mérgezik őket, haláluk előtt óriási étvággyal fal­nak fel mindent a közelben. Ez az egyik ok, ami­ért nagyon sok baj lesz velük, ha majd, mint vár­ható, az egész országban mindenüvé elterjednek. Szaporodásuk messze felülmúlja a belföldiekét, amelyek nappal párzanak. A formózaiak a kora esti órák melegében párzanak, mikor már a lám­pák égnek és mivel a fényhez vonzódnak, berepül­nek a nyitott ablakokon, ajtókon. így elkerülik a behatolás elleni védekezés régi módját, mikor a ház körüli földet termesz elleni méreggel itat­ták át. A formózai termesz nőstények tízszer annyi pe­tét raknak, mint a belföldiek. 1.5 milliót kitevő családokat alapítanak, a belföldi 250,000-hez ké­pest. Oy gyorsan és észrevétlenül végzik pusztitó munkájukat, hogy sokszor szitává lyukasztják a ház szerkezetét, mielőtt észrevennék. Az egyik nagy Galveston, Tex.-i rovarirtó vállalat a formó­zai termeszeket kezdi kizárni a garanciájából. A New Orleans-i közmüveknél a múlt évben, el­kapitalizmust — csak mert nem akarta pénzét rom tani. És ahelyett, hogy a kedélyeket nyugtatták volna, uj francia katasztrófát jósoltak. írták, hogy a franciák megszegték Ígéretüket — ez nem volt igaz. Azt is írták, hogy a külföldi kölcsön a deva- lorizáláshoz volt kötve — ez sem volt igaz. Ugyan­akkor pedig Johnson, Fowler pénzügyminiszter, az angolok, stb. gratuláltak De Gaullenak. Honnan ez ellentétek? Bonyolult kérdés ez, mert sok ellentétes politi­kai és üzleti cél ütközött össze. Egyrészt a devalori- zálástól De Gaulle bukását remélték és Franciaor­szág visszatérését a NATO-ba; viszont a franciák­kal együtt le akarták törni a német gazdasági túl­súlyt és csökkenteni a német politikai követelések nyomását. A francia gyárosok kontreminálták a frankot (esésére játszottak), mert rosszabb frank­ban jobb üzleteket reméltek. Johnsonék valószínű­leg De Gaulle mellett voltak, mert kormányzásuk végén nem akartak felfordulást. Nixonék nyüván uj francia rezsimre spekuláltak, amely majd őket támogatja. A közönség pedig — kit érdekel? A francia, angol stb. dolgozók fizetik a szanálást rög­zített (kisebb vásárló erejű) béreikkel, esetleg több munkanélkülivel. S az olvasók. . . vakulj magyar! Ki fog emlékezni, mit u tak neki pár héttel ezelőtt? 1968. nov. 27. ső ízben 25 kreozottal kezelt póznát kellett kicse­rélni, amelyet a formózai termeszek megrongál­tak. Eddig nem fordult elő, hogy termeszek a ki’eo- zoton keresztül hatolhattak. Próbálják megaka­dályozni a terjedésüket, de egyelőre lehetetlennek találják. A kormány szakértői tehetetlenek, csak azt tudják, hogy előbb-utóbb a formóziai terme­szek az egész ország épületei, sőt növényzete szá= mára is súlyos problémát jelentenek. Mit várhatunk a fogkezelésben 10 éven belül? Elsősorban nagy lehetőség van arra, hogy a fog szuvasodást a lakosság nagy részénél meg lehet akadályozni. Ezen kívül több más uj fejleményre lehet számítani a fogak kezelésében, ill, épen tar­tásában. Várható, hogy 10 éven belül: — Megakadályozzák a fogakon a lepedék lera­kódását, mely a fogak és a foghus romlására ve­zet, olyan szájvízzel, ami a fog zománcát védő anyaggal vonja be. — Müfogakat fájdalom nélkül az állkapocs csontjához erősítenek. — A kezelés alatt a nyálképződést pirulával hátráltatják, igy nem kell a nyált kezelés alatt csöveken levezetni. — Foghúzásnál vagy más fájdalmas művelet­nél nem kell többé injekciót adni. Egy mélyenha- tó, ártalmatlan helyi érzéstelenitőt adnak, melyet mindenki szívesebben elvisel. — A tv-telefonon a fogorvos belenézhet a paci­ens szájába és megmondhatja, mivel állíthat me£ otthon fogfájást, vagy foghus vérzést. — A páciens leleteit nem kell többé irattárban tartani. Komputerrel egyetlen szalagon minden adatot számon tarthatnak. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! VÁMMENTES IKKA-CSOHAGOK wwehdeuetok KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárat a Second Avenne-ről Peregrinus

Next

/
Oldalképek
Tartalom