Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-10-03 / 38. szám

Thursday, October 3, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 SZÍNHÁZI élet Irta: DOMÁN ISTVÁN Ha New Yorkban valaki színházba akar menni, akkor a Great White Way felé veszi útját, ahol a Broadway kivilágított, fehér fényben úszó útvonala mentén a 42. utcától az 57. utcáig megtalálhatja az un. “legitimate theater”-ok tucatjait. A választás látszólag igen nehéz, mert rengeteg színház műkö­dik és nem könnyű eldönteni, melyiket részesítse előnyben a néző, még pedig azért, mert a színdara­bokat hirdető reklám és a színdarab között leg­többször nagy hézag van. Ez a magyarázata annak, hogy az előadásra kerülő színdarabok nagy több ségét pár hét után a feledés homálya borítja, an­nak ellenére, hogy a darabokat, mielőtt New York nagy színházaiba hoznák, már kipróbálják “on the road”; vagyis a “vidéket”, a “kisebb városokat” járó társulatok már előadták azokat útjaik során és csak a “beváltakat” játsszák a kultúra “főváro­sában”, amely ezen a téren az Empire City szere­pét tölti be. A “kisebb” városok között persze olyanok is akadnak, mint Baltimore, vagy Cleveland, amelyek Budapesttel vetekszenek népesség és gazdasági je­lentőség dolgában, de még a 100.000 lakost alig meghaladó Szeged vagy Debrecen mögött is elma­radnak a színházi kultúra terén. Érdemes volna egyszer ennek okait és összefüggéseit is alaposan kielemezni. De ennek a cikknek most nem ez a feladata. A magyar színházak Ennek az másnak a keretében a magyar szín­házak életéről akarok beszélni, amelynek lényeges része Budapesten játszódik le, hisz a színházak zöme itt található. Bár ma már — különösen az elmúlt évadban — a vidéki színházak jelentősége lényegesen növekedett és csökkent a fővárostól való függésük is. A múltban és ebbe a közelmúlt is beleértendő, a vidéki színházak “utánjátszó” szerepet töltöttek csak be, mint a jelentéktelenebb filmszínházak. Ha egy darabnak sikere volt a fő­városban, akkor a vidéki színigazgatók is elő mer­ték adni. Csak a legritkább esetben fordult elő, hogy uj, még ismeretlen müvei kísérletezzenek. Ez a helyzet újabban megváltozott. Az elmúlt szezon­ban csaknem mindegyik vidéki színház kivette a részét az uj, az ismeretlen darabok előadásából. De haladjunk sorban és először vegyük szem­ügyre az elmúlt év fővárosi színházainak kiemel­kedő sikereit. Thalia “templomai” közül természetesen a NEM ZETI SZÍNHÁZ foglalja el a legjelentősebb helyet Még ma is a legfontosabb és legjelentősebb. Bár amióta a 6-os villamos nem áll meg a főbejárata előtt, “szemben az EMKÉ-vel”, ahol már rég nem cigányzene szórakoztatja a közönséget, hanem tánc­zene —, szóval amióta a régi Pest csaknem muzeá­lis jellegű épületét lebontották és a Nemzeti a volt Izabella térre költözött, az ugyancsak régi Magyar Színház helyére, már korántsem a legnagyobb be­fogadóképességei rendelkezik. Uj hajléka gyönyö­rű, modern díszítésű előcsarnoka ma a legszebb az országban. Nézőtere a legkényelmesebb, a széles párnás ülőhelyeken kényelmesen helyezkedhetnek el a nézők, a sorok között tágas terek vannak, igy az esetleges későnjövők miatt — akiknek Pesten is mint mindenütt a világon, rendszerint a középre szól a jegyük — nem kell felállniuk helyükről. De ez az impozáns épület csak ideiglenesen ad szállást az ország vezető színtársulatának. Már készül az állandó hajlék, amelybe 1970-ben köl­tözhet be az az intézmény, amelynek a nagyhírű Hevesi Sándor volt az igazgatója a 20-as években. Róla nevezték el azt a teret, ahol most működik. Ezt az egykori kiváló igazgatót az ország hatá­rain túl is ismerték. Különösen Shakespeare és Moliere ciklusaival irta be nevét a színházak tör­ténelmébe, de fordításai is kiválóak. A környezet ismertetése után most már ideje áttérni a lényegre, rendeltetésének ismertetésére. Ebben az épületben került színre az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerű darabja. A hatalmas si­kert nem egy divatos, modern szerző érte el, ha­nem a magyar irodalom klasszikusa, Madách Im­re. A több mint 100 évvel ezelőtt elhunyt Íróról eddig- azt tartották, hogy csak egyetlen müvével ért fel a Parnasszusra. Az “Ember Tragédiájá”­UJjáépit a diósgyőri vár Opera-esték a várudvaron — Megnyitják az ország egyetlen Kohászati Múzeumát — Kétkötetes monográfia a gyár történetéről Borsod megyében napjainkban újjáéled a tör­ténelem. Rövidesen befejezik a diósgyőri vár res­taurálását, amely már a honfoglalás előtt is ál­lott, s a XIII. században építették át kővárrá. A vár, amely inkább palota- vagy kastély-, mint erő­dítmény jellegű, történelmünk sok diplomáciai ese ményének volt a színhelye. Falai között Nagy La­jos velencei követeket fogadott, szívesen időzött Zsigmond, Mátyás és a tragikus sorsú II. Lajos felesége, Mária. 1674-ben bujdosó kurucok foglal­ták el, majd négy esztendővel később a labancok elől menekülve felrobbantották. Most, másfél évtizedes munka után, augusztus 20-án a vár egykori szépségében megnyílt a láto­gatók előtt. A vár belső udvarán ezután zenei es­teket rendeznek, a miliőhöz illően elsősorban ope­rákat, oratóriumokat és rekviemeket mutatnak be. Az ünnepélyes megnyitón Bartók “A kéksza­kállú herceg vára” cimü operája került színre. Res­taurálják a Lilafüed-Hámor-i Kancellária épüle­tét is, amelyben az egyetlen magyar kohászati mú­zeumot helyezik el. A muzeum az ország, Borsod megye és Diósgyőr vaskohászatának történelmét, dokumentumait és relikviáit mutatja majd be. Egyébként a Diósgyőri Vasgyár jubileum előtt áll, 1970-ben lesz 200 éve, hogy Mária Teréziának a “diósgyőri vasbányalétesités iránti magatartás tárgyában” kiadott latin nyelvű “parancsa” alap­ján megkezdték építését. Ebből az alkalomból két­kötetes monográfia jelenik meg a gyár történe­téről, mintegy 200,000 dokumentum feldolgozásá­val. A kiadvány Mária Terézia alapítólevelét fak­szimilében fogja közölni. • Patikus-muzeum Sopronban. Sopronban uj látványosság várja a történelmi városban látogató vendégeket: ünnepélyesen megnyitották a patika­múzeumot. A soproni Dísz téren 1642 óta műkö­dött folyamatosan gyógyszertár. • • Boxer-divat. — Pécsett országos kutyakiálli- tást rendeztek az elmúlt hetekben. A kiállítás ta­núsága szerint a kutyatenyésztésben is van divat: a bemutatott kutyáknak csaknem egyharmada boxer fajtájú volt. Nagy sikert arattak a fehér pulik is. Magyarországon ugyanis Pécsett alakí­tották ki az első fehér puli törzset, amelynek leg szebb példányai már Amerikába is eljutottak. • • Magyar-indiai közös gyógyszergyár. — Bu­dapesten az elmúlt napokban magyar-indiai közös gyógyszergyár létrehozásáról szerződést írtak alá. A megállapodás értelmében közös tőkebefekte­téssel, hárommillió rupiás költséggel idén ősszel Indiában gyógyszergyár építését kezdik meg, amelynek legtöbb termébe a B12-vitamin lesz. • • Magyar tv-filmsiker Münchenben. — A Mün­cheni Prix Jeunesses ifjúsági -s gyermekfilm­fesztiválon magyar siker született: a 12—15 éve­seknek szánt oktatófilmek kategóriájában máso­dik dijat és 3,000 nyugatnémet márkát nyert a “Viaszvarázslat” cimü magyar tv-film. Ez az al­kotás a batikolásnak, ennek az ősi ázsiai művé­szetnek egy egyszerűbb változatával ismerteti meg a gyermekeket. lAA/XASWVWWWWVWJWVA/VWWWl/WWXAAA/XA val tört be a koszorús költők közé — legalább is igy tanították ezt az iskolában és igy hitte a kö­zönség. Egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy Ma­dách másik nagy drámáját is megismerje az or­szág. Keresztury Dezső átdolgozásában, Márton Endre rendező irányi fásával olyan müvet látha­tott a közönség, amely vetekszik a szerző már vi­lághírűvé vált alkotásával is. (Folytatjuk) Tárgyalások magyar-angol t közös vállalat létesítéséről A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására Budapesten járt Anthony R. B. Hőre, Anglia Ke­leteurópai Kereskedelmi Tanácsának főtitkára. Tárgyalásokat folytatott magyar partnerekkel az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tési lehetőségeiről. Nyilatkozatában a többi között bejelentette, hogy várhatóan a jövő évben újabb angol műszaki napokat rendeznek Budapesten. Beszámolt továbbá arról, hogy a tárgyalások fo­lyamán felmerült egy közös angol-magyar keres­kedelmi vállalat alapításának gondolata. E válla­lat rendeltetése a magyar áruk angliai forgalom- bahozása lenne. A Szent István Társulat A budapesti Szent István Tárcsulat fennállásá­nak 120. évfordulóját ünnepeli: 1848-ban alakul meg, hogy terjessze a katolikus szellemű irodal­mat Magyarországon. A Szent István Társulat az elmúlt évtizedek­ben a hittankönyvek, imakönyvek, liturgikus mü­vek, tudományos és hitbuzgalmi munkák hosszú sorát jelentette meg. Ezek közül kiemelkedik pél­dául az “Újszövetségi Szentirás”, amely a görög eredeti szövegből készült, Czapik Gyula, egri ér­sek “Áldjuk az Urat!” cimü ima- és énekesköny­ve, amely eddig 11 kiadást ért meg, a Kodály Zol­tán által megzenésitett Sik Sándor-aranymise, a “Te Deum”, s Kodály utolsó kompozíciója, a “Ma­gyar Mise” — egy szólamra, orgonakisérettel, amely külön partitúrában és külön énekszólam­ban jelent meg. A pápai enciklikák és zsinati kiadányok közül érdemes megemlíteni XXIII. János pápa “Pacem in terris” cimü enciklikáját, amely 1963-ban lá­tott napvilágot magyar fordításban. Ugyancsak magyar fordításban kiadták a II. vatikáni zsinat- rendelkezését a szent liturgiáról, valamint a “Hit- tani rendelkezést az Egyházról” és “A vallássza­badságról szóló nyilatkozatot”. Megjelent továbbá a II. vatikáni zsinat “Nyilatkozata az Egyház vi­szonyáról a nem keresztény vallásokhoz”, vala­mint “Határozata a keresztény egységre törek­vésről”. A Szent István Társulat munkájára jellemző, hogy csupán az elmúlt esztendőben 70,000 ima­könyvet, 125,000 hittankönyvet, 15,000 tudomá­nyos és hitbuzgalmi munkát, 16,000 apróbb kiad­ványt jelentetett meg. “A szentmise állandó ré­szei” cimü füzetecskét 300,000, a zsinati konstitu- ciók magyar szövegét 6—6,000 példányban hoz­ták forgalomba 1967-ben. Az “Egyetemes Könyör­gések” oltári szolgálatra készült kiadványa 10,000 példányban látott napvilágot. Százezer őz és szarvas a hazai erdőkben A hazai vadállomány helyzetéről tárgyalt leg­utóbbi közgyűlésén a magyar vadászok szövetsé­ge. Kiderült, hogy az ország vadászterületének 82 százalékát bérlő vadásztársaságok becslése szerint 11,600 szarvas, 93,600 őz, 7,200 vaddisznó, 2,000 túzok, 860,000 nyúl, 800,000 fácán és 500 ezer fogoly van. Az élő vadállomány tenyészérté- ke mintegy félmilliárd forint. Nagy figyelmet for­dítanak a tenyésztés megjavitására. Erőfeszíté­seket tesznek a szőrmés kártevők pusztítására és a veszettség terjedésének megakadályozására. Az exportált vadmennyiség forintértéke az előző évi 26,5 millió forintról 29,4 millió forintra emelke­dett. • Segély Burmának. A közelmúltban Burma tengerpartján ciklon söpört végig és súlyos pusz­tításokat okozott. A Magyar Vöröskereszt 150 ezer forint értékű gyógyszel- és ruhasegélyt kül­dött repülőgépen a ciklon sújtotta lakosság meg­segítésére a Burmái Vöröskeresztnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom