Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-11-07 / 43. szám

Thursday, November 7, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 a dombormű csaknem 2,000 éveskultikus áldozati Kis Színpad Ha már a November 7-e térhez (a régi Okto­gon) közeleső Kis Színpadnál, a pesti Broadway világánál járunk, akkor meg kell említenünk, hogy ez a nevében kicsi helység nagy sikerek színhe­lyének mondható inkább. “Deszkáin” olyan kitű­nőségek lépnek fel, mint Kazal László és felesége Balog Erzsi, akik csak nemrég tértek vissza ame­rikai turnéjukról, ahol a nagyvárosok magyar kö­zönsége mámorosán ünnepelte őket felejthetetlen itthoni hangulatot teremtő előadásaikért. Ugyanennek a társulatnak állandó tagja Kabos László is, aki mintegy 3 évvel ezelőtt járt az Egye­sült Államokban, részben családlátogatás céljából, mert anyja és bátyja élnek ott, de előadások tar­tása miatt is. Neki is szép sikere volt az amerikai magyarok körében. Ebben kétségtelen tehetsége és hangulatkeltő ereje mellett jelentős szerepe lehetett nevének is. Hisz ki nem emlékszik a ha­zájuktól régen távolra szakadt hazánkfiai közül Kabos Gyulára, “Az uj rokon”, “ A meseautó”, a “Hyppolit” és számos más remek, nagysikerű film főszereplőjére. A Kabos névnek már mágnesként vonzó hatása van mindenütt, ahol magyarok él­nek. Az 1941-ben elhunyt mesternek azonban — hiába, ilyen a sors iróniája — korántsem volt olyan sikere az Újvilágban, mint névrokonának. Persze ő akkor nem látogatóba érkezett néhány hétre, hanem a zsidótörvények és a fenyegető vi­lágháború elől keresett ott oltalmat, ő is úgy járt, mint világhírű müvésztársa, Bartók Béla, akinek szintén nem sikerült kiverekednie — életében — méltó helyet az amerikai müvésztársadalomban, bár nála még nyelvi nehézségek sem akadályoz­ták az érvényesülést, hisz a zene szókincse, a hang­jegyek világa független az országhatároktól... De visszatérve a prózára a Kis és a Vidám Szín­pad (két helyiség, egy társulat) humort és szóra­kozást nyújtó művészei világvárosai szinten szó­rakoztatják az igényes fővárosi közönséget. Elő­adásaikat a legtöbb külföldről hazalátogató ma­gyar is megnézi. Hans Habe “A halál Texasban” és sok más neves könyv Svájcban élő, magyar származású, amerikai állampolgárságú szerzője a Vidám Szinpad “Álom az államban” előadásán csodálkozott a legjobban. Habe a merev, szektás időkben járt utoljára Magyarországon és megle­hetősen rossz benyomásokkal távozott. Később pedig csak a külföldi lapok tendenciózus, sokszor rosszindulatú hírei, cikkei révén értesült az ittho­ni eseményekről és történtekről. Annyi idő után, végre az élmény erejével győződhetett meg azok­ról a döntő, lényegbe vágó változásokról, amelyek az elmúlt évtizedben végbementek. Az Álom az államban c. darab őszinte humora, mesterkéltség nélküli előadásmódja, élénk derűt, sőt sokszor harsány hahotát fakasztó bírálatai mindennél jobban bizonyították az éles szemű iró számára is, hogy nem olyan országban tartózko­dik, ahol félnek a kritikától. Ahol ilyen nyíltan és őszintén tárják fel a múlt hibáit, tévedéseit, vala­mint a jelen visszásságait, ott — nyilvánvalóan érezhette — demokratikus körülmények között élnek az emberek. A Thália Színházban Az élet persze nemcsak vidámságból áll. Az emberi problémák komoly hangvételű müveinek bemutatója a Thália Színház. Ez a legváltozato­sabb műsorral rendelkezik. Itt mutatták be a New Yorkban is hatalmas sikerrel szinrekerült tragé­diát, “A Helytartót”, Rolf Hochuth merész, őszin­te, de ugyanakkor iszonyatosan megrendítő és kiábrándító müvét. Pesten nem tiltakozott ellene a klérus, mint New Yorkban és a nyugat-európai városokban, ahol “piketelni” próbálták és egyház- ellenes támadásnak minősítették egyrészt, a ná­cizmus bűneinek lekicsinylésével vádolták más­részt. Aki olvasta a mű szövegét és látta az előadást, még véletlenül sem érthette félre a szerző tenden­ciáját. Hochuth, aki maga német, de Svájcban él (bizonyára alapos oka van rá) a legélesebben ítéli el a hitleristák állati vérengzéseit, beteges sza- dizmusokat. Ugyanakkor nem hallgatja el azt Érdekes régészeti talányt fejtettek meg Budapesten Szenzációs tudományos felfedezés született a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hosszú idő óta izgatta már a régészek kíváncsisá­gát és fantáziáját egy mindeddig megfejthetet- lennek tartott lelet, egy 70 centiméter átmérőjű, 2—3 centiméter vastag szürkés-drapp szinü már- ványdombormü. A lelet egy svájci magánember, Feruccio Bolla államtanácsos birtokában van, aki Luganoban lakik. Feruccio Bolla évek óta konzul­tált már a világ nagy múzeumaival, ókor-szakér­tőivel, szobrászaival, hogy megfejtse segítségük­kel mit ábrázol, milyen korú és milyen célra szol­gál a tulajdonában lévő márványlap? A márványlapon egy táncoló férfialak látható, ezenkiviil egy női mellkép, különböző állat-növény- figurák és olyan faragványok, amelyeket eddig nem sikerült azonosítani. B. Thomas Edit, a Magyar Nemzeti Muzeum tudományos főmunkatársa archeológiái, ókortör­téneti, vallástörténeti kutatásnak vetette alá a leletet, amelyet a biztonság kedvéért biológiailag is megvizsgáltak, miután a faragványok között többet megkövesedett szerves anyagnak gyanítot­tak. A budapesti Központi Orvostani Intézet munkatársai megállapították ezekről a faragvá- nyokról, hogy klorofill, növényi olaj és állati vér maradványai. Ez a felismerés, valamint az újab­ban feltárt közel-keleti leletek, például a Holt-ten­ger tekercsek, a sziriai leletek tanulságai alapján a magyar kutató felállította a munka hipotézist: SZOLNOK “FIATALODIK" Szolnok napról-napra változtatja arculatát az átutazó előtt. A patinás tiszaparti város számos létesítménnyel gazdagodik. Különösen szépek az épülő uj lakóházak, amelyek szinte megfiatalítják a várost. Képünkön: A város villanegyede, háttérben a toronyházzal sem, hogy milyen szörnyű bűn terheli ezzel kap­csolatban XII. Pius pápát, akinek módjában állt volna az emberek százezrein segíteni, de megalku­vásból, hatalomvágyból, a haladó eszméktől való félelméből kifolyólag nem élt ezzel a lehetőséggel, így elárulta hivatását, vallásának legnemesebb eszményeit. A szerző nagyon érzékeny témát pen­dített meg. Hisz sokan érzik még ma is a fele­lősséget a múlt bűneiért. De e kellemetlen lelki­furdalástól nem múltjuk megtagadásával, vezeklés sei próbálnak szabadulni, hanem lelkiismeretük elaltatásával, a bűnök tagadásával. A magyar előadás szereplőgárdája hibátlanul oldotta meg feladatát, és épp a felelősség kérdé­sét emelte ki játékában. Keres Emil a pápa sze­repében élményszerü előadást nyújt, nagyszerűen domborítja ki a Katolikus Egyház akkori fejének jellembeli fogyatékosságait. Ugyancsak kitűnő Inke László élvhajhász bíboros is, akik XII. Pi- ushoz pontosan illő udvaronc-politikus főpapot testesíti meg. Ez kegyetlen cinizmusát joviális, viccelődő modora mögé rejti. Találó Somogyvári Rudolf Mengeléje, a minden emberi érzéséből ki­vetkőzött gyilkos orvos megformálása, istent ker­asztal! A megállapítást a szakemberek helytállónak találták és a hipotézist ténynek fogadták el. Tho­mas Edit a további kutatások során megállapí­totta: a dombormű Dávid királyt ábrázolja, a női képmás pedig a feleségét. A faragványok között pedig a felismert organikus anyagok, bogyók és különböző növények maradványai a kultikus aján­dékok szerepét töltötték be annakidején. A műkincs, amelyet svájci tulajdonosa Egyip­tomban vásárolt, azért egyedülálló a maga nemé­ben, mert az ilyen áldozati asztalokat általában fából készítették, s igy természetesen nem ma­radhattak fenn az eltelt sok-sok évszázadon ke­resztül. Háromszázezer tonnára no a magyar alma-export Magyarország gyümölcstermése a felszabadu­lás előtti évi 30 ezer vagonos átlagról százezer va­gon fölé emelkedett. Különösen szembetűnő az al­matermés növekedése. Magyarországon az átla­gos almatermés a háború előtt nyolcezer vagon volt évente, az elmúlt két évben pedig megközelí­tette az évi 50 ezer vagont'. A telepitések adatai­ból következtetve 1970 után a magyar almater­més eléri a 80 ezer vagont. A magyar alma Európa számos országába, az NSZK-ba, Svájcba. Finnországba, Svédország­ba, Norvégiába, Angliába és Ausztráliába jut el sőt még a Kanári szigetekre is szállítják. A nyu­gati piacra évente körülbelül 20 ezer tonna almát exportálnak. A Szovjetunió, az NDK és Csehszlo­vákia az elmúlt évben összesen 190 ezer tonna ma­gyar almát vásárolt. A számítások szerint 1970 után a magyar almaexport körülbelül évi 300 ezer tonnára emelkedik. is Kemping-butorok kanadai megrendelésre. — Mintegy 300,000 kanadai dollár értékben kö­tött szerződést egy magyar és egy kanadai válla­lat kemping bútorok szállítására. A krómozott acélcsőből készült ülő és fekvőbutorokat kisipari szövetkezetek gyártják. Kanadával egyébként a forgalom évről-évre jelentősen bővül, s idén vár­hatóan az 1966 évinek háromszorosát éri el. • u* Semmelweis aranypénz. — A nagy magyar orvos, Semmelweis Ignác születésének 150. évfor­dulójára 1,452 kilogramm szinaranvból ad ki ér­meket a Magyar Nemzeti Bank. Az aranypénz törvényes fizetőeszköz lesz. Külföldi elosztásának jogát az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat kapta meg. Az érmék 50, 100, 200, 500 és 1,000 forintos értékben készülnek. Az érméken természetesen az anyák megmentőjének portréja látható. gető, kutató és kisértő vívódása bemutatásával. Rolf Hochuth müve félreérthetetlen állásfogla­lás a btint pártoló közönnyel szemben. Ezt nem lehet félremagyarázni, elferdíteni. Jellemábrázo­lásában a jókat egy világ választja el a gonoszok­tól. A nácikat és ellenfeleiket csak igy lehet he­lyesen beállítani. A szerző ezzel hitet tett huma­nista, mélységesen antináci meggyőződéséről. Azt bizonyítja, hogy az embertelenség elleni harcban nincs helye félmegoldásoknak, kompromisszumok­nak. Ezért is támadták olyan élesen ellenfelei... A darab félre nem magyarázható állásfoglalása miatt bizonyult hiábavalónak az amerikai és euró­pai klerikalizmusnak az a kompromisszumra haj­ló törekvése, hogy “A Helytartó” címszereplőjé­nek jellemét módosítsák. Úgy akarták beállítani, mintha környezete akadályozta volna humanista hivatásának teljesítésében. Ilyenformán próbál­ták pl. New Yorkban is befolyásolni az előadást, ha már letiltani nem tudták a színpadról, ahogy szerették volna... Ez a kisérlet azonban az ere­deti szöveg változtatása nélkül már eleve kudarc­ra volt ítélve. (Folytatjuk) SZÍNHÁZI ÉLET Irta: DCMÁN ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom