Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-10-24 / 41. szám

A/Y\eRIKAI fW¥txr' Ént »» Pia«« Matter 31 ÁRA 20 CENT Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vöt. XXII. No. 41. Thursday, October 24, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. KIRE SZAVAZZUNK? Közeledik az idő — november 5. — amikor tudnunk kell nemcsak azt, hogy melyik szenátori, képviselői, kormányzói tisztségre pályázóra szavazzunk, hanem azt is, hogy az elnöki és alelnöki jelöltek közül kire adjuk szavazatunkat. Úgy véljük, nem kell sok szót fecsérelni arra, hogy meg­győzzük olvasóinkat, ne adják szavazatukat George E. Wallace- ra és alelnökjelölt társára, Curtis E. LeMay nyug. tábornokra. Tudják, hogy e két politikus a szélső jobboldali erők jelöltje, akik rendőrbottal akarják "megoldani" az ország belső prob­lémáit és atombombával a nemzetközi ellentéteket. Úgy véljük, nem sokkal több szót kell pazarolnunk olva­sóink meggyőzésére, hogy ne adják szavazatukat Richard M. Nixonra és alelnökjelölt társára, Spiro Agnew-ra. Nixon több évi politikai ténykedésével kiérdemelte a "Tricky Dick" gúnynevet, mert kortesbeszédeihen mindig azt mondta, ami — véleménye szerint — előnyös volt a részére, a tényéktől és saját cselekedeteitől függetlenül. Az elnöki tisztségre pá­lyázó Nixon korteskedésére az a legjellemzőbb, hogy mig be­szédeiben ellenzi az atomfegyverek használatát, addig befo­lyását arra használta fel, hogy MEGAKADÁLYOZZA, HOGY A SZENÁTUS RATIFIKÁLJA AZ ATOMSOROMPÓ EGYEZ MÉNYT. Ezzel ismét rámutatott arra, hogy BESZÉDEI és TETTEI között nagy a hézag. Olvasóink tehát tisztában vannak azzal, hogy szavazatu­kat ne adják sem Wallacera, sem Nixonra. A TANÍTÓK SZTRÁJKJA KIÉLESITIA FAJOK KÖZTI ELLENTÉTEKET NEW YORK, N. Y. — Al­bert Shanker, a tanitók szak- szervezete elnökének makacs magatartása és az ötvenezer tanitó sztrájkjának folytatá­sa egyre jobban kiélezi a vi­szonyt a város fekete és fehér lakosai között. Lindsay pol­gármester javasolta a J.H.S. 271 lezárását abban a remény­ben, hogy ez kielégiti a sztráj­koló tanitókat. Shanker és a tanitók szakszervezetének ve­zetősége elvetette a javaslatot és ragaszkodik az áthelyezett tanitók visszahelyezéséhez. A város több negyedében a fekete és portorikói anyák egyre határozottabban követe­lik az iskolák megnyitását, a gyermekek tanitásának ujra- felvételét. Számos fehér szü­lő is csatlakozik a mozgalom­hoz. Shanker és társai “teljes” győzelemre törekednek. Cél­juk elérésére Shanker orszá­gos körútra megy, hogy “le­leplezze” Lindsay polgármes­tert, akit azzal vádolnak, hogy megszegte a tanitók és a Vá­rosi Közoktatási Tanács közti szerződést. A város 900 általános és középiskolájának nagy része zárva marad a sztrájk máso­dik hetében. Egyre több rendőr jelenlé­tét igényli a sztrájkoló tani­tók és a sztrájkot ellenzők köz­ti összetűzés megelőzése. A rendőrség lecsökkent lét­számmal működik. A rend­őrök tiltakoznak a vezetőjük által javasolt uj szerződés el­len, “beteget” jelentenek és nem adnak idézést a közleke­dési törvények megszegőinek. Az uj szerződés évi $10,325 fizetést biztosítana a rendőrök nek. Houston, Texas. — A három űrhajó utas 260 órát töltött az űrben, 163-szor kerülték meg a Földet, 4.5 millió mérföldet repültek az Appolo-7 űrhajó­ban, mely kedd reggel 7.li­kőr sikeresen tengerre szállt az eredetileg tervezett helyen. Az amerikai űrkutatók nagy reménnyel tekintenek a közel­jövőbe és remélik, hogy egy éven belül sikerül a Holdra szállni és onnan visszatérni Számos olvasónk van azonban, aki azt állítja, hogy Hu­bert H. Humphreyra, a Demokrata Párt jelöltjére kell sza­vaznunk, éppen azért, hogy Richard Nixon ne juthasson be a Fehér Házba. Nem egyezünk meg ezzel a felfogással, még pedig azért, mert Hubert Humphrey platformja, politikája mind az ország belügyi, mind külügyi problémájával kapcsolatban AZONOS a Johnson-kormány platformjával, politikájával. Humphrey alelnök támogatta és TÁMOGATJA Johnson vietnami politi­káját és az amerikai nép többsége a new-hampshire-i, wis- consin-i, kalifornia-i előválasztásokon minden félreértést ki­zárva azon véleményét nyilvánította, hogy háboruelienes je­löltet kiván a Demokrata Párt listája élére állítani. Az ameri­kai nép akaratát azonban diktatórikusán félrerugták a Demok­rata Párt maradi vezérei a chicagói konvención, amikor meg­tagadták a jelölést McCarthy szenátortól. A reakciós, maradi demokrata pártvezérek azzal az elgondolással tették ezt, hogy a háborút ellenző milliók igy is, úgy is a Demokrata Párt je­löltjére adják majd szavazatukat. Úgy véljük, át kell huzni ezen vezérek tervét és be kell bizonyítani egyszer és min­denkorra, hogy a haladó gondolkodású, háborút ellenző ame­rikaiak milliói nincsenek a reakciós bürokraták mellényzsebé­ben. Nem szavazunk Hubert Humphreyra nemcsak azért, mert támogatja Johnson vieinami politikáját, de azért sem, mert úgy véljük, hogy az ő bukása esetén jobb, előnyösebb eshető­ség van a Demokrata Párt reakciós vezetőinek kibuktatására, vagy egy uj, haladó, monopolium-ellenes párt megszervezé­sére. Ezért az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága úgy látja, hogy Wallace, Nixon és Humphrey nem érdemesek a haladó, háború-ellenes polgárok szavazatára. Mi kisebbségi párt elnök- és alelnckjelöltjére adjuk szavazatunkat (New York ban és még néhány államban Dick Gregory a Freedom & Peace Party elnökjelöltje, Mark Lane pedig az alelnök jelölt). Ezzel fejezzük ki elégedetlenségünket, háborúellenességünket ezen a választáson. Ugyanakkor ismét kihangsúlyozzuk, hogy a leghatáso­sabban úgy gyakorolhatunk nyomást az uj elnökre, az uj kor­mányra, ha New Yorkban beválasztjuk a szenátusba Paul O'Dwyert, Kaliforniában Allan Cranstont és a többi államok­SZÉP LENDÜLETTEL FOLYIK LAPUNK “GYORS SEGÉLY” KAMPÁNYA Az Amerikai Magyar Szó ol­vasói ismételten tettekkel tesz­nek tanúbizonyságot arról, hogy értékelik lapjukat. Olva­sóink többsége részére az Ame rikai Magyar Szó életszükség­let. Mint ahogy szükségük van a mindennapi kenyérre létük fenntartásához, úgy szükségük van szellemi táplálékként az Amerikai Magyar Szóra. Melyik más lapból olvashat­ják az IGAZSÁGOT a csehszlo­vák eseményekről? Melyik más magyar lap áll síkra az idős polgárok nyugdijának fel- j emeléséért? Hol olvashatunk j irányítást a választási zűrza­varban, az iskolák decentrali­zálásának kérdésében, a bűnö­zés okainak feltárásában és az amerikai népet érintő sok más fontos kérdésben, ha nem a Magyar Szóban? Melyik más amerikai ma-1 gyár lap istápolja az amerikai j és az óhazai magyarok közti barátságot? Nem meglepő tehát, hogy az Amerikai Magyar Szó olvasói olyan nagy áldozatkészséggel sietnek az évi "Gyors-segély" felhívásra! A kampány első hat heté­ben 6,081 dollárt adtak össze, hogy biztosítsák a lap állandó megjelenését. A kampány okt. 17-i állása: New York ...................$1,837 California .......................2,126 Cleveland, O. ...................985 Ohio állam ...........................43 Detroit, Mich......................285 Chicago, III.........................300 Miami, Fla...........................201 New Jersey .......................140 Pennsylvania .......................36 Indiana ................. 40 Connecticut .........................21 Vegyes államok...................67 Összesen: $6,081 Sokatmondó számok ezek.’E számok bizonyítják, hogy kali­forniai, newyorki és clevelandi olvasóink állnak a kampány élén. Akron, Youngstown és környékén lakó olvasóink vi­szont eddig még nem jelent­keztek. Tudjuk, hogy ez csak múló jelenség és ők is kiveszik részüket a “Gyors-segély”- kampány sikerre viteléből. A kampány célkitűzése: 15 ezer dollár. Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága hiszi, tudja, hogy a lap olvasói és tá­mogatói ezúttal is a helyzet magaslatára helyezkednek és előteremtik azt az összeget, mely szükséges a lap fenntar­tásához. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy az általunk küldött gyüj- tőivre szerezzenek adományo­kat barátaiktól, ismerőseiktől és juttassák azt el, a lehető legrövidebb időn belül, lapunk Kiadóhivatalába. Vigyük sikerre a “Gyors­segély” kampányt! ■•*★********★**★+★**★*★★*★**★**★**★★**★★★*★★★*★★★★ ban azokat a szenátori, képviselői és kormányzói jelölteket, akiknek programja azonos O'Dwyer és Cranston programjával. Ugyanakkor kihangsúlyozzuk, hogy a háború és a nyo­mor elleni harc, a néger nép egyenjogúságáért folyó küzde­lem, a nyugdíjon lévő milliók életnivójának felemelésére irá­nyuló és a nép általános érdekét előbbre vivő törekvések to­vább fejlesztése adja meg az alapot arra, hogy fogadott ha­zánkat, az Egyesült Államokat a haladás és a béke útjára tereljük. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS5?«SSSSSSSSSSSSSSSSSS»SSSSS'SSSSSSSSSSSSSS*SSSSSS!-«SSSSSSSSSSSSS®SSSSS5Í«SSSSSSSSSSSSÍ Nagy Bazár Los A , ben, 1968. november hó 3-án, vasárnap egész nap, a Munkás Otthonban, 1251 So. St. Andrews Place. • Vásárolja be karácsonyi ajándékát ezen a bazáron. • Ebéd d.u. 1 órakor. • Belépődíj nincs. — Mindenkit szeretettel várunk. «SSSSSSSSSSSSSSSsS^ÄSSSSSSSSSSSSSSiSiSSSSSSSSiSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSÄSSSSSSSÄi^ÄSSSSSSSSSÄÄSSSSSSS»

Next

/
Oldalképek
Tartalom