Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-05 / 47. szám
Thursday, December 5, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 ÉRTÉKCSÖKKENTÉS Röviden ez azt jelenti, hogy egy ország pénzét olcsóbban váltják be más országok pénzére. Úgy történik, hogy ez ország központi (jegy-)bankja felemeli a külföldi pénzek, devizák árát; igy a magánbankok is drágábban adják a külföldi valutát, mert követni kell a jegybank árait. A pénzérték enélkül is csökkenhet. A belföldi árak nőhetnek (mint itt), a külföldön eshet a hazai pénz árfolyama, mert azt kevesebben keresik vásárlás vagy ideutazás és befektetés céljára. De a háború óta a kapitalista államok egyezményei szerint, ha valahol a pénzérték erősen esik, a Nemzetközi Fizetések Bankja (IMF) és a kormányok közbelépnek, nehogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly felboruljon. A pénzt alátámasztó kölcsönt adnak az ilyen országnak, halasztást a küladósságok törlesztésére; gyengébb országokat “szanálásra” kényszeritenek: szociális kiadásai csökkentésére, beruházások elhalasztására, a munkabérek rögzítésére, veszteséges üzemek bezárására (igy a munkanélküliség nőve-, lésére). De egy ország belső bajai akkor érintik közvetlenül a külföldet, ha ezen ország fizetési mérlege leromlik: túl sokat fizet külföldi árukért, külső adósságok után, stb. Ez veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, ezért adják az áthidaló kölcsönöket; ha igy sem áll helyre a fizetési egyensúly, sor kerül a devalorizálásra, a pénzérték csökkentésére; a kormány saját elhatározásából vagy a külföld nyomására. Mit várnak az értékcsökkentéstől? Hogy ez ország olcsóbban — tehát többet — fog külföldre eladni és drágábban — azaz kevesebbet — fog onnan vásárolni. így fizetési mérlege egyensúlyba kerülne. Ki fizetné ezt? A bérért, fizetésért dolgozók, nyugdíjasok, takarékbetétesek. Igazságtalan és veszélyes megoldás, látjuk a devalorizálások klasszikus földjén, Dél-Amerikában, ahol a dolgozók elkeseredetten küzdenek életnívójuk még mélyebbre szállítása ellen. Franciaország De — mondják — a keserű orvosság közérdek. Persze, volna megoldás, amely nem ily keserű és erkölcstelen, erről majd máskor. De ha most a vezető tőkés országok BONN-ban követelték a francia frank értékcsökkentését, szükség van-e rá az ő saját elveik alapján? Nem. Ha elfogadnák, hogy a devalorizálás (legalább kis időre) segítene, Franciaország ma nem szorulna rá. Arra hivatkoznak, hogy tavaly Anglia is megcsinálta; nos, látjuk, az angol gazdasági problémákat nem oldotta meg, a font újra válságban van. A májusi válság visszavetette gazdasági életét és azóta gyorsan csökkent aranytartaléka, de a károk egy részét már kiheverték. Sok minden, amit most a sajtó a francia bajokról irt, nem igaz. A nagykereskedelmi árak egy év alatt nem 10%-kal, csak 3%-kai nőttek, kevésbé, mint az U.S.-ben. (Csak most, a válság napjaiban szöktek fel egyelőre.) A fogyasztás 4% -kai drágult (mint az U.S.-ban). Külkereskedelme nőtt, a kevés deficitet más külföldi bevételek fedezik. Franciaországnak alig van kiiladóssága (annál több Angliának és az Egyesült Államoknak), csak most szavaztak meg neki szanálási kölcsönt. Termelése 1967- ig gyorsabban nőtt, mint Nyugat-Németországé és a májusi esés után meredeken nőtt. Félannyi munkanélkülije sincs, mint Angliának, tizedannyi mint az U.S.-nek. Akkor miért a frankválság, miért áramlott ki jegybankjából 3 milliárd dollárnyi arany? (Még mindig majdnem kétszerannyi van. mint Angliának.) Németország Itt a főoka a frank (a font, a dollár) válságának. Nyugat-Németország annyira modernizálta termelését, hogy kivitele megközelítette az U.S.-ét és idén 2.500 millió dollár kiviteli többletre számit többre mint az U.S.). Ennek folytán mindenfelől— kivált Franciaországból — oda áramlott az arany, a tőkések pénzüket márkára váltották át, mert a nagyhatalmak azt követelték a németektől: emeljék fel a márka értékét (egyszer már emelték 20 centről 25-re), hogy a német áruk drágábbak legyenek s a külföld kevesebbet vegyen tőlük. A németek ellenkeztek. Két, csak csillagászati számokban kifejezhető inflációt szenvedtek át, a közönség fél, ha a márkához hozzányúlnak. Nagy exportvállalatait (mint a Volkswagent) megrendítené a kivitel túlságos csökkenése; sok vállalat fél, hogy több külföldi áru veszélyeztetné üzletüket. De a márka-emelés hire itt volt, a külföld — főleg a még aggodalmas franciák — márkára váltották be pénzüket, kiárusították a frankot. A kisemberek is csinálták, de persze a legtöbbet a nagyvállalatok adták el. azt a pénzt, amit az államtól kaptak, hogy május-juniusi veszteségeiket pótolják; De Gaulle felháborodottan utalt erre. A németek cáfolták a márka-emelést, de a közönség tudta, hogy az ilyesmit nem jelentik be előre, a márka-hossz tovább tartott. Akkor — mondották — legalább a francia frankot szállítsák le, hogy a piac megnyugodjon. Erre spekulált a tőkések egy része, ezt követelte sajtójuk. Ugyanakkor az angolok, olaszok, japánok, stb. féltek ettől, mert versenyképességüket rontotta volna. S a frank magával rántotta volna 14 afrikai ország pénzét (“frankofón Afrika”) és az egész világ pénzrendszerét megrázkódtatta volna. Már el is temették a frankot, a francia és a külföldi sajtó már vádolta De Gaulle-t, hogy megszegte ígéretét, mégis elejti a frankot. Amikor azután a francia kormány megtagadta a frank csökkentését, a vüágsajtó azzal vádolta, hogy elárulta a Nyugatot, az Atlanti Szövetséget (NATO-t), a HASZNOS TUDNIVALÓK Formózai termeszek súlyos kárt tesznek az épületekben Formózai termeszeket (termites) az Egyesült Államokban először 1965-ben találtak, egy Hous- ton-i hajógyárban. Azóta már nemcsak Texasba, de Lousianába és South Caroliniába is behatoltak és mindenütt mérhetetlen károkat okoznak. A formózai termeszek csak alig nagyobbak az itt honos termeszeknél, de rendkívüli éhségük, pusztító erejük és szaporodásuk mellett a régi termeszek majdnem jótékony házi állatoknak látszanak. Vehemens életerejükkel megtámadnak olyan anyagokat is, amelyeket a belföldi termeszek nem bántottak, mint élő fákat, bokrokat, sőt még kreozot- tal (karbolsav) átitatott villany-telefon póznákat is. A rovarszakértők azt mondják, hogy ha megmérgezik őket, haláluk előtt óriási étvággyal falnak fel mindent a közelben. Ez az egyik ok, amiért nagyon sok baj lesz velük, ha majd, mint várható, az egész országban mindenüvé elterjednek. Szaporodásuk messze felülmúlja a belföldiekét, amelyek nappal párzanak. A formózaiak a kora esti órák melegében párzanak, mikor már a lámpák égnek és mivel a fényhez vonzódnak, berepülnek a nyitott ablakokon, ajtókon. így elkerülik a behatolás elleni védekezés régi módját, mikor a ház körüli földet termesz elleni méreggel itatták át. A formózai termesz nőstények tízszer annyi petét raknak, mint a belföldiek. 1.5 milliót kitevő családokat alapítanak, a belföldi 250,000-hez képest. Oy gyorsan és észrevétlenül végzik pusztitó munkájukat, hogy sokszor szitává lyukasztják a ház szerkezetét, mielőtt észrevennék. Az egyik nagy Galveston, Tex.-i rovarirtó vállalat a formózai termeszeket kezdi kizárni a garanciájából. A New Orleans-i közmüveknél a múlt évben, elkapitalizmust — csak mert nem akarta pénzét rom tani. És ahelyett, hogy a kedélyeket nyugtatták volna, uj francia katasztrófát jósoltak. írták, hogy a franciák megszegték Ígéretüket — ez nem volt igaz. Azt is írták, hogy a külföldi kölcsön a deva- lorizáláshoz volt kötve — ez sem volt igaz. Ugyanakkor pedig Johnson, Fowler pénzügyminiszter, az angolok, stb. gratuláltak De Gaullenak. Honnan ez ellentétek? Bonyolult kérdés ez, mert sok ellentétes politikai és üzleti cél ütközött össze. Egyrészt a devalori- zálástól De Gaulle bukását remélték és Franciaország visszatérését a NATO-ba; viszont a franciákkal együtt le akarták törni a német gazdasági túlsúlyt és csökkenteni a német politikai követelések nyomását. A francia gyárosok kontreminálták a frankot (esésére játszottak), mert rosszabb frankban jobb üzleteket reméltek. Johnsonék valószínűleg De Gaulle mellett voltak, mert kormányzásuk végén nem akartak felfordulást. Nixonék nyüván uj francia rezsimre spekuláltak, amely majd őket támogatja. A közönség pedig — kit érdekel? A francia, angol stb. dolgozók fizetik a szanálást rögzített (kisebb vásárló erejű) béreikkel, esetleg több munkanélkülivel. S az olvasók. . . vakulj magyar! Ki fog emlékezni, mit u tak neki pár héttel ezelőtt? 1968. nov. 27. ső ízben 25 kreozottal kezelt póznát kellett kicserélni, amelyet a formózai termeszek megrongáltak. Eddig nem fordult elő, hogy termeszek a ki’eo- zoton keresztül hatolhattak. Próbálják megakadályozni a terjedésüket, de egyelőre lehetetlennek találják. A kormány szakértői tehetetlenek, csak azt tudják, hogy előbb-utóbb a formóziai termeszek az egész ország épületei, sőt növényzete szá= mára is súlyos problémát jelentenek. Mit várhatunk a fogkezelésben 10 éven belül? Elsősorban nagy lehetőség van arra, hogy a fog szuvasodást a lakosság nagy részénél meg lehet akadályozni. Ezen kívül több más uj fejleményre lehet számítani a fogak kezelésében, ill, épen tartásában. Várható, hogy 10 éven belül: — Megakadályozzák a fogakon a lepedék lerakódását, mely a fogak és a foghus romlására vezet, olyan szájvízzel, ami a fog zománcát védő anyaggal vonja be. — Müfogakat fájdalom nélkül az állkapocs csontjához erősítenek. — A kezelés alatt a nyálképződést pirulával hátráltatják, igy nem kell a nyált kezelés alatt csöveken levezetni. — Foghúzásnál vagy más fájdalmas műveletnél nem kell többé injekciót adni. Egy mélyenha- tó, ártalmatlan helyi érzéstelenitőt adnak, melyet mindenki szívesebben elvisel. — A tv-telefonon a fogorvos belenézhet a paciens szájába és megmondhatja, mivel állíthat me£ otthon fogfájást, vagy foghus vérzést. — A páciens leleteit nem kell többé irattárban tartani. Komputerrel egyetlen szalagon minden adatot számon tarthatnak. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! VÁMMENTES IKKA-CSOHAGOK wwehdeuetok KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárat a Second Avenne-ről Peregrinus
