Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-10-17 / 40. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 17, 1968. Látogatás Miskolcon Irta: Fodor Erna Néhány héttel ezelőtt irtunk felső, illetve észak­kelet Magyarországról. Írtunk Egerről, Gyöngyös­ről, de adósak maradtunk északkelet legnagyobb városával, Miskolccal, pedig talán semmi sem mu­tatja jobban Magyarország ipari fejlődését, mint ez a régi, de mostanában megfiatalodott város, amely már Debrecent is maga mögött hagyta né­pességben. Borsod—Abauj—Zemplén megye székhelye Mis­kolc, Magyaroi’szág második legnépesebb városa. Iparilag is Budapest után következik. Lakossága 1949 óta 32 százalékkal gyarapodott. Nincs ebben több mint 40,000 munkás, akik ott dolgoznak Ugyan, de nem miskolci lakosok. Miskolcba olvadt Diósgyőr, Hejőcsaba 1945-ben, majd 1956-ban Gö- römböly, Hámor, Lillafüred, Ómassa és Szirma. A Szinva ’patak szűk völgyében nyugatról keleti irányban hosszan elnyúló, de elég keskeny város a Sajó alföldi völgykijáratában fekszik. Nyugati vége a Bükk-hegység mészkőrögei közé nyomul be, ahol festői kiránduló helyek vannak: Lillafü­red, a Szinva-Garadna völgy, Szeleta, István- és Forrásbarlang, stb. A Csanyik-völgyben gyermek- város épült. A régi keretei közül kinőtt város ér­dekes városrészeket egyesit. Főutcája a Széchenyi u. az Avas lábánál, eklektikus, klasszicista és ba­rokk műemlékek és műemlék jellegű épületekkel. Rengeteg újonnan épült része van, az egyetemi város, a Selyemrét és Killian lakótelep, Ujdiós- győr, stb. Legfontosabb a nehézipara, amely a város te­rületén bányászott szénen kivül a Sajó-völgyi kő­szénbányászatra támaszkodik. Legnagyobb válla­latai: a Lenin Kohászati Müvek (Diósgyőr), acél és elektro acélgyártással, durva és finomhengermü- vel; Dimávag modern gépparkkal szerszámgépe­ket, kohászati berendezéseket és egyedi gépeket gyárt; a Nehézszerszámgépgyár, a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészmü, legrégibb a Diósgyőri Papírgyár, 1782-ben alapították. Van üveg-, drót- és kripton- gyára, gáz, vegyicikk és tűzálló tégla gyártása. Könnyűiparában a baromfifeldolgozás, a malom- és tejipar, a rum- és likőrgyártás, a textil- és fa­ipar, játékgyár, a felvonó gyár és az uj nagyhütő- ház a legjelentősebbek. Miután nemzetközi főútvonalon van, Budapest— Miskolc között villamosított vasútvonal közlekedik. Van repülőtere és meteorológiai állomása, 1949- ben épült Nehézipari Műszaki Egyeteme, gépészeti, kohászati, bányászati és földmérő karral. Zenei (Befejező közlemény) A hires Délangliai Kőkör csillagászati össze­függéseinek feltárására hosszú és nagyon áldo­zatos munkát szentelt Hawkins. Számításait ki­terjesztette a fényesebb csillagok, és a bolygók helyzet meghatározási lehetőségeire is. Bekalku­lálta azt a tényt, hogy a Föld tengelyének képze­letbeli északi meghosszabbítása 26.000 év alatt hatalmas kört ir le az égbolton, miután a Föld tengelye a lassuló bugócsigához hasonló kupszerü mozgást ir le ezen időtartam alatt. Ez az úgyne­vezett nagy precessziós változás, melynek követ­kezménye, hogy például a Sarkcsillag állandóan változik. Mai Sarkcsillagunk sem esik egybe pon­tosan az északi pólussal, attól kissé távolabb he­lyezkedik el, ez a távolság egyre növekszik, és mintegy 13,000 év múltán már a nyári égbolt leg­fényesebb csillaga a Véga felé fog mutatni a Föld tengelyének meghosszabbítása, az lesz az ak­kori sarkcsillag. Hawkins ezt a moégást is be­számítva úgy találta, hogy egy adott esztendőben a nappoziciókra 10, a holdéra 14 egyezés állapít­ható meg a Stonehenge obeüszkjeivel. Bármiben hitt is ~a régi, ősi megfigyelő, ezek nem lehetnek véletlenek. Ha meggondoljuk, hogy három égi pozícióból kiszámítható egy üstökös pá­lyája, akkor az évi 10—14 pontos viszonyítás már jelentős pályapontosságot eredményezhet. Dr. Hawkins a számításait a Smithsonian Asz­trofizikai Obszervatórium IBM számítógépeivel szakiskolái, gimnáziumok, technikumok, rádióállo­más, nyomda áll a közművelődés szolgálatában. Múzeuma, a Hermann Ottó Muzeum értékes régé­szeti leleteket foglal magában. Színházának közel nagyedmillió látogatója van évente. Műemlékei kö­zül a legnevezetesebbek az 1400—1410-ben épült avasi gót stilusu ref. templom és harangtorony, a muzeum, a megyei tanácsház. A diósgyőri közép­kori várat most restaurálják. A tapolcai barlangfürdő A miskolciak 41 fokos termálvízben strandolhat­nak. A Bükk lábánál feltörő radioaktiv termálvíz és karsztvíz táplálja a tapolcai tó vizét. 1959 óta a zárt uszoda mellett van egy kétrészes barlang- fürdő. Ottlétünkkor zsúfolva volt fürdőzőkkel. Ez valóban vadregényes látvány és az ember szinte várja, mikor röpködnek ki a barlang szikla tető­zete alól a denevérek. Ha vannak, hát jól elbúj­tak, mert egyet sem láttunk, csak a barlang feletti kőzetek különleges formájú alakulatai meredtek a vígan lubickoló ifjú seregre. Nem látszott, hogy rájuk is nagy hatással volna a cseppkőbarlangszerü hely, szénsavas vizével, amelynek állítólag gyógy- hatása van a légzőszervek megbetegedésénél. Ta­lán nem is tudták, hogy ősrégi helyen vannak, ahol valaha pogány áldozatot mutattak be. Utánuk a Bencések monostorát építették erre a helyre és ide temekeztek az Érnék is. Erne Bán építette Di­ósgyőr várát annak idején. Különben a törökök is felhasználták e meleg forrás gyógyvizét. Meg kell említenünk, hogy a fürdő körül gyönyörűséges park terül el. Bár zu­hogó esőben voltunk itt, mégis élveztük szépségét. A sötét felhők olyan alacsonyan jártak, hogy szin­te azt hittük, kezünkkel is elérhetjük azokat. A zuhogó eső végül is visszakergetett bennünket az Avas szállóba, mely átalakítás alatt van, de még ma is a régi patinás szálloda. Miskolchoz sok kedves emlék fűz bennünket. A Magyar Szó olvasói között is sok miskolci van. Ezek valószínűleg szeretnének többet hallani a városról. Bizony volna mit Írni, mert a haladás az uj korszak sehol sem annyira feltűnő, mint itt. Egyelőre azonban ennyivel be kell érniök olvasóinknak. Rövidesen újra útban voltunk Tokaj felé. A szá­raz torkuak szerint a nagyvilágban vannak olya­nok, akik nem tudják, merre van Budapest, vagy egyáltalán létezik-e, de Tokajt mindenki ismeri. Legközelebb tehát Tokajról jelentkezünk. végezte, ahol a hibalehetőségek teljesen kizártak. Az elmondottak azonban nem keltettek osztat­lan megértést. A kritikusok egy része azon az ál­lásponton van, hogy a Kő Korszak végi ember még nem állhatott azon a szinten, amelyet Haw­kins tulajdonit neki. Ám a régészeti kutatások megállapították, hogy a Stonehenge építése há­rom szakaszban történt. Az építés maga mintegy 4—500 évig tartott. Az időszámitásünk előtti 1800—1700 körüli években készüti a legkülső Aubrey kör, és a Sarkkő.Ezt követően 1700—1650 körül a kék-kő kör, és az építményhez vezető ut épült meg. Végül az 1550 és 1400 közötti évek tá* ján készült el a központi rész. Amikor az egész elkészült, már kereskedelmi kapcsolatban állnak az ottani n jpek a dél-európai népekkel számos jel utal arra, hogy a mediterrán vidékről erre látoga­tó kereskedők is segítséget nyújtottak az építés utolsó szakaszában. Ebben az időben már a Dél Angliai vidék megszűnt kultúra nélküli terület lenni. Igen sok adat van arra nézve, hogy számos ci­vilizált vonása volt már a kőkorszakvégi társadal­maknak. Növénytermesztéssel és állattenyésztés­sel foglalkoztak az időszámítás előtti I. és III. században. Szerszámaik között ott vannak a réz­eszközök. Északeurópában már az időszámítás előtti 2550 körül eléri a mezőgazdaság a megho­nosodást. Pontosan Angliában Dartmoorban fel­tárt időszámítás előtti I. és II. évezredből szárma­Kilátás a sárospataki vár tornyából. ►★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★■fr*** Dolomitot találtak Alsótelekesen 10—15 millió tonnára becsült dolomitvagyonra bukkantak az Országos Érc- és Ásványbánya Vál­lalat rudabányai üzemének geológusai Alsótelekes község határában. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a dolomit összetétele és minősége megfelel a kohászati üzemek támasztotta fokozott követel­ményeknek. Hosszú lejáratú magyar-kanadai kereskedelmi megállapodás Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter meg- hivására augusztus közepén Magyarországon járt Jean-Luc Pepin kanadai ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter. Tárgyalásaik eredményeként dr. Bíró József és Jean-Luc Pepin hosszú lejáratú, három évre szóló magyar-kanadai kereskedelmi megállapodást irt alá. A most aláirt újabb államközi kereskedelmi megállapodás, amely további három évre teremti meg a kereskedelmi kapcsolatok alapjait, lehetővé teszi, hogy a forgalom az eddiginél magasabb szintű legyen. A megállapodás mindkét fél számá­ra biztosítja a nemzetközi kereskedelemben nyújt­ható legnagyobb kedvezményes elbánást. • Kiadvány a magyar közoktatásról___Négy' nyelvű, több száz fényképpel ábrával, grafikonnal illusztrált reprezentatív kiadványt készítettek Budapesten a magyar közoktatás rendszeréről. A német, angol, francia és orosz kiadványt eljuttat ják azokhoz a külföldi szervekhez, amelyek okta­tási, nevelési kérdésekkel foglalkoznak. zó kőkunyhókban ismerték fel a kutatók a terü­let megművelésének legszembetűnőbb nyomait. A déli vidékeken már magasan álló kultúrák észak­ra látogató kereskedői hozzák magukkal a civili­záció első jeleit. A műveltség első nyomai pedig a világ minden táján egybeesnek a templom épí­tés, és csillagászati megfigyelőhely építés kezde­teivel. E két jelenség szorosan összefügg egymás­sal. Ősi eredetű a templomok égtájak szerinti tá­jolása is. Manapság a római katolikus templomok tekintetében csaknem minden esetben a kelet nyugat fekvés érvényesül. Nyugaton a bejárati ajtó, mig kelet felé az apszis esik. A felkelő nap első sugarai ma is, mint egykor a Stonehenge Heel Stone-jának tetejét súrolva hulltak a kőoltár ra, — az oltárok felett iveit színes ablakok üveg­tábláin pásztáznak végig a templomokban. Ugyancsak igaz, hogy az ősi társadalmak pap­jai is kapcsolatot kerestek az égi jelenségek és a szentélyből sugárzó hatalom között. Az ősi kőkö­rök oszlopsorai között éppenugy ott szorongott a nép, mint a hatalmas bazilikák és barokk szenté­lyek tövében a későbbi századokban. Hawkins megállapításai és számításai tehát két irányból is megközelítik a hatalmas kőkör titkát. Magyarázatot próbálnak adni a vallási jellegen túl a gyakorlati élet területére is. Ám még ezeket a megállapításokat sem szabad túlbecsülnünk. Erőltetett elképzeléseknek aligha lehet ekkora időtávlatban helyük. Annyit azonban mindeneset­re bizonyít a léte, hogy a régi korok társadalmá­nak életében csakúgy mint a vallás életében je­lentős szerepet játszott a csillagászat, az égbolt megfigyelése és általában az égi jelenségek. Schalk Gyula: A SALISBURY SÍKSÁG REJTÉLYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom