Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-24 / 41. szám
Thursday, October 24, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: A HÁBORÚ ÚJABB KITERJESZTÉSE VIETNAMBAN 12346577789012345677891234567891234567891234578901234 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla 12346577789012345677891234567891234567891234578901234 Afrika és az imperializmus Afrika országainak nagy részét kiürítették az imperialista (angol, francia és belga) hadseregek, amit az egész világ ujjongással vett tudomásul. Más kérdés, hogy jobb lett-e a népek sorsa? Az imperialisták kizsákmányolták az országokat, óriási fizetéssel jutalmazták az angol, francia, vagy belga hivatalnoksereget. Elvették a bennszülöttek földjeit és nyersanyagát, főleg ásványkincseiket, éhbéreket fizettek a nehéz bánya- és földmunkáért, minden szociális intézkedés nélkül. Egyszóval rablógazdálkodást folytattak. Kérdés: javult-e a népesség életnívója? Aligha! Az uj néger, vagy arab büroki-aták korrupt és költséges gazdálkodást folytatnak, kevés idealista vezető kivételével pazarló életet élnek. Libériában a köztársaság elnökének olyan yachtja van, amely S125,000-ba került (az államháztartás egytized része), ugyanakkor a libériái lakos átlag napi jövedelme 25 cent. Az európai uralom a sok rossz emléken kivül a jó földek elrablásával járt. Nem tanították a népet (az angolok ezen a téren kissé jobbak voltak.) Van hely, ahol a nép 97%-a nem tud irni-olvas- ni. A jó földeket elvették a bennszülöttektől. Kenyában a legjobb, 4,500,000 acre-t (kishold) kitevő földet a fehérek lefoglalták, de csak a tizedrészét munkálták meg. Ilyen földrablás volt Afrika keleti partjain egészen Dél-Afrikáig. Van két portugál terület, ahol az önállóságnak még halvány árnyéka sem létezik, ahol még mindig korbáccsal tartják az uralmat. Polgárjogot csak az szerezhet, aki asszimilálódik (vagyis átveszi az európai életmódot). Ezeknek tudni kell portugálul, át kell térni a katolikus vallásra, vagyonosnak kell lenni és európai módon kell élni. Ilyen csak 30,000 van Angolában, 4,378 Mozambik- ban, a 9 milliós lakosságból. Afrika államaiban nincs rabszolgaság, de vannak kényszermunkában alkalmazott tömegek. A hivatalnokok $5,000 bonuszt kapnak minden 1,500 fiatalember után, de a munkás (spanyol, francia és dél-afrikai területeken) alig öt dollárt kap egy évben, az élelmezésen és kunyhón kivül. Ezért a bürokrácia nehéz adót vet ki a szegény földművesre. Ha nem fizet, kényszermunkára küldik, vagy fiatal gyermekeit veszik zálogul, $35 adósság ellenében. Amerika nyíltan nem vesz részt az imperializmus szégyenletes működésében, de egyrészt arról prédikál, hogy “fel kell szabadítani a kis nemzeteket” (Wilson elmélet), ugyanakkor pedig pénzzel látja el az imperialistákat, hogy idegen földön katonaságot tarthassanak. Volt eset, amikor nyiltan is résztvett a kizsákmányolásban. Például Libériában a Firestone Rubber Co. 1926-ban egymillió hold földet vett, holdanként átlag 4 centért. Ma már 80,000 hold gumiültetvénye van, egyre terjeszkedik és 3 millió dollár adót is fizet évente. Négerek jó fizetésű állást nem kapnak és a tanulatlan munkás napi bére 28 cent. De hogy az amerikai kettősséget is kielégítsék, a gyermekeknek elemi iskolát épitettek és egészségi ellátást ingyen adnak. Arthur Goldberg adatai szerint a következő amerikai érdekeltségek vannak Afrikában: Nyersolaj: Líbiában és Nigériában; réz: Zambiában A Fairchild Publications távolkeleti igazgatója, J. W. Cohn, aki nagyon közel áll az ottani katonai és üzleti körökhöz, Írja a következőket: “Vietnam még a háború befejezte után is sokba fog kerülni az amerikai adófizetőknek... A délvietnami hadsereg felszerelése és annak fenntartása, hozzáadva az őket támogató amerikai csapatokat, meglehetősen sok pénzt fog felemészteni. “A béke eljövetelével a vietnami gazdaság segítésére fordítandó U.S. kiadások emelkedni fognak, valószínűleg kitesznek majd 500—600 millió dollárt évente.” (Women’s Wear Daily, szept. 24.) A cikk többi része az U.S. közgazdászok reményét fejezi ki, hogy az amerikai tőkebefektetők hatalmas profitot aratnak a vietnami olaj-, szövő-, cement- és más iparokból. A cikk már címében is ezt fejezi ki: “Vietnamba fektetett tőkés érdekeltség rohamosan emelkedik.” ..... Az amerikai nagy üzlet és hadvezetőség — mondja ez a nagy gyakorlattal biró újságíró —, mint a saját gyarmatát akarja Vietnamot megtartani. A kormány félszivvel tett Ígéreteit, hogy a politikai megegyezés után hazahozza a katonákat, csak porhintésnek tekintik a szavazók megnyerésére. A vietnami nép legyőzése utáni békét csak névlegesnek tekintik, számítanak az ellenállás végnélküli folytatására, ami óriási amerikai hadsereg állandó jelenlétét "kívánja'' meg. Ugyanezt jelzi a kormány alig álcázott kijelentése, azt a Nixoné is, aki már az uj kormány fejének látja magát. Clark Clifford hadügyminiszter figyelmeztet, hogy “még ha a dél-vietnami erők a jövő évben jobban helyettesítenék is az amerikaiakat, katonáink valószínűleg nem kerülnek azonnal haza.” (N. Y. Times, szept. 30.) Éppúgy, mint Cohn, ő is 550,000 amerikai katonáról beszél, mint ami feltétlen szükséges a dél- vietnami báb-katonaság támogatására. A tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak. A fronton az U.S. tengerészgyalogság mindgyak- rabban behatol a semleges zónába, a New Jersey hadihajó bombázta Észak-Vietnam partjait — mindkét mozdulat a harcok kiterjesztését mutatja. Az Egyesült Államok katonai kiadásai is erre (Észak-Rhodézia); gumi és vasérc: Libériában, bauxit (aluminium nyersanyag): Ghánában. Afrika végtelenül gazdag, de népe szegény. Legtöbbje havi $3—$4-t keres. Városokban a nyomor éppen olyan nagy, mint a falvakban, annak ellenére, hogy a mai hihetetlenül nagy nyersanyag- tartalék (amelyhez Amerika könnyen hozzájuthat) Afrikában van. Gyémántból a világ 98%-a, aranyból 55%-a, rézből 22%-a és igen nagy mennyiségű stratégiai ásványkincse is van, mint pl. manganéz, króm és uránium. Afrika termeli a világ kakaójának kétharmad részét, pálmaolajának háromötöd részét. Rengeteg viztartaléka van és megterem ott a világ minden hasznos növénye. Lakossága kb. 200 millió, mely, ha magasabb iskolázottságban részesül, hietetlen eredményeket tud majd elérni. Amerika tőkés osztályának szüksége van Afrika nyersanyag-kincseire és lakosságára, ezért őrködik, hogy szocialista államforma ött ki ne alakulhasson. A nép pedig gyűlöli a fehér embert és jelenleg van is oka rá, mint ahogyan a múltban és mindig is volt. mutatnak. Ez évre “nemzetvédelmi” célra 4.3% - kai többet irányoztak elő, mint az előző évben, mielőtt még a párizsi béketárgyalások megindultak, mielőtt a kongresszus 6 milliárd dollárral levágta a költségvetést, nem véve ki ez alól a hadügyminisztériumot sem. Júliusban és augusztusban azonban a tényleges ‘ nemzetvédelmi” kiadás a mérsékelt 6.3%-kal több volt az előirányzottnál.Az igazi előretörés a reakciósok chicagói offenzivája után jött, amikor egy háborupártit jelöltek a Fehér Házba. Szeptember első 24 napjában a “nemzetvédelmi” kiadás 17.4%-kal volt nagyobb az előző év hasonló időszakánál. Az egész évi növekedést számítva az 8.7 százalék volt. Más, de a hadsereggel kapcsolatos kiadások iá óriási módon emelkedtek. A “NASA” kiadások 4.8% előirányzott csökkenés helyett 7.8%-ot emelkedtek, szeptember 24-ig. Minden háború élesen emeli a megnyomorított veteránokra fordított összeget. Az erre a célra előirányzott 4.9%-os többlet ténylegesen 33.4%-ra emelkedett — mostanáig. A vietnami háború folytán előállott deficit nagyban emelte az államadósságot, ami a bankároknak több kamatot hoz. A kamat kiadásokra számított 6.4%-os emelkedés ténylegesen 25.2%-ra ment fel — mostanáig. Együttesen, a katonai és azzal kapcsolatos kir adások az előirányzott 4.2% helyett 11.8%-ra rúgnak mostanáig. Ha ez igy folytatódik, a tényleges évi katonai és ezzel kapcsolatos kiadások ebben az évben elérik a 122—123 milliárd dollárt, az egyéb állami kiadásokkal együtt több mint 200 milliárd dollárt. Emlékszünk, amikor Johnson nagy zajjal hirdette, hogy a teljes állami kiadások 100 milliár- don alul fognak maradni? Mindez magyarázatot ad az életnívót lecsökken- tő, folyton emelkedő inflációra és adóra. És elénk tárja egy sokkal nagyobb, pusztitóbb háború veszedelmét, amely felé az uralkodó osztály sodorja az amerikai népet. Az újságíró noteszából A televízió néző legjobb barátja a kikapcsológomb. Ne alapozz arra, hogy majd a tehetségedet kamatoztatod, mert akkor ki vagy téve annak, hogy sohasem lesz egy filléred sem . • Dönteni kellett, számol be egy angol kolléga, hogy a józan észt kövessék-e, avagy az értelmetlen előírásokat. A józan ész azt diktálta, hogy tartsák magukat az értelmetlen előírásokhoz. • Az önismeret nem terjed ki a butaság felismerésére. • Sokan mindig az általános érdekeket tolják elő térbe, mert igy könnyebb elrejteni a saját érdekeket. Nyári tapasztalat: sok férfi nem hobbyből főz, hanem kényszerűségből. Tizenöt éves korában kezdett borotválkozni, tizennyolcnál abbahagyta. Most már feltaláltak olyan gyógyszereket is, amelyeknek csak mellékhatásuk van. Csodálom őt, a gazdag termés mestere. Még meddő gondolatokból is bőven tud aratni. • Mint legkisebb rosszat választották ki őt, de azt elfelejtették, hogy az emberek fejlődnek is. • A szerző hovatovább klasszikusnak tekinthető — legalábbis már szinte senki sem olvassa. ' - 'll • A gyermekfejlődés egyes szakaszainak két fontos mutatója: 1. amikor már nem kérdi, hogyan jött a világra, és 2. amikor már nem mondja meg, hogy hova megy el este. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK megrendelhetők KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80íh STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenut-ről