Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-22 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 22, 1968 Szenzációs uj leleplezések a Kennedy-gyilkosságról INNEN-ONKAH A nyugatnémet—amerikai közös gyártású Pan­zer—70 díszbemutatóján egy kis baleset történt. Kigyulladt az ötven tonnás kolosszus 1475 lóerős motorja és vége szakadt a mulatságnak. Holott az előzetes hírek sokat Ígértek: a páncélos hetven ki­lométeres órasebességgel megy előre vagy hátra; kombinált, célzott-rakéta és konvencionális grá­nát kilövőszerkezete van, kétezer méteres lőtávol- sággal és maximális találati biztonsággal, minthogy elektronikus vezérlésű lövegirányzéka a legszagga- tottabb terepen, vagy nagy sebességgel haladva is a célon marad. A bökkenő csak egy, de vaskos: a csodapáncélosnak rengeteg a hibaforrása s öt órai működtetés után tiz órás felettébb bonyolult kar­bantartásra szorul. A csodapáncélos egyelőre tehát dsak luxusszámba megy. Az ára is eléggé fényűző­nek mondható: ezres sorozat gyártásánál darabon­ként két és fél millió márka. • • • A belga hadsereg illetékes parancsnokai már régebben úgy döntöttek, hogy a légierő kétszáz millió dolláros fejlesztési programját francia Mi­rage gépek vásárlásával bonyolítják le. A tiszteket azonban ebben meggátolták a tisztviselők, akik szerint képtelenség egy olyan hatalomtól vá­sárolni fegyvereket, mellyel jóformán semmiben sem értenek egyet a külpolitikai és katonai kérdé­sekben. A döntés: amerikai F—104-es gépeket vesznek, noha azok nem érik el a francia Mirage- ck minőségét. • • • Az uruguay-i kormány rendelésére Chilében 973 lá’dányi rézpénzt vertek. Le is- szállították rendjén, be is lehet olvasztani tüstént.'A rézpénzfek ugyanis 20 és 50 centésimo értékűek s igy teljesén haszna­vehetetlenek a rohamos inflációval küzködő Uru- guayban. A legkisebb pénzegység, amelynek még valamelyes hasznát lejiet venni, az 1 peso = 100 céntesimo; egy újság ára 10 peso. Nem tudni, Chile szállitotta-e lassan, vagy az infláció kapott-e szárnyakat, • • • Nőm adták ki 1967-ben sem a Nobel-békedijat, melyet már 1966-ban is visszatartott az odaítélés­re jogosult testület, a norvég parlament. Utoljára az ENSZ Gyermek Alapja kapta meg a kitünte­tést. A Nobel-békedij alapítása, 1901 óta ezúttal tizennyolcszor tartották vissza a kitüntetést... • • • William Foster, a genfi leszerelési tanácskozások amerikai fődelegátusa nemrég Bonnban járt, és nem mulasztotta el az alkalmat régi kollégája, Szemjon Carapkin meglátogatására. A Szovjetunió jelenlegi bonni nagykövete ugyanis 1958-tól 1966- ig Foster tárgyalópartnere volt Genfben. A Spiegel szerint a szovjet diplomata a következő felkiáltás­sal üdvözölte vendégét: “Ó, Willy, milyen öröm végre ismét egy barátságos arcot látni.” Carapkin hetek óta egy másik Willyvel, Brandt külügymi­niszterrel tárgyal, alighanem más stílusban, mint Fosterral. • • • Nem Nyugat-Európa, hanem az Európában meg­telepedett amerikai ipar lehet 15 esztendő múlva az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a har­madik ipari nagyhatalom a világon. Amerika ugyanis csupán 1958 óta 16 milliárd dollárt fekte­tett be Európában — ez több, mint egyharmada a világban elhelyezett összes befektetéseknek. — A U.S. ellenőrzi Nyugat-Európa rádió- és tele­vízió-gyártásának 15 százalékát, a félvezető-ipar felét, a számitógépggyártás 80 százalékát és végül 95 százalékát az úgynevezett integrált kapcsolások iparának (ez az ipar a ballisztikus rakéták és szu­per-számi tógépek gyártásában tölt be kulcsfontos­ságú szerepet). És ezeket a számokat úgy kell vizs­gálni, hogy az elektronika rém csupán egy iparág a sok közül, hanem a jövő legfontosabb iparága. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Az alábbi cikket a Ramparts folyóirat 1968 januári számában, William W. Tur­ner riportja alapján közöljük. (Befejező közlemény) Kinek szolgált Oswald? Mi hozta ezt a három embert össze? — kérdezi a Ramparts cikke és megállapítja, hogy minden valószínűség szerint a CIA. A Camp Street-i cim szemben van a kormányépülettel, amelyben 1963- ban a CIA helyi főhadiszállása volt. Csak egy ut- cányira onnan van a William B. Reilly Co. kávé­kereskedelmi vállalat, amelynél Oswald azon a nyáron, május 10-től julius 19-ig dolgozott. Egész idő alatt mindössze $548.41-t keresett, de azért na­gyon szépen el tudta tartani feleségét, Marinát és gyermeküket és attól sem félt, hogy elbocsátják. Nagyon sokszor volt távol a munkából és soha sem tudott erre elfogadható magyarázatot adni. A szom­szédos garázstulajdonosnak pedig elmondta, hogy nemsokára a közeli Gantilly-ban, a NASA Satura rakéta gyárban fog dolgozni. Hihetetlennek tűnik, hogy olyan ember, mint Oswald titkos munkát végző kormánytelepen kap­hasson állást, ahol mindenki folyamodványát tüze­tes vizsgálat alá veszik. Saját bevallása szerint ‘"marxista” volt, aki egyszer már Moszkvában föl­adta amerikai állampolgárságát, szovjet állampol­gárt vett feleségül, nyíltan agitált a Fair Play for Cuba nyomtatványaival és megkisérelte, hogy be­lépjen az Amerikai Kommunista Pártba. De Garri­son rámutatott arra, hogy ma már nyílt titok, hogy a CIA a NASA telepét titkos működéseinek lep­lezésére használja és azt is állítja, hogy Oswald tudatosan a CIA ügynöke volt. Több tanúvallomást és más bizonyítékot sorolt fel ennek a megerősíté­sére. Garrisonnak az a meggyőződése, hogy Oswal- dot a CIA képezte ki titkos munkára. Az erre vo­natkozó iratok is az országos irattárban vannak elzárva. v­cél történt és a legnyomósabb bizonyíték a teória megerősítésére, hogy miért ítélték őt tiz évi bör­tönre. Nagell többször kitüntetett kapitány volt a ko­reai háború alatt és saját vallomása szerint a CL\ ügynöke lett. Az adatok szerint 1957-ben súlyosan megsérült Cambódiában egy repülőszerencsétlen­ségben. Cambódiába nemigen mentek abban az időben kéjutazásra. 1963 szeptember 20-án Nagell besétált El Paso, Texasban egy bankba, revolveré- - vei a mennyezetre lőtt, utána a bank előtt leült és várta, hogy elfogják. Azt mondta, azért rendezte ezt igy meg, hogy fogságba kerüljön és igy alibit tudjon bizonyítani, amikor a gyilkosság megtörté­nik. Beismerte, hogy ez kétségbeesett cselekedet volt, de ugyanakkor ajánlott levelet irt J. Edgar Hooverhez, melyben figyelmeztette az állambizton­sági szerv főnökét, hogy az elnök meggyilkolására készülnek, de ez a levél válaszolatlan maradt. Ami­kor 1964 januárjában a bank-lövöldözési tárgyalás után a bíróságról elvezették, a riportereknek oda­kiáltotta, hogy az FBI meg sem kísérelte Kennedy elnök meggyilkolásának megakadályozását. Bizo­nyítja, hogy a vádak nem lehettek valótlanok, hogy a kormány teljes erővel csapott le rá. Első ízben követett el bűnt és azt képzelte, hogy más­sal nem fogják vádolni, mint oktalan lövöldözés­sel. Ehelyett tiz évi börtönbüntetést kapott. Azt mondta, azért akarták eltenni láb alól Kennedyt a Castro-ellenes csoportok, mert szerintük Kennedy Castroékkal békülékeny politikai irányzatot ké­szült megindítani. Nagell vallomása szerint öt, mint a CIA embe­rét szemelték ki a kubai ellenforradalmárok, hogy a balekot a gyilkosság után lelőjje. De ő ekkor már nagyon megijedt a cselszövéstől és otthagyta az egészet. Bírósági beadványában úgy érvelt, hogy inkább börtönbe kívánt kerülni, mintsem gyilkos­ságot kövessen el. ■? . . . rvm - -1----­Ki volt Jack Ruby? -aaáaddöJ ömovo Furcsa dolog, fejti ki a cikk Írója, hogy Oswal- dot, akinek ilyen múltja volt, a legtitkosabb mun­kára a legmagasabb biztonsági szervek helyben­hagyták. Garrison azt is furcsának találta, hogy annak ellenére, hogy a tulajdonában levő legtitko­sabb radar-adatokkal állítólagosán disszidált a Szov jetunióba, mikor visszatért, mégsem indítottak el­lene eljárást. Egész “disszidálása” nagyon különös színben tűnik fel és sok körülmény mutat abba az irányba, hogy moszkvai tartózkodása az ottani ame­rikai követség jóváhagyásával történt. Visszatérése után egyeseknek elárulta, mennyi katonai jellegű információt szerzett be a Szovjetunióban. Noteszá­ban is ilyen jellegű feljegyzések voltak. Elfogatá- sa után Dallasban, a lakásán végzett házkutatás­nál a legkülönbözőbb, kifinomult fényképezőgépe­ket találták, melyeket többnyire csak kémszolgá­latra használtak. Oswald jegyzőkönyvében az azóta meggyilkolt Lincoln Rockwell, kubai ellenforradal­márok címét és Edwin Walker nyug. generális, hi­res jobboldali reakciós vezér címét is megtalálták. A különböző kutatások azt is mutatják, hogy az amerikai náciknak fontos szerepük lehetett az el­nök meggyilkolásában. Egy kubai kalandor, aki részt vett a floridai hadgyakorlatokban, azt állítja, hogy 1963 novemberében már nem egy, hanem több titkos katonai csapat készült Kennedy meg­gyilkolására, ezeket gazdag egyének pénzelték, kik igy akartak megszabadulni Kennedytől. Oswald lett a balek Garrison vizsgálatai abba az irányba összponto­sulnak, hogy az összeesküvők Oswaldot áldozták föl, őt szemelték ki baleknek, hogy a többiek elme­nekülhessenek. A vizsgálat megállapítja azt a le­hetőséget is, hogy “két Oswald” létezett, illetve egy hozzá hasonló volt a gyilkosok egyike, de őt hagyták benne a csávában. Akárhogyan is volt, a gyilkosság pénzelői becsapva érezték magukat mondotta Garrison, mert a tervek szerint Oswaldot menekülés közben le kellett volna lőni. Ha aztán megtalálták volna nála a kért kubai v. szovjet vízu­mokat, amiket nem kapott meg — mondotta Gar­rison —, a közvéleményt Oroszország és Kuba el­len jól föl lehetett volna korbácsolni. A balek-teóriát megerősíti egy körülmény, mely­nek részletei a Leavenworth fegyházból szivárog­tak ki. Az esemény Richard Case Nagell fegyenc­Mikor Oswaldot élve tartóztatták íé"1 és 'igy ;dz összeesküvés rosszul sikerült, akkor került sor Jack Ruby szerepére, hogy végezzen Oswalddal, aki “túl sokat tudott.” Rövid fogsága idején Oswald ezt kiáltotta az összegyűlt újságíróknak: “Én senkit sem öltem meg. . . Csak én lettem a balek.” Az ösz- szeesküvésnek nem ő volt az egyetlen kijátszott ál­dozata. A bizonyítékok súlya arra mutat, hogy nem a gyilkossággal vádolt Oswald ölte meg J. D. Tip- pit rendőrt, Jack Ruby barátját sem, akinek poszt­ja a Free Cuba csoport központjának épületét is magában foglalta. Megerősíti a föltételezést, hogy nem Oswald ölte meg Kennedy elnököt, hogy a dallasi rendőrség rádiónaplója, mikor kiadta a ria­dót a gyilkos kézrekeritésére, egészen más sze­mélyt irt le. A cikk írója szerint Garrison nyomós alapokon feltételezi, hogy az igazi gyilkos hogyan és milyen utón menekülhetett el, mialatt a balek Oswaldra összpontosult a rendőrség figyelme. Jack Ruby-t a Warren Bizottság jelentése szenti­mentális és lágyszívű egyénnek jellemzi, aki az el­nök iránti ragaszkodásból és Mrs. Kennedy iránti szánalomból ölte meg az elnök gyilkosát. Ezt. a szá­nalom teóriát megsemmisíti Ruby saját levele, me­lyet második ügyvédjéhez irt, miután első ügyvéd­je meghalt. Ebben a levélben Ruby bevallja, hogy előző ügyvédje tanácsára vallotta, hogy “azért lőt­tem le Oswaldot, hogy Mrs. Kennedy és Caroline ne kényszerüljön Dallasban tanúvallomást tenni.” A Warren Bizottság specialistái, akik Ruby hátte­rét kutatták, megállapították, hogy olyan szemé­(Folytatás a 6-ik oldalon)-y, A/V\eRäKAI ­-yßfc&t/ffc)cr~ oJSO" Published every week by Hungárián Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország­ba egy évre 12 dollár, félévre ff.»10 ____________________________ ^SaggSgg^ fi? ■írv _2_____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom