Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-11-28 / 46. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 28, 1968 Tévedés ne essék, a 30-as jelzővel nem azt akarjuk mondani, hogy Petőfi most 30 éves, hanem azt, hogy a Detroitban, az amerikai motorvárosban működő, a magyar nép nagy, halhatatlan, forradalmár költőjé­nek nevét viselő Petőfi Kör, fennállásának 30. évfor­dulóját ünnepelte. Ez az évforduló a Körre vonatkozó­an is csak képletes, mert az 1938-ban alakult Petőfi Kör-t mintegy két évtizedre visszamenően Detroit haladó szellemű magyarságának és az öntudatos ma- gyarszármazásu munkásoknak különböző néven ismert testvérszervezetei előzték. meg. Ezeknek a detroiti magyarság kulturális igényeit kielégítő szerepét és folytonosságát viszi tovább s tartja fenn a Petőfi Kör, E kissé körülményes meghatározás könnyebb meg­értése érdekében pillantsunk vissza az 1938 előtti 20 évre. A Petőfi Kör 30 évéhez az előbbi 20 évet hozzá­adva, valóban azt mondhatjuk, hogy november 23-án 50 éves évfordulóját ünnepelte a detroiti öntudatos ma gyarság. 1917-ben kerültem Detroitba, amikor az itteni ön­tudatos magyarság nagyobb része a város keleti ol­dalán, az East Side-on, más nemzetiségűek között, szétszórtan lakott; de volt egy közös találkozóhelyük, ahol kulturális és társadalmi igényüknek megfelelően ejszórakozhattak. Ez a helyiség — még jól emlékszünk — a város központjától rövid távolságra, a Gratiot Ave. 514 számú épület első emeletén volt és Magyar Munkásotthon néven ismerték. A Szocialista Párt ma­gyar szekciója és a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet tartotta fenn, a házgondnok pedig a jólis­mert Staubler bátyánk volt. A két szervezet ott tar­totta gyűléseit, ott rendezte kulturelőadásait, mulat­ságait. Ez volt a magyarság kulturális mozgalmának központja. Bár a Gratiot Ave.-i Otthon megfelelően szolgálta az. East Side-i kisszámú magyarság mozgalmát, a nagy távolság miatt csaknem el volt szigetelve a város délnyugati részén (Delray) lakó magyaroktól. így nem volt alkalmas, hogy az ott működő két munkásszerve­zet érdekét előmozdítsa. E helyzet felismerése kész­tette a két szervezet aktív tagságát, hogy Delray-ben megszervezzék a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szérvezet 41. osztályát, ami nagyon helyes lépésnek bizonyult. így a motorváros magyarnyelvű öntudatos elemei is bekapcsolódhattak a munkásmozgalomba. A 41. osztály megalakulásával a magyar negyed szivében erőteljes mozgalom kezdődött. Az osztály gyors fejlődésnek indult, tagsága ugrásszerűen szapo­rodott és rövid időn belül saját helyiségre volt szük­sége. Bérbe vették egy volt templom épületét, ahol megalakult a Detroiti West Side-i Munkásotthon. Vörös téglafalával “Vörös Templom” néven emleget­ték és mint várható volt, az East Side-i két szervezet is a nagyobb fejlődési lehetőséget Ígérő West Side-i Otthonban helyezkedett el. Bár az Otthon fenntartá­sa a 41. osztály feladata volt, a két testvérszervezet is kivette részét belőle. Ugyancsak a Szocialista Párt magyar csoportja és az IWW (Industrial Workers of the World) magyarnyelvű lapja, a Bérmunkás köré csoportosult öntudatos munkások. A fenti munkás- szervezetek munkálkodásának eredményeként erőtel­jes mozgalom színhelye lett a Munkásotthon. A huszas évek Az első világháború után, a T9—’20-as években, a győztes orosz forradalom nyomán, csaknem az egész világon a kapitalista országok munkásmozgalmaiban balratolódás mutatkozott, ami az amerikai munkás- mozgalomban különösen az öntudatosabb nyelvi cso­portokban nyilvánult meg'. Ez a baloldali megmozdu­lás szálka volt az uralkodó osztály szemében és igy a demokrata Wilson-kormány Palmer nevű igazságügy- minisztere, az alkotmányos törvények felrúgásával, razziák tartására adott parancsot a nagyobb városok­ban, különösen a nemzetiségi csoportok sorában. így Detroitban 1921 januárjában a Szocialista Pártnak a Munkásotthonban békésen gyülésező magyar csoport­jára, mint sas az áldozatára csapott le a rendőrség. Az cttlévő békés embereket elcipelték, börtönbe vetet­ték (köztük apámat is). Néhány heti fogság után vá­dak hiányában szabadon engedték őket. Ezek a Palmer Raid-ek, az akkor hatalmon levő kormány alkotmány- és törvényellenes akciói, az ame­rikai hagyományokat sárba tipró szégyenfoltjai ma­radnak az Egyesült Államok történelmének. (Ha ugyan valóban megörökítik a sokszor hamis történel­met iró krónikások.) Ha Mr. Palmer azt hitte, hogy a támadásokkal meg­félemlítette az embereket és meggyengítette a nem­zetiségi csoportok mozgalmát, akkor nagyon tévedett. A következő évek eseményei ennek pont az ellenkező­jét bizonyítják. Azt kérdezheti itt az olvasó: mi köze van minden­nek a Petőfi Körhöz? Nos, a felelet erre az, hogy na­gyon is sok köze van, mint azt az alábbiak igazolják. A razziát követően a MBÖSz 37-ik osztályának tag­sága, a helyzet gondos mérlegelése után, úgy döntött, hogy beolvad a West Side-i 41. osztályba. Ezzel a lé­péssel, valamint újabb csoportok, bekapcsolódásával, uj tagok felvételével, a detroiti 41. osztály taglétszám­ban a MBÖSz egyik legnagyobb osztályává fejlődött. így megerősödve, a Gould Ave.-i Vörös Templom körüli mozgalom uj lendületet kapott. Az MBÖSz he­lyi osztályának védnöksége alatt és támogatásával megalakult az Előre Műkedvelő Kör, a fiatalabb ta­gokból a Munkás Testedző Egyesület sportklub, rö­viddel utána pedig a Detroiti Magyar Munkás Dalár­da. Ezek a testvérszervezetek függetlenül működtek és ugyanakkor élvezték az MBÖSz anyagi és erkölcsi támogatását. Műkedvelők, sportolók, stb. Az Előre Műkedvelő Kör a 20-as évek elejétől a 30-as évek végéig szavalások, irodalmi felolvasások, kaba­részámok és vegyes szinielőadások, legfőképp színmü­vek és táncmulatságok rendezésével két évtizeden át szolgálta a detroiti magyarság kulturigényeit. Legna­gyobbrészt saját helyiségében tartotta az előadásokat, de a nagyobb színmüveket a város keleti oldalán, a Gratiot Ave.-i Schiller Hall-ban, a New Masses ottho­nában mutatta be. A detroiti műkedvelő kör, mint testvérszervezete a newyorki Előre M. K., méltán ki­érdemelte az amerikai magyarság elismerését. A Munkás Testedző tevékenysége főképp a futball csoport (soccer) fenntartásában és működésében nyil­vánult meg. Több évi sikeres szerepléssel a detroiti soccer liga első csoportjába tartozott. A sarló és kala­pács jelvényt viselő Workers néven ismert együttes az amerikai “Kupa” mérkőzések döntőjébe kerülhetett volna, ha a középnyugati bajnoki meccset a chicagói csapat ellen megnyeri, amit a játék szabályai szerint meg is nyert volna. De a játékot vezető bírónak azt parancsolták, hogy úgy vezesse a játékot, hogy a Workers ne nyerhessen. A negyedik testvérszervezet bizonyos tekintetben talán a legfontosabb, s ez a fenti szervezetek nőtagjai­ból álló Munkásnők Köre. Az ő szorgos, odaadó mun­kálkodásuk nélkül bizony nagyon nehéz lenne, sőt talán lehetetlen volna a mozgalmat életben tartani. Az első világháborút követő esztendőkben az Európában lezajló események, köztük Magyarországon 1918 októberben és az utána jövő forradalmi megmoz­dulások, addig nem tapasztalt érdeklődést váltottak ki az amerikai magyarság körében. Az amerikai Szo­cialista Párt kettészakadt, a baloldali többség 1924- ben megalakította a “Workers” pártot, melybe a det­roiti magyar csoport is beleolvadt. Az 1929-es gazdasági válság következtében a har­mincas évek első felében kezdetét vette az addig 2—3 évtizeden át elhanyagolt szervezkedési mozgalom. Eb­ben a munkában, de különösen a magyar autómun­kások megszervezésében nagy segítséget nyújtott az akkor már a Vanderbilt utcában működő Munkás- otthon, melyet a fent említett szervezetek tartottak fenn. Ugyanakkor otthont adott a “kisháztulajdono­sok” szervezetének is. mely segítséget nyújtott a mun­kanélkülieknek a kis házuk jelzálogkölcsönét adó ban­kok kapzsisága és a kilakoltatások ellen. Megalakul a Petőfi Kör Ugyanezekben az években, a különböző nemzetiségi csoportokban működő betegsegélyző egyesületek egy­ségesítésére jött létre az International Workers Order, melyhez az MBÖSz is csatlakozott. Attól kezdve, mint az IWO magyar szekciója szerepelt. A beolvadás után a 41. osztály munkaköre megváltozott és ennek kö­vetkeztében, néhány év múlva az a nézet alakult ki, hogy nem elég alkalmas arra, hogy kulturális mun­kálkodását, a mindenkori helyzetnek megfelelőleg végezhesse. Szükségessé vált tehát egy újabb szerve­zet megteremtése, melynek keretén belül a testvér­szervezetek sajátos munkálkodásukat folytathatnák. Ennek érdekében, a volt MBÖSz helyi, 41. osztályának KISS JÓZSEF EMLÉKÜNNEPÉLY a hires magyar költő születésének 125. évfordulója alkalmából ► Vasárnap, 1968 december 15-én * ► délután 2 órai kezdettel ► az Irving Plaza Hall-ban " ► 17 Irving Place, New York, N. Y. ► (közel a 14-ik utcai IRT subway állomáshoz) i ► < K KITŰNŐ MŰSOR — KÁVÉ ÉS SÜTEMÉNY < ► Jelen lesz Rátonyi Róbert neves magyar szin- i ► művész és tehetséges kisleánya, Hajnalka ► ^ ► Belépődíj nincs < A Kis József Emlékbizottság nevében: ^ * Milton Smith : ► " j ► A Magyar Társaskör nevében: < ► Fodor N. Árpád " örököseképpen alakult meg 1938 novemberében a Det­roiti Petőfi Kör, mely immár 30 éve tölti be hivatását. Ezek után megbocsáthatatlan mulasztást követnénk el, ha nem emlékeznénk meg azokról a még köztünk levő és már elköltözött tagtársainkról, akik kötelezett­ségeiken felül, időt, energiát, sőt anyagiakat sem ki­méivé, odaadó munkálkodással tették' és teszik lehe­tővé, hogy a fentemlitett szervezetek a múltban és a Petőfi Kör a jelenben a detroiti haladó szellemű ma­gyar munkások érdekének megfelelő kulturális mun­kát folytathatják. Röviddel megalakulása után a Kör a W. Jefferson és West End sarkán levő Bolla épületbe költözött, ahol kényelmesebb, színpaddal is ellátott, előadásokra is alkalmas terem állt rendelkezésére. Sok kellemes, szórakoztató és nevelő előadásnak volt színhelye a ’40-es években a Petőfi Kör. A második világháború után, a náci hordák által lerombolt Magyarország szükségben szenvedő népe számára gyüj tőaktivitás és segélymozgalom gócpontja volt. Sajnos, 1946 januárjá­ban az épületben tűz ütött ki, mely a Kör sok évi, fáradságos munkával szerzett vagyonát, ezreket érő berendezését, bútorokat, színfalakat, színpadi kelléke­ket, ruhákat stb. pusztította e.l Mindent újra kellett kezdeni. Először egy kis he­lyiséget béreltek, de terveket dolgoztak ki, hogy (e sorok írója által már évek óta javasolt) saját tulaj­donban levő épületben teremtsenek otthont a Körnek. Megindult a munka a szükséges pénzalap összehozá­sára. Kölcsönök, adományok, gyűjtések utján rövid időn belül összegyűlt a szükséges összeg, melyhez je­lentősen hozzájárultak a nagyobb városokban élő magyar munkások és szervezetek is. Megfelelő helyiséget kerestek és kellő megfontolás után, a Burdeno utcában levő, volt izraelita templom épületét vették meg, ahol a Petőfi Kör ma is műkö­dik. Köztünk volt abban az időben a most Chicagóban élő Rev. Gross László, aki szervezeti'és szónoki tehet­ségével nagyban hozzájárult a Kör jelenlegi otthoná­nak megteremtéséhez. Akik dolgoztak S most térjünk vissza a mozgalom már feljebb em­lített aktivistáihoz, azzal a megjegyzéssel, hogy a megnevezettek között voltak olyanok is, akik nemcsak egy, de két testvérszervezet munkálkodásában is részt vettek. Mielőtt a nevekre térnénk, elnézést kell kérni azoktól, akiknek neve hely és emlékezés hiányában kimaradt. Tekintsék a megemlékezést saját magukra vonatkozónak is mindazok, akik arra igényt tarthat­nak. Időrendbeli felsorolásban, az MBÖSz 37. osztá­lyának aktivistái voltak: t Kovács Gábor, Vincze Lajos, Szőke testvérek, Ko­vács Mihály, Urpress Elek, Király Albert és mások. Az MBÖSz 41. osztályának aktivistái: Jenei László, Lauer Károly, Csircsu György, Tischler Móric, Tize­des József. Az IWO-ban: Tischler Móricz, Tizedes Jó­zsef. Az IWO-ban: Tischler Lajos, Róth Jenő, Schwartz József, Mező Sándor, Ordentlich Jenő, stb. S ki ne emlékezne id. Kiss Péterre és élettársára, a Női Kör mindig aktív Kiss Mamájára? A Testedző lelkes vezetői: Mikulás Dezső (Jimmy), Krucsai Béla, Mikulás Károly, Exner József, Balázs Lajos és a játé­kosok: Ribits Károly, Kiss Péter. A Műkedvelő Kör­ben, rendezői minőségben: Kertész Mihály, Deics La­jos, Kramer Lajos és a játékosok és szereplők között: Mikulás Károlyné, Csircsu Etel, a Terényi házaspár, Kiss Ilus (a Kör csalogánya), Ribits Mariska, súgó: Yoó Mihály, Varga József, Balogh JVIiklós, a Keller házaspár, 'Szerdiék; a Heck testvérek, a Dalárdában; Imry János hosszú időn át a Kör vigalmi ügyeinek intézője. Folytathatnánk még, de mivel ez a dokumen­táció már igy is túl hosszúra nyúlt, a Kör jelenlegi és közelmúltbeli akcióit egy következő írásban fogjuk méltatni. K ... .y Az elmebajt vegyi elváltozás okozhatja A különböző helyeken végzett legújabb tanul­mányok arra utalnak, hogy a szkizofrénia elme­bajt egy vegyi rendellenesség okozhatja. A szki­zofrénia (tudathasadás) olyan elmebaj, amely­ben a betegnek a valósággal fenálló kapcsolatai megszűnnek. Az Illinois-i Galesburg State Research Hospi- tal-ban cistine aminósav és más vegyszer befecs­kendezésével a szkizofrénia tüneteit idézték elő. A kísérletekkel az orvosok azt remélik bebizonyí­tani, hogy ennek az elmebajnak biokémiai okai vannak, a beteg szervezete nem képes bizonyos aminó összetételű anyagokat feldolgozni. Dr. Ha­rold E. Himwich arra a következtetésre jutott, hogy a feldolgozatlan aminósavak más vegyülete- ket idéznek elő, amelyek hallucinációkat okoznak. Más helyeken végzett kísérletek is hasonló kö­vetkeztetésekre utalnak. Nashville, Tenn.-ben dr. Charles D. Proctor kutató jelenti, hogy vegyi ala­pon tudja megállapítani a szkizofrénia jelenlétét. Az ilyen betegek vizeletében abnormális anyagcse­re termék található, amely a normális személy vi­zeletéből hiányzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom